alapítvány

Köszönöm a választ ObudaFan.
A következő felől érdeklődöm:
Adott egy 2005-ben, a Veszprémi Bíróságon bejegyzett, akkor kiemelten közhasznú minősítést kapott alapítvány. Az utóbbi 4 évben nem működött, bevétele, kiadása nem volt, a mérleget éa közhasznúságit nem adták le.
Idén az alapítványt elkezdte működtetni egy új kuratórium, 2014. májusában. A mérleget ők sem adták le május 31-ig, ezt most pótolják, az elmaradt 4 évetegyütt.

1. Jól tudom, hogy mivelnem kérvényezték május 31-ig a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, nem működhet tovább az alapítvány közhasznúként?
2.Mivel az elmúlt 3 évben az alapítvány nem végzett semmilyen tevékenységet, a törvény szerint a bíróság meg fogja szüntetni az ügyészség indítványára. Ez valós információ?
3.Akuratórium elkezdett aktívan dolgozni. Ebben az esetben is megszüntetik az alapítványt?
4. Hogyan jut az ügyészség tudomására, hogy az alapítvány 3 éve inaktív, így meg kell szüntetni?
Köszönöm

Nincs korlátozva a tevékenysége, a bíróság döntéséig semmiképpen.

Alapítvány alapítója levelet küldott a kuratórium tagjainak, hogy:kuratóriumi tagságukat visszavonja, megszüntetni, új kuratórium kijelolése iránt intézkedett.

Mondván, hogy a kezelő szerv tevékenységével az alapítványi cél megvalósulását veszélyezteti.

A kuratórium nem így látja.

Mi a teendő? Az alapítványnak műkodnie kell, a napi munkát el kell végezni (nem kevés). Hogyan támadható meg az alapító intézkedése? Nyilván tovább végzi munkáját a kuratórium, de most korlátozva van a tevékenysége?

Az alapítónak is hivatalos jogi lépéseket kell tennie az ügyben. A kuratórium mit tehet?

köszönöm

Felina

Nyilatkozni kell a nagykorúságról, a cselekvőképességről, az eltiltás hiányáról is, arról is, hogy ki áll hozzátartozói kapcsolatban az alapítóval.

securion

Nincs konkrét tiltás, de szerintem nem jó ötlet.

A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni.
Nem közhasznú alapítvány esetében a kuratórium elnökének és tagjainak a tisztséget elfogadó nyilatkozatában elegendő arról nyilatkoznia, hogy magyar állampolgár, büntető eljárás nem folyik ellene és a közügyektől nincs eltiltva?
Azt jól gondolom, hogy ha az alapító okirat nem jelöl meg kedvezményezettet, akkor az új Ptk-ban az egyetlen összeférhetetlenségi szabály, hogy az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban? Nem tiszta számomra, hogy az alapítóval való közeli hozzátartozói viszonyról nyilatkozniuk kell-e a kuratóriumi tagoknak? (szerintem igen, mert egyébként hogy derülne ki, hogy nincsenek többségben...)
A választ előre is köszönöm!

Most kívánunk alapítványt létrehozni, családvédelmi céllal (fiatalok, idősek, nők, családon belüli erőszak, stb.). Kérdésem lenne, hogy az alapító vállalhat-e munkát az alapítványában? Pl: oktatások előadása, szervezési munkák stb., vagy köthet-e az alapítvány olyan Kft-vel szerződést tartós munkára, ami az alapító érdekeltségi köréhez tartozik?

Köszönöm a választ! Így fogunk eljárni!

1. Az is módosítás, ha az egészet módosítod. Én ezt javasolnám.
2. Igen.
3. Arról amúgy sem baj, ha tud a bíróság, hogy ne kifogásolja, hogy ő miért nem írta alá.

