végrehajtás kérdések

Értettem.
Szép napot!

Igen.

Értem gerbera, oké, már ha a mai nyilatkozatom után még lehet.

S a felfüggesztés vs. megszüntetés kérdéséről mit gondolsz? Helyesen járhatott el a bíróság?

Jeeezusom. Ha van egy csöpp eszed, akkor sem egyik, sem másik, hanem elállsz a kifogástól, és visszakéred a szakértői díjat, mielőtt az felhasználásra kerül.
A túlzóan magas becsértéket pedig jellemzően a végrehajtást kérőnek áll érdekében megtámadni.

Sziasztok!

Szeptemberben volt egy éve, hogy közös költségből eredő tartozás miatt a vh. küldött egy becsérték közlést a cégem tulajdonában álló ingatlanra vonatkozóan.

Becsérték közlése után kifogást terjesztett elő és letétbe helyeztem 100.000 Ftem-t szakértői díjra.

Idő közben a tartozás egészét megfizettem.

Mai nap levelet kaptam, hogy a bíróság végzése szerint a végrehajtás felfüggesztésre került s nyilatkozni kellett, hogy miért kifogásoltam? Túl alacsony vagy magas érték ellen.

Nem is értettem, természetesen postafordultával visszaküldtem hogy a TÚL ALACSONY becsérték közlés ellen.

Három kérdésem van:

• van aki a túl magas becsértéket kifogásolja? Ha igen mi a jó abban? (törtem fejem, de nem értem)
• Felfüggesztés helyett nem megszüntető végzést kellett volna kapnom? (tartozást megfizettem)
• A szakértő díja letétben több, mint egy éve. Ha "megszakérti" majd s az mondjuk 30.000 Ft lesz, akkor visszajár a különbözet?

Köszi, ha írtok!

„Két hivatalos okirat sem érdekelte ezeket”
Azért nem érdekli, mert nem érdekelheti. A végrehajtónak közokirat írja elő, hogy tartozol. Ezzel szembe te egy magánokirattal hadonászva hőzöngesz neki. Az, amid van, nem bizonyítja, hogy nem tartozol, legfeljebb csak azt, hogy hülye vagy, mert amikor még megvolt a lehetőséged, hogy érvényesen felszólalj, azt elmulasztottad. A végrehajtó meg eleve hülyékhez van szokva, ugyebár.
Itt is csak a szádat téped, közben egyetlen érdemi információt sem adtál át, úgymint: 1) Mikor szereztél tudomást az ellened folyó végrehajtásról (Ezt valószínűleg tudjuk: múlt héten)? 2) A végrehajtási lap 7 pontjában van egy jelölőnégyzet. Az ki van-e pipálva vagy sem?
Tudod, ha hadonászol, akkor azt karddal kell, nem pedig összecsavart újsággal.
Arra pedig külön ügyelj, hogyan szólsz vissza nekem, mert attól teszem függővé, hogy akarjak-e segíteni.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbiakban szeretném felvázolni Önöknek a kálváriám történetét,egyben szeretném a segítségét kérni!:-)

Tavaly,2018 július 16-án eladtam a tulajdonomban lévő teherautót,majd jöttek a .fizetési felszólítások,(parkolás...)szinte minden másnap...mindegyik levélre válaszoltam,elküldtem az adás-vételi szerződést,leadtam az okmányirodában az adás-vételi szerződést,az új tulajdonos fittyet hányt rá,és tovább űzte a bírságok halmozását...

Bírságok,2018 októberében kezdődtek ismét...

Múlt héten jött egy aláírásos levél....végrehajtó...Patona,és Társa végrehajtó iroda....

Nyilván bementem,vittem az adás-vételi szerződést,,,,nem az én tulajdonomat képezi az autó ami tavaly ,július 16-án már a vevő-é volt....A végrehajtó rá sem nézett az adás-vételi szerződésre....közölte ez az én tartozásom....

Két hivatalos okirat sem érdekelte ezeket az "embereket"!

A " kedves végrehajtó hölgy" közölte , hogy nem tudok mit tenni,mert "objektív felelősséggel" tartozom az autó iránt,és csak ezt hajtogatta....

