Szia Osztap,
nem magánszemély volt az előző (és a tullap szerint eddig egyetlen) tulajdonos, hanem egy cég, ami már végelszámolás alatt van. Hivatalos elérhetőségen próbáltam keresni a végelszámolót, ő nem reagál.
Egyébként az előző tulajdonos (adós) az a cég volt, aki annak idején építette az egész társasházat (ő volt a beruházó).
Köszönöm válaszod!
Hát azért az eléggé abszurd hogy megvásárolsz valamit úgy hogy nem is láttad!
Amiről a közös képviselő nem tud,az nem létezik.
Ird le mit tudsz az "ingatlanról" m2,leírás,stb.
Ha van önálló hrsz akkor meg kell lennie.
„KBS:
Mindkettonknek van mit tanulni....”
Láttam én is. De nem tanulom meg, legfeljebb tudomásul veszem. Szerencsére lassan kikopnak az ilyen ügyek, tíz éve már az új Ptk. hatályos.
Keresd meg a beruházót. Ha a cég nem is,ő még él valahol.
Majd elmondja hol keresd.
Hogy néz ki az a helyrajzi szám?
És jogy néz ki a társasház?
Gondolom nem 10 emeletes kockapanel?
Sziasztok,
A társasház 2005-ben lett bejegyezve, 3 emeletes. A tárolók a pinceszinti teremgarázsban helyezkednek el, a gépkocsi-tárolóhelyek mögött. Sajnos az alapító okirat szerinti számozás teljesen eltér az alapító mellékleteként beadott alaprajztól: az alapító úgy hivatkozik ezekre a tárolókra, hogy T/1, T/24, ... tároló - ezzel szemben a mellékleten meg úgy vannak feltüntetve, hogy Raktár-1, Raktár-32, stb. és nyoma sincs T/1-nek.
A földhivatalban azt mondták, hogy az iratok alapján ők sem tudnak rámutatni, melyik lehet az. A közös képviselő szerint nem létezik ilyen helyiség a pincében.
Sajnos alapító okiratot és alaprajzot addig nem adott ki se a földhivatal, se a közös képviselő, amíg voltam tulajdonosként bejegyezve, ezért nem tudtam korábban még kívülről sem megnézni.
@Majordomus: a beruházó volt az adós. Ingatlan megnevezése tároló, területe: 3m2
Köszönöm válaszotok!
piz314,
A pinceszinti helyiségek darabszáma egyezik-e az alapító okiratban, az alaprajzon, és a valóságban, még ha máshogy hívják meg számozzák is őket? Ha igen, akkor "csak" azonosítani kell a Tied, de a helyiség létezik.
Ha nem, akkor jó eséllyel a helyiség nem létezik. Ha a társasházat a beruházó alapította, akkor a beruházó hibázott először, és lehetnek még ilyen "szellem" helyiségek a pincében, szintén a beruházó tulajdonában. De jó volna, ha nem kéne ezen az úton elindulni, mert hosszú a hibázók listája...
Szia osztap,
az alaprajz és a valóság egyezik, ugyanakkor az alapító okiraton és az alaprajzon feltüntetett tárolóhelyek, de még a gépkocsi beálló helyek száma is eltér: az alapító szerint többnek kellene lennie. Tehát több szellem helyiség is létezik a társasház pinceszintjén.
Azóta az alaprajzon feltüntetett alapterület-értékek alapján sikerült behatárolnom egy helyiséget, de az alaprajz alapján ez az egyik lakáshoz tartozik, így a helyiség nem kapott önálló hrsz-t.
Arra tippelek, hogy a beruházó eredetileg önállóan akarhatta ezt albetétesíteni, azonban végül az egyik lakással együtt értékesítették, és nem törölték a listáról. Nem tudom, mennyire életszerű ilyet feltételezni, de pillanatnyilag ez a gyanúm.
Köszönöm válaszodat!
piz314,
„Ilyen esetben mit lehet tenni?”
Szerintem nagyon semmit.
A végrehajtónak nem kötelessége ellenőrizni az ingatlanokat, a közhiteles földhivatali nyilvántartásból dolgozott.
