Végrehajtási jogi fórum

Fórum → Végrehajtási jog
újabb elöl     új hozzászólás

papinianus88 # 2021.01.27. 11:59

Köszi gerbera, KBS.

Én inkább KBS véleményével értek egyet. A vht. 55. § (1) b) alapján a végrehajtási költségekre korlátozza a végrehajtást a bíróság. Szerintem van relevanciája a tájékoztatásnak, hiszen anyagi jogilag a jogosult és a kötelezett személye ugyanaz a személy lesz, azt miért kellene ilyen esetben eljárásjogilag is megállapítania a bíróságnak, hogyha lényegében csupán a végrehajtási költségek kijátszása lenne a cél?
Gyakorlatilag ugyanannyira nem lenne értelme megállapítani az eljárásjogi jogutódlást, mint a Vht. 54. § (3) bekezdése szerint, amikor ipso iure megszűnik a végrehajtás, azonban az engedményezési szerződés alapján az anyagi jogilag jogosult kérelmezi, hogy eljárásjogilag is történjen meg a változás a felek személyében. Új eljárás keretén az igényérvényesítését és pont.

És a kötelem megszűnése nem jelenti a végrehajtást végét, persze hogy nem, hiszen a végrehajtási költségek fennállnak, ezért folyamatban van.

Grave7 # 2021.01.27. 15:04

@papinianus88:

Gyakorlati példa:
A végrehajtást kérő jelentette be az engedményezést és csatolta az engedményezési szerződést. (de persze a vételár külön okiratban, ami nincs benyújtva...)

végzés: „a bíróság a végrehajtást kérő jogutódlás megállapítása iránti kérelmét elutasítja”

indokolás lényeges pontjai:
Ptk. 6:3. § b) pontra tekintettel a követelés anyagi jogi értelemben megszűnt, így az adóssal szembeni végrehajtás kiüresedett.

A jogutódlás megállapításának feltételei eljárásjogi szempontból ugyan fennállnak, anyagi jogi szempontból azonban nem.

A becsatolt iratok alapján a Vht. 40. § (1) bek. alkalmazandó és a végrehajtónak erre tekintettel kell a szükséges intézkedést megtennie.

Angelika73 # 2021.01.27. 16:27

Tisztelt Fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy 10 éve húzódó végrehajtási ügyben, (gyermektartási ügy)kérhetek-e kamatot a felhalmozott tartozásra az adóssal szemben?
a válaszokat előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.27. 16:56

Grave, én ezzel a magam részéről egyet is értek, de hiányolom a hivatalbóli megszüntetést.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.27. 17:03

Angelika73, persze, kérhetsz késedelmi kamatot, sőt azt a végrehajtó hivatalból felszámítja. Összesen vagy 1,5%-ot.
Ugyanis a Ptk. 4:208. § (3) bekezdése szerint tartási követelést három évnél régebbi időre nem lehet bírósági úton érvényesíteni.

gerbera317 # 2021.01.27. 17:33

„a végrehajtási költségekre korlátozza a végrehajtást a bíróság”
Nincs szükség a végrehajtás korlátozására, ha a térülést/elengedést a vh-kérő nem vitatja. Ha ez így volna, akkor az adós minden egyes teljesítését be kellene terjeszteni, és a bíróságnak végzéssel kéne korlátoznia a végrehajtást, ami abszurdum. Ennél már csak az lenne abszurdabb, ha a korlátozó végzés jogerőre emelkedéséig minden egyes alkalommal a végrehajtást is felfüggesztenék.

papinianus88 # 2021.01.27. 21:47

„Nincs szükség a végrehajtás korlátozására, ha a térülést/elengedést a vh-kérő nem vitatja. Ha ez így volna, akkor az adós minden egyes teljesítését be kellene terjeszteni, és a bíróságnak végzéssel kéne korlátoznia a végrehajtást, ami abszurdum. Ennél már csak az lenne abszurdabb, ha a korlátozó végzés jogerőre emelkedéséig minden egyes alkalommal a végrehajtást is felfüggesztenék.”

