végrehajtás kérdések

Kedves Ríviai_Geralt!

Az a baj, hogy a végrehajtást kérő a füle botját nem mozgatja. Hat éve nem kérte a gépkocsi árverezését. A végrehajtó leírta, hogy a gépkocsi értékesítésre nem alkalmas.

Meddig kell az adósnak őriznie a gépkocsit, ha a végrehajtást kérő ennyi idő alatt sem tett semmit azért, hogy az értékesítésre vagy az általa történt átvételre kerüljön? Még úgy sem, hogy a végrehajtó mindenről értesítette?

Ha küldök neki egy levelet, hogy egyezzen bele a gépkocsi árverésen kívüli értékesítésébe erre kell reagálnia ?

Tanácstalan vagyok a gépkocsi tárolása egyre nagyobb teher.

Sajnos egyik esetben sem kötelezhető a végrehajtást kérő válaszra. Ha a végrehajtó jegyzőkönyvben rögzítette hogy a gépjármű nem érékesíthető és nyilatkozat tételre felhívta a a végrehajtást kérőt, ebben az esetben az adós kérheti a bíróságtól /tehát nem a végrehajtótól/, hogy határozzon a gépjármű feloldhatóságáról.
A bíróság amennyiben alaposnak találja a kérelmet elrendelheti a gépjármű feloldását.

Másik lehetőség, felkeresi az adós a végrehajtót és megkéri ,hogy a végrehajtást kérő oly módon legyen megnyilatkoztatva, amennyiben határidőben nem kap választ a végrehajtó, a gépjárművet foglalás alól feloldja (ez a lehetőség akkor él ha partner a végrehajtó).

Kedves Ríviai_Geralt!

Tisztelettel kérdezem, hogy az alábbi válaszoddal kapcsolatosan milyen jogszabályokra lehet hivatkozni?

Vht-ben nem találom.......

Kedvenc Vadsuhanc !

Ebben az esetben a végrehajtó a végrehajtási törvény több bekezdését veszi alapul.

A gépjármű foglalása a következő bekezdésen alapul
"103§ (3) A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is a (2) bekezdés szerint jár el."

Ez érték megállapítását
" 97. § (1) A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét."
alapján teszi.

Új helyszíni eljárás során (amikor meggyőződik a Végrehajtó a gépjármű állapotáról)
"97. § (2) A becsérték megállapításánál a végrehajtó a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez az irányadó."
veszi alapul.

Az érték megállapításakor a végrehajtást kérő és az adós lehetőségei
"97.§ (3) Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte."

A gépjármű feloldását a végrehajtó ezt után végezheti el.
Ez a lehetőség csak akkor él ha a gépjármű még egyszer sem került elektronikus árverésen meghirdetésre. Abban az esetben más szabályokat kell alkalmazni.

Még fontos megemlítenem, hogy a lefoglalt gépjárművet nem köteles a végrehajtó feloldani ezek alapján sem, tehát ez egyéni mérlegelés lehetőség a végrehajtó részéről / másképp írva, ha a végrehajtó úgy ítéli hogy a fizetési morált azzal segíti elő ,hogy a foglalás nem oldja fel, nem kerül feloldásra/.

Én nem gondolnám, hogy a végrehajtó a foglaláskor megállapított becsértéket "csak úgy" megváltoztathatja. A 97. § (2) az (1) szerinti értékmegállapításra vonatkozik, nem pedig valami második körre. A második körre a (3) szerinti szabály az irányadó.
Ez nem jelenti azt, hogy a végrehajtó nem próbálhatja meg a becsérték önkényes megváltoztatását. Van némi kockázata, de ha az - egyébként szabálytalan - intézkedés jogerőre fut, akkor az új becsérték lesz az irányadó.
Ha az autót fel kell(ene) oldani, de a végrehajtást kérő ebben nem partner, a legegyszerűbb, ha a végrehajtó végigviszi a többszöri elektronikus árverést; ha viszik a roncsot, akkor viszik, nem, akkor a végén - és nem is kell olyan túl sokat ismételni hozzá - a 135. § szerint meg lehet szabadulni a foglalástól. Mindig van megoldás, csak akarat kell hozzá.

