alapítvány

Obudafan köszönöm!

„szerintetek ez elfogadható szabály, mely megerősíti a 2 fős kuratórium létjogosultságát?
”

Szerintem igen, bár az én véleményemmel nem sokat fogsz érni, ha pont olyan titkárhoz kerül az ügy, aki szerint nem.

1. Nem feltétlenül érdemes, van olyan titkár, aki ki is húzatja.
2. Két lezárt üzleti év után.

Újonnan alakuló alapítvány, később közhasznú státuszt szeretne kapni.

1. alapító okiratába már most érdemes beemelni a közhasznú alapítványokra kötelezően előírt passzusokat, vagy ezt majd a közhasznúsági kérelem előtt kell megtenni?
2. Ha bejegyezték az alapítványt, legkorábban mikor kérvényezheti a közhasznú státuszt?

köszönöm

ObudaFan, Sherlock, köszönöm a választ.
Bizonyos okok miatt 2 fős kuratórium mellett döntöttünk.
Az alapítóba bekerülne, hogy: "
a kuratórium minden határozatát nyílt szavazással, egyhangúan hozza meg.A kuratórium tagjait egy szavazat illet meg. A szavazástól történő tartózkodás "nem" szavazatnak számít.Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek minősül"

szerintetek ez elfogadható szabály, mely megerősíti a 2 fős kuratórium létjogosultságát?

köszönöm

A Civil eljárási tv. nem tartalmazza a nyilvántartott adatok között a telephelyet. Viszont szerintem az alapító okiratba nem árt beleírtni, hogy mi a telephely, és annak a módosítását meg be kell nyújtani.

Tisztelt Szakértők!

Azt szeretném kérdezni, hogy alapítvány telephely bejelentéshez szükséges-e a bíróságnál változásbejelentés és ha igen, a NAV-nál mikor tudom megtenni a változásbejelentést, csak ha már jogerős végzésem van a bíróságon - ami ugye hónapokig eltarthat? Addig számolhatok el rezsiköltséget a telephelyre amíg folyamatban van a bíróságnél/NAV-nál a változásbejelentés, vagy csak jogerős bírósági határozat /NAV visszaigazolás után?
előre is köszönöm,
Csaba

Azt, hogy az elnök szavazata dönt, azért a legtöbb bíró és titkár nem fogadja el. Ha kétfős kuratórium van, akkor kizárólag egyhangú szavazattal lehet döntést hozni.

Szerintem is el lehet, de ettől még annak is több értelme van, ha csak kurátor van. Két fős kuratórium esetén mi van szavazategyenlőség (véleménykülönbség) esetén? Ha azt mondjátok, hogy az elnök szavazata dönt, akkor ugyanott vagytok mintha egyszemélyi kurátor lenne, csak még szívatjátok a határozatképességgel is.

Ezek azok a kérdések, amik még nem igazán dőltek el. Szerintem diszpozitív a szabály, el lehet tőle térni, de az ügyeket intéző bírósági titkárok véleménye sem egységes.

A új Ptk. szerint az alapítvány kuratóriumát 3 személy alkotja. A törvény diszpozivitása okán alapíthatunk-e alapítványt 2 fős kuratóriummal (elnök+tag)? Persze az alapítóba beírjuk, hogy a kuratóriumi ülés akkor határozatképes, ha azon mindkét tag jelen van.

köszönöm

Szeintem a kuratóriummal kapcsolatos alapítói döntések során fel fog merülni összeférhetetlenség.

Tisztelt ügyvéd úr/úrhölgy! Konkrét összeférhetetlenségi kérdésem van az új ptk. vonatkozásában: Adott egy "T" alapítvány, akinek alapítója egy másik "A" alapítvány. Az "A" alapítvány az alapítói jogot kívánja átruházni egy olyan egyesület részére, amelynek 12 alapító tagjából 4 az említett "T" alapítvány 5 tagú kuratóriumának tagja és ráadásul az egyesület elnöke és képviselője megegyezik a "T" alapítvány kuratóriumi elnökének személyével. Átruházható-e az alapítói jog ennek az egyesületnek? Ha nem,akkor mi a teendő? "A" alapító hívja vissza a kuratóriumot? Milyen indokkal?
Válaszát megköszönve!

Köszönöm a választ ObudaFan.

Gondolo, te is sejted, hogy ennek még konkrét gyakorlata nem alakult ki, innentől fogva pedig meglehetősen kockázatos az igazolás kiadása.

Már kaptam ugyan ObudaFantól választ, de a további információk ismeretében újra megkérdezem.
A közhasznú alapítvány 2014. június 02-án adta be a közhasznúsági nyilvántartásba vételi kérelmet. (A törvény május 31-ig ad határidőt, ez szombati nap volt, ezért került sor a hétfői beadásra.
Arról, hogy közhasznú nyilvántartásba vették-e, vagy megvonták a közhasznúsági minősítést, még nem kapott az alapítvány határozatot.

Nem tudja a kuratórium, hogy kiadhat-e adókedvezményre feljogosító igazolást. A törvény szerint aki nem adja be a kérelmet május 31-ig, az június 01-től nem jogosult a közhasznú működésre.

A Fővárosi Törvényszék szerint el kell döntenünk, hogy kiadjuk-e az igazolásokat.

A NAV szerint elvben kiadhatjuk, mivel a nyilvántartásban az alapítvány közhasznú, de ha elveszítjük a minősítést, azt visszamenőleg június 01-től veszik el, tehát ez egy számunkra értelmezhetetlen helyzet. Szabálytalanságot elkövetni nem akarunk.

