árverésen kívül, de árverési hatállyal


gerbera317 # 2020.01.06. 08:35

De tény!
Igen, de nem ugyanaz a tény, amit előzőleg írsz. Magyarázom: Korábban a tényállás volt A. Majd azt állítod, hogy most a tényállás újra A., majd az ellenvetésemre nagy mellénnyel állítod, hogy "nem kell elninni, mert B".
Ne érts félre, örülök, hogy sikerrel jártál, de ezt nem így kell kommunikálni. Legalábbis ezen a fórumon nem.

drbjozsef # 2020.01.06. 09:22

wers,

ezt én is írtam neki anno, de ez a testvér részéről nem gond. Szerencséjükre, a köteles rész nem jár automatikusan, így ha tényleg nem lesz közöttük gond, akkor ez nem probléma.

wers # 2020.01.06. 10:54

de ez a testvér részéről nem gond

Ez addig soha nem gond, ameddig él az az édesanya. A hagyatékiig sok minden változhat. Nem akarok vészjósló lenni, de erre az i-re nem tennék pontot. Benne van a pakliban.

PlsThx # 2020.02.04. 13:01

Tisztelt Hozzáértők!
Segítségeteket szeretnék kérni ingatlan árverésen kívüli eladással kapcsolatban.
Jelen esetben adós 2 éve külföldön tartózkodik, nem lakik a lakásban senki. Van egy megbízott jogi képviselője. Vele szeretném felvenni a kapcsolatot. Az ingatlanra nem érkezett még licit.
Ha árverésen kívüli eladásra kerül sor akkor is igaz 147. § (2) ?
HA igent mondanak az ajánlatomra, akkor a következő lépéseket kell tennem:?
Adós ügyvédje valamint Én is küldök egy levelet a végrehajtónak, hogy a 157. § hivatkozva szeretném eladni/megvenni az ingatlant és utána várom a válaszukat? HA igen, akkor tértivevényesen adjam fel vagy vigyem be nekik és írassak alá velük egy átadás átvételit? VAGY Menjek be kézen fogva az ügyvéddel valamint a haszonélvezővel (137. § (2)) időpontra a végrehajtóhoz és ott tegyünk meg a szükséges lépéseket együtt? HA így kell lennie, akkor elég csak aláírnom a licitnaplót és az összeget elég kifizetnek 15 napon belül vagy egyből fizetni is kellene?
Tudomásom van róla, hogy adósnak több közüzemi tartozása is van melyek nincsenek végrehajtás alatt. Tudom, hogy 154. § (2) szerinti a helyzet, de nincs kedvem harcolni a szolgáltatókkal siker esetén, ezért csinálhatok-e olyat, hogy az ügyvéddel mellékszerződésben rögzítem, hogy ezeket ki kell fizetnie az adósnak a végrehajtás után maradt összegből vagy annyival kevesebbet fizetek és majd Én rendezem.
Sikeresség esetén 154. § (1) teljesülése után a végrehajtó átadja nekem az ingatlant akkor is ha moratórium van.
Köszönöm!

gerbera317 # 2020.02.04. 14:36

Az ingatlanra nem érkezett még licit
Ezek szerint árverés van kitűzve. OFF Ezt miért csak kikövetkeztetni lehet a kérdésedből? Miért nem ezzel kezded??? ON
Vedd meg hát árverésen. Vételi ajánlatot teszel, oszt' jónapot. Tehát nem bújod a 147. §-t, nem levelezgetsz, nem tértivevényezel, nem hivatkozol semmire, nem fogsz kézen senkit, nem íratsz alá senkivel semmit, nem veszed fel a kapcsolatot senkivel, nem harcolsz, nem koordinálsz, és megkérni sem kérsz erre senkit, és legfőképpen, nem parancsolgatsz se ügyvédnek, se végrehajtónak, se senkinek. Egyszerűen csak vételi ajánlatot teszel az árverés vége előtt 2 perccel, és utána már csak arra ügyelsz, hogy a te ajánlatod legyen a legutolsó.

