Ilyet még nem láttatok ...

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

prudens # 2010.10.02. 17:43

kacsa11, kbs,

Azt hiszem, igazatok lesz...

A Ptk. 256. § (1) bek. első mondata a lényeg: a kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik. Azaz az sem, ha valaki közben tulajdont szerez a zálogtárgyon.

A Vht-val kapcsolatos aggályaimra is megoldás, ha a zálogtárgy tulajdonosát mint dologi kötelezettet "adósnak" tekintjük. Márpedig ha a bíróság a Ptk. 251. §-ának (1) bek. alapján valóban kötelezheti perben a végrehajtás tűrésére, akkor mint "egyéb magatartásra kötelezett" adósnak minősülhet a Vht. 5. §-a értelmében. Ha jól értem, akkor így a végrehajtás ellene fog folyni, és a végrehajtási vevő elvben származékos módon, (kikényszerített) átruházás jogcímén szerez tulajdont.

Amit nem értek, az az, hogy mi van akkor, ha a zálogtárgy tulajdonosa nem ellenzi a zálogtárgyból való kielégítést. Hogyan és miért folyik per, aztán pedig végrehajtás egy a pert és a kielégítést nem ellenző alperes ellen? Különösen amikor a kötelmi jogi kötelezett ellen már lefolyt mindez. Márpedig per nélkül aligha lehet végrehajtást folytatni, végrehajtás nélkül pedig nincs kielégítés (Ptk. 255. § (1) bek.)... De ez a kérdés a jelen ügyben úgy tűnik, nem merül fel.

gin75,

A kollégák meggyőztek arról, hogy egyben-másban tévedtem, de azt hiszem, a fellebbezéssel így sem sok vesztenivalód van (konkrétan: az illeték), így én a helyedben megpróbálnám. Továbbra is úgy gondolom, hogy ha fellebbezel, hivatkozhatsz egyrészt a jelzálogjogra, másrészt az adásvétel fedezetelvonó jellegére. Ha nem fellebbezel, illetve ha elutasítják, akkor marad a per hasonló alapokon (jelzálog, fedezetelvonó jelleg), de ezúttal az ingatlan tulajdonosa ellen.

gin75 # 2010.10.02. 16:37

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Nem türelmetlenkedem, de nem kaptam Öntől e-mailt, sem e-mail címet. Így nem tudom rendelkezésére bocsátani az ügy egyes iratait.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.10.02. 06:59

Természetesen a Ptk. zálogjogot szabályzó rendelkezései.
Az viszont tényleg érdekes, hogy A zálogtárgy értékesítése című részben egyetlen szó sincs a zálogtárgy értékesítéséről. De A zálogjog érvényesítése cím alatt már igen. (Ptk. 255-258. §)

Kacsa1111 # 2010.10.01. 21:31

Kedves prudens,

arra akarsz kilyukadni, hogy a zálogjogot nem lehet végrehajtani, amennyiben a személyi kötelezett a dologi kötelezettől különböző személy?

Kacsa11

prudens # 2010.10.01. 20:58

Kacsa11,

Úgy értettem, hogy milyen jogalapon, hogy milyen jogszabály alapján: melyik jogszabály melyik szakaszának melyik bekezdése teszi lehetővé az olyan ingatlan árverezését, amely nincs az adós tulajdonában, illetve melyik jogszabály melyik szakaszának melyik bekezdése kötelezi a tulajdonost az árverezés tűrésére (az átruházásra?).