gerbera kicsit elmegyünk egymás mellett. A konkrét esetben, ha azt is hozzáteszem, hogy a végrehajtási eljárásban NEM a végrehajtást kérői státuszban csücsülő eljárásjogi jogosult terjesztette elő az engedményezési szerződést és a jogutódlás megállapítását, hanem a "háttérben" már egy engedményezési szerződés megtörtént a két cég között, és ennek az engedményese engedményezte a kötelezettre mint az anyagi jogilag "legfrissebb" engedményesre, akkor csak borzoljuk a kedélyeket :) Itt alapból eljárásjogilag nem fogja megállapítani a bíróság - ha van esze - a jogutódlást, figyelemmel a lent felsoroltak alapján.
Grave gyakorlati levezetésében is lehet valami, hiszen a vételárról semmi, de ezen kívül sem tudom elképzelni, hogy a foganatosító bíróság megállapítja a jogutódlást, melyből következően a végrehajtást kérő és a kötelezett személye ugyanaz lenne. Nálam alapból a KBS-féle bíróság általi megszüntetés a nyerő.

Természetesen, amennyiben a gyakorlatból merítve megcáfolod: szuper. ;)

gerbera317 # 2021.01.28. 08:24

Meg kell bontani a kérdést, pontosabban, másként kell csoportosítani.
1. Én először azt vizsgálnám, hogy a bíróság megállapítná-e a jogutódlást, vagy elutasítaná a kérelmet. De szerintem akármi is legyen az eredmény, ennek nincs érdemi jelentősége.
2. Másodsorban azt vizsgálnám, hogy helye van-e végrehajtás megszüntetésének. Az érdemi álláspontom az, hogy bármi is legyen az 1) eredménye, nincs helye a végrehajtás megszüntetésének, hanem azt folytatni kell a végrehajtási költségek megtérüléséig. A befejezés jogcíme pedig 33a lesz.

papinianus88 # 2021.01.28. 09:25

gerbera

A jogutódlás megállapításának nem látom értelmét, de akkor ezt vegyük ki az egyenletből, mint felesleges tényezőt.

Véleményem szerint abból következően, hogy a kötelem megszűnik, a Vht. 55. § (1) b) szerintem az alkalmazandó. Lehet, hogy csak nekem tűnik "elegánsabb" megoldásnak, ha ilyen esetben a bíróság teszi a dolgát, megszünteti a végrehajtási eljárást és rendelkezik a végrehajtási költségek viseléséről.

Más kérdés, hogy az általad felvázoltak is ugyanazon eredményhez vezetnek, csupán más befejezési jogcímmel. Kicsit úgy érzem, hogy akár a végrehajtási szakos bírósági titkárok, akár a végrehajtási eljárásban tevékenykedők piedesztálra emeljük a Vht.-t és abból próbáljuk kifacsarni, ami már nincs is benne. Úgy vélem a Ptk. 6:3. § b) pontja eléggé egyértelmű és a másik kötelező megszüntetési eset mellett (vh kérő kéri a megszüntetést), nem igazán szeretnek hozzányúlni. De ez szerény véleményem :)

gerbera317 # 2021.01.28. 10:26

„abból következően, hogy a kötelem megszűnik, a Vht. 55. § (1) b) szerintem az alkalmazandó”
Én ezzel nem tudok egyetérteni. A kötelem puszta megszűnése (Ptk. 6:3. § (b)) nem kötelezi a bíróságot a végrehajtás megszüntetésére, így nem alkalmazható a Vht. 55. § (1) b). Ha mégis alkalmazná a bíróság, azt nyilván nem hivatalból, hanem kérelemre. Na de kinek a kérelmére? A vh-kérőére? Arra biztosan nem, mert az engedményező - habár eljárásjogilag még ő a vh-kérő - már csak a puszta érdekmúlás miatt sem fog bejelentgetni semmit, és az engedményezés miatt egyébként sem jogosult ilyenre. Az új vh-kérő (= adós)? Amíg nem ő a megállapított jogutód vh-kérő, addig nincs bejelentési jogosultsága. A végrehajtásnak nincs innentől ura, pontosabban a végrehajtó válik azzá. Az adós? Nem, az 55. § nem alkalmazható az adós kérelmére. A végrehajtó? Már csak ő maradt a sorban, és ő az ügy ura is. De miért kérné a végrehajtás megszüntetését? Ha a bíróság az ő kérelmére megszünteti a végrehajtást, és kötelez bárkit is a vh-költségek megfizetésére, a megszüntetett végrehajtásban hogyan hajtja azt be a végrehajtó? Sehogy. A végrehajtó ilyenkor - ha esze van - nem kér a bíróságtól semmit. Egyszerűen folytatja az - uratlanná vált - végrehajtást arra, amit még be kell hajtania: a vh-költségre. Aztán ha ez nem tetszik valakinek (jellemzően az adósnak), majd benyújt egy kifogást, és majd a bíróság arra frankón állást fog foglalni, és van egy olyan gyanúm, hogy a végrehajtó végrehajtást folytató intézkedéseit fogja hatályban tartani. Mert miért is döntene másként?

