végrehajtás kérdések

Mikor foglalta le a végrehajtó?

Üdv.Szeretném megtudni,hogy ha nekem tartoznak gyermek-tartás díjjal(jelentős összeg)de az adós ingatlanára jegyezték be a tartozást,több tartozással együtt-közmű,stb-akkor mikor kell a végrehajtónak az ingatlanát árverezésre kitűznie?Munkabér letiltás,inkasszó,stb folyamatosan nem vezet eredményre, már több éve!Köszönettel.

Koszi gerbera, a stilus maga az ember:)

OFF Nem "felé". ON

Mi nem érthető a 137. § (2)-ben? Ott az áll, hogy nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős. Ezt több végrehajtást kérő esetén úgy kell értelmezni, hogy legalább az egyik végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős. És teljesen mindegy, hogyan rendelték el a végrehajtást. A 114/A. § (1) szerint a bekapcsolódott zálogjogosultat ugyanazok a jogok illetik meg,mint bármelyik más vh-kérőt, legfeljebb a kényszer alkalmazása korlátozott.

Sziasztok!
Próbálom az ügyet úgy leírni, hogy egyértelmű legyen.
Lakastulajdon, ados ellen vegrehajtas, ados 1/1 -ben tulajdonos, lakcíme nem az ingatlan. Az ingatlanban haszonelvezo lakik, lakcime ingatlanban van. A vegrahajtasba rengeteg jogosult kapcsolodott be. A vegrehajtast nem a jelzalogjogosult inditotta, de az arveresi hirdetmeny alapjan az eljarasba bekapcsolodott. Minimalar a kikialtasi ar 100%-a.
A tulajdoni lapot lekerdezve az szerepel, hogy a haszonelvező szemelyes adoskent szerepel a jelzalog hitelben.
Kerdesem az lenne: hogy ebben az esetben sem terhelheti arveresi vevő tulajdonjogat a haszonelvezet, mivel a haszonelvezo felel a jelzalogtartozasert, függetlenül attol, hogy nem a jelzalogjogosult inditotta a vegrehajtast? Sőt meg az is elkepzelheto, hogy a jelzalogjogosult fele nem volt hatralek....

Koszonom a valaszt.

Közben elküldtem befejezetlenül.....

De inkább hagyjuk is. Még egyszer köszönöm a válaszod ami érthető amit írni akartam az már nem igazán azzal összefüggő, hanem az engedményezésről szóló szerződésben foglaltakról - a kamatok engedményezésével kapcsolatos - kérdésről szól ami nem igazán végrehajtási kérdés.

Köszönöm.

Tisztelt gerbera317!

Köszönöm a válaszod érthető és logikus. Az új Ptk 6:193.§. szerint „.."Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.”"

Nos az a gondom, hogy ez a szerződés a bírósági iratokban nem található és sem az engedményező sem az engedményes nem küldi meg nekem üzleti titokra hivatkozva.

Az új Ptk. a fenti jogszabályhely (3) bekezdése szerint a szerződéssel .."az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.

Vadsuhanc! Miért nem mindegy neked, hogy az engedményezés melyik Ptk. szerint történt? Az mindegyik szerint úgy történik, hogy az engedményező a követelését az engedményesre engedményezi. A különbség legfeljebb a fin§reszelésben van, de a lényeget tekintve nem. Arról nem is szólva, hogy az engedményezés soha nem a végrehajtásban történik; hanem az egy polgárjogi ügylet, és semmi köze a végrehajtáshoz. A végrehajtásban a végrehajtás kérő személyének a megváltozását állapítja meg a foganatosító bíróság, és ehhez nem vizsgál mást, csakis azt, hogy az engedményezés érvényesen megtörtént-e. Hogy az indoklásban a régi helyett az új Ptk-t idézi, annak nincs érdemi jelentősége. Egyébként pedig mi tart vissza attól, hogy az indoklást jogorvoslati igénnyel megtámadd?
A végrehajtást pedig a végrehajtható okirat szerint kell folytatni; attól csak az adós javára lehet eltérni, hátrányára nem. Úgyhogy a jogutód végrehajtást kérő hiába követel többet, mint a jogelődje, arra éppen a végrehajtó lesz, aki azt mondja, hogy "egy nagy lóf@szt, nem fogunk a vh-okiratban foglaltakon túlterjeszkedni".