Kovács_Béla_Sándor # 2010.10.01. 17:37

Ah. Megy az emilcímem.

gin75 # 2010.10.01. 16:10

Rendben van, szöveget tudok írni, de csatolt állományt nem tudok kűldeni.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.10.01. 16:01

Nem kell látni, csak katt ide a jobb sarokban: "e-mail".

gin75 # 2010.10.01. 15:09

Én nem látom az e-mail címed, úgyhogy légyszi írd meg itt, vagy kűld nekem egy e-mailt: gincsa@gmail.com

Kovács_Béla_Sándor # 2010.10.01. 15:05

Küldd el a határozatot szkennelve!

gin75 # 2010.10.01. 14:52

Húúú, milyen komoly vita kerekedett az ügyemből!
Örülök neki, úgy érzem minden használható ötlet egy kő a sikerhez vezető úton.
Ugyhogy mindenkinek kösz!
Kacsa1111 írja:
"A vh alá vonás álláspontom szerint azt jelenti, hogy bejegyzik az ingatlanra a vh jogot. erről itt azonban szó sincs, mert zálogjog van bejegyezve"

Nekem van vh. jogom bejegyezve 2006 óta! Igaz, a földhivatal elsőre nem akarta bejegyezni, mert adós nem azonos a tulajdonossal, de hivatkozva, hogy tulajdonos jelzálog joggal terhelten vette meg az ingatlant, így bejegyezte.
Ha valakinek nem tiszta valami akkor szívesen válaszolok, vagy ha írtok a gincsa@gmail.com-ra akkor még iratot is megmutatok a tisztánlátás érdekében.
Köszönettel és tisztelettel: gin75

Kacsa1111 # 2010.10.01. 12:34

Kedves prudens,

1)
„De milyen jogalapon árverezik? És milyen jogalapon kötelezik tűrésre?”

a zálogjog elég jó jogalap?

„Én azt mondtam, hogy vh eljárást ingatlanra csak akkor lehet lefolytatni, ha az az adós tulajdona.”

nem. vh alá vonni lehet csak akkor, ha az az adós tulajdona.
ha igazad lenne, ki lehetne törölni a ptk-ból, és általában az egész civilista dogmatikából a dologi kötelezett fogalmát.

„Még csak azt sem értem, hogy te ezzel egyetértesz-e, vagy sem.”

asszem ez most már egyértelmű...:)

2)
azt akartam vele, hogy ha nem minősül árverési vételnek, akkor nem vonatkozik rá a második fordulat korlátozó rendelkezése, tehát lesz jogcíme.
azonban sajnos - mint arra rámutattál - árverési vételnek minősül...ez esetben viszont nem értem, hogy a vht miért különbözteti meg hátrányosan a dologi kötelezett által nyújtott biztosítékot.

Kacsa11

prudens # 2010.10.01. 12:22

kbs,
Remélem, én tévedek. De milyen jogalapon árverezik? És milyen jogalapon kötelezik tűrésre?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.10.01. 12:11

1. Ez tévedés. A zálogkötelezett ingatlanját is elárverezik (naná, majd nem), csak előbb külön perben kötelezni kell a tűrésre. Ha a jog közokiratba foglalt szerződésen alapszik, akkor külön perre sincs szükség.
Mondom, hogy nem kerek ebben a történetben valami.

prudens # 2010.10.01. 11:56

Kacsa11,

Ne haragudj, de komolyan egy szót sem értek abból, amit írsz.

1)
Én azt mondtam, hogy vh eljárást ingatlanra csak akkor lehet lefolytatni, ha az az adós tulajdona. Még csak azt sem értem, hogy te ezzel egyetértesz-e, vagy sem.

2)
Én azt mondtam, hogy gin75-nek nincs jogcíme a tulajdonszerzésre. Nem értem, hogy te ezzel egyetértesz-e vagy sem. (A vh-kérő általi átvétel egyébként a Vht 158. § (6) bek. alapján minősül árverési vételnek, de továbbra sem értem, mit akarsz ezzel.)