Zeneiskolánk alapítványa a Budapest Környéki Törvényszéktől kapott egy végzést, mely szerint az alapítvány közhasznú jogállását törölték ezért módosítani kell az alapító okiratot. A problémám a következő: átnéztem a 2002-ben született alapító okiratot, a közhasznúságra vonatkozó rendelkezések törlése a legkisebb probléma, mivel az alapító okirat már rég nem felel meg a hatályos jogszabályoknak: a kuratóriumi tagok megbízatása 7 éve lejárt, a felügyelő Bizottsági tagoké szintén (felügyelő bizottságra egyébként sem lenne szükség). Összességében egyszerűbb lenne egy új alapító okiratot írni, mint a jelenlegit módosítani.
Kérdéseim:

1. Lehetséges-e, hogy az alapítók hatályon kívül helyezik az alapító okiratot és újat fogadnak el?
2. Amennyiben csak az alapító okirat módosítása lehetséges, a felügyelő bizottságot a módosítás részeként meg lehet-e szüntetni (a tagok megbízatása már lejárt)?
3. Az eredeti 5 alapító közül egy időközben elhunyt, ezt milyen módon kell jelezni a Bíróságnak, módosítás esetén a neve gondolom változatlanul kell szerepeljen az alapító okiratban, de utalni kell rá, hogy elhunyt?

Előre is köszönöm a segítséget!

Okiratilag milyen különbséget látsz egy megállapodás és egy szerződés között?
Az alapítvány célját az új Ptk. szerint akkor lehet módosítani, ha a korábbi cél lehetetlenné vált. A nevet a régi Ptk. alatt nem lehetett módosítani, az újban én ilyen szabályt nem látok.

Köszönöm a gyors választ!
Ez okiratilag egy megállapodás vagy inkább egy szerződés formájában valósul meg?
Illetve még az a kérdés merült fel, hogy az alapítvány céljait lehet-e utána alapító okirati módosítással bővíteni? Esetleg az alapítvány nevét megváltoztatni?

Erről megállapodást kell kötni és a nyilvántartást vezető törvényszéken a változást be kell jelenteni.

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék hogyan működik pontosan az alapítói jogok átruházása. Van egy működő alapítvány, amelynek az alapítója nem szeretné tovább folytatni tevékenységét, viszont van olyan, aki tőle ezt átvenné, és az alapítvány céljának megfelelően, illetve annak célját még kibővítve tovább működtetné. A kérdésem, hogy ezen eljárásnak mi a pontos menete.
A válaszokat előre is köszönöm!

Hol tartják nyilván ilyen "státuszban"?

tisztelt Hozzáértők!
Egy alapítványról bírósági végzés született, miszerint elrendelik a végelszámolását. ez 2012-ben történt.
Tudomásom szerint már meg kellett volna szűnnie.

Jelenlegi státusza azonban "inaktív". Ez azt jelenti, hogy nem szűnt meg, és újra lehetne indítani a tevékenységét?
(Ezt az alapítvány képviselőjétől szerettem volna megkérdezni, de nem érem el).

Köszönöm

Ha csak lecserélitek a képviselőt, akkor ahhoz véleményem szerint alapító okiratot nem kell módosítani, de egységes szerkezetű alapító okiratot azt azért be kell nyújtani. Viszont ha most csak egy képviselő van és több is lesz, akkor ahhoz kell alapító okirat módosítás.

Tisztelt Szakértők!

Segítségüket kérném, hogy mi annak a módja, ha alapítványunkban hivatalos képviselőt szeretnénk váltani, alapító okirat módosítás nélkül. Vagy legalábbis, hogy a kuratóriumi elnök mellett egy másik tag is teljes körű képviselő lehessen. Nem elegendő egy határozatot hozni erről?

Köszönöm előre is segítségüket!

Tisztelettel:
Kern Anita

Közhasznú szervezetek figyelmébe.
A Fővárosi Törvényszék végzései alapján most már úgy tűnik, kialakul annak a gyakorlata, hogy a közfeladat, illetve közhasznú tevékenységek megjelölése körében az Ectv. 2. § 19. pontjában szereplő meghatározás alapján a létesítő okiratban milyen jogszabály-helyet kell megjelölni. Eszerint

