Kedves nonolet!
Azt hiszem nem érted.
A zálogjogosult bekapcsolódása után a hitel még fizetve volt két évig.
A kérdésem arra vonatkozik, hogy melyik időpont az, amikor a tartozás egy összegben lejártnak és egyben esedékesnek minősül? A bekapcsolódás időpontjától vagy a szerződés felmondásától?
Tisztelt gerbera317!
„..." Jelzálogjogosult bekapcsolódásánál nincs közjegyző. A bíróság állapítja meg, és a végzésében a követelés összegéről és járulékairól és növekményéről is rendelkezik. Mivel ezek továbbszámolódnak, sem egyik, sem másik, ahogyan hallani szeretnéd, hanem az árverés napján fennálló, a bekapcsolódást engedélyező végzés szerint felszámított követelésével kerül fel a jelzálogjogosult a felosztási tervbe....”"
Lehet rosszul értelmezem, de ebből az következik, hogy ha a zálogjogosult, aki a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott a későbbiekben végrehajtást kezdeményez akkor is a bíróság által meghatározottak alapján kell a kamatot számítani és nem a végrehajtási lapon foglaltak szerint?
Bocsánat, ha ismét hüyét kérdeztem.
Rövid kérdésem még az, hogy amennyiben a zálogjogosultnak engedélyezi a bíróság a bekapcsolódást a bírói végzésre hivatkozva a zálogjogosult végrehajtási jogot bejegyezhet-e az ingatlanra anélkül, hogy Ő maga külön végrehajtási eljárást kezdeményezett volna.
Esetemben ez történt sőt a bekapcsolódást engedélyező bírói végzésre hivatkozva végrehajtási eljárás is indult a későbbiekben.
Hitelkártya hitellel NEM MARADUNK adódok SOHA!!!!
Éppen a 39% kamat miatt.
- -
Ne is erre kérj részletfizetést.
Ez is meg a hasonló agyatlanságok is tévutak!
Nem oldják meg pénzügyi csapdát...
Helyette...
Bemész a bankodba és közlöd, hogy:
A hitelkártya tartozásod szeretnéd
KIVÁLTANI egy hosszabb távú hitellel!!!
Amire max havi 25-27 ezret tudsz fizetni.
A kiváltó hitelből lezárod a hitelkártya tartozást.
Ahogy azt már rég tenned kellett volna ép ésszel.
(sőt eleve fel sem kellett volna venni olyan kártya hitelt, amit nem tudsz visszafizetni a 45. napig!)
Így idővel szabadulsz majd a tartozástól.
Másként viszont kb. soha.
- -
Szóval:
(vagy CSAK ÉSSZEL használni,
és a 45.napra mindig nullázni
a korábbi hitelt rajta!!!!!!!)
„Levelemre (ajánlott) azóta sem (!) válaszoltak.”
Már válaszoltak, ráadásul előre. Kiküldték az egyenleg-közlést, tehát hogy mennyi a befizetendő, és még arról is tájékoztattak, hogy ebből mennyi a minimum befizetendő. Erre te írásban megkérdezed a bankot, hogy szabad-e kevesebbet fizetni. Ezzel nemcsak csak magadból csinálsz hülyét, hanem a bankot is hülyének nézed. Még szép, hogy nem válaszolnak...
@Andi76.: Akkor keress más bankot, ahol adnak hitelkiváltó kölcsönt (aminek kedvezőbb/alacsonyabb a kamatozása = THM-e).
Az neked róható fel, hogy nem fizetted úgy a hitelkártyát ahogy nonolet írta (inkább görgetted és hagytad nőni a tartozást), illetve a fentit nem tetted meg korábban, vagy legkésőbb amikor tudtad, hogy meg fog szűnni a munkaviszonyod.
"Azon mit értesz, hogy Hitelkártya hitellel NEM MARADUNK adódok SOHA!!!!?"
A hitelkártya hitele 45 napig INGYENES utána KURVA drága!!!!
Tehát SOHA nem lehet rajta csak a a 45 napnál fiatalabb hitel rész.
Minden korábbit a felvételtől (költéstől) számított 45 napon belül be kell fizetni!!!
Azaz max 45 napig hitelezheted magad... olcsón.
Erre való!
A következő fizetésig való rövid távú hitelre.
Legalábbis ép ésszel használva hitelkártyát.
Nagy marhaság 45 napon túli hitelét (költést) tartani rajta, azaz tartós hitelként használni.
Mert a 39,9% az naggggyon drága hitel.
A szokásos áruházi áruhitel is csak 20-25% volt, lett volna.
Pedig ez is méretes lehúzás.
A személyi kölcsön pedig valahol 15-20% körül.
Ehhez képest a 39.9%-t fizetni.
Nem vall nagy pénzügyi észre...
"egyébként hitelvizsgálat esetén a mostani keret 10%-át kaptam volna."
Tehát valójában közel fizetés képtelen voltál, már akkor is.
De beleugrottál a hitelkártya csapdába is, önként.