És a bírónak a "hajaismilyen"...

Tisztelt gerberea317!

Köszönöm a válaszod. Értem én, hogy az élet nem áll meg az új PTK-vel..

Azért nekem nem egyértelmű, hogy a végrehajtáskérő és a bíróság az új PTK-ra hivatkozik és hivatkozhat - úgy, hogy a jogviszonyra vonatkozólag a régi PTH. alkalmazása van előírva - én ugyanezt nem tehetem meg.

Az engedményezéssel kapcsolatos megállapítások a kamatszámítás és a kamat engedményezésével nem ugyanazok.

(A régi Ptk. szerint az engedményezésről értesítés megszakította az elévülést.)

Ha a fizetési meghagyás jogerőssé vált, és a kézbesítése szabályos volt, akkor nincs lehetőség az elévülésre hivatkozni már a végrehajtásban.

Az ellentmondás elmulasztásával kvázi "elismertétek" a tartozást.

Ez a hajó elment.

Egyébként az elévülés az esedékességtől számít(ott volna).

Jogerős fizetési meghagyást (az Fmhtv. 32. § szerinti eset kivételével, de ez nem az) már nem lehet olyan körülményre hivatkozva megtámadni, amit a fizetési meghagyásnak ellentmondva is elő lehetett volna adni. Az elévülés a fmh jogerőre emelkedésétől ketyeg újra, és az elévülést minden egyes végrehajtási cselekmény megszakítja.

Üdv!

Amennyiben kaptunk fizetési meghagyást de arra nem reagáltunk így végrehajtás lett belole de időközben rájöttünk, hogy elvileg elévült már egy éve akkor amikor a közjegyzőhoz beadták a meghagyás miatt, akkor erre még tudunk sikeresen hivatkozni vagy végrehajtási szakaszban már nem hivatkozhatunk erre eredményesen? Illetve azt jól gondolom-e hogy az 5 év elévülés az a tartozás keletkezesetol számít és nem attól az időponttól kezdődik amikor a követeléskezelő megvásárolta az adott követelést (a kettő között 2 év telt el). Elnézést az ekezet nelkulisegert! Köszönöm előre is!

Köszönöm.

A haszonélvezeti jog nem forgalomképes, és így nem is foglalható.

KBS

Abban a kérdésben szeretnék tájékozódni, ::::,hogy az én lakásomra a testvéremnek van haszonélvezeti joga bejegyezve. Ő használja. Viszont kiderült,hogy adósságot halmozott fel / nem a lakással kapcsolatosan / és a végrehajtó már felszólította a tartozás rendezésére.
A kérdés az lenne,hogy a végrehajtó " ráléphet-e" az ő haszonélvezeti jogára?
Arra is lehet bejegyezni jelzálogot?? Lehet,hogy naívnak tűnik a kérdés, de felmerült bennem a kétség.

„„sikertelen árverés esetén, a földtörvény alapján az NFA automatikusan megveszi őket.”
Azt te csak hiszed. Az NFA lóf@szt se vesz meg, vagy ha mégis, elfelejti átutalni a vételárat. Hiába a törvény, de ez a gyakorlat. Bizony.”

Sajnos a gyakorlattal már találkoztam. Pontosan, ahogy leírtad, az NFA nem fizette meg a vételárat határidőben. Ezért az árverést utólag érvénytelenné nyilvánították, ugyanakkor a földtörvény alapján az ingatlan így is az állam tulajdonába került. A földhivatal a tulajdonba lépést bejegyezte. Ilyenkor a vételár azonban már nem a minimálár, hanem a kikiáltási ár lesz, amit az NFA-nak jogszabályi kötelezettsége megfizetni. A kutya ott van elásva, hogy erre vonatkozólag nincs határidő megszabva. Az eset egy NAV végrehajtási ügyben történt. Az adóhatóság felé az adós részéről el volt küldve minden irat, határozat, árverési jegyzőkönyv, és társai, de a vételár meg nem érkezése miatt az tovább követelt, és inkasszó útján ismét beszedte a követelést, majd megszűntette a végrehajtást. A volt adós meg hiába kérte az NFA-tól a vételárat, ugyanis az kizárólag a kiírt árverésben jogosultként megjelölt NAV felé volt köteles megfizetni, a NAV viszont ezt már nem kérte, mert a végrehajtás már megszűnt. Személyesen kellett a volt adósnak felkeresnie a NAV-ot, és kérnie, hogy a vételár jogosultjaként hívja le az NFA-tól az összeget, majd külön eljárásba írja jóvá, vagy térítse azt vissza.
De, ahogy írtad is, hiába a törvény, vannak olyan helyzetek, amik során, leginkább hatósági, illetve hivatali részről, visszaélnek velük. Jellemzően azért, mert rájuk nem, vagy csak ritkán vonatkoznak jogvesztő határidők.