PlsThx # 2020.02.04. 17:03

Kedves Gerbera,
Azért szeretnék árverésen kívül megállapodni, mert nem szeretném ha a liciten a csillagos égig menne el az ár.
Esetleg választ kaphatnék? Thx!

gerbera317 # 2020.02.04. 18:28

Rajtad kívül senkinek nem érdeke, hogy az ingatlan olcsóbban keljen el, mint amennyi árverésen a leütési ára lenne. Az emberek pedig olyan önzők, hogy ami nem érdekük, ahhoz nem adják a beleegyező nyilatkozatukat. Ebből következik, hogy a kérdésedre nincs válasz. Döbbenet, mennyire nem érzed, hogy teljesen irracionális, amit kitaláltál...
A 157. § szerinti eljárást csak az adós kezdeményezheti, senki más. Hiába írsz a végrehajtónak, ő azt még csak továbbítani sem köteles az adósnak, hogy szóljon hozzá valamit. Ja, és 157-nél csak 157 van, semmi más; tehát nincs 147, nincs 137, 154. Felejtsd el!

PlsThx # 2020.02.04. 19:02

157-nél csak 157 van, semmi más; tehát nincs 147, nincs 137, 154.

Árverési vétel hatályával = Olyan mintha árverésen vásárolta volna. Ha 157 szerint jutnék az ingatlanhoz nem vonatkozna rám pl 154? vagy a többi paragrafus?

gerbera317 # 2020.02.04. 19:26

Persze, hogy vonatkozik. Csak mivel az egész az adós kezdeményezéséből indul, tehát egy eleve 'együttműködő' adósról van szó, szükségtelen kifogásokban meg moratóriumban, meg egyéb időhúzásban gondolkodni.
De te most ne ezen agyalj hanem hogy hogyan veszed rá az adóst, hogy kérje a 157. § szerinti eljárás lefolytatását!

PlsThx # 2020.02.04. 21:29

Köszönöm a korrekt választ!
Még egy kérdésem lenne, de ne húzd fel magad. :)
Jelzálogjog van az ingatlanon. Jelzálogjog jogosultja és a végrehajtási jog jogosultja ugyan az a a cég.
Ha 157 § szerint járunk el, akkor is törölhető a jelzálogjog? Ezért gondolom így: árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Ha így van akkor viszont gondolom kell a cégtől egy beleegyezés. Jól gondolom?
Az ingatlan tehermentesen kerül árverésre.

gerbera317 # 2020.02.05. 08:23

Ha 157 § szerint járunk el, akkor is törölhető a jelzálogjog?
Az "árverés hatályával" - te magad is idézted - azt jelenti, hogy 'mintha árverés történt volna'. Magyarán, az ilyen értékesítés és az árverés között mindössze annyi a különbség, hogy a nyilvánosság ki van belőle zárva. Egyébként minden ugyanaz: az árverési jegyzőkönyv, a jogorvoslati lehetőség, a jogerő, a kiköltözés, a volt jogok törlése, a felosztási sorrend - minden!
De ne erre legyél kíváncsi! Azon agyalj, hogyan veszed rá az adóst, hogy kérje a végrehajtót, hogy az az ingatlant neked, a teáltalad felajánlott vételáron, árverésen kívül de árverés hatályával adja el; és - ha a vételárból nem elégíthető ki valamennyi követelés, akkor a követelések jogosultjai is egyhangúlag kérjék ugyanezt!

PlsThx # 2020.02.05. 09:51

Köszönöm!
Az az összeg amit én szeretnék felajánlani, az fedezné a végrehajtási követeléseket, van ugye egy "750"Ft-os végrehajtási jog főkövetelés és járulékai erejéig valamit egy apró közüzemi tartozás. Viszont nem fedezi a jelzálog összegét. Ugye egy cég nevén van a jelzálog és a végrehajtási jog. HA sikerül megegyeznem az adóssal akkor a cég megtámadhatja a végrehajtást a jelzálog miatt vagy így járt?

gerbera317 # 2020.02.05. 10:34

akkor a cég megtámadhatja a végrehajtást a jelzálog miatt vagy így járt?
Egyszerűen csak nem kéri, hogy a végrehajtó az ingatlant neked, a teáltalad felajánlott vételáron, árverésen kívül de árverés hatályával adja el, és máris TE jártál így. Mit nem értesz még mindig? Nem akarod végre elolvasni a Vht. 157. §-t? Itt megtalálod: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Grave7 # 2020.02.05. 12:26

