Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

csipesz100,
2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról
24. § ... közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli.

A tulajdonjog változás a tulajdon átruházásával történik. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel, ingó esetén átadással.

Kedves Baccardi22!

Köszönöm a segítséget!

Tisztelt Bogyó30.

Már értem, de egyébként így az életszerű, amikor az árverezett személy marad bent lakott vétel esetén, hiszen az emberi viselkedés kiszámíthatatlansága alapján ez az élet forgatókönyve általában. A másik fél hiszen megkapta a pénzét, és ha még ott is lakott volna, az átadja a részét a vevőnek.

Amit leírtam az áll fent a lakottan árverezett ingatlanok esetében, így nem fogja kirakni a végrehajtó, csak abban az esetben, ha kötsz vele egy papíron rögzített szabályos bérleti szerződést, akár ügyvéd előtt, vagy két tanu aláírásával hitelesítve. Ha nem fizet legalább három hónapot, ami már folyamatosnak is tekinthető. Írni kell a bérlőnek egy tértivevényes felmondást, vagy személyesen átvetetni vele, továbbá ki kell kötni s felmondásban az ingatlan elhagyásának határidejét, ingóságaitól kiürítve. Ha azt nem tarja be, akkor fordulhatsz bírósághoz, ingatlanelhagyásra köteléezése tárgyában. Az így meghozott bírói végzéssel ( ha megítélik) a végrehajtó már ki fogja rakni, de csaka téli moratórium befejeztével.
üdv

Tisztelt KBS.

Ezt benéztem, mert rosszul értelmeztem a leírtakat. Tehát ez alapján nem lehet az államot perelni, viszont ma olvastam Boóc Ádám egyetemi docens egyik értekezésében, misazerint ...

Az új Ptk. a felelősséget a közhatalom gyakorlásával okozott kárérét való felelősség címén szabályozza, amely alalpján evidens az, hogy a jogalkozás is közhatalmi tevékenységnek minősül. Az új Ptk-hoz fűzött miniszteri indokolás a következőket mondja ki: A Ptk. szabályai alalpján a joggyakorlat mereven elzárkózott a jogalkotással okozott károk megtérítése elől. A javaslat nem szabályzza külön a jogalkotással okozott kárért való felelősséget, mnivel az így okozott károkért a jogalkotó az általános felellősségi alakzat alapján felelős. Kétségtelen, hogy például alkotmányellenes jogszabály alkotásával, vagy uniós implementációs kötelezettség elmulasztásával kárt lehet okozni. Ezekben az esetekben a károsult az általános deliktuális felelősség szabály alapján kérheti a bíróságtól az okozott kár megtérítését.

Ezek szerint a jogalkotás mint kárt okozó magatartásért fennálló felelősségi forma önálló szabályozásának elmaradása azért helyes, mert - az indokolás álláspontja szerint - a jogalkotót a bíróság az általános deliktuális felelősség szabály szerint kötelezheti az okozott kár megtérítésére.

Ez a következtetés a jogalkotás közhatalmi tevékenység jellegéből, de az Alaptörvény hivatkozott alapjogi rendelkezéséből is adódik, és összhangban áll néhány uniós tagország - pl. Németország - újabb belső bírósági gyakorlatával is!
Az új Ptk 6:548.§.(1)bek. kimondja, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt a közhatalom gyakorlásával, vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható.

Szerintem ezen fentebb leírt érvek alalpján, - a kár elhárítására tett lépések függvényében, és minden jogi lehetőséget lehetőséget kimerítve - perelhető a magyar állam.

Természetesen nem vagyok ügyvéd, csak próbálom értelmezni és keresni, hogy milyen lehetőséggel lehet élni az állam által okozott ( többek nevében is mondhatom) káraink megtérítésének érdekében.

üdv

Laikusként akarsz hozzászólni egy olyan kérdéshez, amely még a képzett jogászok számára is fogós?

Bár ismételten átolvasva a hivatkozást az alkotmánybíróság nem vonta vissza ezen törvényt, ezért ez alapján lehet mégsem lehet a károkozási per felelőse. De még kutakodok kicsit.
üdv

Tisztelt MrWatson!

Hivatkozva az egyik hozzászólásodra, amiben azt írtad a végén, hogy a jogalkotással okozott kárral kit lehetne perelni, találtam olyan leíratot, ahol a álláspontom szerint a Magyar Állam a károkozó, de lehet megint tévedek.
..........................