Csak mert lehetett.
Mégis mekkora tartozás van most rajta?!
A tartozás összegéből lehet saccolni a megoldás módját.
Mivel azt már tudjuk, hogy 25-30 eFt/hó törlesztést fogsz elbírni kb.
„Tudna itt valaki kulturált választ adni a lentebbi kérdéseimre.”
Majd biztosan kapsz olyat is, de azzal nem leszel kisegítve. De íme egy kevésbé kedves, de érdemben segítő válasz:
Ne várj a bank válaszára, mert nem fog válaszolni! Hanem haladéktalanul kezdj el részletekben fizetni, legalább a minimumösszeget (2-3 ezer Ft szokott lenni) megfizetve! Tudd meg, hogy a levelezés, telefonálgatás, ügyfélszolgálaton történő megjelenés, NEM AZONOS a teljesítéssel!
Kicsivel több belátóképességet kívánva, tisztelettel: g
@vadsuhanc
„A zálogjogosult bekapcsolódása után a hitel még fizetve volt két évig.”
És ezt nehéz lett volna közölni, rögtön a legelső kérdésben? Még mindig nem tanultad meg, hogy hablatyolás meg elhallgatás helyett a lényeges tényeket is közölni kell a kérdésben? Aztán csodálkozol, miért nem értem, hogyan kerül közjegyző a bekapcsolódós ügybe. Hát sehogy...
Ha a kölcsönt továbbra is fizetted a jelzálogjogosultnak, akkor ő azt nem mondta fel a bekapcsolódáskor. De kifejtettem már, hogy nem is kell felmondani. Megismétlen: a kölcsönszerződést nem mondta fel a bank! Akkor még nem.
Felmondta viszont később. Na, erről készült közjegyzői irat! És innentől kell azt a szájbalökött hitelt lejártnak tekinteni!
Köszönöm gerbera317!
Ami zavar ( bár lényegtelennek tűnik ) az az, hogy a bekapcsolódást engedélyező bírói végzésre hivatkozva a zálogjogosultnak végrehajtási jogot jegyeztek be az ingatlanomra.
Később a zálogjogosult jogutódja végrehajtást kezdeményezett és ekkor újra bejegyezték a végrehajtási jogát. Ugyan arra a tartozásra két külön végrehajtási számra hivatkozva.
Tehát, ha most megnézed a tulajdoni lapot azt látod, hogy két banknak is tartozom külön-külön végrehajtási eljárásban, és mindkét banknak végrehajtási joga be van jegyezve pedig a tartozás ugyanaz és az egyik bank beleolvadt a másikba.
Miért zavar az téged? Az ingatlant a végrehajtási eljárásban le kell foglalni, ami a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg. A vagyontárgyat minden ügyben le kell foglalni, tehát minden ügyben bejegyeztette a végrehajtó a vh-jogot? És akkor mi van? Ettől az ingatlant ugyanúgy csak egyszer lehet elárverezni. És a tulajdoni lap sem rohad szét attól, hogy ugyanazért a követelésért többször is lefoglalták az ingatlant. Érdemben ez akkor kezd el izgalmassá válni, ha sikeres árverés után felosztási tervet készít a végrehajtó, és abban mindegyik követelést ki akarja majd elégíteni (egyébnként nem fog ilyet csinálni). De hol van az még?
Érdemi kérdésed nincs? Az utóbbi időben nem volt.
Tisztelt Fórumozók!
Az eset amiben a segítségeteket kérem röviden: Több mint egy éve adtam kölcsön x összeget amelyből az 2/3 rész került csak vissza hozzám. Az 1/3 részre fizetési meghagyásos eljárást indítottam és már jogerős. Jelenleg a Végrehajtónál van az ügy befizettem a pénzt is ami a lefolytatáshoz szükséges. Kérdésem a következő. Mit vizsgál a végrehajtó miből próbálja visszaszerezni a pénzem? A számlája kong az ürességtől. A kocsi másnak a nevén van. Ingatlan van a tulajdonában 1/1 tulajdoni hányad tele jelzáloggal végrehajtási joggal. Egy Bt. kültagja aminek a bevétele éves nettó 20 millió. Lenne miből kifizetnie de hajlandóságot se mutat. Mikor és miről tájékoztat a végrehajtó? Előre is köszönöm a válaszokat.
Tisztelt gerbera317!
Nem tudom érdemi kérdése az, hogy a zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező végzés alapján lehet-e végrehajtási jogot bejegyezni a zálogjogosult javára az adós ingatlanjára?
Ha igen mi alapján lehet ugyanabban az ügyben ugyanazért a tartozásért lefoglalni mégegyszer az ingatlant?
Nagyon szépen köszönöm a hozzám való türelmedet.
Ezek nem érdemi kérdések, kedves Vadsuhanc, hanem szar ügyviteli kérdések! Érdemi kérdés az lenne, hogy jár-e valakinek kétszer is a követelés összege, csak azért, mert két végrehehajtás is indult (egyszer bekapcsolódott zálogjogosultként, egyszer pedig vh-záradékkak). Erre az érdemi válasz: nem.
