Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

gerbera317 fejtegetésével kapcsolatban pár gondolat:

• Még ha az adós nem is lakik a lakóingatlanban (albérletbe költözött, ismeretlen helyen v. külföldön van, stb.) nem biztos hogy maga a lakóingatlan üres (adós jogán ott lakó személy van).
• A lakóingatlan elhagyott/üres állapotát (és így tényleges birtokba adhatóságát) hogyan állapítsa meg a végrehajtó? Kérdezze meg a szomszédokat, a gondnokot? Nyittassa fel a birtokbaadás előtt pár héttel az ingatlant, hogy körbenézzen? (ez utóbbi felesleges plusz költség, hiszen ingóvégrehajtás már rég megtörtént, vagy nincs is helye annak) A bizonyítási eljárások lefolytatása nem véletlenül nem tartozik a végrehajtó hatáskörébe.
• Ha úgy dönt a végrehajtó, hogy birtokba adja a lakóingatlant, mert szerinte megvan erre a lehetőség (a lentebb vázoltak alapján), de az időpontban mégis van valaki az ingatlanban, vagy arra utaló jeleket talál, hogy lakják azt csak éppen üres (pl. félbehagyott -még romlatlan- étel, szivacs és ágynemű, stb.) akkor mégis el kell majd halasztania a birtokba adást, hiszen így már lakáskiürítés lenne. Ez felesleges plusz költség, kiszállási díjak, a vevő pedig mégjobban fel lesz háborodva, hiszen készült az átadásra.
• Ha ténylegesen üres lakóingatlan ad birtokba a végrehajtó, akkor is előfordulhat, hogy egy túlbuzgó szomszéd "feljelenti" mert a moratórium ideje alatt "kilakoltatott". Semmilyen vizsgálat nem hiányzik a végrehajtóknak, az meg főleg nem, hogy a médiába is bekerüljön ezzel.

Szerintem mindezek után érthető, hogy a végrehajtó inkább megvárja a moratórium végét, amikor biztos helyzetben van. Ha erre irányuló kifogást kap, akkor meg a foganatosító bíróság fogja eldönteni, hogy birtokba lehet-e adni az ingatlant, rögtön védve van ezzel.

Engem érdekelne egy ilyen (kifogásnak helyt adó) végzés indokolás része, hogy milyen körülmények alapján állapította meg a bíróság birtokba adhatóságot. Szintúgy egy olyan ítélet is, ahol kártérítést állapítottak meg a végrehajtó mulasztása (helytelen jogértelmezése) miatt.
(e-mail me!^^)

Kedves szitmon,

Ugye egy kicsit sem zavar, hogy a kérdésed előtti hozzászólás (az a hosszú, ugye látod?) éppen erről szól? Megjegyzem, az utánad szóló KBS tanácsa (az a rövid, ugye látod?) is ugyanarról szól, kissé szűkszavúan, de elég érthetően.

Vagy nyújts be kifogást a végrehajtó mulasztásával szemben, vagy tulajdonosként egyszerűen vedd birtokba az ingatlant. Ki tiltakozhatna eredményesen?

Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék, hogy árverésen vettem egy ingatlant 2014. januárjába. A végrehajtó az ingatlan átadását a kilakoltatási moratóriummal indokolva április 30-ig nem tervezte elindítani. Most hogy kitolják határozatlan időre a moratóriumot végét, arra a kérésemre, hogy adja át az ingatlan, azt mondta nem teheti. Hozzá téve az ingatlanba nem laknak már 3 éve, üresen áll, a földhivatal már átírta a nevemre az ingatlant.
Tud-e tanácsolni nekünk valamiféle jogszabályt, melyre hivatkozva kérhetjük a végrehajtót, hogy adja nekünk át azt az ingatlant melyben már évek óta életvitel szerűen nem élnek.
A végrehajtó, olyanokkal indokolta hogy nem adja át nekünk az ingatlant, hogy a törvény nem tesz különbséget a lakó és lakatlan ingatlan között. Ő állítólag nem kérheti az adóst hogy önként adja át az ingatlant, vagy hogy menjen be hozzá és írjon alá olyan papírt, mely igazolja hogy ő nem él ott. Azt tanácsolta mi keressük meg a volt tulajt és rendezzük mi el a papírokat és akkor át tudja adni . Olvastam az utolsó hozzászólásnál, és remélem jól értettem, hogy a kilakoltatási moratórium a kényszerkiürítésre vonatkozik és nem a birtokba adásra. Lehetne e ezzel érvelni a végrehajtónál hogy megkaphassuk végre az ingatlant?
Válaszukat illetve tanácsukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: D. L.

