Köszönöm a válaszát! Tehát ha jól értem, akkor ha nem munkaviszonyban látta el az adminisztrációs feladatokat, hanem társadalmi munkában, akkor nem összeférhetetlen.
Azt lehet tudni, hogy a 'gazdasági feladat' meghatározás az alapszabályban milyen feladatokat jelent?
Köszönettel
Ha munkavkszonyban latja el, akkor van.
T. Cím!
Az Alapszabályban a következő van:
"A Számvizsgáló Bizottság tagja az egyesületben más tisztséget nem viselhet. A Számvizsgáló Bizottságnak nem lehet tagja a klubbal munkaviszonyban álló, illetőleg gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az a személy, aki elnökségnek tagjával, illetőleg a klubnál gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A Számvizsgáló Bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói."
Erre hivatkozva, van-e összeférhetetlenség az adminisztratív munkára nézve?
Köszönettel
korandii
Ez így nem igazán jogi kategória. Látni kellene a teljes szöveget, abból talán kiderülne.
garmin
Szerintem a Ptk. szabályától el lehet térni. Ha azonban az a bírósági titkár, aki az egyesület ügyeiben eljár, majd ezzel nem ért egyet, akkor is az áttérésig a jelenlegi alapszabály szerint kell eljárni.
T. Cím!
Szeretném megkérdezni, hogy egy egyesület alapszabályában megfogalmazott 'gazdasági feladat' pontosan mit takar? Összeférhetetlenség miatt meghatározott kategória a Számvizsgáló Bizottság tagjaira nézve.
Egy elszámolással kapcsolatos adminisztratív munka ennek számít-e?
Válaszát megköszönve,
Üdvözlettel,
Korándi Ildikó
Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi problémával kapcsolatos észrevételeikre lennék kíváncsi. Régi Ptk. alapján működő egyesület alapszabálya rendelkezik a tagfelvételi kérelmek elbírálási rendjéről, mely szerint az egyesületet képviseleti jogával rendelkező sportigazgatója jogosult első fokon dönteni a tagfelvételi kérelmekről. A sportigazgató döntése elleni fellebbezés elbírálása az elnökség hatáskörébe tartozik.
Az egyesület soron következő közgyűlésén eleget téve kötelezettségének egyéb napirendi pontok mellett át kíván térni az új Ptk. hatálya alá.
Az új Ptk. rendelkezései szerint a tagfelvételi kérelmekről az egyesület közgyűlése dönt. ( 3:67.§ (1)
A jelenleg még régi Ptk. hatálya alatt működő egyesület tagfelvételi kérdésekben eljárhat az alapszabályában foglaltak szerint vagy annak rendelkezései ellentétesek az új Ptk. hatálybalépése előtt a tagfelvételi kérelmekre vonatkozó szabályozással?
Válaszukat megköszönve,
Tisztelettel
Módosíthatjátok. A tagváltozást nem kell bejegyeztetni , ugyanakkor 2016. március 15-ig az új Ptk-ra áttérést így vagy úgy de meg kell csinálni. Ahhoz pedig egy új taglistát természetesen csatolni kell.
Tisztelt Szakértők!
2012-ben keletkezett a létesítő okiratunk. Idén átesett egy teljes tagváltáson az egyesület, viszont kissé elbénáztuk a procedúrát. Az alapító okiratunk még a régi formanyomtatvánnyal van. Valamint törölték a közhasznúsági jogunkat.
Ahhoz, hogy újra beadhassuk a kérelmünket egy teljesen új alapszabály mintát kell kitöltenünk, ami a birosag. hu oldalon az okirat mintáknál található,és csak a pontozott részeket kell kitöltenünk, vagy modósíthajuk a régi alapszabályzatunkat?
Megfelel abban az esetben, ha az eredeti meghívó viszonylag bő határidővel kimegy a közgyűléshez képest. Legalábbis azon bégzések szerint, amiket én láttam eddig.
Tisztelt Szakértő!
Köszönöm a válaszát.
Még egy téma merült fel, melyben kérném a segítségét.
