Kedves segítök!
2014 evben az áramszolgáltató kötbert szabott ki rám.
Ez irányú tartozások elévülése 2019 től 3 év.az elött 2 év volt.
Kérdésem az hogy erre a tartozásra is a két év elévülés érvényes?
Mert az eon 5 évet irt mint elévülési idő.
A tartozés végrehajtás alatt van és több mint 2 éve nincs vh cselekmény.
köszi a választ mindenkinek
@tudatlan3
„tartozások elévülése 2019 től 3 év”
Aha, de a te tartozásod esedékessége 2019. 01. 01-je előtti.
„több mint 2 éve nincs vh cselekmény.”
Honnan vagy ebben olyan biztos?
Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy elévült a követelésük, terjessz elő kérelmet a végrehajtónál a Vht. 41. § - a szerinti eljárás lefolytatására. (erre vonatkozólag mintát találsz másik topikban. Inkább topikokban.)
Javaslom, hogy mielőtt új témát indítasz nézz körül előtte: rengeteg hasonló kérdéssel és ahhoz tartozó válasszal van tele a fórum..
alsovonal
„Honnan vagy ebben olyan biztos?”
vht 41 lefolytatva onnan tudom.
A kérdésem továbbra is az hogy ha a tartozás 2014 évi akkor a 2 év elévülési idő vonatkozik rá?
tudatlan3,
Ha a tartozás esedékessége 2014-es (nem a szerződéskötés), akkor 2 év az elévülés.
De ha végrehajtás van, akkor ez már nem biztos, hogy releváns.
Mi lett az eredménye a 41§ eljárásnak? Ha jól sejtem a kérdésedből, nem ismerte el az elévülést a jogosult?
Tisztelt fórumtársak!
Egy kis segítséget szeretnék kérni elévüléssel kapcsolatban. Volt egy bankhitelre vásárolt gépkocsim, melyet visszaadtam önként a banknak. Tehát nem tartozás nem fizetése miatt vette vissza a bank, hanem egy válás miatt és a munkahelyem elvesztése miatt a bajt kívántam megelőzni ezzel a lépéssel. Ez 2010-ben történ. Év vége felé 2010-ben a bank küldött egy elszámolást, hogy még a jármű visszaadásán túl tartozom nekik 1 600 000 Ft-tal. A hitel chf alapú volt. A visszaadott jármű piaci értéke ekkor 2.000.000 Ft volt. A bank 800 000 Ft-ért értékesítette, melyet levont a tartozásból. Megjegyzem, hogy a járműre 1 800 000 Ft hitel lett felvéve 120 hónapra, melyet 51 hónapig hiánytalanul fizettem az egyre emelkedő törlesztőrészletek ellenére, ameddig tudtam. Abban a hiú ábrándban ringattam magam, hogy a jármű visszaadásával megszűnik a bank követelése és elszámoltnak tekintjük a szerződést. Ez nem így történt sajnos és a bank egyösszegben követelte a tartozást én pedig elszámolást kértem a követelés alátámasztására. A levelezések után a bank felmondta a szerződést a megküldött elszámolások követhetetlenek voltak. A válásom után a lakcímem megváltozott ezt még akkor amikor élő szerződésem volt bejelentettem a banknál. 2018-ban egy közjegyzői végzés alkalmával tudtam meg, hogy a bank eladta a tartozást egy követelésbehajtónak. A követelésbehajtó arra a lakcímre küldte az engedményezést 2012-ben amit én ugyan a banknak bejelentettem, de a bejelentés és az engedményezés közötti időben visszaköltöztem arra címre, mely a bankkal megkötött alapszerződés során volt érvényes lakcímem. A Bank előtt ismert volt mindkét cím. A követelésbehajtó viszont arra a címre küldte az engedményezést, melyen már nem laktam és az így a követelésbehajtóhoz ELKÖLTÖZÖTT megjegyzéssel visszakerült. Erről a tényről én a peresített eljárás során megküldött iratokból értesültem. Viszont az elévülés tekintetében a követelésbehajtó által rossz címre küldött engedményezési okiratnak nagy jelentősége van az elévülés tekintetében, mert ha a kézbesítési vélelem fennáll, akkor nincs elévülés, ha nem áll fenn, akkor van. A perelőkészítő tárgyaláson a bíró egyszerűen lesöpörte az elévülést azzal, hogy a nemkeresett indokkal visszaküldött levél kézbesítettnek kell tekinteni. Én azzal érveltem, hogy tudomásom sem volt erről az egész történetről és nem „nem kereste” jelzéssel ment vissza a levél, hanem „elköltözött” jelzéssel. A bíró erre annyit mondott, hogy nincs jelentősége, nekem az eredeti címemre történt visszaköltözést annak a követelésbehajtónak be kellett volna jelentenem, melyről tudomásom sem volt, illetve annak a banknak, akivel már a szerződés egyoldalú felmondása miatt már nem voltam szerződéses jogviszonyban. Viszont a bank tudott a visszaköltözésről, mivel a saját behajtójuk felkeresett azon a címen még az engedményezés előtt pár hónappal. A bíró részítéleben tehát elutasította az elévülést minden körülmény vizsgálata nélkül azzal az indokkal, hogy ez az én mulasztásom, így a kézbesítési vélelem beállt azzal a levéllel.