„Ezt azért nem értem, mert akkor mi értelme az ügygondnoknak”

Helyes az álláspontod. A joghatás az ügygondnok részére történő kézbesítéshez fűződik, az pedig már bizonyára megtörtént. Támadd meg kifogással a végrehajtó mulasztását!

A kilakoltatási moratórium alaptalan betartása helytelen jogértelmezésből fakad, mivel itt a végrehajtó nem tesz különbséget birtokba adás (= átadás) és ingatlan-kiürítés között.

Akkor beszélünk birtokba adásról, ha az ingatlan eleve üres, vagy az adós (és/vagy valakije) az ingatlanban lakik, de onnan a törvényes határidőig ingóságaival együtt önként kiköltözik:
A 154. § (1) szerint, ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
154/A. § (1) szerint az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

Ezzel szemben a kiürítésre akkor kerül sor, ha az adós (és/vagy valakije) az ingatlanban lakik, és onnan nem költözik ki önként, ezért - kérelemre - szükségessé válik a kiköltözés kikényszerítése:
154/A. § (10) Ha a kiköltözésre a kiköltözési határidő lejártáig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182-182/A. § (és a 174. § d) pontja) megfelelő alkalmazásával. Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.
A kiköltöztetést a téli moratórium késleltetheti:
182/A. § (1) szerint a végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (174. § d) pont) (tehát nem a birtokba adást!) a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély.
174. § d) szerint (a bíróság végzéssel határoz a végrehajtás módjáról, így) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a kiköltözést.

Ezt a moratórium szokás mostanság meghosszabbítani, (nem törődve azzal, hogy ez az egyébként jogkövető hiteladósokat is esetleg nemfizetésre késztetheti):
303. § (1) szerint a végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (tehát nem a birtokba adást!) a 182/A. §-ban foglalt rendelkezések szerint, 2013. évben és a 2014. január 1-jétől a 2014. április 30-áig terjedő időszakban a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól a 2014. április 30-áig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el.
154. § (1) szerint, ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
154/A. § (1) szerint az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
154/A. § (10) szerint, ha a kiköltözésre a kiköltözési határidő lejártáig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182-182/A. § (és a 174. § d) pontja) megfelelő alkalmazásával. Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.
174. § d) szerint a bíróság végzéssel határoz a végrehajtás módjáról, így a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
182/A. § (1) szerint végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (174. § d) pont) a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély.
303. § (1) szerint a végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a 182/A. §-ban foglalt rendelkezések szerint, 2013. évben és a 2014. január 1-jétől a 2014. április 30-áig terjedő időszakban a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól a 2014. április 30-áig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el.

Röviden összefoglalva:

1. A végrehajtó törvényt sért azzal, hogy a külföldi tértivevényre vár.
2. Ha az ingatlant nem lakja senki és üres, akkor nem lehet kényszerkiürítésről beszélni, hanem birtokba adásról (átadásról). Márpedig a birtokba adásra nem terjed ki a moratórium, csakis a kényszerkiürítésre.

Ha a végrehajtó ezeket nem látja be, sikerrel lehet támadni a mulasztását, és ha a bíróság helyt ad a kifogásnak, azt követően még kártérítésre is perelhető.