Kedves gerbera317

A végrehajtó célja a követelés behajtása. Végrehajtó érdekében nem áll felesleges eljárási költségek generálása. Egy értékesítésre alkalmatlan gépjármű elszállítása, tárolása illetve megsemmisítése olyan anyagi vonzattal és megtérülési idő elhúzódásával járna (3 árverés megtartása ) mely a végrehajtást kérő érdekében sem áll.

Maga az érték megváltoztatása nem szabálytalan, mivel a gépjármű lefoglalása eltér az egyéb ingóságok foglalásától csak a végrehajtó részéről egy többlet munka.

A végrehajtási törvény becsérték megváltoztatásáról, csak ingatlanok esetében támaszt követelményeket , ingóságok tekintetében nem tér ki.

„Maga az érték megváltoztatása nem szabálytalan”
Ez ingatlanra is vonatkozik?

vagyis ingatlanra mi vonatkozik?

Ingatlannál a becsértéket a végrehajtó az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat által elkészített adó és értékbizonyítvány alapján ad értéket a végrehajtó.Ezt külön jegyzőkönyvben állapítja meg,

Ha az ingatlan becsérték közlésétől 3 év eltelt, abban az esetben érdekelt felek (akinek részére jog van bejegyezve az ingatlanra) kérésére új becsértéket állapít meg a végrehajtó
(az önkormányzat újbóli értékbecslésére). Itt egy kivétel van, az ingatlanra kitűzött árverés nem lehet.

A 3 éves időtartamra vonatkozóan azért vannak megkötések. Ha az eljárás ingatlan vonatkozásában fel van függesztve akkor a felfüggesztés időtartama nem számít bele a 3 évbe . Illetve a deviza hiteles ügyekben a megállítás időtartama sem számolható bele a 3 évbe.
Amennyiben bíróság állapította meg az ingatlan értékét (mert bárki nem fogadta el a végrehajtó által megadott értéket) akkor a bíróság megállapításától számítódik a 3 év.
Az ingóság értékének megállapítására a végrehajtónak kevesebb megkötése van, mert a végrehajtási törvény nem minden esetben írja le pontosan, hogyan kell elvégeznie .
Ingóság értékének megállapítására eltérő végrehajtói gyakorlatok lehetnek, ingatlanokra egységesebb a végrehajtói gyakorlat /mert kevesebb a végrehajtó mozgástere /.

@Riviai
„Maga az érték megváltoztatása nem szabálytalan”
A végrehajtó intézkedése mindaddig nem szabálytalan, amíg a bíróság vh-kifogás hatására meg nem állapítja, hogy de bizony az volt.
Tudjuk, hogy a végrehajtás célja annak állami kényszerrel történő elérése, hogy a kötelezett teljesítsen. De a kényszer alkalmazásának vannak szabályai, és cél nem elérése nem mentség a szabályszegésre. Egy ilyen becsérték-megváltoztatás (mindegy, fölfelé vagy lefelé) sértheti akár a végrehajtást kérő, akár az adós érdekeit. Ha ezek valamelyike megtámadja a szerinted "szabályos" becsérték-változtatást, a bíróság 97. §-t értelmezve az én értelmezésemhez hasonló álláspontot alakítana ki. Nem szankcionálná, egyszerűen csak megsemmisítené a végrehajtó intézkedését.
De ez csak elmélet. Gyakorlatban valószínűleg nem szólalna fel senki a változtatás ellen, jogerőre futás után pedig a végrehajtó intézkedése már "jó".
Bocs, hogy vitatkozom, de a 97. § meglehetősen magyarul van, másként nemigen lehet értelmezni.

Tisztelt Forumozok!
A kovetkezo kerdesem lenne: allami kezesseg bevaltasabol eredo adotartozasom van. 4,8 m ft. Majusban kaptam a hatatozatot, akkor fizetesi halasztast kertem es kaptam nov.30-ig, mivel a lakas eladasa epp folyamatban volt. Az adasvetelt kovetoen 1,1 m ft maradt, azt befizettem a navnak. Nov.13- an beadtam egy krrelmet tartozas elengedesere vagy merseklesere. Ebben még hatarozat nem szuletett, epp a héten volt egy helyszini szemle. Kerdesem hogy a hatarotatig tilthatjak e a fizetesemet, mrtt mas vegrehejthato dolgom nincs. Valaszukat koszonom!

