(Az az álláspont, hogy a kölcsönszerződés a hitelező felmondásával megszűnik, ezért a felmondás hatályosulását követően már nem alkalmazhatók a szerződéses feltételek, szerintem téves. Szívem szerint azt mondanám, hogy nyilvánvalóan téves - de hát látjuk, hogy még bírók is vannak, akiknek ez nem nyilvánvaló. Talán kezdjük ott, hogy követelheti-e a hitelező a felmondás után az ügyleti illetve a szerződés szerinti mértékű késedelmi kamatot. Hát persze! De akkor hogy van ez? Egyes feltételei, mint például a kamat mértéke hatályban maradnak a szerződésnek, mások meg nem? Milyen okát tudják adni ennek a különös megkülönböztetésnek azok, akik az általam vitatott álláspontra helyezkednek?
Azt hiszem, a tévedés abból fakad, hogy a hitelező nyilatkozatát "a szerződés felmondásának" nevezik, holott - szerintem - a hitelező nyilatkozata tartalmilag a szerződést nem szünteti meg, nem mondja fel, hanem csak a kölcsönösszeg visszafizetését teszi egyösszegben esedékessé.)
tartozás elévülése
Kogeza, nem találkoztál még analóg esetekben a nemo suam turpitudinem... elvre hivatkozással? Szerintem elterjedtebb és elfogadottabb, mint az az álláspont, hogy a "felmondás" után a szerződéses feltételek nem alkalmazhatóak.
Justas
„az 51 havi befizetésem már eleve több volt mint a hitel összege illetve egy közel 2 millió forint piaci értékű autót adtam vissza.”
Nem te fogod sohasem eldönteni, hogy elég visszafizetés történt-e, hanem a bank.
"Kogeza, nem találkoztál még analóg esetekben a nemo suam turpitudinem... elvre hivatkozással? Szerintem elterjedtebb és elfogadottabb, mint az az álláspont, hogy a "felmondás" után a szerződéses feltételek nem alkalmazhatóak."
Nem találkoztam ezzel a hivatkozással.
És én sem értek egyet az általam hivatkozott ítéletben foglaltakkal; remélhetőleg nem ez az álláspont fogja uralni a joggyakorlatot.
Tisztelt Ügyvédek!
Érdeklődnék, hogy mi a helyzet azzal, hogy megváltozott a PTK 2019-ben olyan módon, hogy "az új Ptk. szerint a felszólítás, illetve az egyenlegközlés stb. nem szakítja meg az elévülést…" ezt mondta egy ügyvéd nekem.
Ha ezt mondta, tévedett.
Mi lenne, ha csak úgy egyszerűen kérdeznél? Mire is vagy kíváncsi?
Tisztelt Kovács_Béla_Sándor Ügyvéd Úr!
Arra lennék kíváncsi, hogy van-e olyan ügyvéd aki ért is a végrehajtási ügyekhez? Mert mint a válaszából kiderül, a méreg drága ügyvédem, akinek már egy vagyont kifizettem arra, hogy feltérképezze az ügyet, ezt a választ adta, amire Ön azt írta, hogy téved.
Ez egy nagyon szövevényes ügy több elképzeléssel, de már nem tudom merre lépjek, mert már most húzódik 10 éve és már szerintem vagy 2x elévült!!! A bank már meg is egyezne, úgy, hogy az meg is felelne nekem, de a végrehajtó nehezebb eset, illetve a bank nem rugalmas egyelőre abban, hogy ő megoldja a végrehajtót.
Tehát szükségem volna egy olyan ügyvédre aki tudja, hogy mind a 3-man megelégedve kerüljünk ki ebből az esetből a Bank, a végrehajtó és főleg én.
Koko1,
Anélkül, hogy megbántanálak, de élek a gyanúperrel, hogy az ügyvéd nem pont ezt, és nem így mondta.
A Ptk. 2014-től változott meg, és azóta a fizetési felszólítás valóban nem szakítja meg az elévülést. DE, az új Ptk. csak a hatálybalépése után induló ügyekre vonatkozik, ami alatt nem a végrehajtást magát kell érteni, hanem ha a tartozást megalapozó szerződés még a régi Ptk. hatálya alatt lett kötve (egyszerűbben : pl. előtte kötöttél hitelszerződést), akkor ARRA NEM vonatkozik ez a változás.
