alapítvány

Nem a módosítások hatályos tartalmának felel meg, hanem a létesítő okirat módosítások után hatályos tartalmával.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Mi történik akkor, ha a közhasznú alapítvány május 31-ig nem tesz semmi lépést annak érdekében, hogy megőrizze közhasznúságát? Kap egy végzést és "sima" alapítványként működhet tovább?

Milyen negatív pénzügyi követelményei lesznek ennek? (Milyen forrásokhoz nem juthat hozzá?)

Köszönöm válaszát!

Elveszti a közhasznúságát.
Egyrészt a Teo. szerinti igazolást nem tud kiadni, másrészt értelemszerűen nem vehet részt olyan pályázaton, ahol ez feltétel. Harmadrészt a közhasznúság ugyan az 1%-okhoz nem szükséges, de az alapító okiratot ahhoz is módosítani kell.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése szerint Kedvezményezettnek minősül

1. a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább

aa) két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti - egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet),
ab) két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány,
ha belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek;

Most akkor kell közhasznúság az adó 1%-hoz vagy nem kell? Csak közhasznú civil szervezetnek ajánlható fel vagy nem közhasznúnak is?

Köszi a választ előre is.

Véleményem szerint egyértelműen nem kell.

De a törvény mást mond.

A törvény sem mond mást. Nem közhasznúnak kell lennie az 1%-hoz az egyesületnek, alapítványnak, csak két olyan feltételt kell teljesítenie, ami egyébként a közhasznúságnak is feltétele. De a közhasznúság többi feltételét nem és nem is kell, hogy a bíróság közhasznúként nyilvántartásba vegye.

Tisztelt Ügyvédek!
Lehetséges, hogy két olyan képviselője legyen az alapítványnak, akik csak együtt írhatnak alá, az egyikük az alapító hozzátartozója. Külön külön nem járhatnak el, így nem gyakorol a hozzátartozó döntő befolyást az alapítvány ügyeire. Lehetséges ez a megoldás?
Köszönettel: Filippi

Az új Ptk. csak azt tiltja, hogy az alapító és hozzátartozói a kuratóriumban többségben legyenek, ezért szerintem igen.

Tisztelt Szakértők!
Alapítvány vezető tisztségviselője vállalhat e önkormányzati képviselői vagy polgármesteri tisztséget? Az új Önkormányzati törvény hogyan rendelkezik az összeférhetetlenségről?
Köszönettel, M.M.

Szerintem csak az van kizárva, hogy főállású polgármester díjazás fejében vállaljon ilyet.

Tisztelt Szakértők!

Alapítvány kuratóriumi elnöke lemondott. Az új elnököt kijelölte az alapító. A kuratóriumi tagok is lecserélésre kerülnének.

Kérdéseim:

1. A kuratóriumi tagokat visszahívhatja e különösebb indoklás nélkül az alapító?
2. Valahol azt hallottam, hogy már ebben az esetben is (vezető váltás) a bírósághoz olyan alapító okirat módosítást kell benyújtani, amely nem csak a vezető tisztségviselők változását rögzíti, hanem mindazon változásokat is kötelező belevezetni,ami az új civil törvénynek és az új Ptk-nak felelnek meg. Ez valóban így van, vagy most elég csak a vezetők nevét kicserélni?
3. Ha a régi vezető lemondott, és az új vezető kijelölésre került, elláthatja e az új vezető a vezetői feladatokat a bírósági változás bejegyzéséig?
4. Mennyi ideig tart amíg a változás bejegyzésre kerül?

Köszönöm segítségüket!

További kérdésem:

Hogyan lehetne meggyorsítani a bíróságnál azt, hogy az új vezető tisztségviselőket minél gyorsabban jegyezze be? Lehet-e kérni pl. azt, hogy külön beadványként kezeljék a vezető cserét és a hozzá kapcsolódó Alapító Okirat módosítást és először a vezető cseréről döntsenek?
Köszönettel.

1. Nem.
2. Ha az alapító okirat nem változik, akkor nem kell.
3. Véleményem szerint nem.
4. Attól függ, melyik törvényszék az illetékes.

„Lehet-e kérni pl. azt, hogy külön beadványként kezeljék a vezető cserét és a hozzá kapcsolódó Alapító Okirat módosítást és először a vezető cseréről döntsenek?”

Miben akarjátok az alapító okiratot módosítani?

Köszönöm a választ!

Az alapító okiratunk (Nyíregyházi Törvényszékhez tartozunk) tartalmazza a kuratóriumi elnök nevét,lakcímét. Alapesetben csak ennyiben változna az okirat: kuratóriumi elnök nevét lecserélnénk.