„Egyébként, ha ennyire ragaszkodsz a fokozatosság elvéhez, akkor sem a becsérték-közlés ellen kell végrehajtási kifogást előterjeszteni, hanem a többi ingatlan becsérték-közlésének az elmulasztása miatt.”

Ez igaz volna, ha a többi ingatlanra is bejegyzésre került volna a végrehajtási jog. De nem került. Ráadásul a végrehajtási jog bejegyzéséről sem kerültem személy szerint kiértesítésre, arról is csak évek múltán értesültem jóval a végrehajtási kifogás benyújtására rendelkezésre álló 15 nap elteltét követően. A lényeg az volt, hogy a végrehajtó egyértelműen ezt a konkrét ingatlant célozta. Nehéz olyan cselekményt kifogásolni, amiről nem értesülsz..

„Helyesen tette a bíróság, hogy akár így, akár úgy, de elutasított.”

Ezt levezethetnéd nekem, jogi szempontból… akár így, akár úgy… Bocs, de én a kérelmemben pontosan, és világosan közöltem, hogy nem a becsérték összegét, hanem a megállapításának módját kifogásolom. Ha erre olyan válasz érkezik, hogy az általad is hivatkozott jogszabály alapján a végrehajtó összevonhatja az eljárásokat, akkor tudomásul veszem, és kész. Ehelyett a bíróság a hiánypótláskor kiszabott egy aránytalanul magas szakértői díjelőleget, közölte, hogy ha nem fizetem be, a kérelmem érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kifogásom.

„ Ez a sorsuk a célszerűtlen tartalommal előterjesztett kérelmeknek. ”

Nyilván nem vagyok jogász, fogalmam sem volt, mire célszerű az ügyben hivatkoznom, és akkor még nem rendelkeztem más irattal, csak a becsérték megállapítókkal. Miután a becsérték közlő iratokat megkaptam, arra hivatkoztam, amit ezek alapján én jogszerűtlennek, túlzónak, sérelmesnek éreztem. Csak olyan információkra tudtam hivatkozni, amik a megküldött iratokban rendelkezésemre álltak.

„A szakértői díj egyébként mitől irreálisan magas? Az legfeljebb 300 ezer Ft lehet, ami 100 milliós becsértékhez igazodik. Efölötti becsértéknél a szakértői díj nem változik.”

A szakértői díjelőleg meghatározásának módját az általad is hivatkozott rendelet tartalmazza. Az a becsérték függvénye, minimum 20 000Ft,- maximum 300 000 Ft.- Esetemben a becsérték összege egy adott összeget indokolt. Ezt az összeget közölte velem a becsérték közlő iratban a végrehajtó is. A bíróság a hiánypótlás során ettől eltért, és több mint háromszorosának letétbe helyezéséhez kötötte a kifogás elbírálását.
Egyébiránt a válaszaidban repkednek a százezrek, és a milliók, de itt az én kis rögvalóságomban ezek a tételek egy összegben kifizethetetlenek. Errefelé egy ingatlan értéke nem gyakran éri el a 10 millió forintot, egy átlagfizetés is a minimálbér környékén van.

„„a végrehajtó szerintem jogszerűtlenül járt el a becsérték megállapítás során. ezért a bank behívása az eljárásba egy általam kifogásolt cselekmény”
Na de könyörgön, melyik konkrét eljárási szabályt sértette meg a végrehajtó a becsérték közlésekor?”