Az árverés ilyen, gyakran zsákbamacska, mondjuk az, hogy fizikailag nem is létezik az ingatlan, olyat még én sem láttam. De létező ingatlannal is bukott már nagyobbat árverési vevő, mert az építmény elporladt az idők során a telekről...
Ha nem végelszámolás alatt állna a beruházó cég, akkor esetleg velük pereskedhetnél, de értelme annak se nagyon lenne.
piz314,
Érdemes lenne megnézni, hogy felelős-e a kárért valaki, aki nem a felszámolás alatt levő beruházó. Például a földhivatal, a végrehajtó, az önkormányzat/értékbecslő, meg persze a társasház.
A földhivatal A MAI SZABÁLYOK SZERINT hibázott, pl. Inytv. 73. § (1), ami szerint az alapterületet az alaprajzról kell venni. Ha így tesznek, kibukik, hogy több albetét van az alapító okiratban, mint a térképen. Nem néztem meg, mi volt 2005-ben a szabály.
Egyetértek drbjozseffel, hogy a végrehajtónál szerintem nem sokra lehet menni, mert ő azt fogja mondani, hogy magatartása nem volt felróható, Ptk. 6:519. §, a közhiteles nyilvántartásokból meg közokiratokból dolgozás miatt.
Azonban a végrehajtónak fel kellett becsültetnie az ingatlant, amihez vagy az önkormi adó- és értékbizonyítványát, vagy (ritkább esetben) értékbecslőt használt. Az adó- és értékbizonyítvány eléggé gyéren szabályozott, de itt van róla egy anyag. Abba szerintem könnyen bele lehetne kötni, hogy az Illetéktörvény 101. § alapján tartalmaznia kellene "az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket" - ha azok között pl. ott van az "állapot", vagy bármi, ami arra utal, hogy nem csak a tulajdoni lapról vették az ingatlan adatait, akkor mulasztottak.
https://alkalmazaskozpont.asp.lgov.hu/…19.11.14.pdf
Az értékbecslőnél még egyszerűbb, mert neki kutya kötelessége lett volna kimenni és felmérni az ingatlant.
A társasház pedig ott mulasztott, hogy bejegyzés után 15+ éven át nem javította ki az alapító okiratát, pedig kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy szellem-tárolók vannak a pincében.
Ha bele akarsz állni, ez egy olyan ügy, amit nem hinném, hogy pár sorban a fórum meg tud oldani. Érdemes lenne kártérítéses ügyvédet keresni, legalább egy konzultációra.
Vagy hagyod a fenébe az egészet, elvégre egy 3 m2-es tárolóról van szó.
Rendben, köszönöm a hozzászólásokat, javaslatokat.
Nem válaszoltál a kérdésemre, piz314.
Bocs, csak most láttam, Kovács_Béla_Sándor
https://pastebin.com/raw/M5zWE3km
Ennyire nehéz begépelni egy helyrajzi számot?
Az Alapító Okirat kijavítása azért nem történt meg mert senkinek nem fűződött hozzá érdeke.
Tulajdonos érdeke nem sérült,nem hábrgott senki,a közös képviselő pedig nem őrűlt meg hogyvegy több hónapos huzavonát vegyen a nyakába.
Megvettél egy nem létező tárolót.
Én osztap javaslatát tartom járható útnak.
"a végrehajtónak fel kellett becsültetnie az ingatlant, amihez vagy az önkormi adó- és értékbizonyítványát, vagy (ritkább esetben) értékbecslőt használt. Az adó- és értékbizonyítvány eléggé gyéren szabályozott, de itt van róla egy anyag. Abba szerintem könnyen bele lehetne kötni, hogy az Illetéktörvény 101. § alapján tartalmaznia kellene "az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket" - ha azok között pl. ott van az "állapot", vagy bármi, ami arra utal, hogy nem csak a tulajdoni lapról vették az ingatlan adatait, akkor mulasztottak.
https://alkalmazaskozpont.asp.lgov.hu/…19.11.14.pdf
Az értékbecslőnél még egyszerűbb, mert neki kutya kötelessége lett volna kimenni és felmérni az ingatlant"
Kétdezd meg tőle hol becsüte fel az ingatlant?
