Fórum Végrehajtási jog régebbi elöl     új hozzászólás


Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Belatata # e-mail 2015.02.25. 20:15

Szeretném kérdezni, hogy mi számít lakott ingatlannak, vagy lakásnak ? Az ahol valakinek az ingóságai vannak, de nem lakik ott életvitelszerűen ? Se villany, se gáz, mert kikapcsolták. Mondjuk 4 havonta megjelenik a leveleiért? Vagy az ahol valaki éli a mindennapjait, és kvázi ott alszik, onnan megy munkába, ott főz, stb...

Magánlaksértésnek számít e az ilyen ingatlan zárfeltöréssel történő átvétele az ingatlan tulajdonosa részéről, ha több alkalommal előzetesen felszólítja az ingatlanba ingóságokkal rendelkezőt, de az nem reagál semmire?

MrWatson # e-mail 2015.02.14. 17:21

Erre is lehet figyelni:
2014. évi XL. törvény 42. § (1) bek. „lakóingatlan-kiürítés foganatosítása – a Vht. 182/A. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével – a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldésének végrehajtó részére történő bejelentését vagy a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti bejelentést követő harmincadik napon folytatható

Egyébként pedig p*csán kéne rúgni a jogalkotót.” igaz :)

gerbera317 # e-mail 2015.02.09. 10:11

Az észrevétel jó, de:
A Vht. külön törvényre hivatkozva elhalasztani rendeli a birtokba adást, míg a külön törvény október 15. óta újból megengedi a birtokba adást, de a Vht. figyelembe vételével. Azt hiszem, más iparágban ezt hívják végtelen ciklusnak. A végtelen ciklust a reset megnyomásával lehet megszakítani. Ezt itt a bíróság teheti meg, de minimális kockázattal akár a végrehajtó is megteheti. Egyébként pedig p*csán kéne rúgni a jogalkotót.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.02.09. 09:12

a Vht. 303. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével

www.kbs-ugyved.hu

Vérszállítás # e-mail 2015.02.09. 00:03

Köszönöm szépen,remélem összejön a dolog...

gerbera317 # e-mail 2015.02.08. 23:47

Ezt tudjuk. Na és mi a külön törvény? Hát ez:
014. évi XXXVIII. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről
17. § (4) Ha a kölcsönszerződésbe foglalt követelés fedezeteként meghatározott vagyontárgyat (a továbbiakban e §-ban: fedezetként meghatározott vagyontárgy) e törvény hatályba lépését megelőzően a) bírósági végrehajtási eljárásban árverés, a végrehajtást kérő részéről történő átvétel, illetve árverésen kívüli árverés hatályával történő eladás útján értékesítették, az e fedezetként meghatározott vagyontárggyal kapcsolatban folyamatban lévő bírósági végrehajtási eljárásban a fedezetként meghatározott vagyontárgy értékesítésével összefüggő jogorvoslati eljárások, valamint a fedezetként meghatározott vagyontárgy kiürítésével, illetve birtokbaadásával kapcsolatos eljárási cselekmények lefolytatása, illetve foganatosítása iránt - a Vht. 303. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a végrehajtó intézkedik, azokat a végrehajtásban részt vevő felek és egyéb érdekeltek is kezdeményezhetik.
És ami kicsit sem lényegtelen: Hatályos: 2014. X. 15-től.
Mondd a végrehajtónak, hogy erre varrjon gombot, ha pedig nem teszi, akkor tekintse végrehajtási kifogásnak. Természetesen, csak március 1. után.

Vérszállítás # e-mail 2015.02.08. 17:09

A végrehajtó erre a paragrafusra hivatkozva nem adja át a lakást:
vht.303. §985 (1) A végrehajtó a (2) és (3) bekezdés szerinti végrehajtási eljárás adósával, kötelezettjével szemben indított (vagy zálogjogosult bekapcsolódásával indult) végrehajtási eljárásban a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a 182/A. §-ban foglalt rendelkezések szerint, a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól az e § szerinti kilakoltatási moratórium lejártának a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényben meghatározott időpontját követő időszakra halasztja el.

gerbera317 # e-mail 2015.02.08. 15:05

A 2014:XXXVIII. törvény nem függesztette fel az árverésen jogerősen értékesített ingatlanok birtokba adását. Azt október-novemberben simán birtokba lehetett volna adni. Jelenleg a téli moratórium miatt nem lehet, de március 1. után újra lehet.