1/2014. számú polgári elvi döntés

1. A közjognak a jogalkotó számára immunitást biztosító szabályai az általános és absztrakt magatartási szabályok létrehozására irányuló jogalkotási tevékenységre és a hozzá kapcsolódó felelősségre vonatkoznak. Ha azonban az Országgyűlés egyedi ügyben jogszabályi formába öltöztetett, de tartalmilag jogalkalmazói döntést hoz, és e tény kimondásával az Alkotmánybíróság a jogszabályi rendelkezést határozatával megsemmisíti, akkor a diszfunkcionális működés polgári jogilag is jogellenessé teszi a jogalkotó magatartását.
2. Az Országgyűlés nem jogi személy, ezért perbeli jogképessége hiányában a diszfunkcionális működésével okozott károkért a Magyar Államnak van helytállási kötelezettsége a károsult felé [Ptk. 28. § (1) és (4) bek., 76. §, 84. § (1) bek. e) pont, 339. § (1) bek., 349. § (1) bek.; PK 42. sz. állásfoglalás; Alkotmány 19. § (3) bek. b) pontja; 2003. évi XLII. tv. (GET) 85. § (10) bek.; 5/2007. (II. 22.) AB határozat; 2002. évi LXII. tv. 1. sz. melléklete].

Tekintettel arra, hogy a devizahiteles moratóeiumi Modtv-t az országgyűlés hozta ngy kapkodva és meg sem vizsgálták ezen törvény jogilag ütközik-e a Ptk-val, vagy egyéb más törvényekkel, ezért alapvető felelősségge a fentebb idézett II. pont alapján fennáll. Csak tudni kell bizonyítani, kronológiai sorrendiséget és az ezzel összefüggő károkozást.
üdv

ÜÓdv csipesz 100!

Ismereteim szerint a közösköltséget a földhivatali bejegyzés napjától számítottan követeléheti a közös képviselő, illetve a társasház. A birtokba vétel napjától, csak a közüzemek, mint villany, gáz, víz, megfizetése terheli az árverési vevőt, kivéve a hőszolgáltatási díj, mert az szintén a tulajdoni lapon bejegyzett időponttól szokták követelni, akkor is, ha nem tudtad birtokba venni! De itt is vannak eltérések, mert ha az előző tulaj azt fizette, akkor addig nem terhelik rád, csak miután sikerült birtokba venni, vagy a végrehajtónak átadnia, amelyről jkv-nek kell készülnie!!!

A mostani devizahiteles moratóriumnak nevezett "selejt" törvény sok embernek okoz fejfájást, mivel a jofalkotással hozott ideiglenes törvény nem enged a jogos tulajdonodhoz hozzáférni, mindamellett még kárt is okoz a tulajdonosnak a rárótt fizetési kötelezettség mellett, és nem keveset, de ez is eset függő!! Aki továbbadási szándékkal vásárolt ingatlant-, vagy saját részre vásárolt ingatlan esetében is eltérő a kárigény. Bár ez már nem a kérdésed része. Remélem tudtam segíteni. üdv

Ingatlan árverésen vettem egy lakást 2014 májusban, augusztusban bejegyezte a földhivatal, de a moratórium miatt nem tudtam még birtokbavenni. Most jött egy felszólítás az adott ingatlan közös képviseletétől, hogy 2014 június óta nem fizettem a közös költséget.
A kérdésem az lenne, hogy mikortól kell fizetni a közös költséget?

1. Az árverés vége (megszerzése) időpontjától?
2. A Földhivatal bejegyzésének az időpontjától?
3. A majdani birtokbavétel időpontjától?

Elolvastam a végrehajtási törvényt, de nem találtam erre vonatkozó konkrét infót.
Nagyon megköszönném, ha valaki tudná a választ és azt végképp, hogyha meg tudná írni, hogy melyik, törvény, hanyadik paragrafus, bekezdés, stb... Egészen pontosan! Előre is köszönöm a válaszokat!

Kit kellene kilakoltatni?

Kedves Baccardi22!