Tisztelt Szakértők!
Szeretnék érdeklődni birtokba vétellel, illetve ingóság kezeléssel kapcsolatban.
2014 március elején nyertem legmagasabb vételi ajánlattal egy tehermentes, beköltözhető ingatlant.
Az ingatlan külföldi állampolgár nevén szerepel és a végrehajtó irodában kapott információ alapján ügygondnok van kirendelve. Feltételezem, nem veszi át a leveleket, vagy nem található a tulaj. A végrehajtó irodájában azt az információt kaptam, hogy addig nem lép jogerőre az árverés, amíg nem érkezik vissza a tértivevény külföldről. Ezt azért nem értem, mert akkor mi értelme az ügygondnoknak, de elfogadom.
Több mint 8 hete nyertem meg az árverést, a teljes vételárat 15 napon belül átutaltam a letéti számlára. Gondolom, amint jogerőre lép az árverés postázza részemre is az árverési jegyzőkönyvet a végrehajtó. Ha jól értettem a korábbi kommentekből, a kézhezvételtől számított 15 napon belül kérhetem a végrehajtói birtokba adást.
Erre csak a közüzemi mérőórák jegyzőkönyvezése, valamint az ingóságok leltározása miatt lenne szükségem a későbbi kellemetlenségek elkerülése végett, amennyiben jól gondolom. A szomszédok és a közös képviselő elmondása szerint is az ingatlan lakatlan és még soha nem is lakott benne senki. Viszont hivatalos papírom nincs erről. Elvileg teljesen üres is az elmondások alapján, de ha mégis van benne ingóság, akkor, ha jól tudom, a felelős őrzés lép életbe.
Korábban, azt olvastam valahol, hogy közjegyző jelenlétében is felnyittathatom lakatossal (árverési jegyzőkönyvvel bizonyítva a tulajdonjogomat) a lakást birtokba vétel céljából. A közjegyzőre szintén a közüzemi szolgáltatókkal való szerződéskötés miatt lenne szükség, illetve az ingóságok jegyzőkönyvezésére.
A végrehajtó irodájában azt az információt kaptam, hogy csak ők adhatják birtokba az ingatlant, közjegyző nem. Amennyiben felnyittatom bűncselekményt hajtok végre. Itt lehet, hogy félreértettük egymást, mert nem birtokba adást szerettem volna, hanem csak jegyzőkönyvezést.
Szóval nem tudom, hogy most mit lehet, vagy mit nem.
A lényeg, hogy szeretném birtokba venni a lakást, természetesen a jogerőre emelkedés után.
A moratórium miatt a végrehajtó nem fog birtokba adni és nem tudom, hogy mi az, amit tehetek.
Kérjem majd a birtokba adást, vagy sem, ha megérkezik a jegyzőkönyv, vagy ne kérjem és vegyem én birtokba közjegyzővel? Hogy juthatok jogilag helyesen leghamarabb az ingatlanomhoz?
Amennyiben, mégis van ingóság a lakásban, akkor kit kell felszólítanom, hogy a raktározási helyről szállítsa el az ingóságait?
Végrehajtótól kell elkérnem az eredeti tulaj adatait, vagy az ügygondnokot kell értesítenem a végrehajtón keresztül, vagy mi a teendő?
Tehát, összegezve a kissé speciális esetben a kérdéseket:
Jogerőre lépés után kérjem a végrehajtói birtokba adást, vagy a moratórium miatt jobb, ha én veszem közjegyzővel birtokba? Az utóbbi esetben jogilag helyesen járok el, vagy sem?
Amennyiben van ingóság, kit és hogyan kell majd értesítenem?
Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelt Szakértők!

A 3 hetet azért írtam, mert ugyan 12.-e volt a határidő, hogy kifizessük a házat, mi ezt 4-5 nappal előtte megtettük!
A kérdésem továbbra is az lenne, hogy körülbelül mennyi idő az átadás, és hogy működik ez? Nekem mik a feladataim? Mit jelent az, hogy nekem kell bíztósítani az átadást?
Bocsánat a sok kérdésért, de még mielőtt licitáltunk volna, voltunk bent a végrehajtó irodájában felvilágósításért az egész folyamatról, de ugy látszik nem mondott el mindent.
Mi abban voltunk, hogy a végrehajtó majd keresni fog minket, hogy kitűzze az átadás napját. Utána kijön, felírja az óraállásokat, és átadja a kulcsokat!
A ház évek óta lakatlan, birtokbavételi kérvényt írtunk, az adós elszálította mar a bent lévő dolgait!