175 ezer forintról beszélünk,amit befizetnék ha én követtem volna el...de semmi közöm,ehhez a parkolásokhoz,gyorshajtásokhoz...

Meg lettem fenyegetve,elveszik a 3,5 milliós autómat,meg a 75 milliós házamat 175 ezer forintról beszélünk....

Kérem a Tisztelt Fórumozókat , hogy segítsen Nekem!
Köszönöm! Ancsa72

Nem, nem volt rossz. Nem is állítottam.

Sándor, köszönöm. Mentségemre legyen, hogy nem néztem meg külön a jogszabályt. És mivel nem egyszerű pétékás dolog ez, ezért most fel kellett fújnom az arcomat hozzá, hogy megnézzem.
Konkrétan: 335/2012. Kr. 16. § (1) Amennyiben a természetes személy címzett a kézbesítés megkísérlésének időpontjában nem tartózkodik a címen, a postai küldeményt elsősorban az ott tartózkodó meghatalmazottja részére kell kézbesíteni. (2) Ha a kézbesítés megkísérlésének időpontjában sem a természetes személy címzett, és - a helyettes átvevő nyilatkozata szerint - a meghatalmazott sem tartózkodik a címen, a postai küldemény az ott tartózkodó helyettes átvevőnek is kézbesíthető. (3) Helyettes átvevőnek minősül a) a címzett 14. életévét betöltött, a polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozója, b) a címhelyen lévő ingatlan bérbeadója vagy a címzett szállásadója, ha az természetes személy. (Külön házifeladat az érdeklődőknek annak utánajárni, hogy 8:1. § (1) 2. pont értelmében ki hozzátartozó.)
Ezt bizony össze kell kombinálni, de a vége valóban az, hogy helyettes átvevő a címzettnek a címen tartózkodó hozzátartozója vagy szállásadója vagy bérbeadója (ha utóbbi kettő természetes személy).
De a kérdező nem azt kérdezte, ki minősül helyettes átvevőnek, hanem azt vitatja, hogy ő bárkivel is szerződött volna erre a feladatra. Ebből a szempontból pedig nem volt annyira rossz a válaszom. Mindenesetre, köszönöm a kiigazítást.

Ez igaz. (A lényeges különbség egyébként abban van a te posztodhoz képest, hogy nem is kell annak a hozzátartozónak ott laknia. Elég ha épp ott van.)

A lényeg, hogy a helyettes átvevő a törvény erejénél fogva az, nem pedig szerződés vagy meghatalmazás teszi azzá, ahogy azt a kérdező szeretné.

Nem pont így. A küldemény szerinti címen tartózkodó, 14. életévét betöltött, a polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozója. Szerintem jelentős különbség.

Azonos lakcímen lakó, 14 év feletti hozzátartozó.

Ki számít törvény szerinti helyettes átvevőnek? Semmilyen meghatalmazás vagy szerződés nem volt erről.

Mikes73,

Hivatkozni hivatkozhatsz, de ha a törvény szerinti helyettes átvevőnek számított édesanyád, akkor el fogod bukni. Azóta nem telt el az öt év, nem évült el a követelés.

Tisztelt Fórumozók!

A 2010. áprilisában felmondott személyi kölcsönöm 2012. augusztusában engedményezték egy követeléskezelő cégre. Bírósági szakban van az ügy. A felperes állítja, hogy 2015. májusában küldtek egy tértivevényes levelet, melyet édesanyám vett át, de én nem kaptam meg. Bemutatták az édesanyám által aláírt tértivevényes papírt is. Ebben az esetben hivatkozhatok arra, hogy elévült a követelés?
Édesanyám azóta elhunyt.
A válaszokat előre is köszönöm!!

Gerbera 317! Köszönöm szépen a válaszokat.