Köszönöm gyors válaszát.
Lehet hogy nem voltam eléggé egyértelmű, tekintettel arra, hogy már nem most kezdődött az ügy, és néha én is belekavarodom.
A házat jelenleg az a fél lakja akinek a részét elárverezték, a másik fél részéről nincs gond.( az illető akinek nem árverezték a részét, már legalább 10 éve máshol lakik). Arról a részről van is kulcsom az ingatlanhoz, pontosabban csak a garázsba tudok bemenni a házba nem.
Lehet hogy velem van a gond, de még mindig nem értem miért nem lehet azt a félt kirakni aki jelenleg benne lakik,hisz nem rá vonatkozott a "lakottan" kifejezés.
Amúgy is a végrehajtó miért csak most hozta a tudtomra, hogy forduljak bírósághoz? Hisz még ez is felemészt rengeteg időt, és "ideget".
Van egy jogász ismerősöm, akinek a segítségével, már előrébb haladtunk az ügyben, és ő maga sem érti, hogy miért kellenek meglépni ezeket a dolgokat. Meddig tud ez még elhúzódni??????
Egyébként kértem a bent lakótól használati díjat, amit természetesen nem fizet, ill. a levelemet sem veszi át, ha az ingatlanhoz megyek, azonnal bezárkózik.

Upsz. Bocsi az elírásokért, csak most vettem észre a végét.

.... ehhez látni kellene a papírjaidat. ......

Sorry

Tisztel Bogyó30!

Ha jól értelmezem, akkor vettél egy fél ingatlant, amit nem árvereztek és ezen lakó lakja jelenleg is az ingatlant, a másik részét meg árverésen vásároltad, igy lett 1/1-ben a tiéd. Eddig stimm!

Ha lakottan vetted, akkor nem fogja a végrehajtó átadni, függetlenül attól, hogy a másik féllel már megegyeztél a vételben, mert a lakottságra való tekintettelalacsonyabb áron jutottál hozzá az ingatlanhoz. Márpedig a lakottságra való tekintettel sosem tesznek ki senkit!!! Ezt vállalnod kellett, hogy így vetted meg, vag erről nem tudtál? Ha a bentmaradt fél az a személy lett volna, akinek a részét árverezték, akkor vele egy atipikus szerződést hoz létre az árverés, azaz a bentlakó, mint albérlőd lenne, csak a bérlet árban kellene vele megegyezned, vagy ha ez nem menne, akkor albérleti díj megállapítására indított bírósági keresettel lehetne ezt véglegesíteni. Ha nem fizetne bérletet, akkor már kirakhatod bírósági úton.

Ha jól sejtem most az lakik még benne, akitől megvásároltad a fél részt és nem akar kimenni belőle? Mert azt kirakhatod bíróságon indított lakáskiürítési keresettel, mivel a szerződésetek értelmében ő eladta neked a fél részét. Feltéve ... ha nincs a szerződésben olyan kikötés, misazerint bentmaradhat az ingatlanban az adásvételi szerződés megkötését követően is, esetleg valamilyen határidőig. Ehhez látni leééene a pőapírjaidat, mert addig csak feltételezésekre alapozunk, ... legalább is én.

Üdv

Sziasztok!

Segítségre lenne szükségem, ugyanis már kezd véges lenni a türelmem....
A problémám a következő, az ingatlan 1/2 részét árverezték, a másik 1/2 részt nem. Én az utóbbi 1/2 részre megállapodtam a másik tulajdonossal, és nemsokkal az árverés megnyerte után meg is írtuk a papírokat. Mára már teljes tulajdonosa vagyok az ingatlannak azaz 1/1-ben szerepelek a nyilvántartásban.

Kértem a végrehajtót, hogy adja birtokomba az ingatlant (természetesen a moratórium lejártát követően)azonban a végrehajtó ezt megtagadja arra hivatkozva, hogy lakottan lett árverezve az ingatlan, így forduljak a bírósághoz aki majd elrendeli a kilakoltatást. Na most már a végrehajtótól kaptam egy átiratot, amelyben igazolják, hogy azért árverezték lakottan az ingatlant, mert az árverés kiírásakor az ingatlan 1/2 tulajdonosa "N.B" volt (azaz a nem adós társ, mivel az ő tulajdonjogát nem lehetett árverezni, és innentől kezdve már tényleg nem értem a dolgokat.

Miért kell még ezért is külön bírósághoz fordulni, hisz a végrehajtónak kellene ezt csinálni!?
Mivel nem a jelenlegi lakóra vonatkozott a lakottan szó, akkor miért nem lehet őt kirakni?