Vérszállítás # e-mail 2015.02.08. 13:26

köszönöm szépen a segítséget,remélem küld majd valami értesítőt a végrehajtó,hogyha a bank rendezte az adóssal a helyzetet.

ius latratus # e-mail 2015.02.08. 13:00

Ja, hogy az a "moratórium"!
Na, a beköltözésre még várnod kell. Még csak most "rendezik" a drágáimat.

Vérszállítás # e-mail 2015.02.08. 11:44

Tavaly május óta várjuk,hogy megkapjuk a lakást,azt mondta a végrehajtó,hogy ha a moratórium véget ér,akkor tudja átadni.Viszont a hírekből úgy veszem ki,hogy már a devizahiteleseket rendezték.Akkor most hogy is van?

ius latratus # e-mail 2015.02.07. 21:35

De mire vagy kíváncsi?
A felfüggesztett perek?
A kilakoltatási moratórium?
Mi az, hogy devizahiteles moratórium? Devizahitelt akarsz felvenni?

Vérszállítás # e-mail 2015.02.07. 21:26

Sziasztok,tudnátok segíteni,hogy mikor jár le a devizahiteles moratórium?

Grave7 #   2015.01.29. 22:13

@MrWatson: Nem gondolom, hogy az "általam feltételezett félinformáció lehet az egyetlen igazság" - pont ellenkezőleg, a félinformáció amit írtál, az nem az igazság.

Lehetsz szőrszálhasogató, de mindegy, mert ismétlem: nem attól lesz lakott egy végrehajtás alatt álló ingatlan, mert abban "laknak", hanem a végrehajtási törvényben meghatározza esetekben. Legegyszerűbb példa: ha az adós "lakik" az ingatlanban, akkor azt beköltözhetően kell árverezni.
(Mivel ez végrehajtási fórum, ezért evidens, hogy a végrehajtás során felmerülő esetekről van szó.)

A tapasztalataid nem kell magadba folytanod, csak ne úgy add elő azt, mintha nem magánvélemény, hanem megdönthetetlen igazság lenne (pl. „Ha albérlő lakja akkor lakott.”) - ugyanis ezzel akár szándék nélkül is félrevezeted a kérdezőt. Szintén, ha jogszabályra hivatkozol (mint a linkelt topciban), akkor legalább helyesen tedd és magánvéleményedet külön, ezt feltüntetve írd meg.

Két kérdésed:

  1. Nincs tapasztalatom, perekkel nem foglalkozom.
  2. Nem a végrehajtási eljárás kérdésköre, így nem tudom.
Belatata # e-mail 2015.01.28. 20:27

Kedves Baccardi!

Köszönöm a választ.

A Bank azért adja így el, birtokbaadás nélkül, mert az Adós pár elmebeteggel tüntetést szervezett a birtokbaadás idejére, és a Bank nem akart címlapon szerepelni.

Jelenleg az Adós már nem lakik ott, de a bútorai, személyes holmija még ott van a házban.

Néha- néha odalátogat.

Villany, gáz már kikapcsolva.

Közben sikerült a végrehajtóval és a Bankkal is egyeztetni, és a bank ad egy meghatalmazást az ingatlan birtokbavételére. A végrehajtó pedig március 1-után cca. 15-én birtokbaadja az ingatlant. Így a közművek átírása sem jelent problémát, mert a végrehajtó adja át. Üdv

baccardi22 # e-mail 2015.01.28. 19:32

Tisztelt Bélatata!

Valamit nem értek. A bank nevén van az ingattlan tulajdoni joga bejegyzeve, akkor milyen alapon szertnéd birtokba venni? Amennyiben kötsz a bankkal egy adásvételi szerződést, akkor a bank sem adhatja el neked beköltözhetően, csak abban az esetben, ha a bank veszi birtokba és azt követően leolvassa a fogyastói állásokat, majd úgy értékesíti neked!!

