Végrehajtási jogi fórum

Fórum → Végrehajtási jog
újabb elöl     új hozzászólás

drbjozsef # 2019.02.21. 07:07

kiskriszti,

a legtöbb szolgáltatónál nem lesz gond, ragaszkodj a szerződéskötéshez, hangoztasd, hogy árverésen tehermentesen szerezted az ingatlant, ami eredeti szerzésmód, az előző tulajdonos tartozásai nem terhelhetnek.

Ugyanakkor van olyan szolgáltató, amelyik nem követeli rajtad a tartozásokat, egyszerűen nem szolgáltat addig, amíg a fogyasztási helyen tartozás van. Például a víz szolgáltató szeret hivatkozni a vízmű törvényre, amiben a fogyasztás korlátozását engedi a fogyasztási helyen fennálló tartozás esetén, függetlenül a tartozást felhalmozó személyétől. De ez ütközik a Ptk. eredeti szerzésmódhoz tartozó tehermentességgel, van már rá bírósági ítélet, hogy szolgáltatnia kell (de nálunk nincs precedens jog, úgyhogy ez is csak egy vélemény).

Szóval gondod lehet, kezd el az átírásokat, aztán meglátod, mi lesz.

gerbera317 # 2019.02.25. 13:45

Majd a végrehajtó, ha eljön annak is az ideje, megállapítja a becsértéket (ami eltérhet a te 150 ezer forintodtól), majd pedig az árverés megtartása végett megkeresi a föld fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal mezőgazdasági igazgatási szervét. Az ingatlant 50% vételáron már meg lehet vásárolni, úgyhogy ha az ingatlan megér valakinek - a becsértéktől függően - 75 ezer forintot, akkor az akár sikerrel is járhat. Ha sikertelen marad az árverés, akkor meg megveszi a nemzeti földalap (csak nem szokott érte fizetni).
A vételárból megkapja mindenki, kinek-kinek mennyi jut (nem amennyi jár, hanem amennyi jut!), a maradék tartozás pedig az adóson marad.

Petra1316 # 2019.03.01. 11:33

Tisztelt Fórumozók!

Édesanyámnak volt egy háza amit most elárvereztek, egy levelet kapott csak amin fel vannak tüntetve a tartozásoknak a tőke összegeik, de a kamat illetve a végrehajtói díj sehol nem szerepel, sem az hogy mikor kellene elhagyni az ingatlant. Az rajta van a papíron hogy kivette meg és hogy mikor szüntették meg a végrehajtást.
Az lenne a kérdésem hogy van e valami maximum összeg amit a fő követelő kamatként követelhet-e vagy csak hasra csapás szerűen mond egy összeget hogy ő a tőkén felül mennyit szeretne? Mert a tőkét látjuk mindig de kamatot nem.
(A fő követelő vette meg liciten a házat.)
A végrehajtási díjakat megtaláltam a jogtárban.
Illetve még az lenne a kérdésem hogy azt hogy kell értelmezni hogy ha a fő követelés fel van tüntetve svájci frankban és forintban is. Akkor most az egészet követelik vagy hogy? A végrehajtóiroda azt mondta hogy nem vagy ez vagy az. Személyesen beszéltünk velük, ezért erről írásos nyom nincs. Csak nekem ez azért fura, mert én ha jól tudom (de simán lehet hogy rosszul), de amik fel vannak tüntetve a papíron azt az egészet követelik nem?
Tudom hogy ez így nagyon kusza, de ha valakit érdekel vagy nem tudja értelmezni akkor szívesen leírom az egész történetet emailban.
Előre is köszönöm a válaszokat!

gerbera317 # 2019.03.01. 11:50

„egy levelet kapott” - Árverési jegyzőkönyv lesz az.
„de a kamat illetve a végrehajtói díj sehol nem szerepel” - Mert az árverési jegyzőkönyvnek nem ez a funkciója. Törvény írja elő, mit kell feltüntetni. Amit te hiányolsz, azt éppen nem kell.
„sem az hogy mikor kellene elhagyni az ingatlant” - Mert ez sem tartozik az árverési jegyzőkönyvre. Viszont nem titok: 154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
„Az rajta van a papíron hogy kivette meg” - Még szép, hogy rajta van.
„és hogy mikor szüntették meg a végrehajtást” - Ez biztos, hogy nincs rajta.
„Az lenne a kérdésem hogy...” - ... hány éves a kapitány? Merthogy a kérdésednek nagyjából ennyi köze van a bevezető mondókához.
„van e valami maximum összeg amit a fő követelő kamatként követelhet” - Igen, van. Annyit követelhet, ami a végrehajtható okirtban szerepel.
„A végrehajtási díjakat megtaláltam a jogtárban.” - Mármint a számítás módját, ugye? Akkor jó számolást. Mellesleg a végrehajtó a felosztási tervben fogja közölni ezeket, kár tehát fáradnod.
„ha a fő követelés fel van tüntetve svájci frankban és forintban is...” - ...akkor az vice versa ugyanaz.
„Akkor most az egészet követelik vagy hogy?” - Hol itt az összefüggés? Egyébként az egészet követelik.
„A végrehajtóiroda azt mondta hogy nem vagy ez vagy az” - Hmm. Ennél bármelyik végrehajtói iroda értelmesebbet bír szólni, úgyhogy nem valószínű, hgoy ezt mondták.
„ez így nagyon kusza” - Igen, az.
„szívesen leírom az egész történetet ” - Jajj, csak azt ne!