Kacsa1111 # 2010.10.01. 11:23

Kedves prudens,

1)
A vh alá vonás álláspontom szerint azt jelenti, hogy bejegyzik az ingatlanra a vh jogot. erről itt azonban szó sincs, mert zálogjog van bejegyezve. ha a zálogjogot akarod végrehajtani, akkor nem jegyeznek be még pluszba neked vh jogot is.

lentebb már bővebben kifejtettem, hogy miért csak a vh jog bejegyzésére vonatkozik (igényperben így is úgy is feloldatná vh alól a nem-adós tulaj, tehát nincs értelme engedni, hogy olyan ingatlanra is bejegyzzék a vh jogot, ami nem az adós tulajdonában áll - meg egyébként is mire fel?!:) )
a zálogjognál viszont simán van olyan, hogy valaki csak dologi adós...kurva sok értelme volna, ha az ilyen zálogot nem lehetne végrehajtatni. argumentum ad absurdum: a "vh alá vonás" tiltása azt jelenti, hogy nem lehet vh jogot bejegyezni.

2)
a második fordulat kizáró rendelkezése az árverésre vonatkozik. így az a kérdés vetődik fel, amit már fel is tettem:
„biztos vagy benne, hogy a vh-kérő általi átvétel árverési vételnek minősül?”

Kacsa11

prudens # 2010.10.01. 09:54

Akarom mondani, a 120. § (1) bek. második mondat zárja ki az első mondat alkalmazását ingatlan esetében, nem a második bekezdés, ahogy írtam.

prudens # 2010.10.01. 09:52

Kacsa1111,

  1. Igen, a jelek szerint be volt jegyezve a jelzálog, és erről nem is mondtam semmit (nem is igazán derül ki a bejegyzésből, hogy milyen alapon és hogyan lett bejegyezve), de persze lehet, hogy ez jogszerű volt. Csak ez sajnos nem segít, mert hiába van bejegyezve a jelzálog, ha nem lehet végrehajtás alá vonni az ingatlant, mert ahhoz az adós tulajdonában kellene lennie.
  2. Ezt a kérdésedet nem teljesen értem. A lényeg az, hogy szerzési jogcímre van szükség a tulajdon bejegyzéséhez. Ha azt akarjuk jogcímnek tekinteni, hogy a végrehajtó átadta az ingatlant a vh-t kérőnek, azt legfeljebb a Ptk. 120. § (1) bekezdés 1. mondat alapján tehetnénk, de ennek alkalmazását ingatlan esetében a második bekezdés kizárja. Próbálkozhatnánk még az átruházással mint jogcímmel a 117. § alapján, de hol van itt a tulajdonos általi átruházás? A végrehajtási eljárást legfeljebb az adós általi - kikényszerített - átruházásnak lehet tekinteni, de a nem adós tulajdonosénak a már írottak miatt nem. Így aztán nincs jogcím a tulajdonszerzéshez, és a földhivatal kénytelen megtagadni a bejegyzést.
Kacsa1111 # 2010.10.01. 09:31

Kedves prudens,

a relatív hatálytalanságra hivatkozni fedezetelvonás kapcsán jó ötletnek tűnik, azonban egyéb meglátásaidhoz fűznék egy-két megjegyzést, ha megengeded:

1)
vht 136 tulképpen azt mondja (kicsit kiforgatva), hogy nem lehet bejegyezni vh-t olyan ingatlanra, ami nem az adós tulajdonában van. (minek is lehetne, ha egyszer létezik az igényper)

a zálogjog bejegyzésére viszont ez nem vonatkozik (erősen szemben állna a ptk-val, ha vonatkozna) ráadásul már be volt jegyezve.

vh eljárás nem volt jogszerűtlen.

2)
ebben nem vagyok biztos, csak egy ötlet a ptk 120 kapcsán...biztos vagy benne, hogy a vh-kérő általi átvétel árverési vételnek minősül?

Kacsa11

prudens # 2010.10.01. 08:56

gin75,
Nagyon szívesen. Persze, írd majd meg.

gin75 # 2010.09.30. 16:28

Tisztelt Prudens!

