alapítvány

Kedves Keszthely!

Nem vagyok jogász, de azt tudom, hogy alapító nem lehet kuratóriumi tag, tehát elnök sem.

Gondolom, ezzel a törvénnyel akarják megakadályozni, hogy valaki azért hozzon létre alapítványt, hogy anyagilag visszaélhessen vele, el tudja kerülni az adózást stb.

venger01

Ha ez igazolható, vissza lehet hívni a kuratóriumot és újat kinevezni.

Ha a kuratórium az alapítvány működését veszélyezteti, magát az egész kuratóriumot lehet visszahívni és ezt lehet a bíróságra bejelenteni.
Ezt követően az alapító nevezhet ki új kuratóriumot.
Az alapító elnökségét a bírói gyakorlat általában nem fogadja el.

Tisztelt Fórumozók!

Mi a teendő abban az esetben, ha kuratórium és az alapító tudomására jut, hogy a kuratóriumi elnök, aki a közhasznú alapítvány képviselője is - illetve annak a Kft. -nek az 50%-os tulajdonosa, amelyen keresztül az alapítvány működtet egy óvodát - meghirdette eladásra a jogait (??? - ezt nem értjük pontosan, de képtelenség felvenni vele a kapcsolatot). Pontosan nem tudni, hogy mit szeretne eladni, mert a helyiséget szívességi használatra kapta az alapítvány. Attól tartunk, hogy olyan helyzetbe kerülünk, amilyet nem szeretnénk.

1. Az alapító milyen formában hívhatja vissza a kuratóriumi elnököt (sima levél, határozat)? És a bíróságot milyen formában értesíti? nem akarunk formai hibába esni.
2. Igy a kuratóriumi tagság is megszűnik-e, vagy csak az elnöki pozíció (nem akarjuk kurátornak sem)
3. Az alapító jelöl ki kuratóriumi elnököt, vagy a kurtatórium választ? Határozatban? Ha senki nem vállalja, lehet-e az alapító a kuratóriumi elnök?
4. Az AO szerint az elnök hívja össze a kuratóriumi ülést - így ki teheti meg?

köszi előre is a gyors választ, üdvözlet.

Tisztelt Ügyvéd Úr,

a következő kérdésem/kérdéseim lennének. Ha olyan hírek érkeznek az alapítványomról, hogy lassan fizetésképtelenné válik, akkor én, mint alapító mit tudok tenni? Azt is hallottam, hogy a kuratóriumi tagok nem foglalkoznak már az alapítvánnyal, de mást nem tudok kinevezni sem.
Hozzáteszem, ezek az információk csak az ott dolgozóktól érkeznek, és nem is tudom, hogy így van-e.
Nekem, mint alapítónak milyen lehetőségeim vannak ennek a kiderítésére, hogy igaz-e?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel:

venger01

szia goodwitch!

köszönöm a választ. igazad van, a beszámolót szerintem is be lehetett volna adni, a könyvelő problémázott azzal, hogy mivel nincs számla így nem tudja beadni...

másik felvetésed kapcsán viszont csak újabb kérdésem van: a kurátor ellen a feljelentést meg lehet tenni, pert viszont az alapítvány indíthat. az az aggodalmam, hogy ebben az esetben viszont a másik aláírót is "előszedik" mint részes, nem? vagy ő csak szimplán jóhiszeműen járt el és nem büntethető?

illetve, mit jelent az, hogy mindent megtesznek? ezt bizonyítani kell a bíróság előtt viszont ez elég szubjektív kategória (hogyan?). keressük ezt a kurátort de teljesen felszívódott. mit tanácsolsz?

köszi szépen a segítséget!

Nem értem, hogy mi az összefüggés a a pénztárból hiányzó pénz, és a beszámoló elfogadása és le ne adása között. Attól, hogy az alapítványnak van egy követelése az egyik kurátor felé, még a beszámolót el lehet készíteni.