Most, hogy nagy nehezen a végére értünk, tudd meg, hogy nem kérdeztél semmi olyat, amire érdemi választ lehet adni.

adalbert2 # 2019.03.11. 22:27

Kedves Fórumozók!

Tavaly novemberben leányom (akkor még külföldön élő) jövendőbelijének meghatalmazottjaként végrehajtási kifogást nyújtottam be egy vidéki járásbíróságon. A bíróság a napokban végzésében felszólított, hogy az 1952 évi tv. III. 67. par. 1.) alapján 8 napon belül igazoljam a meghatalmazásomat lehetővé tevő hozzátartozói viszonyomat, vagy egyéb érdekeltségemet a végrehajtási ügyben. Másik lehetőségként maga az adós terjessze be a kifogást 8 napon belül a saját nevében.
(Tudom, nyilvánvaló az általános jogi ismereteim hiánya, a perrendtartási tv. kapcsán :-(, de ettől még biztos vagyok abban, hogy maga a kifogás megáll a bíróság előtt.)

Véleményeteket kérem:

  • Ha maga az adós nyújtja be újból a bíróságra a kifogást, nem kell attól félnie, hogy végül elutasítják, mert nem a díjjegyzék kézhezvételét követő 15 napon belül nyújtotta azt be?
  • Ha én jelzem, hogy az adós a leányom jegyese és várhatóan kb. 3 héten belül a vejem lesz, az „egyéb érdekeltség”- nek tekinthető-e? (Ebben az esetben én időben benyújtottam a végrehajtási kifogást).
  • Ha az adós Magyarországon munkába áll, hogyan érheti el, hogy a végrehajtó ne érvényesíthessen letiltást a jövedelméből a végrehajtási kifogás elbírálásáig? Tartok attól , hogy egy munkáltató nem mérlegeli, van-e érvényes jogalapja a letiltásnak!

Tanácsaitokat előre is köszönöm!
Üdv!

gerbera317 # 2019.05.16. 11:28

„az én lakásomban mit mondjak?”
Az igazat. És mindig csak a feltett kérdésre válaszolva. Amit nem kérdeznek, arra nem kell önszorgalomból, kéretlenül válaszolni.

gerbera317 # 2019.05.16. 13:59

Nem. És ha azt mondod majd a végrehajtónak, hogy "innen kijelentettem", azt fogja mondani, hogy "ezt nem kérdeztem". Mi nem világos?

wers # 2019.05.16. 14:30

A lakcímbejelentés nem számít, vagyis legalább megkapja a leveleit ahol lakik.

gerbera317 # 2019.05.16. 19:13

Baxi! Ha egyáltalán odamegy a végrehajtó, a következőket fogja kérdezni: 1) itt lakik-e, 2) vagyontárgyai itt vannak-e, 3) ha nem lakik itt, mióta nem, 4) és akkor vagyontárgyai itt maradtak-e, 5) ha nem itt lakik, akkor hol.
Szerinted hol van ebben benne, hogy mutasd a számláidat?

gerbera317 # 2019.05.16. 19:21

Ja, kimaradt: Ha ott lakik, akkor még megkérdezik, hogy 2a) milyen jogcímen lakik ott.
És csak a kérdésre kell válaszolni; amit nem kérdez a végrehajtó, arra nem kíváncsi. Érthető voltam?

gerbera317 # 2019.05.17. 11:34

Tehát még mindig nem érted. Akkor így jártál velem.

gerbera317 # 2019.05.18. 11:44

Be kell engedni, és együttműködni vele. A feltett kérdéseire - és csakis arra - válaszolni kell.

ritus184 # 2019.05.22. 06:14

Tisztelt Szakértők!

A végrehajtási jog elévülésével kapcsolatban szeretném értelmezési segítségüket kérni.

2006-ban jegyeztek be végrehajtási jogot ingatlanunkra. 2009-ben a bírósági értékbecslő felbecsülte az ingatlant és a szakvéleményében azt javasolta, hogy árverezni kell a tartozás kiegyenlítéséért.
Az ingatlan azóta teljesen üres, nem lakott.