Nagyon köszönöm, hogy ilyen mélységekig foglalkoztál az ügyemmel, és ilyen kimerítő választ adtál. Bizos vagyok benne, hogy használni tudom a javaslataidat, a fejleményekről esetleg e-mailban tájékoztatlak, ha érdekel az ügy további menete.

prudens # 2010.09.29. 19:20

Felteszem, hogy a Ptk. 120. § (1) bekezdésének második mondatára hivatkozik a Földhivatal. Ezt a rendelkezést elég nehéz másképpen értelmezni, mint hogy ingatlan tulajdonjogát hatósági határozat útján csak a tulajdonostól lehet megszerezni. Nem igazán tudom elképzelni, hogy ez mi mást jelenthetne, mint azt, hogy ha a végrehajtás alá vont követelés adósa nem tulajdonos, akkor az árverési vevő (illetve a jelen esetben helyette a végrehajtást kérő) sem válik tulajdonossá, merthogy nincs rá jogcíme.

Őszintén szólva a magam részéről ezen eléggé meg vagyok lepve. Eddig azt hittem, hogy a zálogjog - mint dologi jog - a zálogtárgy tulajdonosával szemben is érvényesíthető. Ha árverésen nem szerezhető meg az olyan ingatlan tulajdona, amelyik (már) nem az adósé, akkor az ingatlanon fennálló jelzálognak önmagában nem sok értelme van, hiszen csak elidegenítési tilalommal lehet biztosítani, hogy akkor is élni lehessen vele, ha a kötelezett el akarná adni az ingatlant. Szerződéses elidegenítési tilalmat viszont a magyar jog szerint csak a tulajdonjog átruházásával együtt lehet kikötni - ami gondolom erősen korlátozza a hitelképességet. Amennyire gimnáziumi tanulmányaimból rémlik, Széchenyi valami ilyesmiről írta a Hitelt. 180 éve még mindig itt tartunk?

Úgy tűnik, hogy igen. A Ptk. 251. § (1) bek. ugyan azt tűnik kimondani, hogy a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyon, de ez önmagában nem biztosítja, hogy a zálogtárgy vevője tulajdont tudjon szerezni felette. És maga a 251. § (1) bek. is utal arra, hogy törvény eltérően rendelkezhet. Minden jel szerint a 120. § ilyen eltérő rendelkezés.

Ezt megerősíti, hogy a Vht. 5. §-a szerint a végrehajtási eljárásban az adóst - tehát nem a zálogtárgy tulajdonosát - kell kényszeríteni arra, hogy teljesítse a kötelezettségét. A 136. §-ból pedig kitűnik, hogy csak az adós tulajdonában lévő ingatlanra lehet végrehajtást vezetni, tehát a zálogtárgy tulajdonosa ingatlanára nem. Mindebből alighanem az következik (ne legyen igazam), hogy ha a jelen ügyben abból indulunk ki, hogy az ingatlan tulajdonosa már nem az adós, akkor az egész végrehajtási eljárás jogszerűtlen volt. Már a végrehajtási jogot sem lehetett volna bejegyezni, hiszen úgysem lehet végrehajtást vezetni olyan ingatlanra, amelyik nem az adós tulajdonában van. (Ezt a jelek szerint ki is mondta a KGD. 2004.20. sz. döntvény, csak sajnos a Complexem nekem nem engedi megnyitni.)

gin75,

Egyelőre a földhivatali határozat elleni fellebbezésben azzal érvelnék, hogy a Ptk. 251. §-ára tekintettel téged kell bejegyezni tulajdonosként még akkor is, ha az ingatlan nem az adós tulajdona. Ahogy fent kifejtettem, én ugyan sajnos nem gondolom, hogy ez az érv helytálló, de a jelek szerint ez a legkevésbé sem volt egyértelmű korábban sem a földhivatalnak, sem a végrehajtónak, úgyhogy hátha bejön.