„Tulajdonos érdeke nem sérült”
Azt leszámítva, hogy a tulajdonos 18 éve több közös költséget fizet, mint kellene. Mivel nem egy, hanem több nem létező tároló van az alapító okiratban, ez szemmel látható összeg lehet. A többi tulajdonos pedig kevesebb szavazattal rendelkezik a közgyűlésen, mint járna neki.
Hasonló következtetésre jutottam én is, mint amit írtál Majordomus: eddig bizonyára nem zavart senkit, hogy diffi van az alapító okirat és az alaprajz között.
@KBS: 23788/2/A/28 (bp)
Köszönöm eddigi hozzászólásaitokat és támogatásotokat!
Mi az, hogy „(bp)”?
„Megvettél egy nem létező tárolót”
Igazából az osztatlan közösben szerzett néhány négyzetméternyi osztatlan tulajdont, és annak az eszmei hányada szerinti szavazati jogot.
@KBS: Székesfővárosunk nevének rövidítése :)
Üdv.
Adott egy több körben árverezett ingatlan (üdülőövezeti nyaraló - üresen álló). Az első körben én adtam a legmagassab vételi ajánlatot majd egy jogorvoslat miatt majd egy évvel később jött a határozat, hogy fizethetek. Viszont addigra vásároltam egy másik ingatlant, így elálltam a vásárlástól, amiből lett egy második körös árverés.
A második körben magasabb értéken zárt az árverés, így csak az előlegem bánja. Viszont a második árverés érvénytelenítve lett a bíróság által, mert az árverés során az adós fellebezett az alacsony becsérték miatt (ugyan ezt az első körben is megtette, ám akkor elutasításra került). Új becsérték került megállapításra, ami magasabb lett, mint az eredeti.
A kérdésem csupán annyi, hogy ebben az esetben az első kör, amiben én adtam a legmagasabb vételi ajánlatot automatikusan törlésre került? Vagy ha a harmadik körben az első kör ajánlat alatt kerül értékesítésre, akkor a különbözetet majd fizetnem kell?
Előre is köszönöm!
iliketomoveit,
A Vht. "harmadik" árverésről nem ír - de értelemszerűen kell alkalmazni a Vht. 132/G.§ (7) bekezdést arra is.
Vagy, tekintsd úgy, hogy esetedben a második árverést megsemmisítette a bíróság, ezért az nincs, és ami most szerinted a harmadik árverés, az jogilag valójában továbbra is csak a második.
Szóval, igen : ha érvényesen, jogerősen elkel az ingatlan, és alacsonyabb áron, mint amennyi a te nyertes licited volt, akkor a különbözetet meg kell fizetned.
(de ha még fel is emelték a becsértéket, akkor azért ez nem valószínű. Persze, nem is lehetetlen.)
„Igazából az osztatlan közösben szerzett néhány négyzetméternyi osztatlan tulajdont, és annak az eszmei hányada szerinti szavazati jogot.”
Azt mondja, a 23788/2/A/28. hrsz. ingatlan 1/1 tulajdonjogát szerezte meg. A nyilvántartás szerint ez az ingatlan létezik, az adott társasüdülő pinceszintjén egy 3 m2-es tároló.
A pinceszint (földhivatalnál leadott) alaprajzát nem tudnád elküldeni? Vagy fel. (De ne erre a pastebinre, az nálam 404-es hiba.)
Ha jól látom, van a házban 25 "üdülőegység". (A helyrajzi számokat elég következetlenül osztották ki, pl. a /25. a földszint 5. - a /1. pedig a II. emelet 111. (Meg ne kérdezd, miért 111, amikor összesen csak 25 egység van!) Gondolhatnánk, hogy föntről lefelé osztották ki, de nem, mert van harmadik emelet is.(A /10. pl a III. em. 133.)
Viszont én a telekkönyvben semmiféle mélygarázst nem látok, legalábbi önálló helyrajzi számon nem. Nem lehet, hogy amit te garázsnak nézel, az a tárolók helye? 16x3=48 m2.