Igazad van!
Még soha nem vásároltam így ingatlant, csak szeretnék tisztában lenni ezekkel a dolgokkal.
Tehát leírnátok, hogy nekem most mik a teendőim? Körülbelül mennyi idő a birtokbaadás? Értem úgy hogy kb. menni szokott lenne 1 hónap, 3 vagy fél év?
Én abban voltam, ha ki van fizetve a ház, a végrehajtó keres majd meg telefonon, hogy közölje, mikor lesz az átadás.
A ház egyébként lakatlan állapotban van.
És hogy értitek, hogy nekem kell biztósítani az átadást? Pontosan mik a feladataim most?
Bocs a sok kérdésért, de ezek szerint sok mindent nem mondtak el nekünk. Már várjuk, hogy megkapjuk az ingatlant!

@kicsi0101: remélem valójában nem ennyire rossz a szövegértése..
Nem valószínû hogy a végrehajtó 31-ig jelentkezni fog, mivel nincs konkrét határidõ, az ügy körülményeitõl és az ingatlantól függ ez.
Inkább Ön érdeklõdjön a birtokbaadás feltételeirõl és idejérõl (pl. Önnek mit kell biztosítania).

Üdvözletem mindenkinek!
A következő ügyben kérnék felvilágosítást!
Árverésen vásároltunk tavaly egy ingatlant. A vételár halasztás után került kifizetésre, mivel jogorvoslattal éltek az árverési hirdetmény ellen. Elutasítás után fizettünk ahogy kell. 30 nap múlva a tulajdonjogbejegyzés megtörtént, de nem tudjuk birtokba venni, mert laknak benne. Egy Elvileg tehermentesen, beköltözhető házban, amit 50%-os kikiáltási áron vettünk meg. Azóta Kiderült, hogy ez már a második árverése volt az ingatlannak csak, hogy hogynem a 6évvel ezelőtti nyertes nem költözött be csak felvett rá egy halom hitelt és újra kitűzték. Jelenleg a 7évvel ezelőtti tulaj lakik még benne. A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnám birtokba venni?
Köszönöm előre is a segítséget!

Szóval 21 napja van átadni az ingatlant?
12-én fizettem ki a teljes összeget. Előtte pár nappal küldtem egy levelet, egy birtokba vételi kérvényt., mert ott azt mondták, hogy kell írnom, csak azt nem mondták, hogy mikor. 17-én telefonáltak, hogy a kérelmet az összeg kifizetése után kellett volna megírni, így 18-án pénteken ajánlva elküldtem egy újabb birtokba vételi kérvényt.
Ezek szerint tehát 31-ig jelentkeznie kell a végrehajtónak, hogy elmondja mikor lesz az átadás?
Köszönöm a választ!

„Azóta eltelt már közel 3 hét”

12 + 21 = 32. Harminckettedikéig még egy egész hét hátra van.

A végrehajtó arra vár, hogy bejelentsd, hogy birtokba vetted az ingatlant, illetve ha nem, hogy kérd a birtokba adást. Mire vársz?

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék.
Vettem egy ingatlant árverésen, az ingatlant 2014. 04. 12-én fizettem ki a teljes összeget! Azóta eltelt már közel 3 hét, de a végrehajtó még nem jelentkezett azóta!
Mikorra várható a birtokba adás? Mikor szokta a végrehajtó felkeresni a vevőt, és kitűzni az átadás napját?
Köszönöm a választ!