Mi a legjobb megoldás?

köszönöm

Köszönöm!

1. Szerintem igen.
2. Szerintem az alapító okirat módosításaként.

Kedves ObudaFan!
Az új Ptk. 3:396. § szerint Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.
Két kérdésem lenne:

1. Írni kell egy átruházó szerződést és ennek alapján egy egységes szerkezetű alapszabályt, amelyben már az átvevő személy az új alapító? Ez így megfelelő Ön szerint?
2. A változás bejegyzési kérelem-nyomtatványban nincs az alapító személyének átvezetésére szolgáló rubrika...A bírósághoz hogyan kell ezt bejelenteni?

Előre is köszönöm! BGY

Ez vitathtó.

Kedves ObudaFan!
Alapító okiratot kell módosítani, egyrészt, hogy a közhasznú jogállást újfent bejegyezzék, másrészt EU-s projekteket valósítunk meg, amiknek feltételéül szabták, hogy a projektidőszak végéig a kiírásban meghatározott _konkrét_ tevékenységet be kell emelni az alapító okiratba. Átnéztem a dokumentumot, ami 16 évvel ezelőtt született, a mai szabályoknak aligha felel meg.

1. Olvasgattam a korábbi beszélgetéseket itt, valóban lehetséges az, hogy az alapító okiratot úgy módosítják az alapítók, hogy egy teljesen újat írnak (alá)?
2. Annak idején a célokat tevékenységek leírásával (pl. gyermekvédelem - gyermekjóléti szolgálat működtetése) határozták meg, ami az eddigi működést nem befolyásolta, azonban a megváltozott jogi környezetben, nem túl laza engedélyezési eljárásokra tekintettel nem éppen szerencsés. Ha a 2. kérdésre igen a válasz, akkor megtehetik tehát, hogy a korábban hibás módon rögzített, de töretlenül megvalósított célokat röviden összefoglalva, kevésbé egzaktan, nem tevékenységként nevesítik (s ezekhez az átfogó célokhoz rendelik a konkrét tevékenységeket)?
3. Szabály szerint az alapítványi célok nem módosíthatók, de bővíthetők? (Az eredeti célok lényegében megvalósultak.)
4. A célokhoz kapcsolódó tevékenységek is bővíthetők a későbbiekben?

Segítségét megköszönöm,
efné

*
Felina, már közben lehet, hogy elrendeződött az a módosítás. Nekünk is alapító halála miatt kellett előzőleg módosítást eszközölni, egy kísérőlevélben tájékoztattuk a bíróságot, hogy elhunyt az egyik alapító, a halotti akv másolatát csatoltuk.

Obudafan, köszönöm a választ.

Szeretnék még kérdezni valamit:
A könyvelő információja szerint, az a közhasznú alapítvány, amelyik 2014. május 31-ig nem intézkedett a közhasznúsági nyilvántartásba vételről, addig működhet közhasznú szervezetként (tehát adóigazolásokat adhat a támogatásokról), ameddig a közhasznú státusz visszavonásáról határozatot nem kap.

Ez igaz?

köszönöm.

„Úgy tudtam, hogy ha pótolja a kuratórium az elmúlt 4 év elmaradt közhasznúsági jelentéseit és mérlegeit, amiből kiderül, hogy 3 évig nem volt felmutatható tevékenység, akkor hivatalból elindul az ügyészségi vizsgálat és indítvány a bíróság felé, hogy szüntesse meg az alapítványt.”

Szerintem ez nem így van.

„A másik kérdésem, hogy ha nem kérvényezték 2014.május 31-ig a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, akkor június 1-től már az alapítványi támogatók nem használhatják ki az adókedvezményt, illetve az valapítvány nem állíthat ki adóigazolást?”

Amíg újra közhasznúként nyilvántartásba nem veszik, addig nem.

„Ha ezt mégis megtette, milyen következményekkel jár egy esetleges ellenőrzésnél?”

A minimum, hogy ott adóhiány lesz.

Tisztelt Szerkesztőség! Köszönöm a választ.

Számomra nem világos, hogy ha az alapító kigondol egy alapítványi szervezetet és annak a működését, de nem végezhet abban szervezési munkát, mások hogy fogják tudni azt megvalósítani, és az elképzelésnek megfelelően végezni?

Előadások, kurzusok megtartására fel lehet kérni más szakembert is, de a szervezet attól még nem fog működni.

ObudaFan, ezt írod:
"4. Hát, ha valaki ezt bejelenti."

Úgy tudtam, hogy ha pótolja a kuratórium az elmúlt 4 év elmaradt közhasznúsági jelentéseit és mérlegeit, amiből kiderül, hogy 3 évig nem volt felmutatható tevékenység, akkor hivatalból elindul az ügyészségi vizsgálat és indítvány a bíróság felé, hogy szüntesse meg az alapítványt. A kérdés az, hogy az ügyészség felé ezt ki jelenti be? Az alapító nem fogja. Akkor ezt megteheti az OBH, hiszen ott kell letétbe helyezni?

A másik kérdésem, hogy ha nem kérvényezték 2014.május 31-ig a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, akkor június 1-től már az alapítványi támogatók nem használhatják ki az adókedvezményt, illetve az valapítvány nem állíthat ki adóigazolást?
Ha ezt mégis megtette, milyen következményekkel jár egy esetleges ellenőrzésnél?

köszönöm.

köszönöm.

1. Az biztos. De lehet kérni ismét a közhasznúságot, ha a feltételeknek megfelel az alapítvány.
2-3. Ha működik az alapítvány, akkor nem feltétlenül.
4. Hát, ha valaki ezt bejelenti.