Kogeza # 2021.01.28. 10:38

"A végrehajtó? Már csak ő maradt a sorban, és ő az ügy ura is."

Az ügy ura mindig a végrehajtást kérő.

De ez csak kis kötözködés. :)

gerbera317 # 2021.01.28. 11:00

(Nem baj, ha nem olvastad el, aminek a végén ezt írtam.)

papinianus88 # 2021.01.28. 11:25

gerbera:

kicsit otthonosabban érzem magam az álláspontod mellett, de még nem győzött meg, azonban teljesen korrekt levezetés. Szerintem a kötelem megszűnése a confusio miatt a kötelem életben tartását feleslegessé teszi, ezáltal ipso iure megszűnik. Amennyiben a kötelem megszűnt, annak a végrehajtási eljárásra is hatással kell lennie. Egyértelműen a végrehajtó kérelmezi a végrehajtás megszüntetését/korlátozását, méghozzá abból a releváns tényből következően, hogy a felek - tévesen - a Vht. 39. § (2) bek. alapján jogutódlás megállapítását kérelmezik, mivel változás történt a felek személyében. A végrehajtó észleli, hogy a kérelem mögött a kötelem megszűnése áll, amelyet a bíróságnak megindokol és konkretizálja a végrehajtási költségek mértékét, ezáltal a bíróság arról is rendelkezhet. Miért ne rendelkezhetne? A végrehajtási költségekre korlátozhatja a végrehajtási eljárást. Mivel a kötelem a törvény erejénél fogva megszűnt, rendelkezik arról, hogy arra nem, de a fennálló végrehajtási költségekre igen is folytatható az eljárás és a végrehajtó végrehajtási eljárási cselekményeket foganatosíthat a költségeinek az erejéig.

gerbera317 # 2021.01.28. 12:05

Csak ehhez nem szükséges a végrehajtás korlátozása. A végrehajtó tudomásul veszi, hogy az adós személye megegyezik a jogosultéval, és folytatja a végrehajtást. A végrehajtást kérőt hiába szólítja meg, az meg fogja tagadni az együttműködést, és az új jogosulthoz fogja irányítani a végrehajtót, akihez viszont a végrehajtó nem fordul mindaddig, amíg az jogerősen nem lesz végrehajtást kérő. Vagyis sosem. Marad tehát a végrehajtás folytatása, ami ellen az adós úgyis kifogással fog élni. Dolgozzon csak meg ő azért, aminek az elérése a végrehajtónak nem érdeke. Nem kell ezt túlpapírozni, vagy ha mégis, tegye az, aki az érdekét látja benne.
Egyben biztos vagyok: Ha a bíróság megszünteti a végrehajtást, akkor hiába rendelkezett a költségek viseléséről, azt a már megszüntetett végrehajtásban nem lehet behajtani. Korlátozni pedig felesleges a végrehajtást.

Kisrobert # 2021.01.28. 14:04

Üdv mindenkinek!

Segítséget szeretnék kérni.

A minap a bíróság kimondta, hogy a Bank felmondása jogszerűtlen volt és nem vagyok késedelemben. Ellenben 3 éve végrehajtás folyik ellenem. Megtakarítás inkasszálása, autó árverezése, fizetés letiltás....

Szeretném megkérdezni, hogy milyen úton tudom ezeket a végrehajtott levonásokat, árverezett autó értékét visszakpani?