• szükséges, hogy a jogszabály-hely feladatot telepítsen és ne pusztán célt tűzzön ki, a célkitűzés, deklaráció nem elégséges, az adott célkitűzés megvalósítására, illetve annak módjára vonatkozó egy vagy több feladatot kell megjelölni;
• szükséges, hogy a jogszabály-hely a feladat megvalósításának kötelezettségét - részben vagy egészben - az államhoz, vagy valamilyen önkormányzathoz telepítse,
• ezekhez kapcsoltan kell a feladatok megvalósítását szolgáló közhasznú tevékenységeket rögzíteni a létesítő okiratban,
• a létesítő okiratban a közhasznú tevékenységeket nem elegendő általánosságban, típusok szerint megjelölni, hanem konkrét egyesületi tevékenységeket kell rögzíteni,
• a tevékenységek körében külön meg kell jelölni, hogy melyek a közhasznú és a nem közhasznú tevékenységek; nincs akadálya annak, hogy valamennyi tevékenység közhasznú legyen.

Emiatt véleményem szerint nem kell módosítani. (Ha viszont a Törvényszék ezt máshogy látja, akkor ez nem választható el egymástól.)

Köszönöm a választ!

Az alapító okiratunk (Nyíregyházi Törvényszékhez tartozunk) tartalmazza a kuratóriumi elnök nevét,lakcímét. Alapesetben csak ennyiben változna az okirat: kuratóriumi elnök nevét lecserélnénk.

Egy civil jogi infokat közlő honlapon olvastam:

"A nem közhasznú szervezeteknek 2016. 03.15-ig van lehetőségük módosítani az alapító okiratot, de abban az esetben ha bármilyen változás történik (pl. székhely) a szervezet életében, mely alapító okirat módosítást igényel, akkor már szükséges az új szabályoknak megfelelően módosítaniuk az egész alapító okiratot."

A lehető leggyorsabban szeretnénk lezongorázni az új vezető bejegyzését, de ha emiatt az egész okiratot módosítani kell (a fenti info szerint) attól tartunk hogy nagyon hosszú folyamat elé nézünk (hiánypótlás, majd megint hiánypótlás...) Ezért keresünk valahogy lehetőséget arra, hogy először jegyezze be az új vezetőt a Bíróság, majd csak utána foglalkozzon az esetleg szükséges alapító okirat módosítással...van erre valami jogi eljárás?

Köszönettel,

1. Nem.
2. Ha az alapító okirat nem változik, akkor nem kell.
3. Véleményem szerint nem.
4. Attól függ, melyik törvényszék az illetékes.

„Lehet-e kérni pl. azt, hogy külön beadványként kezeljék a vezető cserét és a hozzá kapcsolódó Alapító Okirat módosítást és először a vezető cseréről döntsenek?”

Miben akarjátok az alapító okiratot módosítani?

További kérdésem:

Hogyan lehetne meggyorsítani a bíróságnál azt, hogy az új vezető tisztségviselőket minél gyorsabban jegyezze be? Lehet-e kérni pl. azt, hogy külön beadványként kezeljék a vezető cserét és a hozzá kapcsolódó Alapító Okirat módosítást és először a vezető cseréről döntsenek?
Köszönettel.

Tisztelt Szakértők!

Alapítvány kuratóriumi elnöke lemondott. Az új elnököt kijelölte az alapító. A kuratóriumi tagok is lecserélésre kerülnének.

Kérdéseim:

1. A kuratóriumi tagokat visszahívhatja e különösebb indoklás nélkül az alapító?
2. Valahol azt hallottam, hogy már ebben az esetben is (vezető váltás) a bírósághoz olyan alapító okirat módosítást kell benyújtani, amely nem csak a vezető tisztségviselők változását rögzíti, hanem mindazon változásokat is kötelező belevezetni,ami az új civil törvénynek és az új Ptk-nak felelnek meg. Ez valóban így van, vagy most elég csak a vezetők nevét kicserélni?
3. Ha a régi vezető lemondott, és az új vezető kijelölésre került, elláthatja e az új vezető a vezetői feladatokat a bírósági változás bejegyzéséig?
4. Mennyi ideig tart amíg a változás bejegyzésre kerül?

Köszönöm segítségüket!

Szerintem csak az van kizárva, hogy főállású polgármester díjazás fejében vállaljon ilyet.