Megint futhatunk egy csomó kört, mire ebből lesz valami, és ott van hogy minimum nyár közepén járunk.....

Utólagosan hozzáteszem, hogy még 2013.-ban történt az árverés ráadásul nem is devizás dologról van szó.

Hasznos tanácsokat, segítségeket, tapasztalatokat szívesen veszek.
Köszönöm!

Tisztelt Mr.Wattson!

Köszönöm az észrevételt, de szerintem a kárt csak közvetve okozza a bentlakó, mert a végrehajtó nem lakoltathatta ki a moratórium miatt. Viszont a volt tulaj a moratóriumra hivatkozva érzi magát jogos birtokosnak és ez tényleg igy is van, mert őt az állam általk kiadott törvény védi!! És ez a törvény az, ami miatt nem lehet birtokba venni, ergó ezen törvény jogalkotójaának kellene felelnie a törvénye által kialakult joghátrányért, már mint a tulajdonosok esetében. Ez az én álláspontom.

De vitába is szállhatunk, benne vagyok. Üdv

Tisztelt mmvj.

Én is indítottam első alkalommal lakáshasználati díj megfizetése iránt pert, azonmban a bíróság nem ez elmaradt díjjak után számolnak fel illetéket, hanem az 1 éves díj után köteleztek volona díjmegfizetésre, amit én meg jogtalannak tartok, mert mi van ha hamarabb kipucol a lakásomból, mint az egy év!

Viszont nem fizettem be az illetéket, mert semmi értelme sem lenne, hiszen az adós ha eddig nem tudott miből fizetni, hát majd ezután fog? Á de hogy, hoszen örül, ha élelmet tud majd vásárolni a rezsik, meg egyéb költségek helyett! És meg is értem Őket. De ezen felül még ha a bíróság meg is ítélné a lak.használatit, akkor még fizess a végrehajtónak x összeget, hogy hajtsa be! De honnan és miből, ha már nem az övé az ingatlan? Tehát dupla költséget kell kifizetni a semmiért, ami meg sem fog térülni az életben. Viszont ezt qaz összeget nem lehet az államon követelni, csak azt, amit ő okozott az elcseszett törvényével, tehát ha volt esetleges előszerződés valakivel, aki megvásárolta volna az ingatlant, vagy a közműdíjak, de ebből is csak valószínű a hődíj, mert az a szemét dunaújvárosi szolgáltatót nem érdekli, hogy moratórium van és nem lehet birtokba venni az ingatlan, amit már tavaly kellett volna végrehajtó általi birtokba adással birtokba venni!!

Eddig jogkövető állampolgár lévén nem léptewm semmit a bentlakóval szemben, csak kiköttettem az áramot, mert az kívül volt és amiért birtokháborítást kezdeményezett, hogy nem tudja használni az ingatlant lakásmódjára, és még engem maceráltak, hogy kötessem vissza! Hát ez nem jött be neki, mert kiderült, hogy már 2012.-óta "csórelta" az áramot! Upsz!

A dunaújvárosi hőszolgáltató meg a szerződését sem ismeri, mert ha valaki szerződést szeg, azzal meg kell szüntetni a szolgáltatást, valamint kiköttetheti a fűtést végső esetben ha hosszan nem fizet, így legalább költség kimélést hajtana végre az adós számára is, meg esetleg a következő tulajnak is, ezen esetke terén!!!

De est sem tette meg , mert lusták, mint a bolhás kutya, inkább ráverik a szerencsétlenekre!

Az egész moratórium egy büdös nagy átverés és kár okozás!!

• már bocsi! -a devizahitelesek fejére, hogy jó magasról, és minnél nagyobbat koppanjon!!!!

És akkor jon a nagy szlogen! " Magyaroszág jól teljesít" !! Bocsi ez nem politizálásra van fenn tartva, de egyszerűen nem tudom nyugod fejjel nézni, hogy rombolják és lopják szét ezt az országot! És ráadásul nyiltan!!! üdv
Ezt már akkor láttam, hogy ezen moratóriumi húzás, csak a szavazás miatt volt, hogy mivel az ország több mint fele beleesett a frsnkos csapdába, így valószínű majd a fideszre fog szavazni!! ÉS lőn csoda így is lett, nem beszélve a Nemzeti Eszzközkezelő

mmvj, a biztosítás jó ötlet, utánanézek. :)

Szerintem a tulajdonos huzamosabb kizárása (legyen az bérlő, bentlakó, haszonélvező) tilos önhatalom, az ellen önhatalommal is fel lehet lépni:

„új Ptk 5:6. § [Önhatalom]
(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet. ”

„5:1. § [Birtokos]
(1) Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
(2) Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
(3) Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.”