A jogi végzettség hiányában én ezt nem tudhattam, de a Vht.-t bogarászva voltak ötleteim, és azokra hivatkoztam. Ilyen a fokozatosság elve is, és a Vht. 7. § vonatkozó része a becsérték megállapításával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a követelés értéke nem érte el az 500 000 Ft,-ot.

„„Aláírhat-e bizonylatot? Vannak kérdések”
A megoldás egyszerű: vh-kifogás + 15 ezer Ft illeték, és majd a bíróság megmondja a frankót. Mi tart vissza?”

Miután időközben elvesztettem az állásomat, és jelenleg aktív korúak ellátására szorulok, a bíróság teljes költségmentességet biztosított az ügyben, így mostantól semmi. Hetente besétálok a végrehajtóhoz, kikérem az ügy iratait, és megkifogásolom valamennyit. Ha nem a végrehajtó fogad, adja ki az iratokat, ad bizonylatot a másolásról, vagy nyilatkozik az ügybeli cselekményekről, megkifogásolom.

„„Ha persze nem köti irreálisan magas szakértői díjelőleghez”
Hagyd már azt a nymvadt szakértői díjat! A kifogásodban nyilván nem fejtetted ki, hogy te nem a becsérték megváltoztatását kéred, hanem azt sérelmezed, hogy a végrehajtó egyáltalán becsértéket közölt. De feljebb már leírtam, mit kell ilyenkor kérni.”

Ahogy fentebb is írtam, ezt tettem. Pontosan leírtam, hogy nem a becsérték mértékét kifogásolom, hanem, a megállapítás módját.

„„Csak épp az említett okiratokat a végrehajtó szándékosan nem küldte meg a végrehajtást kérő felé, mikor a Vht. 41.§ szerinti eljárást lefolytatta””

„OFF Nem "felé", hanem -nak -nek, baxi! ON”

OFF „baxi” ON Amúgy sorry… nem voltam jó nyelvtanból…

„Nem is köteles megküldeni. Arra köteles, hogy megkérdezze, elismeri-e az állításodat. Nem ismerte el, tehát pert kell indítanod. Mi nem világos ebben?”

Ok, ez egy kiskapu, amivel próbálja megúszni, hogy az ő hibájából évült el a követelés. Szerintem. Én a jogszabályból arra következtettem, hogy lényeges körülmény, hogy okirattal valószínűsítettem az elévülést. Mert mit is állítottam? Nem csak belekiabáltam az éterbe, hogy elévült, hanem, okiratokkal alátámasztott módon állítottam. Valahogy úgy, hogy: „Tekintettel arra, hogy a követelés egy a 2003. évi C törvény hatálya alá eső előfizetői szerződésből eredő díjtartozás, a jogszabály az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi követelések tekintetében az elévülési időt egy évben határozza meg, mely határidő, jogvesztő. A követelés, és vele együtt a végrehajtási jog, a Vht 57. § alapján, a végrehajtási aktában x, valamint y, egymást követő sorszámmal szereplő okiratok, - melyek keletkezése között az elévülési idő többszöröse telt el, - alapján elévült. Ezért kérem a Vht. 41. § szerinti eljárást az elévülés tekintetében lefolytatni. „

„Még annyit, hogy nagy nehezen kibökted, hogy a korábban osztatlan közös ingatlanok most külön helyrajzi számon vannak nyilvántartva. Nos, nyilván azért történt megosztás, mert ezek természetben is elkülönülnek egymástól. Ez alapozza meg, hogy a végrehajtó a Vht. 141. § (5) szerint, a tulajdoni illetőségeket külön-külön árverezze, de már a becsértékeket is így állapítsa meg. Ha netán úgy "vélelmeznéd", hogy a végrehajtó itt is törvényt sértett...”