Még egy dolog. Mi újság a közművekkel? Gondolom ez is csak attól a naptól terhel engem, amikor az ingatlant a végrehajtótól birtokba vettem, ugye? Az addig felhalmozott gáz, víz, stb. tartozásokhoz nekem nem lesz semmi közöm, ugye? És hogyan fogom tudni átíratni a közműveket? Mert gondolom, hogy nem az adóssal "karöltve" fogunk besétálni a szolgáltatókhoz, mint ahogy úgy egyébként a hétköznapi adásvételeknél szokás. Lehet, hogy nem is fog együttműködni, vagy esetleg esélyem sem lesz rá, hogy találkozzam vele. Ezeket hogyan kell rendeznem, ha ő betart nekem, és nem mond le a közművekről? Mert hiszen én addig nem tudom a nevemre íratni azokat...

Gerbera 317! Nagyon köszönöm az infókat! Még egy kérdésem van, ami a kilakoltatási moratórium kapcsán merült fel bennem. A bérlő - gondolom - köteles elcuccolni az ingatlanból, mivel én megvettem, velem érvényes bérleti szerződése nincsen. A kilakoltatási moratórium rá nem vonatkozik - ezt is csak gondolom - hiszen ő "csak" bérlő, bérelni tud máshol is kecót, nem? Ha esetleg az adósnak rokona, élettársa a "bérlő", akkor is ki kell költöznie, ugye? Az adósnak egyébként van más lakóingatlana is - nem is akármilyen - , ahol lakni tud ő is, meg a hozzátartozói is, vagy akárkik is ezek az állítólagos "bérlők"...

Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára. A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi. A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli. Ha az árverési vevő a vételár különbözetének befizetését elmulasztja, előlegét elveszti.

Az árverés sikertelen, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá vagy az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül. Az árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - a végrehajtó által kitűzött időpontban - újabb árverést kell tartani.

Nem kell megtartani a már kitűzött újabb árverést, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet utólag aláírta és befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette az újabb árverés kitűzésével felmerült költséget, mielőtt a licitnaplóban vételi ajánlatot tesznek közzé. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget.

Ha az újabb árvrés második árverés volt, és az előző árverés a nyertes árverési vevő visszalépése miatt volt sikertelen, és a második árverésen az ingatlant alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a korábbi árverési vevő által megtérítendő különbözet a felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének - az elvesztett előleggel csökkentett - összege.

Röviden összefoglalva: Irtózatos nagy ballépést tervezel elkövetni.

Az, hogy más is van-e ebben a helyzetben miért érdekel, és szerinted mit változtatna a helyzeteden, ha van ilyen?

A jótanács az, hogy fizesd ki a vételárat, aztán várd meg, hátha kiköltözik önként az adós, tekintettel arra, hogy akkor a törvény szerinti lelépési összegben részesülhet a vételárból. Ha pedig nem megy, akkor várd meg a kilakoltatási moratórium végét, de a vételár megfizetését követő 15 napon belül mindenképpen kérd a végrehajtót, hogy a moratórium lejártával azonnal tűzze ki a kilakoltatást, mert később már nem kérheted.

Vettem egy licites házat,melyre csak az előleget fizettem ki és kértem 60 nap halasztást a végleges ár kifizetésére.Hála Istennek,mert most olvastam az origóban a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását bizonytalan ideig.Ha tulajdonba kerülök sem kapom meg az ingatlant,soha nem fogok birtokba kerülni.Tehát én most kérem vissza az előleget,mert ilyen feltételekkel nem kívánok semmit venni. Mi most a teendő? Más is van ilyen helyzetben?
Előre is köszönök minden jó tanácsot.

Vazz. Ha az ingatlan beköltözhető, akkor beköltözhető. Hogy hogyan? Megmagyarázom: úgy, hogy a jelenleg bent lakó köteles kiköltözni, és utána be lehet költözni. Vágod? Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek. Ha a vevő azért nem kaphatja birtokba az ingatlant, mert a bent lakó nem költözött ki, a végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt. (Ez utóbbira szokás manapság tilalmat hirdetni, és most is valami ilyesmin töri a fejét a kormány.) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.
A megtekintésről annyit, hogy az egy meglehetősen drága eljárás. legalább 8000, de inkább 10500 Ft költséggel jár, amit a végrehajtó nem köteles előlegezni, legfeljebb egyszer, tehát ne számíts arra, hogy ugrálni fog neked.

