üzletrész adásvétel

Kedves Obudafan!

A kerdes tenylegesen arra iranyult,hogy az uzletresz forgalmi erteke amelyet on is emlit az mibol tevodik ossze.
Latom kesobbi hozzaszolasban reszletesen le van irva,de egyszerre nagyon sok informacio

Kedves nonolet!

Mivel idokozben valahogy a kft felszamolas ala kerult es arveresre fog kerulni a ceg osszes ingosaga(gepek,eszkozok)illetve az ingatlan,ezert szeretnek ha mar be se kerulnek hanem az arveres elott megegyeznenk.
Tehat szerintem ez az oka,hogy miert nem szeretnek ha tagga valnek.
A 100 milliot a felszamolo mondta,de azt nem tudom hogy az a ket osszeg ami a hagyatekban szerepel az lehetne-e a megvasarlasi ertek vagy lehet annal tobb is?
Illetve ha aranytalanul keveset ajanlanak fel akkor mi a menete,hogy megis bekeruljek?(gondolom taggyulesen kellene de ilyen elozmenyekkel nem szavazzak meg vagy nem jonnek el stb)
Igazabol nem voltam meg hasonlo helyzetben sem.
Amennyiben ez egy jol mukodo ceg lenne valoszinu akkor is az eladas mellett dontenek mert teljesen mas teruleten dolgozom(es hat a 12%valoban nem sok),de igy hogy meg meg is szunik.
Azt viszont nem szeretnem ha nagyon aron alul adnam at es utolag mar csak magamat okolhatnam.
Koszonom az eddigi valaszokat es eszreveteleket is mindenkinek

Felszámolás alá fizetésképtelen cégek szoktak kerülni, amiből az következik, hogy igen jó esély van arra, hogy az egész ne érjen semmit. Hiába van ugyanis egy cégnek nagy értékű eszköze, ha még több a tartozása.

„Nekem azt mondtak,hogy mivel a kft onkentes tarsulas nem kotelesek a jogutodlassal kapott szemelyt bevenni.”

Ha a társasági szerződés ezt nem rendezi, akkor kötelesek bevenni.

Kedves Obudafan!

Koszonom,akkor a tarsasagi szerzodesbe melyedek el eloszor.

Tisztelt Szakértők!

Adott egy 2 éve kötött ügyvéd által ellenjegyzett üzletrész adásvételi szerződés (5 millió Ft feletti vételár). Cég értékesített magánszemélynek, a vételár megfizetésére nem került sor (okokat nem részletezném, viszont a szerződésben az szerepel hogy a vételár megfizetése megtörtént.) Majd a cég 2 évvel később ismét értékesítette az üzletrészt egy másik magánszemélynek, aki a vételárat megfizette (ugyanaz az ügyvéd ellenjegyezte ezt a szerződést is), a cégbírósági bejegyzés megtörtént a második adásvételnél, az elsőnél nem. Kérdésem kié az üzletrész? Mit tehet az első vevő, ha szeretné az üzletrész?
Köszönöm.

Rebeka25

„Kérdésem kié az üzletrész?”

Erre az én laikus válaszom benne van eleve a kérdésben:

„a cégbírósági bejegyzés megtörtént a második adásvételnél, az elsőnél nem.”

Én úgy gondolom ezt, mint ahogy ingatlan adásvételnél a földhivatali bejegyzés.
Akkor „hitelesítik”, ha a vevő teljes mértékben kiegyenlítette a vételárat, ami a szerződés szerint le van írva.

„Mit tehet az első vevő, ha szeretné az üzletrész?”

Miért? Ismét eladó?

Valahogy nekem az az érzésem, hogy az eladónak fizetési felszólítást kellet volna küldenie és nem újra eladnia az üzletrészt.

Persze a szerződést is ismerni kellene.

„a cégbírósági bejegyzés megtörtént a második adásvételnél, az elsőnél nem” Vajon miért?

„a szerződésben az szerepel hogy a vételár megfizetése megtörtént”

Érdekes. Miért szól egy szerződés másról, mint a valóság?

Rebeka 25
Szomorú örökös

„a cégbírósági bejegyzés megtörtént a második adásvételnél, az elsőnél nem.”

Én úgy gondolom ezt, mint ahogy ingatlan adásvételnél a földhivatali bejegyzés.
Akkor „hitelesítik”, ha a vevő teljes mértékben kiegyenlítette a vételárat, ami a szerződés szerint le van írva.”

Nem olyan, mint a földhivatal: nem azért leszek tulajdonos, mert a cégbíróság bejegyzi, hanem azért, mert az üzletrész eladója átruházza a tulajdonjogot. Ha ezt úgy teszi meg, hogy a vételárat még nem fizettem meg, és ennek nincs a szerződésben szankciója, nem adhatja el újra, mert már nem az övé. Legfeljebb a vételárat követelheti. Az már más kérdés, hogy a társasággal szemben akkor lesz hatályos a szerződés, ha azt a társaságnak bejelentik, a tagsági jogok pedig a bejelentéstől illetik meg a tagot.

Rebeka 25

„Kérdésem kié az üzletrész?”
Lásd eggyel lentebb.

„Mit tehet az első vevő, ha szeretné az üzletrész?”
Az több dologtól függ: elsősorban attól, hogy mi volt a szerződésben kikötve arra az esetre, ha a vevő nem fizeti meg a vételárat. Attól is függ, hogy a vevő meg tudja-e most fizetni a vételárat. És még attól is, hogy az adás-vételt bejelentették-e a társaságnak.

Lehet pert indítani a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására. A perben a vevőnek kell bizonyítania, hogy az adás-vételi szerződés létrejött, és azt a társaságnak bejelentették. Az eladónak azt kell bizonyítania, hogy a szerződésben foglaltaktól eltérően a vételárat nem fizették meg, a tulajdonjogot nem ruházta át.

Ez tévedés. A jóhiszeműen, a nyilvántartás adataiban bízva, visszterhesen szerző személyt a jog akkor is védi, ha üzletrészt szerzett.

A második vevő tudott az első adásvételi szerződésről. Ha a társasági szerződés szerint a tagokat elővásárlási jog illeti meg, abban az esetben az eladó cégnek értesíteni kellett volna a tulajdonolt cég tagjait, akik tulajdoni hányaduk arányában élhettek volna vásárlási szándékukkal? Ha igen, meddig lehet hatálytalanítani az adásvételt, ha nem így történt?