Úgyhogy igen, ha problémád van, ahogy az ügyvéd úr írta : írj valami tényállást, lehetőleg röviden, tömören, de a fontos adatokkal, összegekkel, dátumokkal.
Kétszer nem évül el semmi.
Nemhogy ezt mondta, hanem konkrétan leírta emailban, ezt a részt másoltam be, de itt az egész ide vonatkozó rész.
"1. az új Ptk. szerint a felszólítás, illetve az egyenlegközlés stb. nem szakítja meg az elévülést…
Egyelőre ennyi, szerintem remélhető, hogy el fog évülni…
Én: Tehát a kérdés az, hogy az új ptk. -át úgy kell értelmezni, hogy mostantól mindenki küldhet bármilyen levelet, ha 5 éven belül nem tudják beszedni a tartozást akkor már nem behajtható, elévült a tartozás?
2. jól érti, ha 5 éven belül nem történik semmi, elévülhet."
„ha 5 éven belül nem tudják beszedni a tartozást akkor már nem behajtható, elévült a tartozás?”
A tartozásodat beszedhetik 5 éven túl is, pl. ha benézel egy FMH-t.
Az hagyján, de a "nem tudják beszedni" kitétel is nagyon nem igaz, hiszen a pénz "beszedésén" kívül is több minden megszakíthatja az elévülést.
(Hogy a követelés akár nyugodhat is, azzal már végképp nem zavarnám össze. Konkrét adatokra lehet _esetleg_ saccolni elévülést.)
Koko, és ebben hol van benne az„ megváltozott a PTK 2019-ben”?
Tisztelt Ügyvédek!
Adásvételi szerződésben megjelölt 3.fél (cég) akinek
felek elszámolással tartoznak, hivatalosan kérheti e szerződést kötő ügyvédtől a végleges szerződés másolatát?
Válaszukat előre is köszönöm.
Fordítva! Köteles e kiadni az ügyvéd szerződés másolatát?
Ne ködösíts! Úgy érted, az eladóval szerződésben állt ingatlanközvetítőnek? Szó se lehet róla!
Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!
2019-ben íródott a levél, lehet 2018-as a változtatás, de 2019 es évtől érvényes szerinte. A lényeges kérdésre nem jött válasz Öntől, van-e valaki aki ért is ehhez és nem olyan mint az én ügyvédem aki elméletben ért hozzá, de gyakorlatban nem annyira úgy néz ki. Tud-e valaki segíteni, megtalálni a gyors megoldást. Mert állítólag nagyon bonyolult és költséges elindítani egy elévülési pert....de itt már írtak olyat, hogy bíróságtól véleményezést kérni....
2014. március 15-e óta hatályos a Ptk.
„de 2019 es évtől érvényes szerinte”
Azta mindenségit. Kérdezd meg hol szerezte a diplomáját.
Bár szerintem ilyet semmilyen ügyvéd nem mondott neked.
„elindítani egy elévülési pert”
Hogy mi? Ha végrehajtási szakban van, akkor Vht. 41. után végrehajtás megszüntetési iránti pert indíthatsz. Elévülési perről nem hallottam még.
Ha nincs végrehajtáson az ügyed, légy résen: ha a MOKK-tól kapsz levelet: ellentmondás, aztán ha peresedik majd előállhatsz az elévülési kifogásoddal.
Ha a jogerős végzésben X összeg szerepelt, akkor utóbb nem kérhető Y. Ennyire egyszerű...
„A végrehajtást kérő a jogerős végzés szerint megfizette a bíróság által megállapított költséget. Erre a végrehajtó elkzdte nyilatkoztatni a végrehajtást kérőt, hogy mi ez a befizetett összeg (térülés, elengedés)? ”
viszont ez így sántít, mert megkapja a jogerős végzést abból látnia kell, hogy kinek, milyen költségeket kell teljesítenie. Amennyiben a bíróság a végrehajtást kérőt kötelezte a költségek megfizetésére, akkor bullshit a megnyilatkoztatás.