Idén kezdték végül jövedelemből letiltani a tartozást.

A kérdés arra irányul, hogy a végrehajtási jog elévülésére pontosan milyen végrehajtási cselekmény, vagy annak hiánya vonatkozik.

Vagyis elégséges ahhoz, hogy ne induljon meg az elévülés, ha a bank 2 évente küldött egy felhívást a végrehajtó részére, hogy árverezzen? Aztán a végrehajtó nem csinált semmit, nem indította el az árverezést és a jövedelemből való tiltást sem. Közben kiderült, hogy az eredeti végrehajtó felszámolás alá került, az ügyem átkerült egy új végrehajtóhoz, és ő kezdte most, 2019-ben tiltani a jövedelmet.
Tanulmányoztam a végrehajtási törvényt, de ez a fenti kérdés sajnos nem egyértelmű számomra. A végrehajtónál is érdeklődtünk már, de ő természetesen azt mondja, hogy nincs szó elévülésről, jó lenne ezt (vagy ennek ellenkezőjét) azonban független szakértőtől hallani.
Előre is köszönöm a segítő hozzászólásokat!

ritus184 # 2019.05.22. 06:14

Tisztelt Szakértők!

A végrehajtási jog elévülésével kapcsolatban szeretném értelmezési segítségüket kérni.

2006-ban jegyeztek be végrehajtási jogot ingatlanunkra. 2009-ben a bírósági értékbecslő felbecsülte az ingatlant és a szakvéleményében azt javasolta, hogy árverezni kell a tartozás kiegyenlítéséért.
Az ingatlan azóta teljesen üres, nem lakott.

Idén kezdték végül jövedelemből letiltani a tartozást.

A kérdés arra irányul, hogy a végrehajtási jog elévülésére pontosan milyen végrehajtási cselekmény, vagy annak hiánya vonatkozik.

Vagyis elégséges ahhoz, hogy ne induljon meg az elévülés, ha a bank 2 évente küldött egy felhívást a végrehajtó részére, hogy árverezzen? Aztán a végrehajtó nem csinált semmit, nem indította el az árverezést és a jövedelemből való tiltást sem. Közben kiderült, hogy az eredeti végrehajtó felszámolás alá került, az ügyem átkerült egy új végrehajtóhoz, és ő kezdte most, 2019-ben tiltani a jövedelmet.
Tanulmányoztam a végrehajtási törvényt, de ez a fenti kérdés sajnos nem egyértelmű számomra. A végrehajtónál is érdeklődtünk már, de ő természetesen azt mondja, hogy nincs szó elévülésről, jó lenne ezt (vagy ennek ellenkezőjét) azonban független szakértőtől hallani.
Előre is köszönöm a segítő hozzászólásokat!

dr_Egyed_Zoltán # 2019.05.22. 06:34

kérdés (tételes jogszabályi rendelkezés hiányában), hogy melyek azok a végrehajtási cselekmények, melyek az elévülést megszakítják. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy ezek olyan cselekmények, amelyet a végrehajtási eljárás szereplői a Vht. szabályai szerint tesznek a követelés behajtása érdekében, azaz a végrehajtás megindítása iránt vagy a már elrendelt végrehajtási eljárásban annak előbbre vitele érdekében. Ezek tehát lehetnek mind a végrehajtást kérő cselekményei, jognyilatkozatai (pl. eljárás folytatása iránti kérelem, jogutódlás megállapítása iránt a végrehajtás során benyújtott kérelem), mind a bíróság vagy a végrehajtó cselekménye (pl. költségelőleg bekérése). Nem előfeltétele az elévülés megszakadásának, hogy az adott végrehajtási cselekményről az adós értesüljön.

Összegezve az ügy előbbre vitele érdekében tett nyilatkozatok es cselekmények szakíthatják meg az elévülést!

dr. Egyed Zoltán
  ügyvéd 
www.facebook.com/dregyedzoltan/
https://dregyed.business.site/

ritus184 # 2019.05.22. 09:05

Kedves Zoltán,
köszönöm szépen a szakszerű és gyors választ! Ezek szerint sajnos nincs szó elévülésről az esetünkben, tehát nem is érdemes tovább firtatnunk az ügyet és egy ügyvédnek megbízást adni a témában.

dr_Egyed_Zoltán # 2019.05.22. 09:11

Kedves Ritus184,

Be tetszett tekinteni a végrehajtónál a vh. aktába? Ott van nyoma az ügy előbbre vitelével kapcsolatos jognyilatkozatoknak, vh. cselekményeknek?

