végrehajtás kérdések

EDIT:

• pár szót írni ?
• mínusz a követelés

KBS,

Értem, köszi.

Az eljárás menetéről tudnál/tok pár szót írni. Személy szerint így képzelem el:

• beérkezik a kérelem a vh-hoz
• vh ezután nyilatkoztatja vh-kérőt a követelés kapcsán
• a vh-kérő nyilatkozata alapján dönti el a vh, hogy a végrehajtási jog elévült-e a követelés majd erről a kérelmező adóst tájékoztatja?

Ha elévülésre hivatkozol, akkor mégis milyen iratot kérne? Amiben az van, hogy nem történt végrehajtási cselekmény?
Azt éppenséggel neki kell mindenki másnál jobban tudnia, iratot is pont ő tudna adni róla.

Sziasztok!

Vht. 41. § szerinti eljárás kérelmezésekor (elévülésre hivatkozással) az eljáró ÖBV kérhet az adóstól ezt alátámasztó iratot?

Köszi a választ.

Köszönöm a válaszokat!
Akkor a Vht 153 nem kell szószetint venni?
Egy hónapja azt mondták, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírásától 30 nap, ami letelt.
Ma pedig azt monták, hogy meg kell várni a tértivevények visszaérkezését.
Árverés szept 24, jk aláírása nov 4.
Kifogás nem történt.
Akkor a 30 nap az inkább 50?

(Ez dogmatikai szempontból helytelen állítás - de gyakorlati tájékoztatásnak elmegy.)

A végrehajtás nem magától válik jogerőssé, hanem a végrehajtó állapítja meg egy erre irányuló intézkdeésben. Amíg ennek nem állnak fenn a feltételei(amelyek közül az egyik a 30 nap eltelte), addig nem fogja jogerősíteni az árverést.

Tisztelt Mindenki!

Tudna abban segíteni valaki, hogy egy árverés mikor emelkedik jogerőre?
Az árverési jegyzőkönyv aláírásától a 30 nap eltelt. Ma beszéltem a végrehajtóval és azt mondta, hogy minden tértivevény beérkezését meg kell várni, és majd akkor.
Akkor hogy is van ez?
Köszönöm!

OK, hogy eltérő a két fogalom (visszautasítás, elutasítás), de pont ez is a gond, hogy a VÜSZ alapján elutasítással akarja összekötni a bírósági titkár a vh-ügyben meghozott visszautasító végzést. Tehát elutasításnak "tekinti" a visszautasítást, a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 10.§ b.)-t hívta fel és ez alapján új kérelem beadását nem engedi, és e körben hivatkozott a Pp. 176. § (1) d) pontjára a res iudicata hatására a végzésének. Azaz már előre leírja a végzésben, hogy új kérelmet hiába terjesztek elő, mivel a végzés jogerőre emelkedésével befejeződött a VÜSZ alapján befejezett a végrehajtási ügy, méghozzá a visszautasítással mint érdemi döntéssel, ezért újbóli benyújtás esetén a Pp. 176. § (1) d)-t fogja alkalmazni. Szerintem téves ez a hivatkozás, mert nem lehet az ítélt dolog fogalmat nemperes és peres eljárásban is ugyanúgy értelmezni. Ezért, hogy még ha el is fogadnánk az ítélt dolog és a Pp. 176. § (1) d) kiterjesztő értelmezését, akkor is biztos befogadják a következő vh-lap kiállítása iránti kérelmemet, ezért gondoltam, hogy még plusz okiratokat csatolok, amelyekben új tényállítások vannak. Szerintem egyértelműen át kellene mennie a kérelemnek, mert az engedményezési értesítő a gyakorlatban is bevett pl. a követeléskezelői felszólításoke setében, ott se kerül az engedményezési szerződés megküldésre az adósnak, ebből is következik meg a Ptk. engedményezési szabályaiból, hogy nem kell írásos engedményezési szerződés az egedményezés joghatásának kiváltásához.

visszautasítás =/= elutasítás

Grave: tudom, mit jelent az egyszerű kötőerő. Lehet, akkor nem voltam egyértelmű: fellebbezek, abban megváltoztatást kérek.Ha nem vezet eredményre a fellebbezés, akkor nyújtok be új kérelmet. NA ebben az új eljárásban előkerülő res iudicata hatásra vonatkozott a kérdés: hogy ha új kérelmet nyújtok be, utána mennyiben msá ténybeli alap egy új nyilatkozat pl. az engedményező eredeti joggosulttól. Pp. 176.§ (1) bekezdés d.) mennyiben alkalmazható.

Nem ártana olvasgatni a Pp-t, vagy akár egy tankönyvet megvenni és elolvasni, ha már milliós követelések kapcsán írászgatunk.

2016. évi CXXX. törvény
357. § [Az egyszerű kötőerő]
(2) A bíróság nincs kötve a pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet visszautasító vagy elutasító végzéshez, az olyan végzést azonban, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, csak annak jogerőre emelkedése előtt változtathat meg.

Üdv, Fórumozók!

Írásba foglalt engedményezési értesítőben, azaz engedményező és engedményes által aláírt dokumentumban értesítette az új jogosult, tehát az engedményes személyes átadással az adóst.

Ezután még egy engedményezés történt, erről is készült engedményezési értesítő, és ezt is megkapta az adós.