Egy civil jogi infokat közlő honlapon olvastam:

"A nem közhasznú szervezeteknek 2016. 03.15-ig van lehetőségük módosítani az alapító okiratot, de abban az esetben ha bármilyen változás történik (pl. székhely) a szervezet életében, mely alapító okirat módosítást igényel, akkor már szükséges az új szabályoknak megfelelően módosítaniuk az egész alapító okiratot."

A lehető leggyorsabban szeretnénk lezongorázni az új vezető bejegyzését, de ha emiatt az egész okiratot módosítani kell (a fenti info szerint) attól tartunk hogy nagyon hosszú folyamat elé nézünk (hiánypótlás, majd megint hiánypótlás...) Ezért keresünk valahogy lehetőséget arra, hogy először jegyezze be az új vezetőt a Bíróság, majd csak utána foglalkozzon az esetleg szükséges alapító okirat módosítással...van erre valami jogi eljárás?

Köszönettel,

Emiatt véleményem szerint nem kell módosítani. (Ha viszont a Törvényszék ezt máshogy látja, akkor ez nem választható el egymástól.)

Közhasznú szervezetek figyelmébe.
A Fővárosi Törvényszék végzései alapján most már úgy tűnik, kialakul annak a gyakorlata, hogy a közfeladat, illetve közhasznú tevékenységek megjelölése körében az Ectv. 2. § 19. pontjában szereplő meghatározás alapján a létesítő okiratban milyen jogszabály-helyet kell megjelölni. Eszerint

• szükséges, hogy a jogszabály-hely feladatot telepítsen és ne pusztán célt tűzzön ki, a célkitűzés, deklaráció nem elégséges, az adott célkitűzés megvalósítására, illetve annak módjára vonatkozó egy vagy több feladatot kell megjelölni;
• szükséges, hogy a jogszabály-hely a feladat megvalósításának kötelezettségét - részben vagy egészben - az államhoz, vagy valamilyen önkormányzathoz telepítse,
• ezekhez kapcsoltan kell a feladatok megvalósítását szolgáló közhasznú tevékenységeket rögzíteni a létesítő okiratban,
• a létesítő okiratban a közhasznú tevékenységeket nem elegendő általánosságban, típusok szerint megjelölni, hanem konkrét egyesületi tevékenységeket kell rögzíteni,
• a tevékenységek körében külön meg kell jelölni, hogy melyek a közhasznú és a nem közhasznú tevékenységek; nincs akadálya annak, hogy valamennyi tevékenység közhasznú legyen.

Tisztelt Szakértők!

Segítségüket kérném, hogy mi annak a módja, ha alapítványunkban hivatalos képviselőt szeretnénk váltani, alapító okirat módosítás nélkül. Vagy legalábbis, hogy a kuratóriumi elnök mellett egy másik tag is teljes körű képviselő lehessen. Nem elegendő egy határozatot hozni erről?

Köszönöm előre is segítségüket!

Tisztelettel:
Kern Anita

Ha csak lecserélitek a képviselőt, akkor ahhoz véleményem szerint alapító okiratot nem kell módosítani, de egységes szerkezetű alapító okiratot azt azért be kell nyújtani. Viszont ha most csak egy képviselő van és több is lesz, akkor ahhoz kell alapító okirat módosítás.

tisztelt Hozzáértők!
Egy alapítványról bírósági végzés született, miszerint elrendelik a végelszámolását. ez 2012-ben történt.
Tudomásom szerint már meg kellett volna szűnnie.

Jelenlegi státusza azonban "inaktív". Ez azt jelenti, hogy nem szűnt meg, és újra lehetne indítani a tevékenységét?
(Ezt az alapítvány képviselőjétől szerettem volna megkérdezni, de nem érem el).

Köszönöm

Hol tartják nyilván ilyen "státuszban"?

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék hogyan működik pontosan az alapítói jogok átruházása. Van egy működő alapítvány, amelynek az alapítója nem szeretné tovább folytatni tevékenységét, viszont van olyan, aki tőle ezt átvenné, és az alapítvány céljának megfelelően, illetve annak célját még kibővítve tovább működtetné. A kérdésem, hogy ezen eljárásnak mi a pontos menete.
A válaszokat előre is köszönöm!

Erről megállapodást kell kötni és a nyilvántartást vezető törvényszéken a változást be kell jelenteni.

Köszönöm a gyors választ!
Ez okiratilag egy megállapodás vagy inkább egy szerződés formájában valósul meg?
Illetve még az a kérdés merült fel, hogy az alapítvány céljait lehet-e utána alapító okirati módosítással bővíteni? Esetleg az alapítvány nevét megváltoztatni?

Okiratilag milyen különbséget látsz egy megállapodás és egy szerződés között?
Az alapítvány célját az új Ptk. szerint akkor lehet módosítani, ha a korábbi cél lehetetlenné vált. A nevet a régi Ptk. alatt nem lehetett módosítani, az újban én ilyen szabályt nem látok.