A harmadik lehetőség, hogy ügyvédet fogadsz, aki körbeloholja az összes vh-kérőt, egyezkedik velük, fintorog, vakarózik, letéti őrzést vállal; ha nem sikerül, lohol még egy kört, még többet vakarózik; mindezt nem ingyé', ha nem sikerül, akkor se, de ha a végén mégiscsak sikerül, akkor pláne jó vastagon fog majd a ceruzája.

Köszönöm szépen a gyors választ, még csak egy utolsó kérdés, az első válaszodban a 3. lehetőségként írtad a végrehajtó mellőzésével, egyéb úton tehermentesíted az ingatlant. Ez milyen úton kivitelezhető? Ne haragudj a kérdésért, de nem egyszerű dönteni, és szeretném megismerni a lehetőségeimet, mielőtt belevágok a vásárlásba.

„mert akkor lesz jogalapom az egyezkedésre”
Nem lesz. Egyezkedésre semmiképpen. Arra lesz jogod, hogy ha majd árverésre kerül az az egyhatod, akkor majd árverezőként megvásárolhatod - újból, merthogy dologi adóssá leszel ezáltal. Ez pedig rossz ötlet.
Akkor inkább vásárold meg adásvétel útján csak az öthatodot, költözz be, élj boldogan, és ha majd valamikor árverésre kerül az egyhatod, akkor hozzávásárolod azt is.
Arra az esetre, ha beköltözöl, és az adós használati díjat követel az egyhatoda után, szépen felnyomod a végrehajtónál, hogy követelése van veled szemben, és akkor is inkább a végrehajtónak fizeted a használati díjat, nem pedig az adósnak. És akkor majd meggondolja, hogy nem inkább együttműködni kéne-e.

Sajnos ott kapcsolódik, hogy az adós nem veszi fel a kapcsolatot a követelőkkel! Az 5/6 rész tulajdonnal rendelkezővel, és velem mint leendő vevővel nem állnak szóba a követelők, ők csak az adóssal hajlandóak tárgyalni. Ezért javasolta egy ismerősöm, hogy próbáljam megvenni az adós tulajdoni részét fenntartással, mert akkor lesz jogalapom az egyezkedésre.A kérdésem (lehet hogy nem jól kérdeztem) az , hogy fenntartással megvehetem-e az adós részét úgy, hogy csak a tulajdoni hányadra eső összegre legyek köteles helytállni. Mert nem szeretnék úgy járni, hogy rajtam akarnák a teljes tartozást behajtani.

És hol kapcsolódik ez a problémád az imént ajánlott, 157. § szerinti árverésen kívüli vételi lehetőséghez? Hát sehol.

Köszönöm a gyors választ,csak azért próbálnám fenntartással megvenni az adós részét, mert a három a tulajdoni lapra bejegyzett végrehajtási jogosult egyike sem kéri az árverés kiírását, és így kívül állóként nincs lehetőségem végrehajtáson kívül, de végrehajtás hatályával egyezséget kötni a követelőkkel, mert nem vagyok érintett és nem állnak szóba csak az adóssal.

Nem kötheted a vásárlásodat olyan feltételhez, aminek a teljesülése nem az eladótól függ. Illetve, kötheted, csak jó eséllyel el fognak hajtani.
A második kérdésedre: arra háromféle lehetőséged van: Megveszed az egyhatodot árverés hatályával, tehát vagy 1) árverésen, vagy 2) a 157. § szerinti árverésen kívüli vétellel; vagy 3) a végrehajtó mellőzésével, egyéb úton tehermentesíted az ingatlant.
Első körben a 2) lehetőséget érdemes megpróbálni, ha nincs túl sok (mondjuk háromnál több) végrehajtást kérő, és ezek között nincs az Intrum Justitia.

Tisztelt Szakértők!
A következő kérdésben kérnék segítséget önöktől:a megvásárolni szándékolt ingatlan 1/6 részére végrehajtási jog van bejegyezve.Köthetek-e adásvételi szerződést rá fenntartással, hogy csak akkor lép életbe a szerződés, ha megtudok egyezni a végrehajtást kérővel, mivel a követelés összege a többszöröse az adós tulajdon részének. Átvállalhatom-e az adós tartozásának rendezését a tulajdoni hányadának értékéig?