Amennyiben a bank csak úgy adja el, hogy nincs birtokba véve, akkor részben egy lutris lakást vásárolsz, mert nem tudhatod, milyen tartozások vannak még hátralékként nyilvántartásban rajta a szolgáltatóknál. DE, ha ennek ellenére vállalod a vételt, akkor a lakásszomszédokat és a közösképviselőt nyilatkoztatni kellene, arról, hogy mit tudnak a bentlakóról, hogy itt lakik-e vagy tartósan nem látják régóta, vagy esetleg költözni látták. Több esetben előfordult már, hogy a bentlakó közüzemi szolgáltatások hiányában elhagyja az ingatlant bejelntés nélkül! De erről ildomos előtte tanukk által, esetleg vizuálisan ( egy szomszéd, vagy olyan ingatlanból át-, vagy betekinteni a kérdéses ingatlanba ) lakás meggyőződni. Ha a bank meghatalmazást ad a szolgáltatóktól megkérni a tartozás nyilvántartást, akkor nem lesz nagy meglepetés. Viszont ha az ingatlanban bútorok vannak, és esetléeg ruházat is látható, akkor a bentlakóval kapcsolatban több lehetőség áll fent. 1/ Elköltözött, csak hátrahagyta az ingóságokat. 2/ Hosszabb távra elutazott. 3/ Esetleg kórházba került. 4/ Hatósági eljárás miatt elzárás alatt van. 5/ Esetleg elhalálozott. 6/ Egyéb .. Ezeknek utánna kell járni, mert ha megvásárlod és felnyitod az ingatlant. akkor magánlaksértést bűncselekméynyét követed el. Tudni kellene, hogy devizahiteles moratórium védi, vagy csak a téli moratórium. Ha még is szerencséd lenne, és elhagyta az ingatlant, akkor a szomszédi-, közösképviselői nyilatkozatok védenek ha mégis eljárást akarnak veledszemben kezdeményezni, mert te jóhiszeműen jártál el az adott esetben és megtettél moindent annak érdekében, hogy tisztázd a bentlakó helyzetét.

Viszont ha ezeken már túl vagy és tudod a tartozások összegét, mértékét, és a lakó saját akarátóból még is elköltözött, akkor megveheted a lakást és tanuk jelenlétében, arról jegyzőkönyv felvétele mellett felnyittathatod és zárat csrerélhetsz.

Amit írtam nem biztatás, komoly körültekintést és utánnajárást igényel, meg sok időt. Ennek ellenére ha megéri az már a te dolgod!
üdv

baccardi22

Belatata # e-mail 2015.01.28. 10:42

Tisztelt Fórumozók!
Kérdésem a következő lenne:

.... Kereskedelmi Bank 2013. júniusában árverési vevőként megvásárolt egy ingatlant. Az ingatlan a Bank 1/1-es tulajdonában van, be van jegyezve a tulajdoni lapra.

Kétszer megkísérelte a birtokba adást, de tiltakozásvolt, stb. és a Bank engedett további 2 x 6 hónap bentlakást.

Jelenleg az Adós több hónapja nem lakik az ingatlanban, nincs villany, gáz stb.

Megvásárolnám az ingatlant a Banktól, de még mindíg nincs birtokba adva.

Kérdésem, hogy mikor és hogyan tudom a legegyszerűbben birtokba venni az ingatlant.

A Bank jogásza azt mondja, hogy egyszerűen törjem fel két tanúval, vegyem birtokba, mivel életvitelszerűen nem lakik ott senki én pedig a tulajdonos vagyok.

2. megoldás: kérjem majd a végrehajtót a birtokbaadásra, ehhez ad meghatalmazást a Bank.

Kérdés: Mikor kérhetem ezt? 1. a téli kilakoltatási moratórium után február 28 után, vagy 2. Az elszámoltatási törvény befejezte után? Köszönöm a válaszokat.