Rendőrséget kérdeztem hogy mit csinálnak ha feltöröm az ingatlanomat és rám hívják őket. A válasz az volt, hogy ha a lakóval én vagy velem ő nem erőszakos akkor semmit, elég ha a tulajdonomat igazolom. Állapotfelmérésre mindenképpen szükség van KBS által írt bizonyításhoz is.

A távhő törvény tulajdonosi „egyszerű (sortartó) kezes”-sége azért számomra azt jelenti hogy a lakó (használó) sikertelen végrehajtása esetén jöhet csak szóba. (Ha van tiltható bére, nyugdíja a lakónak akkor pl. nem.)

bacardi22, a kárt közvetlenül a lakó okozza, nem az állam, ezért a lakót lehet bérleti és használati díjakkal perelni. Ha viszont az nem behajtható akkor a kár elhárítását a jogszabály (jogalkotó nehezíti) ami (aki) szintén nem az állam. Erre kéne egzakt válasz hogy jogalkotással okozott kárral kit kell perelni?

Tisztelt baccardi22!

teljesen egyetértek. ugyanebben a cipőben járok, mint árverési vevő, akit hátrányosan érintett az igazságtalanul visszamenőleges hatállyal kihirdetett moratórium. első gondolatom az volt, hogy beperlem a magyar államot, hiszen a licitálás megkezdésekor nem olyan feltételek voltak, mint az árverés lejártakor. meggyőződésem, hogy a moratórium meghosszabítása igazából senkinek sem jó: nem jó az adósnak, mert nem költözik ki, tovább halmozza az adósságokat, hiszen aki eddig nem mutatott fizetési hajlandóságot, az ezután sem fog. nem jó a szolgáltatóknak sem, mert ugye ők is jobban szeretnének egy rendesen fizető lakót. és akkor az új tulajdonosokról nem is beszéltem.... sajnos abban is igazat adok, hogy a költségek miatti felelősség megállapításában sincs egységes vélemény, de mivel én nem szeretném, ha elárverezné a lakásfenttartó az ingatlant, így fizetek (azért is, mert itt nem lesz egyhamar megoldás, úgy vélem). pert indítottam az adós ellen, és kértem a bíróságot, állapítson meg lakbért, illetve kérem a közös költség visszafizetését is. ja és persze kilakoltatást.

Az elmaradt haszon vagyoni kár. Csak tudni kell bizonyítani.

Tisztelt K.B.S!

Köszönöm, hogy figyelmnet fordított a témámra, de még most sem találtam megoldást, arra, hogy ne nekem kelljen kényszerből, korlátozva jogaimat, mint tulajdonosnak, a moratóriumra hivatkozva a hőszolgáltatási díjakat, amit persze nem én fogyasztok!!!

A perindításra vonatkozón már több véleményt is hallottam, de csak az államot kellene perelni, mert a kiadott törvényével okozta ezt a visszás helyzetet és a jelentős kárt. Azt még nem tudom, hogy lehetne-e nemvagyoni kártérítést igényelni is még, mert nem tudtam értékesíteni az ingatlant, mert hogy eladás céljából vásároltam? Előre is kösz az esetleges hozzászólást, vagy véleményt.
üdv

Tisztelt mmvj!

Amit írok, azt nem sértésnek szánom, de az hogy

... "MrWatson hozzászólására reagálva: szerintem sem kérheti a szolgáltató a tulajdonoson a rezsiköltséget addig, amíg nem történik meg a birtokbavétel. a közös költség más tészta, azt a földhivatali bejegyzés napjától fizetni kell."

