Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Tisztelt Szakertok,

arveresen elnyert ingatlan arveresi jegyzokonyvet a jovo heten irom ala.
a vegrehajto kerdesemre tajekoztatott, hogy ados nem lakik az ingatlanba, nem elerheto, de ugyanugy kell kezelni, mintha ott lakna, es mivel valoszinu, hogy nem adja at az ingatlant onkent, elerni meg nem lehet, vegig kell zongorazni az egesz procedurat.
kerdesem:
arveresi jegyzokonybe kerjem beleirni az ingatlan atadasat vagy kiuriteset( ingosagok lehetnek bent)?
hogy felgyorsitsam a folyamatokat, az arveresi jegyzokonyv alairasanak napjan mar kerhetem- e az ingatlan kenyszeratadasat, kiuriteset (visszaolvastam a forumba, de pontosan nem ertem mit kell kernem es hogyan fogalmazzam meg helyesen) a vegrehajtotol es egyidejuleg ezt bejelenthetem- e a teruletileg illetekes jegyzonel?
azert kerdezem, mert a kerelem benyujtasanak vegso hatarideje pontosan meg van hatarozva, de , hogy mikortol van legkorabban lehetoseg a benyujtasra, nem tiszta szamomra.
elore is nagyon szepen koszonom, a valaszokat, vajna

„ egy kalap alatt megnézi amérpket is ”
természetesen a mérőket nézi meg, felírja az állásokat, közben megszemléli a lakást.

„Most ez mennyire helytálló?”

kérdezi :
Gyula35
Érdemes olvasgatni, de nem teljes. Kihagyta pont a 4. -et.
Általában adózás szempontjából problematikusak az esetek.
Az 1. nél a bérbeadó és a bérlő között,
van pénzmozgás, tehát adózni kell ,
a 2. nél ugyan ez , azaz a bérleti díj egyes elemei kétszer adóznak - egyszer az ÁFÁ- val, másodszor a jövedelem adóval,
3. nál nincs adózási probléma viszont előfordulhat, hogy bérlő gondol egyet és nem fizeti ki a szolgáltatás díjait ... és még ellenőrizni sem lehet.

a 4.-nél vajon mi a helyzet ? Belelehet kötni ??

„Többféle gyakorlat is létezik arra nézve, hogy a bérleti szerződés ideje alatt a közüzemi díjakat miként fizeti meg a bérlő. Az egyik megoldás, hogy a számlák továbbra is a bérbeadó nevére jönnek, aki maga rendezi számlákat, de időközönként elszámol a bérlővel. Van arra is példa, hogy a bérlő olyan összegű bérleti díjat fizet, amibe mintegy átalányként belefoglalják a közüzemi díjakat is, így nincs külön bérleti díj és rezsi. Ezekben az esetekben rendszerint a mérőórák, szerződések a tulajdonos nevén maradnak, aki maga intézi a befizetést”

Írja az Ildikó !

1. számlák továbbra is a bérbeadó nevére jönnek, aki maga rendezi számlákat, de időközönként elszámol a bérlővel.
2. a bérlő olyan összegű bérleti díjat fizet, amibe mintegy átalányként belefoglalják a közüzemi díjakat is, így nincs külön bérleti díj és rezsi.
3. az órák a bérlő nevén vannak és ő intézi a leolvasást ill. a befizetést,

4. a mérők a tulajnevén vannak továbbra is, a nevére jönnek a számlák, de a befizetést nem ő végzi, hanem elmegy a bérlőhöz , hogy tessék befizetni , egy kalap alatt megnézi amérpket is majd azt közli a szolgáltatókkal.
Vajon melyik a praktikus ?

@Gyula35: A linkelt cikknek semmi köze az árverési vételhez. Ez a válasz.

Tisztelt Szakértők!

Olvastátok ezt a cikket?
http://www.piacesprofit.hu/…volt-az-ora/

Most ez mennyire helytálló?
Én úgy tudtam, hogy a közös költségen kívül minden közüzemet a birtokbavételtől kell csak fizetni, de ez a cikk nagyon megkavart...

Üdv: Gyula

ui.: gerbera317, Grave7
Köszi a sok segítséget, nagy nehezen sikerült elérnem az üdülő ügyében, hogy töröljék az árverést és újra kiírják.
Semmi nem hatott, kivéve a Kamarának írt levelem.

Tisztelt fórumozók, szakértők

Egy lakás ingatlan árverési vevője vagyok, áprilisban zárult le az árverés.
Azóta adós mindennel próbálkozik hogy húzza az időt; 10 oldalas mesét adott be a fővárosi bírósághoz amit elutasítottak, most a helyi járásbíróságon próbálkozik, június 30-án volt a tárgyalás.