Másodsorban beleírnám a fellebbezésbe azt, hogy az adósod és X közötti adásvételi szerződés elvonta az igényed kielégítési alapját, és ezért ez a szerződés a Ptk. 203. § (1) bekezdése alapján hatálytalan a te irányodban. Főszabály szerint ehhez bizonyítanod kell, hogy X rosszhiszemű volt, vagy hogy nem fizetett ellenszolgáltatást az ingatlanért. Kivétel, ha X az adósod hozzátartozója, vagy többségi befolyása alatt álló cége, mert akkor a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Abból, hogy a fedezetelvonó szerződés az irányodban hatálytalan, az következik, hogy a te tekintetedben X-et nem lehet tulajdonosnak tekinteni, mert nem volt jogcíme a tulajdonszerzésre. Ebben az esetben te közvetlenül az adósodtól megszerezheted a végrehajtási eljárás útján az ingatlan tulajdonjogát annak ellenére, hogy a nyilvántartás X-et tünteti fel tulajdonosként. Megjegyzem, mindez ugyan szerintem valószínűleg helytálló, de kétlem, hogy meghatja a földhivatalt, mert nem hiszem, hogy a hivatal belemenne annak a vizsgálatába, hogy az adós és X közötti szerződés fedezetelvonó szerződés volt-e, azaz vonatkozik-e rá a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdése.

Ha elutasítják a fellebbezésedet, akkor vissza lehet térni arra, hogy mi legyen a következő lépés. Erős a gyanúm (de ennek utána kellene néznem), hogy a földhivatal bírósági határozat nélkül nem tekintheti úgy, hogy az adós és X közötti szerződés fedezetelvonó volt, és ezért hatálytalan. Ezért alighanem pert kellene majd indítanod az adósod és X ellen ennek a megállapítását kérve a bíróságtól. A földhivatal aztán egy ilyen ítélet alapján törölhetné X bejegyzését tulajdonosként, és jegyezhetne be téged. Hát, nem egyszerű az ügyed, az biztos...

gin75 # 2010.09.29. 16:00

e-mail ment.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.29. 15:22

Az iratok nélkül ez nem megy. Látni kellene, mire hivatkozik a földhivatal, mert ez így nem kerek.

gin75 # 2010.09.29. 15:14

Érdekes jogeset:

2001 febr. Kölcsönszerződés adóssal.
2001 márc. Per szerződésszegés miatt(adós nem fizet).
2004 jún. II. fok jogerős ítélet 12m + kamat jelzálogként bejegyezve adós ingatlanára.
2004 ápr. Adós jelzáloggal terhelten eladja ingatlant „X”-nek, bár továbbra is ott lakik.
2004 juli. Vh. eljárás megindítás.
2004 okt. Földhivatal nem akar vh. Jogot bejegyezni, mert az adós nem tulajdonos.
2006 márc. Fellebbezések sora után vh. Jog bejegyezve nevemre!
2006-2009 többszöri becsérték kifogás, per, szakértők, árverések sora.
2010 aug. Második sikertelen árverés után kérem a tulajdonomba adását az ingatlannak, ehhez befizetem a becsérték 70%-ának 10%-át azaz 2m-t. Adós továbbra is az ingatlanban lakik, X csak névlegesen tulajdonos.
2010 szept. Földhivatal nem jegyzi be tulajdonjogomat, mert adós nem a tulajdonos, hivatkozik ptk 120 paragrafus.
Röviden ennyi, bár a komplett ügyirat 2001-től gyűjtögetve kb 4 cm vastag. Itt járunk most, és nem tudom hogyan tovább!?!? Mit írjak a földhivatali fellebbezésbe? Ha azt is bukom, akkor milyen pert indítsak, ki ellen??? Ha valakinek van ötlete, kérem segítsen!
Köszönöm.
u.i: nem vagyok uzsorás, ez az egy kölcsönügyletem volt egy barátom megkeresésére, de már úgy megbántam, mint a kutya …