Megfelel e a jelenlegi jogi szabályozásnak az, ha az Alapszabály úgy rendelkezik, hogy határozatképtelen közgyűlés estén a megismételt közgyűlés 1 óra múlva, változatlan napirendi pontokkal kerül megtartásra.
A meghívóban természetesen ez a tájékoztatás is szerepelne.
Amennyiben nem, milyen szabályozás vonatkozik a megismételt közgyűlés összehívására.
Köszönöm válaszát.
Üdvözlettel: reksio
„Ki hívhatja össze a közgyűlést és milyen módon?”
Ezt az Alapszabályban kellene megnézni. Vélhetően vagy az elnök vagy az elnökség.
„Lehetőség van e az alapszabály "cseréjére", tekintve, hogy az új alapszabály tervezet annyira eltérő, hogy egyszerűbb másikat elfogadni.”
Lehetőség van rá.
„Egy közgyűlésen lehetséges e az alapszabály módosítása, a tagfelvétel (esetleges kilépés) és új tisztségviselő választás?”
Lehetséges.
„Az új tagokból lehet e tisztségviselőket választani?”
Lehet.
„Amennyiben egy közgyűlés elegendő, a jkv. vezetőt és hitelesítőket lehet e a reménybeli új tagok közül választani?”
Szerintem célszerűbb nem így eljárni.
„A módosítások átvezetéséhez szükséges e ügyvédi ellenjegyzés?”
A törvény szerint nem kötelező. De az új szabályok kuszasága miatt egyébként célszerű.
Tisztelt Szakértő!
Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni.
Létrehoztunk 10 évvel ezelőtt egy sportegyesületet (bérkilövő vadásztársaság). A szükséges adminisztrációk megtörténtek, a tisztviselők 5 évre kerültek megválasztásra. Tevékenységet kb. 6 éve nem folytatunk, új tisztségviselők sem kerültek megválasztásra. Szeretnénk újra tevékenységet folytatni. Ennek érdekében át szeretnénk térni az új Ptk. szerinti szabályokra, alapszabályt szeretnénk módosítani, új tagokat felvenni, és megválasztani a (részben) új tisztségviselőket. Az alábbi felmerült kérdésekben szeretném kérni válaszát.
Válaszait köszönöm.
Üdvözlettel: reksio
Esetleg a szövetség felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget lehetne felhívni arra, hogy figyelmeztesse erre a szövetséget.
Tisztelt Szakértő!
Egyesületünkben elnökváltás történt. A kötelező alapszabály módosítást több lépcsőben megtettük.
1 éve húzódik az átvezetés a nyilvántartásban. Most már van egy végzésünk a bejegyzésről, de még nem telt le a fellebbezési idő. A régi elnök fellebbezni fog.
A képviseleti jogot nem a nyilvántartásba vétel, hanem a közgyűlés általi megválasztás keletkezteti a Ptk. 3:74. § c) pontja alapján.
Fő gondunk az, hogy az országos sportági szövetség alapszabálya a nyilvántartásba bejegyzett képviselőt fogadja el. Azaz nem tudunk intézkedni a szövetségnél semmilyen ügyben. Ők a régi elnököt fogadják el.
Próbáljuk irányítani a visszahívott elnököt határozatokkal, de egyet sem tart be.
Hogyan kényszeríthetjük a visszahívott elnököt a határozatok betartására? ( Kártérítési felelősségére felhívtuk a figyelmét írásban )
Hogyan fogadtathatjuk el a Ptk-nak megfelelően a Szövetséggel, hogy az új elnököt ismerjék el addig is amíg nincs a nyilvántartásban átvezetve?
Válaszát előre is köszönöm.
Segítséget szeretnék kérni, pontosabban információt. Civil szervezet, egyesület név változtatásával kapcsolatban.
A civil szervezet elvesztette a közhasznúságát és mivel a nevében szerepel a " Közhasznú " szó ezért név változtatásra kerül sor.
1.) Ezt is elektronikus úton kell benyújtani ügyfélkapun keresztül??