Felhívtam az imént a járásbíróságot az eredménnyel kapcsolatban, és az ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a következő tárgyalás október 11-én lesz, mert "bizonyítás végett" el lett halasztva.

Mit jelent ez az egész?
Miért nem kapom meg a lakást amikor SIKERESEN lezárult az árverés? Meddig húzhatja még ez az ember (30 milliós tartozással!) ezt az egészet?

Köszönöm válaszaikat.

Jogerősítő záradékkal nagyjából 5 héttel a határozat kiküldése után látják el az iratot, azt mindenképpen meg kell várni. Az adós kiköltözési kötelzettsége a jogerőre emelkedés napjával, ha pedig még nincs kifizetve a vételár, akkor annak megfizetésének napjával keletkezik.

segitséget érnék vásároltam egy ingatlant ki is fizettem jegyzökönyv aláirva 30 nap lejárt május 8adikán de elötte párnappal kaptam levelet végrehajtotol hogy ados kifogással élt kb kéthete telefonáltam a végrehajtonak és azt monta megnyertug a biroságon felvettet kifogást azt mondta mégvárni kell majd levélbe értesit a jogeröre emelkedésröl az érdekelne menyidö vanerre vagy nincs ennek határideje már eltelt 2honnap és semi

Kedves Fórumozók!
Ha önként elhagyja a lakás 1/2 arányú tulajdonosa a lakást, benne marad anyuka egy kk gyerekkel, árverésnek majd lakás kiürítésnek ez akadálya nem lehet ugye?
Elváltak, azonban annyira terhelt az ingatlan h a perben erről nem döntöttek.
A lakás terhelt, közösen vették fel a hitelt.ados adóstárs.

Köszönöm szépen!

Nem kell.

Kedves hozzáértők!

A Vht. 154./A § alapján, ha jól értelmezem, akkor a kiköltözési időpont lejártát követő 15 napon belül kell a jegyzőhöz fordulni, azaz ez normál esetben az árverést vagy a jegyzőkönyv aláirását követő 30+15. nap.

Mi van abban az esetben ha az ingatlan kiürítésére irányuló jegyzői kérelem a jegyzőkönyv aláirását követő első héten elő lett terjesztve és az igazolás is kézbesitve lett azaz nem a 30. és 45. közötti napokon hanem mondjuk már a 10. napon?

Kell-e új kérelmet előterjeszteni a 30. és 45. nap között vagy a korábbi is megfelelő (45. nap elött készült, de nem a 30. és 45. nap között)?

@emerico2004: Nem azt kérdezted, hogy az adós hozzájárulása nélkül is meg lehet-e ezt tenni.
Erre a kérdésre a válasz: nem, az adós nyilatkozata kötelező az árverésen kívüli vétel esetén (az ő tulajdonáról van szó, ne lehessen háta mögött megegyezni, hogy "ócsóér" megveszi valaki).

Végrehajtást kérőkkel beszélj, kérjék végrehajtótól az árverés kitűzését, majd árverésen licitálj, így tudod megvenni.

Kedves Grave7

Ezt tudom én is csak az adós egy kényszer törlés alatti cég ő nélküle végrehajtható a dolog, elérhetetlen.?

@emerico2004: Milyen ügyvédi irodára gondolsz? Nem az üzemelteti az oldalt, nem is feltétlenül ügyvéd válaszol.

Az 1994. évi LIII. törvény 157. § alapján ingatlan árverésen kívül, árverési vétel hatályával történő értékesítése akkor lehetséges, ha adós és végrehajtást kérő(k) tartalmilag egyező nyilatkozatban kérik ezt, megjelölve az ingatlant, a vevő személyét és a vételárat.
A nyilatkozatok beszerzésével kapcsolatban nem végrehajtó fog eljárni, hanem az akinek ez érdeke - tehát általában a vevőjelölt vagy az adós.
Jogilag működik a dolog, gyakorlatban az a kérdés, hogy adós és végrehajtást kérő(k) megadják-e az előbb említett nyilatkozatot (ingatlanonként külön nyilatkozat kell).

Tisztelt Ügyvédi Iroda

Árverésen kívül de árverési vétel hatályával szeretnénk 2 Pest megyei társasházi lakást venni,a végrehajtó szerint ez esetben szükség van a vh. kérők nyilatkozatára,esetünkben a Pest megyei Nav és b3 takarékszövetkezet a vh. kérő.Az adós egy kta. alatt álló kft. a két ingatlan forgalmi értéke 15 m ft. Működhet a dolog ?

Tisztelettel

Csak a legelső kérdésed kapcsolódik a végrehajáshoz. Erre az a válasz, hogy a földhivatal azt jegyzi be tulajdonosként, aki az árverési jegyzőkönyvben árverési vevőként van feltüntetve.