MrWatson # e-mail 2015.01.27. 04:50

@Grave7
Az alább felvetett 2 dilemmában azért szívesen olvasnám a véleményed:

  1. Végrehajtói árverésen értékesített "lakott" ingatlannal kapcsolatban van tapasztalatod kiürítési per során a bentlakó jogviszonyának megítéléséről? kvázi haszonélvező vs. használati díj fejében használó tekintetben
  2. Milyen tisztességes és ésszerű időn belüli ellenőrzési lehetőségét látsz a tulajdonos számára hogy a bentlakó ellenére ellenőrizhesse tulajdonát?
MrWatson # e-mail 2015.01.27. 04:37

@Grave7
tiszteletre méltó a segítőkészséged, de miért gondolod hogy csak a te általad feltételezett félinformáció lehet az egyetlen igazság?
Ha szőrszálhasogató akarnék lenni, akkor fejtegethetnénk azt is hogy albérleti szerződés nélkül is lakott egy ingatlan ha abban 'laknak', de ennek- és az általad is felmerült kérdések ellenére sem venném a bátorságot hogy a szakmai tudásodról ilyen felsőbbrendűséggel nyilatkozzak, pláne nem kérnélek, hogy tapasztalataid magadba folytsd.

Grave7 #   2015.01.26. 21:37

@MrWatson: Ahogy már egy másik topicban (http://www.jogiforum.hu/forum/41/26231#…) kértem, szakmai tudás nélkül NE írj inkább!
Amit chriswb-nek írtál az legjobb esetben is félinformáció.

@chriswb: Az 1994. évi LIII. törvény 141. § (3) bekezdáse tartalmazza, hogy mikor kell lakottan árverezni az ingatlant:
141. § (3) Lakottan kell árverezni az ingatlant,

  1. ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
  2. ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,
  3. ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
  4. ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
  5. ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,
  6. ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.

Tehát ha a bérleti szerződést a "végrehajtási eladás" (árverésre gondolsz?) ideje alatt kötik meg, attól nem lesz lakott az ingatlan.
De biztos információ adásához a pontos dátumok ismerete lenne szükséges (mivel a jogszabály is ehhez köti).

MrWatson # e-mail 2015.01.26. 20:50

az jelentheti a megoldást, hogy lakott értéken történő árverezés esetén az árverési vevő csak akkor tudja a lakás elhagyására késztetni a bennlakó adóst, ha kifizeti neki a lakott és a beköltözhető érték közötti különbözetet.
Ebben a logikában hogy érvényesülnek a tulajdonosi jogok? hasznok szedésének a joga? milyen időtávra vonatkozik, hogy értelmezzük ezt a különbözetet évek múltán? elég sok kérdést felvet.
Hogy különbözteted meg hogy a "lakottság" miatti diszkont a társtulajdonos korlátozó joga miatt van, vagy az adós bentlakása miatt? Miért kéne kifizetni a különbséget ha az adós bentlakása nélkül is lakottan kellene árverezni a társtulajdonos korlátozó joga miatt? vagy a bentlakónak függetlenül attól hogy adós vagy nem adós lakik bent kvázi haszonélvezeti jogot kéne tulajdonítunk?
Logikusabb lenne a sima bérleti jog értelmezés.

Jó volna valakitől egy olyan vélemény aki látott már ilyen kiürítési pert. talán gerbera?

chriswb,
Ha albérlő lakja akkor lakott. Eladás után is él az albérleti szerződés csak a felek változnak.

chriswb #   2015.01.26. 20:02

T. Fórumozók!
Mi van akkor, ha egy ingatlan végrehajtási eladás alatt áll, de kiadta albérletbe a házat, így lakottnak minősül?
Hello!

baccardi22 # e-mail 2015.01.26. 19:53

Csak még egy idézet:

Végrehajtás lakott ingatlanra

Amennyiben beköltözhető értéken árverez a végrehajtó, de az adós ennek ellenére nem hajlandó kiköltözni az ingatlanból, úgy külön perben lehet erre rászorítani. Ez a per szinte biztosan az adós - alperes - pervesztésével fog zárulni, hiszen az árverési értékesítést követően már nem tulajdonosa az ingatlannak, a tulajdonjogból fakadó jogosítványok már nem illetik meg, nincsen jogcíme a tulajdonláshoz, illetve a birtokláshoz. Mindezek ellenére sokan választják a biztos pervesztéssel járó eljárást alperesi pozícióban, hogy így is hátráltassák az árverési vevőt abban, hogy jogos tulajdonához hozzájusson.