Erre sajnos olyan jogszabályok léteznek, amik javarészt nem fésülődnek össze más, de a témát érintő jogszabályokkal, és ez a nagy HIBA!! Ugyan ez aa alap gond a tavalyi 2014. évi XXXVIII. törvénnyel, hogy át sem gondolták, hogy azon személyek, vagy akár cégek, akik árverésen vásároltak ingatlant, - még mielőtt életbe lépett volna a devizahiteles moratórium, azokra ne vonatkozna ezen törvény, mert annak kihirdetésétől kezdve a kormány jogot formált arra, hogy visszamnenőleges hatállyal akadályozzon és korlátozzon tulajdonosokat a jogos tulajdonuk birtokba vételében, továbbá olyan költsségek megtérítésére kötelezi, ami a tulajdonos akaratán kívül történik.

Ezáltal a kormány ezen moratóriumi törvényével egy vonással áthúzta a tulajdonosnak a tulajdonához és birtokláshoz való jogosultságát, ami a Ptk. egyik alap törvénye!!! A kapkodva kiadott és elfogadott moratóriumi törvénny kiadásakor nem mérlegeltek olyan eseteket, amikor valaki már a kihirdetett moratórium ideje előtt vásárolt ingatlant, amikor is a vevő nem tudhatta, hogy mijen korlátozással vásárol BEKÖLTÖZHETŐ vételáron egy be nem költözhető ingatlant, vagy amikor árverezett, akkor már tudnia kellett, hogy nem lehet kilakoltatni a bentlakót a eme törvényt feloldő törvényig!!!

De említhetném, hogy alapvetően ráférne a Ptk-ra, illetve annak egyes paragrafusaira egy olyan revidiálás, felülvizsgálat is, ahol jogszerűség és az életszerűségre törekedve váltotztatnák meg a nem tulajdonos, vagy bérlő, vagy egyéb birtokban lévő, de a tulajdonoshoz fűződő jogait, jogosultságait, amivel a birtokbanlévő nem élhet vissza birtoklásával és okoz kárt a tulajdonosnak, azzal jogait lehetőségeit korlátozva.

Mert bevallhatjuk, hogy sok ember sportot űz abból, hogy albérltet kivéve és letéve pár hó kauciót követően már semmit sem fizet, és több éves peres huzavona után olyan anyagi kárt tud felhalmozni a tulaj számára, hogy az meggondolja, hogy legközelebb kiadja-e az ingatlanját!
üdv

MrWatson hozzászólására reagálva: szerintem sem kérheti a szolgáltató a tulajdonoson a rezsiköltséget addig, amíg nem történik meg a birtokbavétel. a közös költség más tészta, azt a földhivatali bejegyzés napjától fizetni kell.
arra, hogyan ellenőrizhető a lakás állapota.....nos, sehogy. a bentlakó nem köteles beengedni, és egyébként sincs rá garancia, hogy búcsúzóul nem szedi szét a lakást a kiköltözése előtt. én ezt úgy oldottam meg, hogy kötöttem biztosítást az ingatlanra, ami rongálással okozott kárér esetén is fizet. ha sor kerül a kilkoltatásra, és azt tapasztalom, hogy leverték a csempét, széttörték a kádat, vagy kiszerelték a tűzhelyet, akkor irány a biztosító, aki nekem a kárt megtéríti, és mivel az is ismert, ki lakott ott, majd rajtuk behajtja, esetleg feljelenti őket. ez esetben ilyen könnyű ügye a rendőrségnek keresve sem akad majd.

BoriBori,

„árverés” „nem tudok beköltözni a tulajdonomba került lakásba” „Nincs másik beköltözhető ingatlanom, albérletbe kényszerülök.”

KBS "vagy" válasza tetszett, és persze igaz :))
Azt gondolom hogy ez vonatkozik rád és haladéktalanul át kell adja neked az ingatlant a végrehajtó télen is ha nincs hol laknod. Én ezen lovagolnék. Albérletezhet az adós is.

Vht. 154/A. § (10) „Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182-182/A. § megfelelő alkalmazásával. Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.”

Vht. 182/A. § (1) „A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (174. § d) pont) a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. ...
(3) A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha

3. a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított. ”

Kik laknak az ingatlanban? Érdekes ez ha a végrehajtó ki kell rakjon onnan mindenkit nemcsak az adóst (beköltözhető esetben)?

Ami érdekes, és véleményezhetnék jogvégzett fórumozók, hogy amíg nem rakják ki a lakókat addig hogyan ellenőrizhető tisztességesen az ingatlan állapota? Károkozás (pl. kiszereli a kazánt, konvektort, ajtót... stb.) esetén pedig hogyan hárítható az el? Gondolnám hogy felszólítás, ha nem ad időpontot rövid időn belül (pl 1 hét) akkor zárfelnyitás.