@PlsThx: Az nem elég, hogy „egy cég nevén van a jelzálog és a végrehajtási jog” - akkor nem kell külön hozzájárulás, ha a végrehajtást a zálogjog érvényesítésére indította a jogosult (hiszen ekkor a végrehajtási eljárásban meg fogja kapni a teljes követelését). Ezt persze csak a végrehajtó tudja egyértelműen, ha nála lévő végrehajtható okiratból kiderül.
Vö. Vht. 157. § (3) bek. "más érdekeltnek".

Persze a végrehajtó mondhatja azt, hogy megszorítóan értelmezi a jogszabályhelyet és a zálogjogosulttól kell beleegyező nyilatkozat.

PlsThx # 2020.02.07. 15:56

Köszi a válaszokat Grave7 és Gerbera317!
Igazad van Gerbera, sokkal egyszerűbb árverésen megvenni az ingatlant mint a 157 szerint...
Kiderítettem, hogy a végrehajtást nem a zálogjog érvényesítésére indította a jogosult. Kérdésem, hogy nekem kell-e foglalkoznom 151. § (1) vagy bármi mással ami a jelzáloghoz kapcsolódik vagy a licit után ha marad rá pénz akkor kap belőle a végrehajtás kérő (Ő a jelzálog jogosult is) ha nem akkor így járt és törölve lesz a jelzálogjog. Ha nem marad, akkor gondolom jogorvoslattal élhet.?

gerbera317 # 2020.02.07. 20:36

Az árverési vevő egyetlen dolga, hogy megfizetsse az árveérsi vételárat, és az így megszerzett vagyontárggyal boldogan elballagjon.

PlsThx # 2020.02.10. 15:29

Kedves Gerbera317
Kicsit összezavarodtam ezzel a jelzálogjoggal kapcsolatban.
Ingatlan adatai:
tulajdoni hányad: 1/1,
jellege: lakóingatlan.
Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e egyezve , mivel annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős.
Az ingatlan tehermentesen kerül árverésre.
Amennyiben az ingatlan tehermentesen kerül meghirdetésre, ez alatt az ingatlan közhiteles nyilvántartásában feltüntetett, bejegyzett jogokat mint terheket kell érteni.
Tulajdoni lapon: haszonélvezeti jog – Ez tiszta. Majd jelzálogjog és utána a végrehajtási jog.
A végrehajtást nem a zálogjog érvényesítésére indította a jogosult. Ez a jelzálogjog aggaszt, olvastam, hogy tehermentesen kerül árverésre és azt is rendben van, hogy minden jog törölhető.
Ha nyertes leszek, akkor nekem a jelzálogjoggal semmi, de semmi dolgom nincs? Mi van akkor, ha nem lehet kielégíteni a jelzálogjogot, mert nem maradt rá elég pénz? Thx!

gerbera317 # 2020.02.10. 16:42

Nem marad fenn a zálogjog? Mi ebben olyan hihetetlen? Asztal pedig ne törődj, hogy mi lesz a vételár sorsa?

Grave7 # 2020.02.10. 17:31

tehermentes = tehermentes

enn§ # 2021.09.23. 21:26

Tisztelt fórumozók!

Vht. 157. esetén a végrehajtó felosztási logikájával kapcsolatosan kérdeznék.
Ha a vételár vastagon fedezi a végrehajtást kérő minden követelését, de az ingatlanra jegyzett (magánszemély) jelzálogot egyáltalán nem, és a zálogjogosult nem csatlakozott az eljárásba, akkor a zálogjogosult nem is kap semmit a befolyó vételárból? Mintha nem lenne jelzálog? Vagy mégis? (Az árverés tehermentes ingatlanra vonatkozik, licit nem érkezett még).