A pénz eltüntetése tárgyában persze hogy van a kurátornak felelőssége. Teljes vagyonával felel azzal a pénzzel, amit az alapítványtól felvett, és azzal nem számolt el, ráadásul ez sikkasztás is, tehát büntetőjogilag is. Talán tenni kellene egy feljelentést. A kurátortársak is felelőssé tehetők, ha nem tesznek meg mindent, hogy a pénz visszajusson az alapítványhoz...

sziasztok!

a kérdéseim az alapítvány kurátoraival kapcsolatosak:

jelenleg 5 tagú a kuratórium
2 kurátor a bankszámla felett aláíró
(kötelező, hogy 2 aláíró legyen?)

az egyik kurátor a számláról leemelt egy nagyobb összeget, melyet a másik aláíró természetesen jóvá is hagyott. a pénzzel azonban meglépett, azóta elérhetetlen. az elmúlt évre a beszámolási, közzétételi közelezettségnek az alapítvány nem tett eleget (mivel hiányzott a pénz így a könyvelő nem adta be a mérleget)

az alapítványt minél hamarabb meg szeretnénk szüntetni

a lelépett kurátorral nem tudunk mit kezdeni, viszont így a számlához sem lehet hozzáférni. új kurátorokat nevezett ki az alapító, a bejelentésük még folyamatban (bíróság), ezek után lehet csak módosítani az aláírót

kérdés: ha a pénzt pótoljuk ("mintha mi sem történt volna"), a mérleget beadjuk utólag akkor mi történik? (eddig semmilyen felszólítás nem érkezett!)

azt tudom, hogy az alapítvány csak akkor szüntethető meg ha nincs tartozás...

további kérdés hogy a kurátorok mennyiben tehetők felelőssé? az világos, hogy saját vagyonukkal nem felelnek, viszont a pénz eltünése bárhonnan is nézem sikkasztás, jogutód pedig van. ilyenkor mi történhet?

mit tegyünk tehát most?

köszi a választ előre is.

A bíróságtól lehet kérni, hogy jelöljön ki új kezelő szervet, ha az alapítók erre nem hajlandók.

Tisztelt Jogszakértők!
Egy közhasznú alapítvány elnöke és kuratórium titkára lemondott, de az alapítók nem választották meg az utódjukat. Problémát jelent az is, hogy a bíróságtól nem érkezett meg a végzés, mely szerint a jelenlegi elnök a hivatalos képviselő, ugyanis a változás tavaly lett bejelentve. A lemondását mindkét tag írásban benyújtotta, amit az alapítók el is fogadtak és írásba is adtak, viszont új elnök választása nem történt meg. Az elnök, aki lemondott hamarosan külföldre utazik huzamosabb időre, és nem tudja, mikor tér haza. A kérdésem az lenne, hogy

1. Ilyen helyzetben meddig terjed a lemondott tagok felelőssége?
2. Mi legyen az alapítvány sorsa, amíg nem vállalja senki az elnöki és kuratóriumi tisztségeket?
3. A bíróság felé a változás bejelentése kinek a feladata ilyen esetben?

Köszönöm szépen Kedves ObudaFan!

A számviteli beszámoló letétbe helyezése

Országos Bírósági Hivatal közleménye a civil szervezetek beszámolóinak benyújtásáról - 2012.02.22.

Tájékoztatás - A civil szervezetek beszámolóinak benyújtásáról (2011. évi CLXXXI. törvény 105. § (1) bekezdés)

Azok a civil szervezetek, amelyek a törvény előírása szerint 2012. június 30-a előtt kell, hogy eleget tegyenek a beszámoló és közhasznúsági jelentés benyújtási kötelezettségüknek, a beszámolót és közhasznúsági jelentést papír alapon kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatal (OBH) részére.
Fontos, hogy az alábbi technikai előírások betartásával nyújtsák be a beszámolót és a közhasznúsági jelentést: A/4-es nagyságú, 80g/m2 súlyú papíron, egyoldalasan, vagy a papír mindkét oldalán folyamatosan kitöltve.
Erre a dokumentumok feldolgozása (szkennelése) és a bíróságok központi honlapján (országos névjegyzékben) történő közzététel elősegítése érdekében van szükség.