Kérem, aki tud,segítsen. Az árverési oldalon licitáltam egy ingatlanra, amelynek az árverezése a napokban lejár. Az árverési hirdetményben az szerepel, hogy az ingatlan beköltözhetően és tehermentesen kerül árverezésre, a beköltözhető becsérték volt meghatározva, tehát sehol nem szerepel, hogy lakottan kerül értékesítésre. Eljáró végrehajtót felkerestem, hogy szeretném az ingatlant megtekinteni. Erre xy végrehajtó azt mondta, hogy az árverés lejártát megelőző 1 héttel tekinthetem meg az ingatlant és más érdeklődőkkel együtt nézhetem majd meg (akkor hogy is van, hogy névtelen, személytelen a licitálás, ha találkozunk mindannyian, akik meg akarjuk venni???).. Emellett megdöbbenésemre közölte a végrehajtó, hogy egyébként bérlők laknak az ingatlanban, velük kell majd neki egyeztetni, hogy mikor nézhetjük meg. A telefonos visszahívását azóta is várom, sz..rik az egészre, nem láttam az ingatlant, a licitem érvényes, bérlők lakják azt, ahová én akarok beköltözni, ha én nyerném az árverést. Bérleti szerződést nem láttam, felvilágosítást a végrehajtótól nem kaptam, olyan érzésem van, hogy szándékosan akar félrevezetni és ködösít. Azt mondta, hogy az árverés közben tudta meg ő is, hogy bérleti szerződéssel bérlők vannak az ingatlanban.
Kérdésem: ha lejár az árverés és én leszek a nyertes vevő, mi lesz a bérlőkkel??? Talán majd én rakom ki őket? És amíg kirakom őket, ki fizeti a közműveket? Vagy számítsak a 100 ezres vízszámlákra és hasonlókra? És egyébként nem érvénytelen az egész árverés, ha a hirdetménnyel ellentétben lakottan kerül átadásra? Hiszen a hirdetményben jól láthatóan az szerepel, hogy beköltözhető és tehermentes az ingatlan. Becsapva érzem magam, hiszen nem állnak fent azok a feltételek, ami a hirdetményben fel van tüntetve.Várom a tájékoztatást, sürgős lenne, mert lejár az árverés néhány nap múlva!!!

Tisztelt szakértők!
Termőföldet szeretnék aukción vásárolni. A kérdésem az lenne, hogy hogyan játszik szerepet ebben a vételben az a tény, hogy május 1.-től már csak helyi lakosok(és egyéb feltételek) vásárolhatnak termőföldet ? Ha én licitálok egy ingatlanra, aminél mondjuk április 30.-án van az aukció vége, akkor jogosult leszek-e/tudok-e még aznappal datált adásvételi szerződést kötni ?
Válaszukat előre is köszönöm.

Az a második állítás számomra igényelne egy törvényi hivatkozást.

Az adós "quasi bérlővé" válik. Kiköltöztetni nem tudod csak ha ezt a státuszt polgári perben megszünteted (mondjuk, ha nem fizeti a rezsit)

Azonban amennyiben ellened indulna végrehajtási eljárás (pl. 100eft miatt) és ebben "árverés hatályával történő vétel" keretein belül új tulajdonos kerekedik (s persze beköltözhetően...)

Tisztelt szakértők!

Abban kérném segítségüket, hogy ha árverésen lakottan vásárolok ingatlant, milyen jogaim lesznek nekem mint bejegyzett tulajnak?
Mikor/milyen esetben lehet kiköltöztetni az adóst?
köszönöm

2. Birtokháborítás lenne.

@Elata:

1. Jól tudod. Ha van közös költség (társasházi lakás), akkor a közös képviselők néha szeretnék ha a korábbi tulajdonos tartozását is rendezné az árverési vevő.
2. Passz; tippre fordulj ingatlanjoggal, birtokvédelemmel foglalkozó ügyvédhez; ez már nem végrehajtási kérdés.