Érdeklődő30, a közös költséget az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéstől kell fizetni. A 2003 CXXXIII társasházi tv. 24.§(1) szerint a közös költség a tulajdonost terheli.
Közművek esetén véleményem szerint is a birtokba adáskor szokás jegyzőkönyvezni az óraállásokat. Javasolt az utolsó vételár részletet a birtokba adáshoz kötni.

Lacky, BoriBori a vízműves problematikára van egy szép esetem, de előtte néhány fontos szabály:
1.) Ki a felhasználó (fogyasztó)?
2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról „6. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa,” No ezt lehet értelmezni, de semmiképpen nem egyetemleges felelősség :) értelmezésemben ha nincs szerződő akkor a tulaj felel.
„53. § (1) Adott felhasználási hely tekintetében a közüzemi szerződés megszűnik, ha

1. a felhasználó személyének megváltozása miatt a felhasználási helyre nézve a víziközmű-szolgáltató új közüzemi szerződést kötött,
2. a felhasználási hely megszűnt, vagy
3. a víziközmű-szolgáltató a közüzemi szerződést a (2) bekezdésben meghatározott okból azonnali hatállyal felmondta.”

Ebből következően a régi tulaj szerződése nem szűnik csak úgy meg az eladással. Erre a birtokba adás közművek átadásáról szóló jegyzőkönyve hivatott szerintem.

53/2013 Korm rendelet 60.§(1) szerint a "felhasználó" változást jelenteni kell 30 napon belül, különben vevő-eladó egyetemlegesen felel. Ez pedig eltérhet a tulajdonszerzéstől.

2.) Kötelező a vízellátás biztosítás.
„2011. CCIX. tv. 1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei:

3. az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről”

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
„25. §130 (1) A jegyző dönt:

2. a közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) kapcsolatos eljárásban a szolgáltatót és a fogyasztót érintő jogokról és kötelezettségekről.”

A jegyzővel kötelezhető a vízmű a korrekt vízellátásra.

Az esetem:
bácsi szerződött, 2001-ben meghalt, 7 örökös, bontandó ház, villany-, gáz elzárva, át nem írtak semmit, őrizni nem tudta senki, hajléktalan beköltözött, fogyasztott kis vizet (5 év alatt 50-60eFt csatornával), 2007 megvettem 1/16-ot, később többet, vízművet kértem az elzárásra, nem rendelkezhettem, csak a szerződő mert a vízmű szerint a bácsi szerződése halálával nem szűnt meg a Ptk.323.§ szerint, így csak az összes örököse együtt rendelkezhet, vagy az összes tulaj együtt.
Követelni persze tőlem is követeltek, mondom akkor kárenyhítés címen zárjuk el a vizet, nem tették.
Díjbeszedő is fenyeget évek óta.
Szerződni nem akarnak csak ha felvállalom a régi adósságot. Mondom a vízműnek hogy mondja fel a régi szerződést és én kötök újat és kérem a zárást. Nem tették meg.
Egyik örökös lánya küldött levelet a Díjbeszedőnek hogy írják át a nevemre mert az anyja eladta nekem a részét. Díjbeszedő kérte a vízművet és a nevemre írták.(???) Azóta kapom a hamis számlákat és a követeléseket amelyek visszautasításáról néha elküldök egy levelet. Kértem hogy állítsanak vissza egy törvényes állapotot, nem teszik mert az előd halott arra meg nem írják át hiába mondom hogy nem átírást kérek hanem visszaállítást. Szerződni nem akartam. Na jó mondom szerződök akaratom ellenére, és elzárom, lelakatolom az építésig, de nem vállalom senki kötelezettségét. Ezt nem teszik meg.
Közben feljelentést tettem csalás miatt, de az ügyészség nem emel vádat, mondja hogy oldjuk meg polgári módon. :) ok, mondom ma is van szerződése a vízműnek akkor követelje a szerződőtől vagy mondja fel. De nem mondja. :) Ha fizetési meghagyást küldene, ellentmondásban bemutatnám a válaszokat hogy van szerződő, és kárenyhítésre sem zárják el.
Ha majd fogyasztani akarok akkor pedig bejelentem és megpróbálom köteleztetni a jegyzővel a szerződésre :)