Buksi, az első három sor teljesen felesleges volt, a bankszámla pedig nem "kong".
Érdemben: Hívd fel a figyelmét a végrehajtónak a bt-re, és kérd tőle, hogy ha valóban bt-kültag az adósod, folytassa le a Vht. 132/A. § szerinti eljárást.
Kedves gerbera317! Köszönöm. A végrehajtó nem néz utána milyen dolgai vannak? Én csak véletlen tudtam meg hogy tag a Bt-ben.
Kedves gerbera317!
Köszönöm! Ezzel a három soroddal azt hiszem megoldottad a kérdést. Rájöttem közben az általad írtak és az iratok alapján, hogy közel sem az történt amire én gondoltam és nem a végrehajtó a hibás a kétszeri lefoglalás miatt. Hosszú lenne leírni és nem akarlak terhelni, de a válaszod alapján valóban az történt, hogy a végrehajtást kérő kétszer akarja érvényesíteni a követelését a forintosítással kapcsolatos törvény mögé bújva. Termésezetesen ezt nehéz lesz bizonyítani, de meg kell próbálni mert nagyon egyértelműnek tűnik.
Köszönöm válaszod és türelmed!
Buksi
A bt-kültagság többnyre annyi mint a semmi, ezért a végrehajtó többnyire nem foglalkozik vele, akkor sem, ha tud róla. Ha a végrehajtást kérő tudomással bír arról, hogy a bt-kültagságból az adós csilliókat kaszál, akkor érdemes ezt az információt a végrehajtóval is megosztani, mert éppen ez lehet a gyors megtérülés kulcsa.
Megjegyzem, a 132/A. § a tagi betét mint követelés lefoglalásáról szól, és nem azonos a tag tagságából származó bevétel lefoglalásával.
Segítséget kérnék, előre is köszönöm.
A végrehajtó küldött egy levelet és nem teljesen értem. Ez az "eljárás kezdetén megfizetendő költségekről" szól, amit a végrehajtás kérőnek kell előlegezni. Eddig rendben.
Két táblázat van.
Az elsőben felsorol: minkadí 8 §, 9 §, 10 § szerint, valamint öltség általány, készkiadás, jutalék, utazási költségáltalány tételeket, össze is adja a végén (szép kis összeg)
Másik táblázat:
készkiadásra és munkadíjra és költségáltalányra egy - egy összeg. A végére ír egy "fizetendő összesen" összeget. Ez az összeg kb. a negyede az első összegnek. Most melyiket kell fizetni?
Egyszerúbb lenne, ha a szövegben említett csekket tényleg mellékelték volna ráírva az összeget, de azt nem küldték meg.
Azért van két számítás, mert a végrehajtási költségeknek csak egy részét kell az eljárás kezdetén megfizetni. Ezért először a végrehajtási ügyérték alapján kiszámítja a végrehajtás várható teljes költségét, majd a második kalkuláció arról szól, hogy ez alapján mennyi az eljárás kezedetén mefizetendő költségrész. Mindegyik számítás jogszabályon alapul.
Például egy 17.000 Ft ügyértékű ügyben a vh-költség 13.365 Ft, de az eljárás kezdetén 9000 Ft-ot kell megfizetni. Ugyanez az arány 496.000 Ft ügyértéknél 80.700 / 18.070 Ft; 23.296.599 Ft ügyértéknél pedig 1.678.810 / 85.000 Ft.
Nagyon köszönöm!
"Ezek nem érdemi kérdések, kedves Vadsuhanc, hanem szar ügyviteli kérdések! Érdemi kérdés az lenne, hogy jár-e valakinek kétszer is a követelés összege, csak azért, mert két végrehehajtás is indult (egyszer bekapcsolódott zálogjogosultként, egyszer pedig vh-záradékkak). Erre az érdemi válasz: nem."
Ez egy érdekes dolog, mert van egy Raiffeisen-Argenta csoportosulás, ahol az Argenta volt a hitel nyújtó és a Raiffeisen a refinanszírozó.
Ezekben a devizahitel ügyekben a jelzálog a Raiffeisen javára szól, de a követelés az Argenta tulajdona.
A bedőlt adósok ellen meginduló végrehajtást követi a Raiffeisen bekapcsolódása.
Van már rá precedens, hogy külön követelésként veszik figyelembe, mivel a két ügy jogalapja nem azonos.
Ez milyen állat? :)
Kedves gerbera317!
Egy kicsit kutakodtam nyomoztam. Volt már ilyen ügye és két héten belül törölték is a végrehajtás vagyis tuti fizetett. Hétfőn személyesen keresem fel a végrehajtót és tájékoztatom a témáról. Nagyon köszönöm a segítséget. Jelentkezem a fejleményekről.
Lenne még egy kérdésem. Ha eredménytelen a végrehajtás, akkor a végrehajtáskérőnek kell az összes költségeket megtérítenie?