alapítvány

Zeneiskolánk alapítványa a Budapest Környéki Törvényszéktől kapott egy végzést, mely szerint az alapítvány közhasznú jogállását törölték ezért módosítani kell az alapító okiratot. A problémám a következő: átnéztem a 2002-ben született alapító okiratot, a közhasznúságra vonatkozó rendelkezések törlése a legkisebb probléma, mivel az alapító okirat már rég nem felel meg a hatályos jogszabályoknak: a kuratóriumi tagok megbízatása 7 éve lejárt, a felügyelő Bizottsági tagoké szintén (felügyelő bizottságra egyébként sem lenne szükség). Összességében egyszerűbb lenne egy új alapító okiratot írni, mint a jelenlegit módosítani.
Kérdéseim:

1. Lehetséges-e, hogy az alapítók hatályon kívül helyezik az alapító okiratot és újat fogadnak el?
2. Amennyiben csak az alapító okirat módosítása lehetséges, a felügyelő bizottságot a módosítás részeként meg lehet-e szüntetni (a tagok megbízatása már lejárt)?
3. Az eredeti 5 alapító közül egy időközben elhunyt, ezt milyen módon kell jelezni a Bíróságnak, módosítás esetén a neve gondolom változatlanul kell szerepeljen az alapító okiratban, de utalni kell rá, hogy elhunyt?

Előre is köszönöm a segítséget!

1. Az is módosítás, ha az egészet módosítod. Én ezt javasolnám.
2. Igen.
3. Arról amúgy sem baj, ha tud a bíróság, hogy ne kifogásolja, hogy ő miért nem írta alá.

Köszönöm a választ! Így fogunk eljárni!

Most kívánunk alapítványt létrehozni, családvédelmi céllal (fiatalok, idősek, nők, családon belüli erőszak, stb.). Kérdésem lenne, hogy az alapító vállalhat-e munkát az alapítványában? Pl: oktatások előadása, szervezési munkák stb., vagy köthet-e az alapítvány olyan Kft-vel szerződést tartós munkára, ami az alapító érdekeltségi köréhez tartozik?

A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni.
Nem közhasznú alapítvány esetében a kuratórium elnökének és tagjainak a tisztséget elfogadó nyilatkozatában elegendő arról nyilatkoznia, hogy magyar állampolgár, büntető eljárás nem folyik ellene és a közügyektől nincs eltiltva?
Azt jól gondolom, hogy ha az alapító okirat nem jelöl meg kedvezményezettet, akkor az új Ptk-ban az egyetlen összeférhetetlenségi szabály, hogy az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban? Nem tiszta számomra, hogy az alapítóval való közeli hozzátartozói viszonyról nyilatkozniuk kell-e a kuratóriumi tagoknak? (szerintem igen, mert egyébként hogy derülne ki, hogy nincsenek többségben...)
A választ előre is köszönöm!

securion

Nincs konkrét tiltás, de szerintem nem jó ötlet.

Felina

Nyilatkozni kell a nagykorúságról, a cselekvőképességről, az eltiltás hiányáról is, arról is, hogy ki áll hozzátartozói kapcsolatban az alapítóval.

Alapítvány alapítója levelet küldott a kuratórium tagjainak, hogy:kuratóriumi tagságukat visszavonja, megszüntetni, új kuratórium kijelolése iránt intézkedett.

Mondván, hogy a kezelő szerv tevékenységével az alapítványi cél megvalósulását veszélyezteti.

A kuratórium nem így látja.

Mi a teendő? Az alapítványnak műkodnie kell, a napi munkát el kell végezni (nem kevés). Hogyan támadható meg az alapító intézkedése? Nyilván tovább végzi munkáját a kuratórium, de most korlátozva van a tevékenysége?

Az alapítónak is hivatalos jogi lépéseket kell tennie az ügyben. A kuratórium mit tehet?

köszönöm

Nincs korlátozva a tevékenysége, a bíróság döntéséig semmiképpen.

Köszönöm a választ ObudaFan.
A következő felől érdeklődöm:
Adott egy 2005-ben, a Veszprémi Bíróságon bejegyzett, akkor kiemelten közhasznú minősítést kapott alapítvány. Az utóbbi 4 évben nem működött, bevétele, kiadása nem volt, a mérleget éa közhasznúságit nem adták le.
Idén az alapítványt elkezdte működtetni egy új kuratórium, 2014. májusában. A mérleget ők sem adták le május 31-ig, ezt most pótolják, az elmaradt 4 évetegyütt.