Nem történt ilyen. Az osztatlan közös dolog ebből a szempontból nem lényeg, csak idekavartam, mert ez egy társasház több melléképülettel, és vannak egyéb tulajdonosok is, akik a végrehajtásban nem érintettek. A tulajdoni hányadok mindkét ingatlan esetében azonos módon voltak, vannak bejegyezve. És épp ez a gond, hogy nem külön-külön, hanem egyben próbálkozott, és pl. a másik ügyben ki sem küldte a becsérték megállapító iratokat. De esetemben meg kívánta kerülni, hogy lakóingatlannak minősüljön a lakás…
Értem én, hogy stresszes a meló, és nagyon sok az adminisztráció, ilyen ügyszám mellett pedig vannak hibák. A gondom az, ha ezek rendszerszintűek, és gyakorlattá válnak. Nonszensznek tartom azt, hogy előfordulhat, hogy évekig nem tudok egy eljárásról. Hogyan kifogásolhatnék meg olyan végrehajtási cselekményeket, amikről nincs tudomásom? Ha tudomásomra jutnak is, pl. inkasszó, nem tudom az intézkedés sorszámát. mire megtudom, már letelik a 15 nap, hiszen csak személyesen, fogadóidőben tudok információt kérni, ha kapok… mert eleinte nem kaptam, csak mikor segítséggel előkerítettem a vonatkozó IM rendeletet. Belátom amúgy, ha tévedek… volt több ilyen pontja az ügynek. Hibáztam, hogy nem indítottam azonnal megszüntetési pert, de próbáltam elkerülni, mert úgy éreztem, hogy ha hivatkozok valamire, okiratokkal alátámasztott módon, akkor azt figyelembe veszik. Ide a sajnos a jóhiszem, és a józan paraszti ész kevés.

„sikertelen árverés esetén, a földtörvény alapján az NFA automatikusan megveszi őket.”
Azt te csak hiszed. Az NFA lóf@szt se vesz meg, vagy ha mégis, elfelejti átutalni a vételárat. Hiába a törvény, de ez a gyakorlat. Bizony.
Egyébként, ha ennyire ragaszkodsz a fokozatosság elvéhez, akkor sem a becsérték-közlés ellen kell végrehajtási kifogást előterjeszteni, hanem a többi ingatlan becsérték-közlésének az elmulasztása miatt. Helyesen tette a bíróság, hogy akár így, akár úgy, de elutasított. Ez a sorsuk a célszerűtlen tartalommal előterjesztett kérelmeknek.

A szakértői díj egyébként mitől irreálisan magas? Az legfeljebb 300 ezer Ft lehet, ami 100 milliós becsértékhez igazodik. Efölötti becsértéknél a szakértői díj nem változik.

„a végrehajtó szerintem jogszerűtlenül járt el a becsérték megállapítás során. ezért a bank behívása az eljárásba egy általam kifogásolt cselekmény”
Na de könyörgön, melyik konkrét eljárási szabályt sértette meg a végrehajtó a becsérték közlésekor?

„Aláírhat-e bizonylatot? Vannak kérdések”
A megoldás egyszerű: vh-kifogás + 15 ezer Ft illeték, és majd a bíróság megmondja a frankót. Mi tart vissza?

„Ha persze nem köti irreálisan magas szakértői díjelőleghez”
Hagyd már azt a nymvadt szakértői díjat! A kifogásodban nyilván nem fejtetted ki, hogy te nem a becsérték megváltoztatását kéred, hanem azt sérelmezed, hogy a végrehajtó egyáltalán becsértéket közölt. De feljebb már leírtam, mit kell ilyenkor kérni.

„Csak épp az említett okiratokat a végrehajtó szándékosan nem küldte meg a végrehajtást kérő felé, mikor a Vht. 41.§ szerinti eljárást lefolytatta”
OFF Nem "felé", hanem -nak -nek, baxi! ON
Nem is köteles megküldeni. Arra köteles, hogy megkérdezze, elismeri-e az állításodat. Nem ismerte el, tehát pert kell indítanod. Mi nem világos ebben?

Még annyit, hogy nagy nehezen kibökted, hogy a korábban osztatlak közös ingatlanok most külön helyrajzi számon vannak nyilvántartva. Nos, nyilván azért történt megosztás, mert ezek természetben is elkülönülnek egymástól. Ez alapozza meg, hogy a végrehajtó a Vht. 141. § (5) szerint, a tulajdoni illetőségeket külön-külön árverezze, de már a becsértékeket is így állapítsa meg. Ha netán úgy "vélelmeznéd", hogy a végrehajtó itt is törvényt sértett...