Köszönöm

gerbera317 # 2021.09.24. 10:09

Ennek vajmi kevés köze van a logikához, sem az ingatlan tehermentességéhez, és legkevésbé az árverésen kívüli vételhez. Köze van viszont a Vht. 171. § (1) bekezdéséhez, mely szerint, ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, felosztási tervet kell készíteni. Ebből következik (lám-lám, mégiscsak előbukkan a logika), hogy ha a befolyt összeg fedezi valamennyi követelés összegét, akkor nem kell felosztási tervet készíteni.
A 171. § (2) szerint pedig, a befolyt összegből csak azok részesülhetnek, akik az árverési hirdetményen is szerepelnek. Tehát a be nem kapcsolódott zálogjogosult éppen nem részesül, kivéve, ha szélsebesen végrehajtást indít, és ezzel megfelel 171. § (2) utolsó mondata szerinti feltételnek, ám ekkor is csak a maradékból részesülhet.
Mi az igazi problémád?

papinianus88 # 2021.09.24. 11:42

enn§

Aki lemarad, kimarad "elv". Amennyiben a hirdetményen nem szerepel, nem részesülhet a befolyt összegből. Nem véletlenül hívta fel a becsértékközléssel egyidejűleg a végrehajtó a zálogjogosultat a bekapcsolódásra. Amennyiben a hanyagságának a következménye, hogy kikésett a határidőből, még akkor is indíthatott volna önállóan végrehajtást, hogy véletlenül se maradjon le a hirdetményről (habár a bekapcsolódásnál a végrehajtási eljárást az ingatlan tekintetében kötelezően felfüggeszti a bíróság, így nem kell tartania attól, hogy az előtt tűzi ki az árverést, mielőtt bekapcsolódna).

Ha a kérdésed/felvezetésed értem ,- ami gerberának sem volt világos, nem csoda -, akkor a vételárból befolyt összeg mértéke több. mint a hirdetményen feltüntetett végrehajtásé. Ebben az esetben a végrehajtást kérő követelése teljesül, a végrehajtó a költségei is, a fennmaradó különbözet pedig a kötelezettnek jár vissza. (kivéve a gerbera által konkretizált esetben).

A zálogjogosult pedig vessen magára, nem élt a lehetőségeivel.

enn§ # 2021.09.30. 17:45

Köszönöm a választ, papinianus88 és gerbera317!

Tájékozódom, mert kevés információ elérhető erről a eljárásról, és a vghtó-hoz nincs meghatalmazásom.

Ilyenkor az illetéket ugye a kialkudott, megfizetett vételár után kell fizetni? (A végrehajtó becsértéke jóval magasabb volt. Nem tudom, hogy mi az ingatlan adóértéke, és az melyikőnk becsértékéhez áll közelebb - ez számít ebben az eljárásban,?)

Ha nem lakóingatlanról van szó (így nem kell senkit kiköltöztetni), és nyomban fizetek, mennyi idő múlva számíthatok vajon a birtokbaadásra?
És az adós a vételárból fennmaradó rész kiadására?

Köszönöm még egyszer!

gerbera317 # 2021.10.01. 19:04

@enn§
Azt nem tartod fontosnak közölni, hogy végül is ki vagy te az ügyletben, és egyáltalán: miféle ügylet ez? Csak mert ne a fórumnak kelljen már kitalálnia, hogy te miben mesterkedsz...

enn§ # 2021.10.03. 22:52

Összegzem az egyszerűség kedvéért:
Megvennék árverésen kívül Vht. 157 szerinti eljárásban egy ingatlant, az árverési ár alatt. A végrehajtást kérő követelése csekély. A vételárból maradni fog különbözet, ami a kötelezettnek visszajár. Van zálogjogosult, de nem csatlakozott be. Érdekel a gyakorlat, ha van valakinek itt ilyen tapasztalata, rálátása:

  • mihez lesz szabva a vagyonszerzési illeték?
  • fizetés után vajon mikor várható birtokbaadás? (nem kell senkit kilakoltatni, de ki kell itt is várni 30 napot, mint árverésen?)
  • az adósnak mikor fizetik vissza a különbözetet?
  • be nem csatlakozott zálogjogosultat teljesen figyelmen kívül hagyja az eljárás? (utóbbit megválaszoltátok már, hogy tkp. igen. De a beleegyezése mégis kell azért valahogy, mint aki rajta van a tulajdoni lapon.)

Köszönöm!