1. Jól tudom, hogy mivelnem kérvényezték május 31-ig a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, nem működhet tovább az alapítvány közhasznúként?
2.Mivel az elmúlt 3 évben az alapítvány nem végzett semmilyen tevékenységet, a törvény szerint a bíróság meg fogja szüntetni az ügyészség indítványára. Ez valós információ?
3.Akuratórium elkezdett aktívan dolgozni. Ebben az esetben is megszüntetik az alapítványt?
4. Hogyan jut az ügyészség tudomására, hogy az alapítvány 3 éve inaktív, így meg kell szüntetni?
Köszönöm

1. Az biztos. De lehet kérni ismét a közhasznúságot, ha a feltételeknek megfelel az alapítvány.
2-3. Ha működik az alapítvány, akkor nem feltétlenül.
4. Hát, ha valaki ezt bejelenti.

ObudaFan, ezt írod:
"4. Hát, ha valaki ezt bejelenti."

Úgy tudtam, hogy ha pótolja a kuratórium az elmúlt 4 év elmaradt közhasznúsági jelentéseit és mérlegeit, amiből kiderül, hogy 3 évig nem volt felmutatható tevékenység, akkor hivatalból elindul az ügyészségi vizsgálat és indítvány a bíróság felé, hogy szüntesse meg az alapítványt. A kérdés az, hogy az ügyészség felé ezt ki jelenti be? Az alapító nem fogja. Akkor ezt megteheti az OBH, hiszen ott kell letétbe helyezni?

A másik kérdésem, hogy ha nem kérvényezték 2014.május 31-ig a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, akkor június 1-től már az alapítványi támogatók nem használhatják ki az adókedvezményt, illetve az valapítvány nem állíthat ki adóigazolást?
Ha ezt mégis megtette, milyen következményekkel jár egy esetleges ellenőrzésnél?

köszönöm.

köszönöm.

Tisztelt Szerkesztőség! Köszönöm a választ.

Számomra nem világos, hogy ha az alapító kigondol egy alapítványi szervezetet és annak a működését, de nem végezhet abban szervezési munkát, mások hogy fogják tudni azt megvalósítani, és az elképzelésnek megfelelően végezni?

Előadások, kurzusok megtartására fel lehet kérni más szakembert is, de a szervezet attól még nem fog működni.

„Úgy tudtam, hogy ha pótolja a kuratórium az elmúlt 4 év elmaradt közhasznúsági jelentéseit és mérlegeit, amiből kiderül, hogy 3 évig nem volt felmutatható tevékenység, akkor hivatalból elindul az ügyészségi vizsgálat és indítvány a bíróság felé, hogy szüntesse meg az alapítványt.”

Szerintem ez nem így van.

„A másik kérdésem, hogy ha nem kérvényezték 2014.május 31-ig a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, akkor június 1-től már az alapítványi támogatók nem használhatják ki az adókedvezményt, illetve az valapítvány nem állíthat ki adóigazolást?”

Amíg újra közhasznúként nyilvántartásba nem veszik, addig nem.

„Ha ezt mégis megtette, milyen következményekkel jár egy esetleges ellenőrzésnél?”

A minimum, hogy ott adóhiány lesz.

Obudafan, köszönöm a választ.

Szeretnék még kérdezni valamit:
A könyvelő információja szerint, az a közhasznú alapítvány, amelyik 2014. május 31-ig nem intézkedett a közhasznúsági nyilvántartásba vételről, addig működhet közhasznú szervezetként (tehát adóigazolásokat adhat a támogatásokról), ameddig a közhasznú státusz visszavonásáról határozatot nem kap.

Ez igaz?

köszönöm.

Kedves ObudaFan!
Alapító okiratot kell módosítani, egyrészt, hogy a közhasznú jogállást újfent bejegyezzék, másrészt EU-s projekteket valósítunk meg, amiknek feltételéül szabták, hogy a projektidőszak végéig a kiírásban meghatározott _konkrét_ tevékenységet be kell emelni az alapító okiratba. Átnéztem a dokumentumot, ami 16 évvel ezelőtt született, a mai szabályoknak aligha felel meg.