A kérdésem az lenne, hogy a követelésbehajtó tudott az én elköltözésemről – mivel a tértivevény így ment vissza - én nem tudtam a követeléskezelőről. A követelésbehajtó évekig nem levelezett velem, az érvényes lakcímemet csupán ez elévülés beállta előtt nyomozta ki, mely alapvetően megegyezett a banki szerződésen lévő lakcímemmel, tehát nem 3. lakcímre költöztem, hanem vissza az eredetire. Jogszerű-e így ez az ítélet és van-e értelme fellebbezni ellene, illetve egyáltalán lehet-e ez ellen fellebbezni? Megszakíthatja-e egy olyan írat az elévülést mely a feladójának is világosan jelzi, hogy a címzett elköltözött? Az ügy perré alakult, mivel az összegszerűséget és a jogszerűséget is vitattam.
Köszönöm, hogy elolvastátok és a válaszokat is előre köszönöm!
Hosszú és tagolatlan.
KBS
Én azért próbáltam végigkövetni, de nem volt egyszerű :-D
Justas
„A követelésbehajtó arra a lakcímre küldte az engedményezést 2012-ben amit én ugyan a banknak bejelentettem, de a bejelentés és az engedményezés közötti időben visszaköltöztem arra címre, mely a bankkal megkötött alapszerződés során volt érvényes lakcímem. A Bank előtt ismert volt mindkét cím. A követelésbehajtó viszont arra a címre küldte az engedményezést, melyen már nem laktam és az így a követelésbehajtóhoz ELKÖLTÖZÖTT megjegyzéssel visszakerült.”
Neked szerintem a visszaköltözést is jelenteni kellett volna, ezzel bizony tuti hibát követtél el. A bank nem lakcímnyilvántartó, ők mindig csak azt a lakcímet tartják nyilván, amit utoljára lejelentettél nekik, az pedig az a cím lehetett, ahová a levél ment.
„Viszont az elévülés tekintetében a követelésbehajtó által rossz címre küldött engedményezési okiratnak nagy jelentősége van az elévülés tekintetében, mert ha a kézbesítési vélelem fennáll, akkor nincs elévülés, ha nem áll fenn, akkor van.”
Esetleg ebbe kapaszkodj bele még egyszer:
„a bank tudott a visszaköltözésről, mivel a saját behajtójuk felkeresett azon a címen még az engedményezés előtt pár hónappal.”
A bank saját behajtója - aki nem kizárt, hogy következetesebben kutatott utánad, mielőtt kiment - és az, aki a követeléskezelőnek átadta a tartozásodat, nagy valószínűséggel két külön osztály lehet, nem beszéltek egymással. Egy próbát nyilván megér, de biztosat itt szerintem senki sem fog neked mondani rá. Ez az én laikus véleményem volt, nem vagyok jogász, csak próbáltam értelmezni azt, amit leírtál.
Köszönöm a válaszokat! Valóban tagolatlan és hosszú amit írtam, ezért elnézést kérek!
Röviden annyi lenne az este, hogy az engedményezés és az értesítés - mely átvételre kerül - között eltelik öt év. Ezt az öt évet egy olyan tértivevényes levél szakítja meg, amely a követelésbehajtónak úgy megy vissza, hogy a címzett elköltözött.
A követelésbehajtó legközelebb 4 év 7 hónap múlva keres már azon a címen ahol lakom. Ezt átvettem. Kérdés az, hogy az első levél megszakítja-e az elévülést?