Az ítélet nem terjed ki a végrehajtásra.

Köszönöm a válaszokat!

gerbera317 # 2021.01.28. 14:10

A Vht. 56. § (1) b) pontja szerinti megszüntetést kell kérned attól a hatóságtól (bíróságtól vagy közjegyzőtől), aki a végrehajtást elrendelte.
A kárigényedet bejelented a végrehajtást kérőnek, és szépen megegyeztek. Ha ez nem működik, akkor pedig ügyvédet fogadsz, és csinálod, ahogyan ő javasolja.

Kriszta20 # 2021.02.02. 14:21

Tisztelt szakértők!

Adott az (A)adós, a (B) ingatlanára bejegyzett zálogjog, (tehát) egy zálogjogosult és egy zálogkötelezett(B). A zálogkötelezett egy másik ügyben adós és vh. indult az ingatlanra. A vh. elindulása után az (A)adós elhunyt. Hagyatéka nincs, jegyzókönyvezve.
At (A)adós halála miatt töröltethető-e a zálogjogosult követelése?
Köszönöm válaszukat.

gerbera317 # 2021.02.02. 14:41

Nem. Az (elhunyt) adós helyett a zálogkötelezett köteles helytállni, tűrve, hogy a hitelező a zálogtárgy értékesítéséből keressen kielégítést.

Patrik012012 # 2021.02.02. 17:35

Tisztelt szakértők!

Végrahjatás alá került az ingatlanom, vagyis árverésre kerül sor. Az ingatlan becsértéke 17 millió forint, viszont a behajtandó tartozás csak 13 millió forint. Így magasabb összegért fog elkelni az ingatlan. A kérdésem az lenne, hogy a fennmaradó összeggel mi fog történni?

Előre is köszönöm szépen válaszukat!

Kogeza # 2021.02.02. 17:55

A fennmaradó összeget Te kapod meg az ingatlan tulajdonosaként.

Viszont az a 13 millió forint, lehet magasabb összeg, ha esetleg nem kalkuláltál a végrehajtó díjával és költségével.

drbjozsef # 2021.02.03. 05:49

Kriszta20,

Ha valaki tartozik neked, és egy harmadik személy tulajdona a biztosíték a tartozásra, akkor szerinted ha meghalna az, aki tartozik neked, akkor a biztosíték is megszűnne, megszüntethető lenne? Örülnél ennek?

Csúnya lenne.

Kriszta20 # 2021.02.03. 09:39

Ok, értem amit írtatok. De: időrendben az (A)adós előbb hunyt el, mint a vh.-ba való bekapcsolódása elkezdődött volna. Ilyen esetben nem az adós örököse (jelen esetben a magyar állam) felel a tartozásért? Minden esetben a zálogkötelezett köteles helytállni?

drbjozsef # 2021.02.03. 09:52

Kriszta20,

A tartozásért a jogutód felel, legyen az akár a magyar állam is, de a zálogkötelezettségnek ez a lényege : ha az adós (vagy jogutódja) nem fizet (teljesen mindegy, hogy miért), akkor a zálogjogosult kérheti a zálogból való kielégítését. Pont ez az előnye a jogosult esetén ennek, hogy utána az adós és a zálogkötelezett bokszolja le egymás között a lebokszolni valót, a jogosultat ez nem érdekli és nem is érinti.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.02.03. 10:00

Az örökös helytállási felelőssége korlátos. Mondjuk, a jelzálogosé is - csak az a korlát a konkrét esetben alighanem sokkal magasabban van. Bizonyára oka van annak, hogy az állam lett az örökös.

gerbera317 # 2021.02.03. 10:23

Itt szó sincs öröklésről vagy jogutódlásról. A követelésnek két kötelezettje van (volt): 1. az elhunyt adós, és 2. a zálogkötelezett. A zálogkötelezett nem jogutódja az adósnak, hanem társa! Az adósnak nincs jogutódja, így a zálogkötelezett egyedül maradt. A követelés jogosultja a továbbiakban tőle követelheti a jussát azzal, hogy a zálogkötelezett helytállási felelőssége valóban korlátos.