1. Olvasgattam a korábbi beszélgetéseket itt, valóban lehetséges az, hogy az alapító okiratot úgy módosítják az alapítók, hogy egy teljesen újat írnak (alá)?
2. Annak idején a célokat tevékenységek leírásával (pl. gyermekvédelem - gyermekjóléti szolgálat működtetése) határozták meg, ami az eddigi működést nem befolyásolta, azonban a megváltozott jogi környezetben, nem túl laza engedélyezési eljárásokra tekintettel nem éppen szerencsés. Ha a 2. kérdésre igen a válasz, akkor megtehetik tehát, hogy a korábban hibás módon rögzített, de töretlenül megvalósított célokat röviden összefoglalva, kevésbé egzaktan, nem tevékenységként nevesítik (s ezekhez az átfogó célokhoz rendelik a konkrét tevékenységeket)?
3. Szabály szerint az alapítványi célok nem módosíthatók, de bővíthetők? (Az eredeti célok lényegében megvalósultak.)
4. A célokhoz kapcsolódó tevékenységek is bővíthetők a későbbiekben?

Segítségét megköszönöm,
efné

*
Felina, már közben lehet, hogy elrendeződött az a módosítás. Nekünk is alapító halála miatt kellett előzőleg módosítást eszközölni, egy kísérőlevélben tájékoztattuk a bíróságot, hogy elhunyt az egyik alapító, a halotti akv másolatát csatoltuk.

Ez vitathtó.

Kedves ObudaFan!
Az új Ptk. 3:396. § szerint Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.
Két kérdésem lenne:

1. Írni kell egy átruházó szerződést és ennek alapján egy egységes szerkezetű alapszabályt, amelyben már az átvevő személy az új alapító? Ez így megfelelő Ön szerint?
2. A változás bejegyzési kérelem-nyomtatványban nincs az alapító személyének átvezetésére szolgáló rubrika...A bírósághoz hogyan kell ezt bejelenteni?

Előre is köszönöm! BGY

1. Szerintem igen.
2. Szerintem az alapító okirat módosításaként.

Köszönöm!

Már kaptam ugyan ObudaFantól választ, de a további információk ismeretében újra megkérdezem.
A közhasznú alapítvány 2014. június 02-án adta be a közhasznúsági nyilvántartásba vételi kérelmet. (A törvény május 31-ig ad határidőt, ez szombati nap volt, ezért került sor a hétfői beadásra.
Arról, hogy közhasznú nyilvántartásba vették-e, vagy megvonták a közhasznúsági minősítést, még nem kapott az alapítvány határozatot.

Nem tudja a kuratórium, hogy kiadhat-e adókedvezményre feljogosító igazolást. A törvény szerint aki nem adja be a kérelmet május 31-ig, az június 01-től nem jogosult a közhasznú működésre.

A Fővárosi Törvényszék szerint el kell döntenünk, hogy kiadjuk-e az igazolásokat.

A NAV szerint elvben kiadhatjuk, mivel a nyilvántartásban az alapítvány közhasznú, de ha elveszítjük a minősítést, azt visszamenőleg június 01-től veszik el, tehát ez egy számunkra értelmezhetetlen helyzet. Szabálytalanságot elkövetni nem akarunk.

Mi a legjobb megoldás?

köszönöm

Gondolo, te is sejted, hogy ennek még konkrét gyakorlata nem alakult ki, innentől fogva pedig meglehetősen kockázatos az igazolás kiadása.

Köszönöm a választ ObudaFan.

Tisztelt ügyvéd úr/úrhölgy! Konkrét összeférhetetlenségi kérdésem van az új ptk. vonatkozásában: Adott egy "T" alapítvány, akinek alapítója egy másik "A" alapítvány. Az "A" alapítvány az alapítói jogot kívánja átruházni egy olyan egyesület részére, amelynek 12 alapító tagjából 4 az említett "T" alapítvány 5 tagú kuratóriumának tagja és ráadásul az egyesület elnöke és képviselője megegyezik a "T" alapítvány kuratóriumi elnökének személyével. Átruházható-e az alapítói jog ennek az egyesületnek? Ha nem,akkor mi a teendő? "A" alapító hívja vissza a kuratóriumot? Milyen indokkal?
Válaszát megköszönve!

Szeintem a kuratóriummal kapcsolatos alapítói döntések során fel fog merülni összeférhetetlenség.