Mentségére szóljon:
előfordult már a gyakorlatban, hogy igényperrel élt a harmadik személy és már rég jogerős volt, de végzést nem küldtek a végrehajtói iroda részére... Nagy nehezen észlelték, hogy ja igen a végrehajtónak elfelejtették megküldeni (btw ő rendelkezhet a lefoglalt vagyontárgy feloldásáról, letéten kezelt összeg visszautalásáról stb.)
Ettől függetlenül előfordulhat az is, hogy benézték. Díjjegyzéket bocsátottak ki? Mikor vetted át?
Esetleg azt próbálhatod meg, hogy leírod az érvelésedet, hogy miért nem jár a jutalék (csatolod a jogerős végzés másolatát). Beb@szna, hogyha a végrehajtói költség térülése alapján járna a behajtási jutalék :) Ha (hozzáteszem, ha...) ő a bíróság részére úgy küldi meg a költségigényét, hogy a behajtási jutalék is jár neki és azt jogerős végzésében megállapítja a bíróság, akkor rendben, azonban utólag nem lehet rácsapni semmit, ami kimarad, az elmarad.
Ha a felhívásod ellenére nem intézkedett, akkor kifogás valóban... a Bíróság módosíthatná végzésével 8 ne legyünk naivak), így marad a megsemmisítheti és a végrehajtót új díjjegyzék kiállítására kötelezheti esetkör.
Nincs helye külön próbakörnek. Ha valaki nem ért egyet a díjfelszámítással, a díjjegyzék elleni kifogásnak van helye. És a kifogásban fejtheted ki az álláspontodat. Ami egyébként az, hogy a bíróság a végrehajtás megszüntetése iránti perben hozott határozatában már rendelkezett a költségviselésről, mind annak terheltje, mind összegszerűségének vonatkozásában, tehát ítélt dologról van szó, ezért a végrehajtó attól nem térhet el. A 20 százalékos büntetés is megáll, mert ez nem adminisztrációs tévedés, hanem rosszhiszemű szándékosság, amit az is bizonyít, hogy a végrehajtó vitatkozik.
Sziasztok!
Ellenkérelem beadása előtt állok. Felperes követeléskezelő egy Telekomtól vásárolt követelést szeretne érvényesíteni.
A követelés előfizetői díjtartozásból, adásvételi szerződésből eredő tartozásból és kötbértartozásból tevődik össze.
A kötbér elévülési idejével kapcsolatban ellentmondásos információim vannak. Úgy tudom, hogy ha a készülékeket azért kaptam kedvezőbb áron, mert hűségidőt vállaltam, akkor a kötbérnek szintén 1 év az elévülése. Ez így helyén való? Ha igen, tudnátok esetleg valamilyen törvényi hivatkozást erre vonatkozóan, vagy elég hivatkoznom a 2003. évi C. törvényre? (legnagyobb része az összkövetelésnek)
Idézek a keresetlevélből: „az utolsó, 2017. 10. 18. napján esedékes számlákon kötbértételek kerültek kiszámlázásra, tekintettel arra, hogy felperes alperes részére havidíjkedvezményt nyújtott, alperes azonban nem tett szerződésszerűen a kötelezettségének. A fenti táblázatban a készülékrészlethez hasonlóan a kötbértartozások is összevontan szerepelnek, ugyanos esedékességük napja azonos volt.”
Az előfizetői szerződés 2013. májusában jött létre. Ez a tény az elévülés megszakadása miatt lehet érdekes ugye? Fentiekre nincs hatással?
Álláspontom szerint a havidíjból és kötbérből eredő tartozások elévültek 1 év alatt, a készülékekkel kapcsolatban viszont jogos a követelés, 5 éven belüli az esedékességük.
Köszönöm a válaszaitokat, lehet hogy megpróbálkozom ezzel jogi képviselő nélkül, ha segítetek.
Kellemes húsvétot kívánok!
A kötbér biztosíték, járulékos tartozás. A járulékos tartozás osztja a főtartozás sorsát.
Ezt hogy kell értsem KBS? :/