dr. Egyed Zoltán
  ügyvéd 
www.facebook.com/dregyedzoltan/
https://dregyed.business.site/

ritus184 # 2019.05.22. 19:08

Kedves Zoltán!
Köszönjük szépen tanácsát. Igen, a mai nap során betekintettünk az iratokba a végrehajtónál.
A bank két évente felszólította a már felszámolás alatt álló eredeti végrehajtót, hogy indítsa el az árverési procedúrát. Ez volt a végrehajtási cselekmény, amelyről minket nem értesítettek egyéb iránt. A jelenlegi végrehajtó indította el a jövedelemből való letiltást, ma pedig azt javasolta, hogy próbáljunk meg a bankkal megegyezni, hogy az ingatlant árverezzék el és az árverésből befolyó összeget követően ne legyen már további követelése a banknak.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.22. 20:38

Csak az a kérdés, miért egyezne ebbe bele a végrehajtást kérő.

gerbera317 # 2019.05.23. 06:55

Én a végrehajtó tanácsát nem értem. A végrehajtást kérő a bank. Miért a bank, vagyis a végrehajtást kérő árverezze el az ingatlant? Ezt egyrészt nem teheti meg, másrészt a végrehajtó feladata.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.23. 07:11

(Az csak pongyola fogalmazás; általános vagy határozatlan alany, és nem az előző tagmondat határozójára utal vissza.)

ritus184 # 2019.05.23. 13:04

Kedves Kovács Béla Sándor és kedves Gerbera!
Köszönöm hozzászólásaikat!
Úgy értette a végrehajtó, hogy a végrehajtást kérő, vagyis a bank adjon számára, vagyis a végrehajtó számára utasítást, hogy árverezze el az ingatlan, a jövedelemből való tiltás helyett.
Azt én sem tudom, miért is egyezne bele ebbe a bank, nyilván csak akkor egyezne bele, ha ebből nagyobb megtérülést látna, mint a jövedelemből való tiltásból. Tudom, hogy a bank nem jótékonysági intézmény. Már a végrehajtó segítő jellegű szándékán is csodálkoztam. A közeljövőben felkeressük a bankot és amennyiben érdeklik Önöket a további fejlemények, szívesen beszámolok majd.

gerbera317 # 2019.05.23. 13:16

@KBS
Visszaköszönt az előző életed, Sándor? :-)

@ritus
Így már érthetőbb. Habár mifelénk, ha valaki súlyosabb intézkedést kér maga ellen a jelenleginél, azt nem "megegyezésnek" hívják. És ha az adós ezt szeretné, ahhoz egyáltalán nem kell a banknak sem a beleegyezése, sem "megegyezésre" nincs szükség. Röviden: kérje az adós a végrehajtót, hogy árverezze el az ingatlant, és legyen már vége ennek a rémálomnak. Mindezt persze nem a letiltás helyett, hanem mellett.

ritus184 # 2019.05.23. 14:05

Kedves Gerbera!
Nagyon érdekes, amit ír, számomra új, ezért remélem nem haragszik, de ismételten kérdéseim vannak.
Ha a végrehajtót kell kérni az ingatlan árverezésére, akkor vajon miért küldött minket tegnap a végrehajtó a bankhoz (OTP)? Tehát úgy kell érteni, hogy a bankot, aki felé eredetileg fennáll a tartozás, kvázi ki lehet hagyni és csak a végrehajtóval kell mindig tárgyalni, ő pedig a bank nélkül dönthet? Az elmúlt sok-sok év alatt, amióta húzódik ez az ügy, mi számtalan levelet írtunk a banknak, melyben az ingatlan árverezését kértük. Szintén az árverezést kérte a bank két évente az eredeti végrehajtótól, aki jelenleg felszámolás alatt áll, és anno nem csinált semmit. Ha már régen, amikor kértük, elárverezték volna, nem tartanánk az eredeti tartozás sokszorosánál.
Az ingatlan nem érdekel minket, ennek okát most inkább nem részletezem, hosszú és kellemetlen sztori, de a jövedelemből való tiltás viszont "fáj".

gerbera317 # 2019.05.23. 14:33

Vht. 7. § (2) Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.
Nos, nem látom be, ez miért érdekes. Ez a magamfajátnak logikus. Ha a követelés összege olyan magas, hogy aligha várható letiltásból a teljes megtérülés, akkor a végrehajtást ki kell terjeszteni az ingatlanra is. Ezt sürgetheti a végrehajtást kérő, de dönthet így maga a végrehajtó is. És végső soron sürgetheti az adós is. A végrehajtó tehát ne küldözgesse az adóst sehová, hanem hagyjon fel a vakarózással, és tűzzön ki végre árverést.
Jó, mondjuk azt nem mondtad, hogy az ingatlan értékes-e, és várható-e, hogy azt valaki egyáltalán megveszi. Tartok tőle, hogy ezt a részét a problémának még nemigen gondoltad át.