Tisztelt Fórumozók,

Visszterhes vagyonátruházási illeték ügyben kérnék segítséget árverés útján vásárolt ingatlannal kapcsolatban. Ezért írok ebbe a topicba.

Múlt héten aláírtam az árverési jegyzőkönyvet lassan menni kell majd a földhivatalba és akkor az APEH is megkapja majd az értesítést.

• A házastársamat is be szeretném jegyeztetni a tulajdoni lapra. Ezt a földhivatali bejegyzés előtt kell kérvényeznem? Vagy akkor amikor a végrehajtó beküldi a száraz pecsétes okiratot?
• Mennyiben módosítja ez az illeték fizetést? Azt tudva, hogy 22MFt-ért vettük az ingatlant? És a feleségem része ugye a bejegyzés után 11MFt lesz. Érvényesítheti a 35 év alattiak kedvezményét?
• Mikortól kell az első törlesztőrészlet (-első lakáshoz jutás miatt kérni akarjuk a részletfizetést-) fizetnünk? A jegyzőkönyv aláírásának napja visszamenőlegesen, a földhivatali bejegyzés dátuma, vagy amikor az APEH küldi az első levelet?

Köszönöm a válaszokat.

A Vht. alkalmazásában a "lakott" és a "beköltözhető" egymással ellentétes értelmű kifejezések, tehát az, hogy "lakott", gyakorlatban azt jelenti, hogy "nem beköltözhető". Ennek az értelmezéséhez pedig nincs szükség külön jogszabályra.

Grave7, gerbera317!

Bocsánat előre is, lehet, hogy ez egy hülye kérdés lesz, de a törvényben hol van az leírva, vagy miben különbözik az eljárás menete abban az esetben, ha lakottan kerül értékesítésre egy ingatlan nem pedig beköltözhetően, és nem áll fent a lakottság esetén egyértelmű korlátozó tényezők, pl.: haszonélvezeti jog, társtulajdonos...
Magyarul én nem találtam a törvényben olyan korlátozó részt lakottság esetén, ami megakadályozná például az ingatlan átadását, vagy birtokba vételét.

Csak azért kérdezem ezt Tőletek, mert ismeritek az üdülős esetem, és érdemes-e küzdenem annak érdekében, hogy tisztázódjon a helyzet, vagy ha biztos vagyok abban, hogy az alapvető korlátozó tényezők, mint a haszonélvezet, vagy a nem 1/1-es tulajdon nem áll fenn és valószínűleg semmi más, mert nem tudták megmondani miért nem beköltözhető, hanem eszement kifogásokkal érveltek, akkor a végrehajtó úgy is át fogja adni nekem az ingatlant sikeres árverés esetén?

Tényleg ne hurrogjatok le, ha hülyeséget kérdeztem, csak mondjátok el légyszi a véleményeteket!

Köszi: Gyula

Grave7

Úúú köszi az ötletet, ezzel egyszerűbben tudok érvelni, hogy egyszerűen rossz az árverési hirdetmény, mert félek, hogy a "bonyolultabb" problémát nem értik meg!

Gyula

@Gyula35: Oké, elfogadom, hogy ezt válaszoltad, bár ez saját következtetésed (és így érdemben nem jó).

Köszönöm, hogy beidézted a hirdetményt, így egyértelmű, hogy hibás a hirdetmény, mert nem felel meg a jogszabályi követelményeknek:

1994. évi LIII. törvény 143. § (1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti: [...]
.e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését, [...].

.
@gerbera317: Oké, hogy Vht. 141. § (2) alapján alapesetben beköltözhetően kell árverezni az ingatlant, de ezt konkrétan le is kell írni a hirdetményben.
Kérdező korábbi (pl. 2016.06.16. 12:02) kommentjében írja, hogy a webes adatlapon "beköltözhető: nem" szerepel, tehát nem csak lehagyta a végrehajtó a hirdetményről az egyik kötelező tartalmi elemet, hanem az árverési rendszerben pont az alapesettel ellentétesen nyilatkozik erről.

Tehát ez egy beköltözhető állapotban árverésre bocsátott 1/1 nem lakóingatlan. Akkor mi a kérdés?

De amúgy az árverési hirdetményt ki is kell függeszteni több helyen, és aki onnan értesül az árverésről, az is azt gondolja, hogy beköltözhető...

"A Vht. 145. § (1) – (2) bekezdése alapján megkeresem a(z) Szolnoki Járásbíróságot, illetékes Polgármesteri Hivatalt, Járási Földhivatalt,hogy az ingatlan árverési hirdetményt a hirdetőtábláján a vételi ajánlattétel időtartamára függessze ki"

Gyula