Kedves geva8002 !

Amit ki tudtam olvasni arra szívesen válaszolok önnek.
Feltételezhetően ön ellen már a Nav elindította a végrehajtási eljárást (a helyszíni szemle megemlítése miatt gondolom).
Ha a folyamatban lévő eljárást önnek a Nav a kérelem beadásakor illetve az elbírálás időtartalmára nem függesztette fel (ami valószínűsíthető ha helyszíni folytatása miatt), abban az esetben várható további végrehajtási cselekmény többek között fizetési letiltás is.

Sajnos a kérelem beadása, nem jelenti azt automatikusan a pozitív elbírálás.

A helyszíni szemle a méltányossági kérelem miatt volt, a szociális körülményeimet vizsgálták, hogy valós e amit a beadvanyban leírtam. Elméletileg szünetel a végrehajtás az elbírálásig, az ügyintéző ezt mondta, de félek, mert ez már a második kérelem. Az Art- ben úgy értelmeztem hogy csak az első kérelemnél szünetel.

Tisztelt Ríviai_Geralt!
Tisztelt gerbera317 !

Köszönöm a kérdésemre adott kimerítő válaszokat. Sajnos esélyét sem látom a probléma megoldásának jelen pillanatban tekintettel, hogy a végrehajtó decembertől már nincs ( egyébként korrekt a lehetőségekhez mérten ) a másik, hogy jelenleg az ellenem elrendelt végrehajtásban az eredeti végrehajtást kérő a követelését engedményezte ( egyszerűen nem foglalkozik velem ) az engedményes már 8 hónapja nem tesz semmit azért, hogy a jogutódlása megállapítást nyerjen az ellenem folyó eljárásban, csak az adóstársammal foglalkozik velem nem.

Még egy kérdés foglakoztat, ha esetlegesen megtisztelnétek a válaszotokkal nagyon megköszönném.

A hitelszerződés közjegyző előtt történő felmondásakor a szerződést felmondó banknak igazolnia kell-e azt, hogy az eredeti szerződő másik bank jogutódja?

( az eredetileg szerződő bank beleolvadt egy másik bankba)

A közjegyzői okirat záradékkal történő ellátásakor a végrehajtást elrendelő közjegyzőnek vizsgálnia kell-e azt, hogy a szerződés felmondása a jogosulttól származik-e?

Vadsuhanc!
Szerinted, ha én beállítanék egy közjegyzőhöz, hogy ugyan záradékolja már Vadsuhanc ilyen-olyan bankos szerződését, megkérdezné tőlem a közjegyző, milyen alapon kérem ezt én?

Tisztelt gerbera317 !

Az a közjegyző aki záradékkal látta el közokiratot észlelte, hogy a végrehajtást kérő nem azonos a jogosulttal, így hozott egy végzést a jogutódlásról. ( Teljesen rendben )

Azt viszont nem vizsgálta, hogy a szerződés felmondására jogosult volt-e.

A szerződés felmondása egy másik közjegyző előtt történt, ahol a szerződést felmondó bank semmivel nem igazolta, hogy a megszűnt bank jogutódja lenne és jogosult a szerződés felmondására.

„semmivel nem igazolta, hogy a megszűnt bank jogutódja lenne”
Tehát ennyi erővel én is felmondhattam volna a hiteledet?

T.Fórum. Az adatvédelmi törvénnyel kapcsolatban szeretnék kérdezni.Volt egy eos tartozás az eos eladta a tartozást a justitia zrt-nek és az a végrehajton keresztül ki lett fizetve.Most ismét,ugyanazt tartozást a végrehajtó ismét be akarja hajtani,de most az eos akinek ismét ki kellene fizetni ugyanazt a tartozást.Egyből a végrehajtótól jött a levél.Egy ismerösöm azt mondta, hogy az adatvédelmi törvény előirja,hogy ilyen behajtócégeknek a szolgáltatók nem adhatják ki az adatokat,igy a szolgáltató sulyos büncselekményt követet el,Igaz ez?Most elmegyünk a végrehajtóhoz és utána feljelentem Öket az ügyészségen.Ez borzasztó,nemlehet tölükmegszabadulni?Rózsika 101

Az "EOS Faktor?" című topikban csak ötször kérdezted meg ugyanezt. Az ott kapott válasz nem elég?
Ezt az adatvédelmis szarságos agymenést pedig eleve el kéne felejteni, az újra és újra rákérdezőket pedig ki kellene tiltani a fórumról.