Ezek után kértem vh-lap kiállítását, + jogutódlás megállapítását, de a vh-titkár halálra szívatott, eredeti okiratokat, aláírásmintákat kért be a jogügyletben részt vevő cégektől, stb. A kezelőirodára bevittem az eredeti iratokat, onnan felhívták, akkor üvöltött velem a vh-titkár. Majd a végén elutasította az egész kérelmet..
Kérdésem, hogy másodfokon ezt megváltoztathatják ezt a visszautasító végzést? Illetve res iudicata hatása van-e egy ilyen végzésnek? Benyújthatok majd pl. egy új kérelmet további engedményezői és engedményesi, az engedményezés létrejöttére vonatkozó nyilatkozatok csatolásával? Több milliós követelésnek nem tudok érvényt szerezni, mert a vh-titkár nem érti meg, hogy nincs kötelező alakiság, nincs írásbeliség kikötve engedményezésénél, ha utóbb leírja két cég egy engedményezési értesítőben, hogy engedményezés történt x összegben, y jogcímű, ...alapján fennálló követelés vonatkozásában, akkor az igazolja az engedményezés megtörténtét. Ítélőtábla fog dönteni, mert törvényszék utasította vissza első fokon a jogutódlási és vh-lap kiállítása iránti kérelmet.

„Az... de ennyi erővel zsebre rakhatta a titkársàgi dolgozó is akinek oda adtam a pénzt.”

Persze. De az neked tökmindegy. A fontos, hogy ha pénzt adsz, bizonylatot kérsz. És megtartod.
Ha most követelik, és nem tudod igazolni, hogy megfizetted, az baj.

Elnézést nem tudom mi az a sok kérdőjel az előző hsz.-emben

Jaa nem magyar nyelv ????????????

Nem szívesen fizetném ki kétszer ugyanazt :/

Az öt év. És mindig elölről kezdődik. A dög. Egyébként pedig nem 'felé'. Ha már nyelviskolánál tartunk.

Az... de ennyi erővel zsebre rakhatta a titkársàgi dolgozó is akinek oda adtam a pénzt.

A kérdésem inkabb az elévülès idejére vonatkozik

Az gáz, ha nem tudod bizonyítani, hogy fizettél.

Szisztok!

Az én sztorim az lenne, hogy
2018 ban jártam angol oktatásra egy nyelviskolában aminek vége lett 2018.08 hó ban.
Az óradíjakat minden hó elején fizettem az elöző havikat készpénzel.

Most 2019.11 hóban küldtek levelet hogy tartozásom van feléjük.
A kapott számlákat a befizetesről nem tartottam meg így nem tudom megmutatni, hogy befizettem. Jogos lehet a követelés? Az új ptk szerint erre a fajta szolgáltatásra mennyi az elévülési idő?

Köszönöm!

@secon
A végrehajtót a behajtott ügyértéktől függetlenül illeti meg a munkadíj, a költségátalány, a készkiadás, az újonnan bevezetett ügyvietli költség, és az általános költségátalány. Csak a jutalék igazodik a behajtott ügyértékhez.
Ha a végrehajtást kérő tisztában van az adós vagyoni helyzetével, és ez alapján nem várható teljes megtérülés, akkor csak akkora követelésrészre kéri a végrehajtás elrendelését, aminek a megtérülése várható. A fennmaradó összeget jogfenntartással pihenteti, de végül úgyis elévül neki. Viszotn ezzel a taktikával nem 29 milliónak előlegezi az eljárási költségeit, hanem csak 11 milliónak. Igen, végrehajtást kérni már okosan is lehet, ha hitelezőként nem voltunk elég elővigyázatosak.

Az árverés napja hagyományosan az árverési jegzyőkönyv aláírásának napja. Innen számítódnak a határidők.
Ez nem azonos az "árverés befejezése" megnevezésű eljárási cselekménnyel, ami a licitnapló lezárásával azonos.

Üdvözletem Mindenkinek!

A 30 nap jogerőre emelkedését melyik naptól számolják, vagyis melyik időpont az árverés vége? Az mbvk-s elektronikus árverés befejezése vagy az árverési jegyzőkönyv aláírása?

,,Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát (Vht. 153. §. (2) bekezdés) a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából, b) az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett."

Jelzálogjogosult voltam (vagyok) egy ingatlanban 1/2 hányad erejéig. Az ingatlan másik fele a nevemen van. Végrehajtási eljárás indult az ingatlan felére, amibe bekapcsolódtam. A követelésem 29M. Az ingatlan
felének becsértéke 11M. Árverésen megvásároltam a másik felét beszámítással. Magyarul az adós tartozása még mindig 18M, amit soha nem fognak tőle behajtani, mert más vagyona nincs. Az általam befizetett árverési előleg nagyjából fedezi a végrehajtói költségeket, amit szintén soha nem fogok látni, így már csak 10 M térült meg.
Azért nem egyértelmű ez számomra, mert mivan ha az ingatlan vagy az ingóság értéke kevesebb, mint a végrehajtói költségek.
A nagyobb követeléseknél a sok kis 1-2 % már tetemes összeg.
Behajt a végrehajtó 1M forintot, de a követelésem 100M akkor már a átalányra elment az összes behajtott pénz, plusz még én előlegezem meg a végrehtói költségeket.
Próbálok józan paraszt ésszel gondolkodni, de neyjön ki a matek.

A teljeset meg kell fizetni. De miért te? Ha a végrehajtó hajtotta be, akkor az már ki van fizetve.