Az ügyben hozott bírói döntés értelmében mindegy ebben az esetben, hogy nem kereste vagy elköltözött jelzéssel megy vissza a levél, a kézbesítési vélelem beállt így nem évült el.
Kérdésem az lenne még, hogy érdemes-e fellebbezni?
Mi volt az engedményezés előtt az utolsó cselekmény, ami megszakította az elévülést? Attól az engedményezésről szóló értesítésig mennyi idő telt el?
„mindegy ebben az esetben, hogy nem kereste vagy elköltözött jelzéssel megy vissza a levél, a kézbesítési vélelem beállt”
Ez így finoman szólva elnagyolt. Nem lehet, hogy ez csak a te interpretációd, és a bíróság ennél sokkal szofisztikáltabban érvelt?
2011. 03. hónap - A bank felmondja a szerződést és elszámolást küld. Ezt átvettem.
2012. 11. hónap Behajtó az engedményezést megküldi a régi már nem élő lakcímemre. Innen megy vissza a behajtóhoz elköltözött jelzéssel.
2017. 06. hónap. Behajtó fizetési felszólítás, ez a valós címemre jön és átvettem.
Ezek között a peranyagban nincs becsatolva más írásos dokumentum.
A bíró a tárgyaláson egyfolytában a nem kereset jelzéssel indokolt. Én kértem, hogy nézzük meg, hogy valójában mi van a tértivevényen és ott az elköltözött volt. Erre mondta a bíró, hogy teljesen mindegy a vélelem szempontjából, mert én azt a lakcímet bejelentettem a banknak az elköltözést onnan viszont nem. így mulasztottam ezért a 2012.11-hónapban megküldött levél kézbesítettnek minősül.
Én 2011 év végén költöztem el, de arra a lakcímre költöztem vissza, amivel a bank anno a szerződést megkötötte. A banknak valóban nem jelentettem be a visszaköltözést, de ezt azért mert a szerződést egyoldalúan felmondták így nem kötelezett rá az a szerződés. Viszont a telefonszámom nem változott, azóta is az ami a szerződésen szerepel.
Justas,
Tartok tőle, hogy attól, hogy a bank "felmondja a szerződést", az nem azt jelenti, hogy onnantól te vele nem állsz a továbbikban jogviszonyban. Szép is lenne. A bejelentési kötelezettséged megvolt.
A "felmondja a szerződést" azt jelenti, hogy az abban megállapodott részletfizetés helyett egy összegben esedékessé válik a tartozás, és ez mindaddig tart, amíg meg nem fizeted, vagy a bank el nem engedi. Csak nem gondoltad azt, hogy megszűnik?
Az elévüléssel sem szűnik meg, csak nem lesz behajtható bírósági úton.
Megmondom őszintén reménykedtem benne, mert az 51 havi befizetésem már eleve több volt mint a hitel összege illetve egy közel 2 millió forint piaci értékű autót adtam vissza. A felmondás után még a bankcsoport behajtója jött ajánlatot tenni és arra a címre ahova visszaköltöztem, tehát a bejelentés nélkül is tudta a bank, hogy hol lakom.
Az elszámolást meg ott, akkor kellett volna vitatni. Az, hogy neked nem tetszik, meg "reménykedtél" benne, az, lássuk be, jogi szempontból kevéssé releváns sajnos.
Vitattam és azt is kértem, hogy a jármű adás-vételével kapcsolatos iratokba betekinthessek. Ezt írásban nyújtottam be és annyit válaszoltak rá, hogy ez nem áll módjukban banktitkot és személyiségi jogokat sértene.
Viszont az alapkérdésem még nyitott, hogy az elköltözött jelzéssel visszaküldött levélnek van-e, lehet-e elévülést megszakító kézbesítési vélelme egy olyan cég vonatkozásában amiről én a vélelem beálltakor nem is tudok. Viszont a cégnek tudnia kell, hogy én elköltöztem, mivel így megy vissza a levél és ezáltal azt is feltételeznie kell, hogy én nem tudok az engedményezésről és ebben lépéseket sem tudok tenni. Így kizárnak azon jogaimból melyekkel élhetnék.
„ hogy teljesen mindegy a vélelem szempontjából, mert én azt a lakcímet bejelentettem a banknak az elköltözést onnan viszont nem.”