Én is szivesen abbahagynám az irogatást emiatt, miután részletekben a tartozás ki lett fizetve,és ismét kezdődik előről az egész .Én nem ismerem az idevonatkozo törvényt,akkor 1 éve azt mondták itt a fórumon ki kell fizetni,kifizettük,és nemlehet tölük megszabadulni ujra kérik ugyanazt a tartozást.Tévesen azt hittem hogy valaki kicsit utbaigazit,de tévedtem,köszönöm ezt a hatalmas segitséget kioktatást rózsika 101

@rozsika101: Linkelem az EOS Faktoros témát, ahol el kellene olvasni a válaszokat: http://www.jogiforum.hu/forum/41/27130

A lényeg, hogy csak azért mert hasonló összeg vagy ugyanaz a jogosult, nem feltétlenül ugyanarról a tartozásról van szó.

Felháborodás és feljelentgetés előtt utána kéne nézni ennek.
Az ismerős rosszul tudja, nem bűncselekmény az adatok átadása ha az követelés engedményezése során történt (és 99%, hogy ez a helyzet, mert ezek a cégek figyelnek erre).

Tisztelt gerbera317!

Ennyi erővel igen. A kérdésem erre vonatkozott. A közjegyzői okiratban foglalt szerződő bankon kívül ki és milyen módon mondhatja fel a szerződést ?

A felmondáskor a bank nem igazolta, hogy Ő jogosult lenne a felmondásra....( nem igazolta, hogy a szerződésben jogutód )

Nos, nyilvánvaló, hogy én nem mondhattam volna fel, és logikus, hogy ugyanígy más sem. A közjegyzőről meg nehezen tudom elképzelni, hogy amikor beállított hozzá Y pénzintézet képviselője azzal, hogy fel akarja mondani Vadsuhanc X pénzintézettel kötött szerződését, nem kérdezte meg, hogy akkor miért nem X pénzintézet képviselője jött el hozzá.
Mivel tudod tehát bizonyítani az állításodat?

Rózsika, ejnye de finnyás vagy! Van itt a közelünkben egy polgármester, aki időnként ide szokott telefonálni ilyen-olyan "szakmai kérdéssel". Először nagyon készségesen válaszoltam neki, mire ő felháborodottan visszautasította a "kioktatást". Ezt még egyszer megcsinálta velem, bár akkor már óvatosabb voltam vele, és mégis. Harmadszor nem fogja, mert szigorúan megtiltottam, hogy bekapcsolják hozzám. Ne tudd meg, hová (nyjpcsjb) küldeném el, ha valamilyen fondorlattal mégiscsak eljutna hozzám. Szerintem ne akarj úgy járni, mint ő.

Tisztelt gerbera317!

A szerződés felmondásakor készült " Közjegyzői okirat és jegyzőkönyv " tartalmára gondolok. X Bank képviselői megjelentek és kérték, hogy a jegyzőkönyve foglalt nyilatkozat legyen megküldve az adósok. ( Itt sehol egy szó a jogutódlásról )

Maga a nyilatkozat így kezdődik:

.." Y Bank Rt. ( jogutódja az X bank Zrt. továbbiakban: Bank ) stb.stb.

Ebben az egy a nyilatkozatban foglaltakon kívül semmiféle utalás nincs arra, hogy a jogutódlás mi alapján és hogyan következett be, a közjegyzői okirat ezzel kapcsolatosan sem megállapítást sem csatolt iratot nem tartalmaz a levéltárból kikért iratok alapján.

Ezért írtam, hogy a felmondáskor a bank csak nyilatkozatban utalt arra, hogy Ő szerződő banknak a jogutódja, de ezt nem igazolta és a közjegyző sem állapította meg.

Elég-e ez a szerződés felmondásakor?