A bentlakó helyzete

Amikor a végrehajtó lakott forgalmi értéken árverez, kérdésként merül fel, hogy milyen jogviszony lesz az árverési vevő és a bennlakó adós között. Az erre adott egyik lehetséges válasz, hogy mivel a vevő lakottan vásárolta árverés útján az ingatlant, ezért bérleti szerződés jött létre az árverési vevő és a bennlakó között annak ellenére, hogy a bérleti díjban történő megállapodás mint lényeges elem hiányzik a szerződésből, ez azonban szükség esetén bírósági megállapítással pótolható. Ez az álláspont nem fogadható el, mert a bennlakó adós nem tekinthető még kvázi bérlőnek sem, így bérleti szerződés sem jöhet létre közte és a vevő között.

Ha a végrehajtó lakott értéken árverez, és az árverési vevő a lakás kiürítése iránt pert indít, ez esetleg megvalósítja a joggal való visszaélést. Ebben az esetben az jelentheti a megoldást, hogy lakott értéken történő árverezés esetén az árverési vevő csak akkor tudja a lakás elhagyására késztetni a bennlakó adóst, ha kifizeti neki a lakott és a beköltözhető érték közötti különbözetet.

Az adósnak és a végrehajtást kérőnek is az az érdeke, hogy beköltözhető becsértéken kerüljön sor az ingatlan árverésére. Ezzel meg lehet előzni a további bírósági eljárásokat, és a magasabb árverési vételárból talán még valamennyi marad is az adósnak a végrehajtást kérő igényének kielégítése után.

baccardi22

baccardi22 # e-mail 2015.01.26. 19:49

Tsizelt MrWatson.

A végrehajtó nem adhatja át a lakottan vásárolt ingatlant, azon oknál fogva, hogy, mint említettem a lakottság azt jelenti, hogy nem beköltözhetően került árverésre, ergó a lakottságra tekintettel az árverési vevő a volt adós sal együtt, a becsérték 40-60%-al csökkentett minimális vételár mellett vásárolhatja meg. Márpedig, ha a 70%- alatt vásárol a vevő ( kivéve az 50%-os 5. árverés esetén, de a lakottan vásároltat is le lehet csökkenteni a lakottsági vételár 50-5-ig) az álltalában lakottan kerül árverésre. A gyakorlat az, hogy a lakottságot befojásolja a haszonélvezeti jog, vagy özvegyi jog, valamint ha az ingatlannak két vagy több tulajdonosa van, de nem megosztható az ingatlan.

" Az ingatlan lakottnak minősül a VHT 141 §. alapján, ha abban bérlő, haszonélvező lakik benne. Kivéve, ha az adós és VH kérő korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére ennek ellenére került sor. Amennyiben osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetében nem más tulajdonos társ lakik, ha az összes VH kérő hozzájárul a lakottan történő értékesítéshez és megállapodnak egymással, illetve ha abban adós egyenesági felmenője lakik és lakhelye a végrehajtási eljárás előtti 6 hónapban is itt volt, az ingatlant lakottan kell árverezni."

Tehát ezért nem fogja ki rakini a bentmaradt adóst.

Viszont, ha a Bogyó30 esete nem felel meg ezen formulának, akkor fordulhat bírósághoz.

Nem szeretnék senkit sem félre vezetni, de én így tudom.
üdv

baccardi22

MrWatson # e-mail 2015.01.23. 20:40

Bogyó30,
"Fórum → ingatlanügyek → A lakáshasználót hogyan lehet kitenni / kilakoltatni?" topikban találsz válaszokat.

Laikus véleményem hogy az 1/2-ed tulajdonrészt is át kéne adni, ha a "lakottság" a tulajdonostárs korlátozó jogát takarja. De a tapasztalatom az hogy ebben nem egységesek a végrehajtók. A végrehajtó intézkedése (vagy nem intézkedése) ellen (többnyire 15 napon belül) 15ezerért lehet kifogást tenni amit bíróság bírál el.