Mint mondtam, ez az érvelés dogmatikailag alappal kifogásolható. De a döntés lehet érdemben helyes, ezt ennyiből nem lehet biztosra megmondani.
Ki az a "behajtó"? Nem végrehajtó véletlenül? Az a címed, ahol tényleg laktál, ahol tehát átvetted volna a küldeményt, a bejelentett lakóhelyed vagy tartózkodási helyed volt?
Mekkora összegről van szó?
Állandó bejelentett lakcímek voltak és követelésbehajtó a cég, vagy követeléskezelő most pontosan nem is tudom, hogy a nevében hogy szerepel, de nem végrehajtó. Egy budapesti székhelyű Zrt.
A bank még 1.6 mFt-ot kért a behajtó már 2.8 mFt-nál tart.
Justas
A bankok az általános szerződési feltételekben vagy az üzletszabályzatban rendszerint szerepeltetik azt, hogy - most pongyolán fogalmazva - az adós által bejelentett címre történő levélküldés esetén, az irat a postára adástól számított x-edik napon kézbesítettnek tekinthető.
A felmondás azonban a szerződést megszünteti. A korábbi bírósági gyakorlat az ÁSZF alkalmazhatóságát a szerződés megszűnését követően, akár az engedményes (jogutód) esetében is alkalmazhatónak tartotta, azonban egyre inkább változik a gyakorlat ennek megítélésében: pl. a Kúria a Pfv.VI.20.078/2018/6. számú határozatában azt mondta ki, hogy "[a]z Üzletszabályzat a jogerős ítéletben foglaltaknak megfelelően valóban a szerződés részévé vált. Ez a szerződés azonban a már leírtaknak megfelelően a régi Ptk. 321. § (1) bekezdése szerint a felmondással megszüntetésre került. A már megszüntetett szerződésbe foglaltaknak pedig - a másodfokú bíróság álláspontjának megfelelően - nincs a megszűnést követően a jogutód cselekményeire is kiterjedő hatálya, az évekkel később megküldött iratokat tehát már nem lehet a megszűnt szerződés rendelkezéseire való tekintettel kézbesítettnek tekinteni".
Hát még ha azt mondanád, hogy az ítélet mennyiről szól..
„Állandó bejelentett lakcímek voltak” Én egyet kérdeztem, te többes számban válaszolsz. Ezt most értsem úgy, hogy mindig a valóságnak megfelelően, 30 napon belül átjelentkeztél?
(Valamiért egy kicsit az érzésem van, hogy mellébeszélsz, köntörfalazol.)
Kogeza! Köszönöm ez jó hírnek tűnik!
Kovács Úr!
Ez volt a kérdésed: "Az a címed, ahol tényleg laktál, ahol tehát átvetted volna a küldeményt, a bejelentett lakóhelyed vagy tartózkodási helyed volt?"
A szerződés kötésekori lakcímem is állandó lakcimvolt, ez természetesen megszűnt, amikor szintén állandó lakcímre jelentkeztem be oda, ahonnan elköltözött jelzéssel ment vissza a levél. Ez a cím akkor megszűnt amikor visszaköltöztem az eredeti címemre, ami a hitelszerződésben is szerepel és ez is állandó lakcím volt. Ezért írtam, hogy minden lakcímem, állandó lakcím volt. Nem tudom miböl érzed, hogy mellébeszélek, de sajnálom, hogy így érzed.
Kovács Úr!
Mincs még ítélet, csak egy közbenső ítélet van az elévülésről, de ezt lejebb már írtam.
Esetleg valamit lehet kezdeni vele. De nem neked áll a zászló, és szakember kell hozzá.
Kogeza felvetése érdekes. De a konkrét ügyben, mint láttuk a bíróság nem is azzal indokolt, hogy az ÁSZF alapján kézbesítettnek tekintendő a küldemény.
Nekem az jött le az előadottakból, hogy az ÁSZF alapján tekinthető kézbesítettnek, még ha ezt így Justas nem is írta kimondottan. ÁSZF ilyen rendelkezése hiányában akkor szakíthatja meg az elévülést egy felszólító levél, ha a címzetthez megérkezik. A "nem kereste" jelzés valóban úgy tekinthető, hogy a címzetthez megérkezett, azonban az "elköltözött" jelzéssel visszaküldött levél nyilvánvalóan nem juthatott a címzett tudomására, és így nem is szakíthatta az meg az elévülést.