Birtokba vétel


papinianus88 # 2021.12.14. 09:20

Szerintem sem. Főleg, hogyha a tulajdoni lap alapján a haszonélvező lakcíme (tutira más lesz), nem a konkrét ingatlanvagyontárgy (telek). Kivett, beépítetlen területet sem fogunk lakottan árverezni, mert haszonélvezeti jog terheli.

papinianus88 # 2021.12.14. 09:23

Vht. 141. § (2) bek a főszabály: beköltözhetően kell.
(3) bek. kivételek, annak a b) pontja: ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik

Kulcsszavak kiemelve.

potaj88 # 2021.12.14. 14:51

Jól gondolom, hogy a lakik nem egyenlő a birtokban vannal semmiképp igaz? Lakni nem lehet egy üres telken nyilván ha ezt szó szerint értelmezem.... (haszonélvező lakcíme valóban más mint ez a telek, nem releváns de a birtokban lévő személyhez talán közelebb visz, hogy az a 2% tulajdonos és a haszonélvezet is öröklés útján állt elő, a megvásárolt 98% tulajdoni hányad pedig adásvétel volt). Sajnos jelenleg nincs lehetőségem személyesen felkeresni a végrehajtót, de megpróbálom megtudni az okot. Csak kiváncsiság, ha esetleg szabálytalanul árverezte lakottan olyankor mi a helyzet? :) felteszem semmi a 30 nap eltelt....

osztap # 2021.12.14. 20:20

potaj88,

A birtokos az, aki az ingatlant a hatalmában tartja ("akinél a kulcs van" - részletesen: Ptk. 5:1. § és környéke).

A lakottság eseteit a Vht. 141. § (3) bek. sorolja fel, amint papinianus írta.
Ehhez érdemes hozzávenni, hogy a végrehajtók első körben megnézik, hogy a tulajdonostárs tulajdoni lapon szereplő címe egyezik-e az ingatlan címével. Ha igen, akkor máris fennáll a lakottság.
A haszonélvező különleges állatfajta, mert van egy CKOT-állásfoglalás, ami szerint a haszonélvezet léte "lakottságot jelent, akkor is, ha a haszonélvező nem lakik az ingatlanban". https://kuria-birosag.hu/…asfoglalasok?…

A birtoklásnak és a lakottságnak nem sok köze van egymáshoz. Neked az a fontos, hogy ki a birtokos, mert Te akarsz birtokba lépni helyette.

drbjozsef # 2021.12.15. 05:14

osztap,

Nem, a végrehajtó első körben a tulajdoni lap legelejét nézi meg, az ingatlan megnevezését.
Ha az garázs, ipari létesítmény, termőföld, vagy éppen felépítmény nélküli telek, akkor a lakottan árverezés fel sem merülhet.
Lakcím szerint ilyenekben is lehet lakni (minden, aminek van cím képezve, bejegyezhető lakcímként), de a Vht. ezen passzusában nem a lakcím a kérdés. Igaz, a végrehajtó nem személyesen fogja ellenőrizni, kinek van ott a fogkeféje a mosdó polcán, és a lakcím alapján vagy a bejegyzett haszonélvezet esetén lakóingatlannál nyilván nem lacafacázik, és lakottan árverezi.
De egy épület nélküli zártkerti teleknél?

gylab # 2021.12.15. 08:55

Csak egy kérdés: a tv módosítás miatt a bejelentett lakcím bármi lehet, nem csak a valós lakhely. Ennek nem kellene ide lepörögni? Mert így simán bejelentkezhet egy üres telekre is, vagy másik oldalról nézve, ha be is van jelentkezve, az nem jelenti az ottlakást.

wers # 2021.12.15. 09:37

nem.
drbjozsef kissé rosszul írta.

Lakcím szerint ilyenekben is lehet lakni (minden, aminek van cím képezve, bejegyezhető lakcímként)

Nem, csak oda, ami szerepel a lakcímnyilvántartásban. (már nem számolom, hányadszor javítom ki. Pl. a kormányablak nem is látja a címnyilvántartást csak a lakcímnyilvántartást.) Az önkormányzat dönti el, mi szerepelhet a lakcímnyilvántartásban.

ha be is van jelentkezve, az nem jelenti az ottlakást.” nincs szankció, ha a lakcímbejelentés nem a valóságnak felel meg.

papinianus88 # 2021.12.15. 12:41

gylab:

Helyszíni eljárást lefolytat a végrehajtó, másrészt minimum 3 képet is közölnie kell az árverési hirdetmény mellé. Rögzíted a jegyzőkönyvbe, hivatalos személyként, hogy az eljárásod során észlelted azt a tényt, ami az ingatlan-nyilvántartás alapján - mint közhiteles-nyilvántartás - is valószínűsíthető, hogy a telek üres, nem lakják, nincs felépítmény stb. Aláírod, pecsét, megküldöd. Utána lehet élni a jogorvoslattal, hogyha valaki úgy gondolja :) Nos egy üres telek, beépítetlen terület felépítmény nélkül? Az ingatlan-nyilvántartásban és az adó - és értékbizonyítványon sem szerepel. Megnézem ki az, aki ez alapján lakottként tűzi ki azt a fránya hirdetményt :)

potaj88 # 2021.12.15. 15:02

ON: Kicsit most belekavarodtam, mert ezek alapján egyértelműen nem lakottként kellett volna szerepelnie, viszont a hivatkozott Kúria útmutatás alapján mégis(már a tény h van haszonélvező). Mindenesetre most megy egy ePapir beadvány a végrehajtónak és kérem a 154/A. § szerinti birtokba adást. Le kellene ebben a beadványban írnom, hogy az ingatlan csak egy "puszta" és nyilvánvalóan nem lakott? esetleg valami törvényi helyre hivatkoznom kellene?

OFF: volt szerencsém egy ikerházhoz ahol papíron akkor csak egyik fele épült fel ezért nem adott az önkormányzat /A és /B-t hanem mindkettő (fizikálisan egyébként létező) ingatlan xy utca 12 volt. (ennek ellenére közművek stb. rendes mint 12/A és B voltak)

drbjozsef # 2021.12.16. 05:27

A kúria szerinti állásfoglalás (" A haszonélvezeti jog fennállása „lakottságot” jelent, akkor is, ha a haszonélvező nem lakik az ingatlanban") esetében is teljesen értelmezhetetlen egy üres telekre, hogy "lakik" pláne az, hogy "benne".

papinianus88 # 2021.12.16. 07:18

A Vht. ebből a szempontból egyértelmű. Benne LAKIK. Nincs felépítmény sem, ami az ingatlan-nyilvántartásban szerepelne, egy présház sem, semmi. Ezt beköltözhetően kellett volna értékesíteni. Pont. Más: A lakottság értékcsökkentő, a gyakorlatban a beköltözhető érték 80%-ának felel meg a becsérték. Ezért attól függetlenül, hogy beköltözhetően kellett volna tűzni, alacsonyabb értéken licitálhattál, ha te voltál az egyetlen árverező, akkor ennyivel olcsóbban fogtad meg. A végrehajtónak megküldheted, mivel lakottan árverezte, nem fogja birtokba adni. Úgy gondolom kicsit túlbonyolítod a helyzetet...

papinianus88 # 2021.12.16. 07:23

A Kúria állásfoglalása pedig arra vonatkozik, hogyha az ingatlan-nyilvántartás alapján az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt, akkor is lakottan kell tűzni, hogyha nem arra a címre van bejelentve, nem lakik ténylegesen ott, mivel a jogosultsága bármikor megvan hozzá, hogy ez megtörténjen. Értsd: Attól, hogy nincs meg a ténylegesség (birtoklás) az adott pillanatban, semmi sem zárja ki, hogy például 4 év után hazaköltözik Kanadából és birtokba veszi az ingatlant a helyszíni eljárást, vagy az árverés kitűzését követő napon.
Viszont ennek a feltétele, hogy lakjon. A jogalkotói cél itt nem az, hogy a haszonélvező, ha gondol egyet, akkor kifekszik nyáron a kivett, beépítetlen területre, mint valami szegény magyar ember Huckleberry Finnje, szalmaszállal a szájában, szalmakalappal és akkor lakott már az ingatlan.

potaj88 # 2022.02.15. 09:50

Azóta sokat tisztult a helyzet, megtörtént a földhivalati bejegyzés. Kérvényeztem a Vht. 154. § szerinti átadást. A telek 2%-a és annak a haszonélvezője pedig kiderült a valóságban úgy néz ki, hogy a bekerített telek az az én 98%om, a maradék 2% egy kis "ösvény" ami a mögötte lévő telekre biztosítja a bejutást ami a társtulajdonos birtokában van. Ez így elég optimális, állítólag van használati megosztás is, bár azt még nem láttam, de ha nem kerül elő legfeljebb készítünk egyet, a fennálló helyzet tudatában ez Nekik is érdekük, együttműködőek.

drbjozsef # 2022.02.15. 10:47

potaj88,

Így érthető is.
Ha egy ügyvéd/közjegyző előtt ezt a helyzetet okiratba foglaljátok, egyben nyilatkoznak hogy a birtokbaadáshoz hozzájárulnak, akkor a végrehajtónál ezzel ott a helyszínen kiállíthatja a jegyzőkönyvet neked.
Vagy bementek hármasban.

H_alex # 2022.02.15. 11:43

Üdv!

Melyik fázisban érdemes a birtokbaadást kérni a végrehajtótól és milyen formában?

A Vht nem részletezi a pontos időpontot (pl. ha másodfokról is lepattant a fellebbezés, de még nem lett kifizetve, vagy éppen még nem lett a tulajdonjog bejegyezve, vagy még épp tart a törvény szerinti moratórium, vagy épp a rendelet szerinti vészhelyzetben vagyunk továbbra is)
Személyesen, ajánlott levélben vagy akár e-Papír is elegendő?