2.) szükséges csatolandók: Módosított Alapszabály, jegyzőkönyv, jelenléti ív, egyesületi elnök elfogadó nyilatkozat, elnökségi tagok elfogadó nyilatkozat, változás bejelentő kérelem???
3.) A módosított Alapszabály tekintetében a közhasznúságra utaló részek is ki kell törölni??
Köszönöm a választ!:)
A törvényszékhez az erre szóló formanyomtatványt, a közgyűlés jelenléti ívét és a jegyzőkönyvét, az egyséeges szerkezetű alapszabályt, az új elnök összeférhetetlenségre, az új Ptk. 3:22. §-nak való megfelelésre is kiterjedő elfogadó nyilatkozatát, székhelyigazolást és az új székhely tulajdoni lapját kell benyújtani.
Mivel az alapszabályt módosítani kell, egyúttal az új Ptk-ra is át kell térni. Ehhez jogász segítségét nem árt igénybe venni.
Kedves Szakértő!
Sportegyesületünknél elnökváltást szeretnénk csinálni illetve azzal egyidejűleg székhely változtatást is! Mi lenne ennek a menete? Eddig csak a focival foglalkoztunk, de most szeretnék egy foci és egy szabadidő szakosztály létrehozni. Az tudjuk, hogy az elnökváltáshoz és a szakosztályok létrehozásához is taggyűlést kell összehívni, de utána nem tudjuk hogyan tovább. Milyen nyomtatványok kellenek hozzá..stb.
Segítségét előre is köszönöm!
További szép napot kívánok!
ajakite
CyberCica33
Az én véleményem szerint az új Ptk-ból nem következik, hogy hány tisztviselő, vagy hány elnökségi tag kell, hogy legyen az egyesületben (bár van, aki szerint következik belőle, hogy 3-nál nem lehet kevesebb, de szerintem ez téves álláspont).
SZMSZ-t, pénzkezelési szabályzatot nem kell benyújtani. Az alapszabályon kívül a közhasznú jogállás megszerzése érdekében kellhet még egyébként belső szabályzatot benyújtani bizonyos esetekben, más olyan esetről nem tudok, amikor az alapszabályon kívüli szabályzatot kellene benyújtani.
Minden rendes tagnak szavazati joga van.
Tisztelt Szakértő!
A változásbejegyzést a bíróság hiánypótlásra visszaküldte részünkre. A hiánypótlással kapcsolatban az alábbi kérdéseim lennének:
Segítségét előre is köszönöm!
Köszönöm! Az új Ptk szerint már három tisztségviselő kell elnök alelnök és titkár. Nálunk ez még csak elnök és titkár. Az alapszabály része az szmsz, illetve a pénzkezelési szabályzat, stb..? Ezeket be kell nyújtani a bíróságra? Kell ilyen szabályzatnak lenni? (jelenleg nincs)Lehet-e rögzíteni az alapszabályban, hogy csak az alapító tagok hozzanak döntéseket?
Cyca
Bár épp az új törvény szerint már a vezető tisztségviselők adatai is az alapszabály részét képezik, az én véleményem az, hogy elvileg ha csak ez változott, nem kellene megkövetelni az új Ptk-ra áttérést. De természetesen a törvényszéki álláspont lehet eltérő.
Elvileg működőképes az egyesület, de pl. a bankszámla esetében érdemes valamilyen folytonosságot megteremteni, mert a bank nem biztos, hogy elfogadja a puszta közgyűlési jegyzőkönvet a képviselet igazolására.
Tisztelt Fórumozók!
Egyesületünk alapszabálya még nem lett módosítva az új PTK szerint. Viszont június 30-val lejár a vezetőség megbizatása (elnök titkár). Alapszabály módosításának és az új elnök választásának egy időben kell történie? Most június 16-a van, ha a közgyűlés megválasztja az új elnököt de a bíróság nem jegyzi be júni 30-ig akkor mi a helyzet ilyenkor? Működőképes az egyesület?
Cyca