Kérjük a szervezeteket, hogy elsősorban postai úton, tértivevényes levélben juttassák el a dokumentumokat az alábbi címre:

Országos Bírósági Hivatal
Budapest 1363 Pf. 24/1.
A borítékon tüntessék fel: Beszámoló

Az OBH lehetőséget biztosít a beszámolók és közhasznúsági jelentések személyes beadására is, az alábbi helyen és időpontokban:
Helyszín: Országos Bírósági Hivatal - Országos Nyilvántartások Iroda (Budapest, V. Szalay u. 16.)

Ügyfélfogadási idő:
Hétfő: 08.15 - 12.00 óra
Szerda: 08.15 - 12.00 óra
Péntek 08.15 - 12.00 óra

Tisztelt Szakemberek!

Az új 2011. évi CLXXV. törvény több pontjában is megemlíti, hogy a közhasznúsági jelentést és számviteli beszámolót „letétbe” kell helyezni. pl. 32. paragrafus 6. bekezdés. A korábbi Közhasznúságról szóló tv-ben nem volt ilyen kötelezettség, ezért nem küldtük meg minden évben az éves beszámolónkat és közhasznúsági jelentésünket a bíróságnak, ha hallottuk, hogy vannak akik igen.

Kérdésem az volna, hogy az új törvény ha jól értelmezem, ezt akkor már előírja? Ha igen, mit jelent a „letétbe helyezés”, illetve mikor és kihez kell eljuttatnia éves beszámolót és közhasznúsági jelentést? Az illetékes bíróságra?

Előre is köszönöm a segítségüket.

Nincs mit.

Kedves ObudaFan! Köszönöm válaszát, segítségét!

Üdvözlettel: ana

A bíróságtól lehet kérni új kuratórium kijelölését.
Az esetleges törvénytelenségeket az ügyészségen lehet jelezni.

Tisztelt Jogi Segítők!

Alapítványunk működésképtelenné vált a kurátorok lemondása miatt. Az alapítók többsége ( sok az alapítók száma), nem mutat hajlandóságot megkeresésünk után sem arra, hogy az alapítvány működésének folytatásáért új kurátorok felkérésében részt vegyen. Megkereséseinkre ( levél, e-mail stb. ) nem reagálnak. Mi ilyenkor a teendő?

A Törvényszéken az alapítvány iratbetekintésekor jogi hibákat véltünk felfedezni ( pl. többszöri ügyvédi megbízás az alapítók kihagyásával stb.) Mi ilyenkor a teendő?

Köszönettel: ana

Az 1%-hoz biztosan nem. Néhány éve még az NCA-hoz is biztosan nem volt feltétel, talán az sem változott.

Köszönöm az eddigi segítségeket!

Még egy kérdésem lenne. Az SZJA 1% kedvezményezettségéhez feltétel e közhasznúság megléte? Úgy látom, hogy az 1996. évi CXXVI törvény 4.§-a szerint nem, illetve én így értelmezem és nem tudom, hogy azóta módosíthatták e a törvényt. Ugyan csak feltétel e a közhasznúság megléte a létrejövő Nemzeti Együttműködési Alap (volt NCA) pályázataihoz?

Hálás köszönettel

1. Ha közhasznú, akkor igen.
2. Elektronikus formában kell beküldeni.

Kedves Jogászok, hozzáértők!

Most olvasom a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény-t. A következő kérdésekben szeretnék segítséget kérni:
1; 27.§ 2- pontja szerint a civil szervezetnek kettős könyvelést kell vezetnie. Ez alapítványra is vonatkozik? Eddig az egyszeres könyvvitel elég volt.
2; a 2011-es közhasznúsági jelentést már letétbe kell helyezni? Erre van forma vagy a cégbíróságra kell bevinni?
3; amennyiben kis forgalmú alapítványról van szó és vállalkozási tevékenységet nem folytat a 32.§nak hogy tud megfelelni megfelelő erőforrás és támogatottság szerint?

Köszönettel,
Galóca

Nincs mit.

ObudaFan, köszönöm a választ.

Szerintem nem. Sem a Ptk. szerint nem kötelező tartalmi eleme az AO-nak, sem nem nyilvántartási adat a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény szerint.

T. Hozzáértők!

Alapítványunk telephelyet létesít, mely más címen van , mint a székhely.
Ezért módosítani kell-e az alapító okiratot, tehát ez az alapítvány adataiban történt változásnak minősül-e?

Köszönöm.