Mikor jut a végrehajtó a saját költségéhez, miután a vételár ki lett fizetve, vagy amikor a tulajdonjog át lett ruházva?

Köszönöm.

gerbera317 # 2022.02.18. 20:49

Pontosan leírja a Vht., mikor van az a 15 nap, amikor kérheted az átadást.

gerbera317 # 2022.02.19. 08:44

Most lett egy kis időm a részletes válaszhoz: a 154/A. § (10) jelöli ki azt a 15 napos időszakot, amikor a vevő kérheti az átadást. Persze, a pontos megértéshez el kell olvasni az (1) és (5) bekezdéseket is.
Jognyilatkozatot telefonon vagy e-mailben soha!
Mikor jut a végrehajtó a saját költségéhez?
Miután a felosztási terv jogerős lett.

H_alex # 2022.02.19. 13:39

@gerbera,

a 154/A. § (10) jelöli ki azt a 15 napos időszakot
jó párszor átrágtam magamat azon a paragrafuson, de szerintem nem minden kombinációra tartalmaz életszerű megoldást.

A másodfok végzése mikor jogerős? A dátumozástól, vagy amikor az utolsó érintett is átvette az arról szóló értesítést?
Elég nehéz lenne a jogerős döntéstől számított 15 napon belül reagálni, ha annak a dátumozása két hónappal korábbi, mint az arról szóló ajánlott levél kézbesítése.
Illetve, ha a végrehajtó által megszabott fizetési határidő későbbi, mint a másodfok végzése, akkor melyik az a nap, amikortól a 15 napos ablak indul?
Mellesleg többször olvastam, hogy páran már a jegyzőköny aláírásakor kérték a birtokbaadást, ez pedig egyik ablakba sem esik bele.

Jognyilatkozatot telefonon vagy e-mailben soha!
Pont ezt a kettőt nem kérdeztem, hanem az e-Papírt (Hivatali kapu) és az ajánlott levelet.

gerbera317 # 2022.02.19. 17:02

nem minden kombinációra tartalmaz életszerű megoldást
Pedig de. Az egy másik dolog, hogy a vevő többnyire a jogvesztő határidő lejártát követően szerez csak tudomást arról, hogy a jogorvoslati eljárás jogerősen befejeződött.
Az (1) bekezdés feltételei logikai vagy-gyal vannak összekötve. Nehogymá' ne tudd értelmezni!

H_alex # 2022.02.20. 09:00

Pedig de. Az egy másik dolog, hogy a vevő többnyire

Pont erre írtam, hogy nem tartalmaz életszerű megoldást, ezért kérdeztem hogy a valóságban ez hogyan működik.

H_alex # 2022.02.20. 11:11

Az (1) bekezdés feltételei logikai vagy-gyal vannak összekötve.

Én egy darab "vagy"-ot se találtam a bekezdésben, csak "ha"-t.
Ha azt akartad mondani (nálam jogképzettebbként), hogy a vessző mindig "vagy"-ot jelent, akkor persze elhiszem, de légyszi érthetőbben fogalmazz.

Majordomus # 2022.02.20. 12:14

A jogi bükkfanyelvhez néha kell magyar forditás....

gerbera317 # 2022.02.21. 09:29

@H_Alex
Ahol a a feltételek felsorolásában vessző áll, ott neked kell valamilyen logikai operátort odatenned. Namármost próbáld meg itt a vesszőket ÉS-sel helyettesíteni. Ne is erőltesd, elárulom: csak a logikai VAGY-nak van itt értelme.
Tehát az adósnak (és a vele lakóknak) ki kell költözniük főszabály szerint az árveréstől számított 30. napig, VAGY ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, VAGY jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig. Ezek a VAGY-ok a főszabály vagy az előző feltétel szerinti határidőt tologatják egyre tovább, de legkésőbb addig, amíg közülük a legutolsó teljesülttől eltelik 15 nap. És akkor nyilik meg 15 napra a vevő joga a kiürítési kérelem előterjesztésére.

drbjozsef # 2022.02.21. 09:53

Pedig de. Az egy másik dolog, hogy a vevő többnyire a jogvesztő határidő lejártát követően szerez csak tudomást arról, hogy a jogorvoslati eljárás jogerősen befejeződött.

Most vagy én értelek félre, de ha jól értelek, ez szerinted egy kifejezetten életszerű, jogszerű, hasznos, értelmes megoldás? Miért más dolog? Nincs esélyed a paragrafus szerinti 15 napig kérni a kiűrítést. Ez miért jó?

gerbera317 # 2022.02.21. 10:12

Azt nem mondtam, hogy jó. Soha nem értettem egyet azzal, hogy az árverés ellen előterjesztett jogorvoslati eljárásból a bíróság kizárja az árverési vevőt, miközben a jogi érdeke egyértelműen fennáll. Gyanítom, hogy még soha egyetlen vevő sem próbálta érvényesíteni a jogi érdekét, legfeljebb csak odáig, hogy telefonon elhajtották őket.