voltak helyesek teljesen. Helyesbítve a következők lennének:
„A ügyvezető, aki anno a törzstőkét betette ill. kivette, bizonyíthatja annak felhasználását az internetszámlákkal. Amennyiben nem bizonyítja, akkor sikkasztással vádolható?”
Igen.
„Amennyiben bizonyítja, akkor ő is csak a törzstőke erejéig felel?”
Attól függ. Ha látnia kellett, hogy a cég csődbe megy, és ennek ellenére nem azon dolgozott, hogy legalább az eddigi hitelezők legyenek annyira, amennyire lehet kielégítve, akkor hiába a cégre költötte, a teljes vagyonával felel. Ha ilye nem volt, csak a törzstőkéjével.
„B és C tulajdonos teljes előirányzott törzstőke (500e) rá eső részével felel? Magyarán a 30%-os tulajdonosok 75eft-tal, a 10%-os pedig 25eft-al?
Vagy csak az eddig befizetett tőkerészével?”
A teljes tsz-ben írt törzstőkével.
„Ezen felül van-e más, ami a tulajdonosokra terhelődik?”
Valószínűleg nincs.
„Amennyiben az előfizetői szerződést B írta alá, akkor őt terheli bármilyen személyes felelősség (nyilván nem a cégen belül, hanem a kintlévőséggel kapcsolatban)?”
Valószínűleg nem.
„Melyik a jobb megoldás, ha a cég maga kezdeményezi az eljárást az ügyvédjén keresztül, vagy ha a behajtó cég kezdeményezi?”
Inkább a lehető leghamarabb egy hozzáértő felszámoló legyen felelős a cég ügyeiért, ezért célszerű a cégnek magának kezdeményeznie. Azt el kell dönteni, hogy próbál a cég egyezkedni a hitelezőkkel, és csődeljárást indít, vagy sem, és akkor felszámolást.
„ Mely esetben kinél merül fel az eljárási költség? Ha a cég ezt nem tudja megtéríteni, akkor az a tulajdonosokra száll?”
Mindenképp a cég viseli. A tulajdonosokat ez főszabály szerint nem érinti. Az ügyvezetők viszont felelősek azért, hogy a könyvelés át legyen adva a felszámolónak időben.