„@dormantamas
Néhány nappal ezelőtt jelent meg egy másik topikban: „A végrehajtó, hacsak lehet, egész ingatlanra, beköltözhetően tűz ki árverést. Akkor is, ha az adósoknak több ügyük több végrehajtónál van. Ezt diktálja a Vht. 5. § (1)-ben megfogalmazott alapelv, és ezt kívánja a végrehajtást kérő érdeke, de nem utolsó sorban a végrehajtó érdeke is. Megjegyzem, az adósé is.”
Ezt kiegészítem azzal, hogy az ingatlan becsértékének közlésekor is erre kell törekedni. Ha az ügyek, vagy az ingatlan tulajdonosainak ügyei nem egyidejűleg indultak, a becsértéket tulajdoni hányadonként külön-külön is, de utólag egyben is meg lehet állapítani. A cél nem az, hogy minden az adós akarata szerint teljesüljön, hanem hogy végre behajthatóvá váljon a követelés. Ha esetleg ez nem volna világos...
Ezek után megkérdezem: Ha ezt így kell csinálni, akkor te mire alapozod, hogy

• a végrehajtó (és a bíróság) megsértette az eljárási szabályokat azzal, hogy az 1/2002. IMr. 24. § (1) szerint csatolta egymáshoz (a te szavaddal: „összevonta”) az érintett ügyeket, és így egyben árverezte az ingatlant?”

Köszönöm! Épp erre voltam kíváncsi. Valahogy sikerült elsiklani felette, így nem volt meg, hogy mi ennek a jogszabályi háttere. Ez esetben akkor megvan a jogalap. Ugyanakkor vannak az ügynek egyéb körülményei is, amiket később kifejtek, csak szeretnék végigmenni az általad felhozott pontokon.

„- a bíróság jogszabályt sértett, amikor a becsérték-kifogás elbírálását a Vht. 140. § (7) alapján a 39/2012. KIMr. 1. § szerinti szakértői díj letétbe helyezéséhez kötötte? Illetve mire alapozod az állításodat, hogy a bíróság ettől eltért?”

A becsérték megállapító irataiban a végrehajtó hivatkozik erre a konkrét jogszabályra, és helyesen a jogszabály alapján megállapítja a szakértői díjelőleg összegét. A végrehajtási kifogásomban jeleztem, hogy a problémám nem a becsérték összegével van, hanem az eljárások összevonásával. Nem a becsértéket vitattam, hanem a becsérték megállapító iratok kiállításának módját, és az ügyek összevonását. Ezt elvileg a Bíróság simán elutasíthatta volna a fentebb, általad hivatkozott jogszabályra hivatkozással. Két azonos telken lévő, valamikor osztatlan közösben lévő, most külön helyrajzi számon szereplő ingatlanról van szó. Egy lakás, illetve egy melléképület. A kifogásomban jelzett másik problémám az volt, hogy a végrehajtó miért ezekre, a résztulajdonban lévő, jelzáloggal érintett ingatlanokra vezette rá a végrehajtást, nem pedig a többi, tehermentesen és kizárólagosan az én nevemen lévő ingatlanra, amelyekről a végrehajtói akta szerint előzetesen tudomása volt. Azoknak bármelyikét árverezhette volna, és külterületi ingatlan révén, sikertelen árverés esetén, a földtörvény alapján az NFA automatikusan megveszi őket. Térül a követelés, és más, a végrehajtásban nem érintett felek érdeke sem sérült volna.

A Bíróság a hiánypótlásra felszólító végzésében a két érintett ingatlanra külön-külön, a rendeletben szabályozott összeg többszörösét, a melléképület esetében az ingatlan értékét meghaladó mértékű szakértői díjelőleg letétbe helyezését írta elő az elbírálás feltételeként! Hiába kértem írásban, hogy indokolja meg, miért tért el a jogszabálytól.

„- a bank nem mondhatja fel a veled kötött kölcsönszerződést, ha a zálogingatlant végrehajtás alá vonják? ”

Semmi. A bankkal nincs is bajom ilyen téren, hiszen természetes, hogy védi a jussát. Ugyanakkor a végrehajtó szerintem jogszerűtlenül járt el a becsérték megállapítás során. ezért a bank behívása az eljárásba egy általam kifogásolt cselekmény. Külön érdekesség, hogy a becsérték megállapító iratok a másik végrehajtási ügyben is elkészültek, azonban abban az ügyben nem kerültek megküldésre egyik érintettnek sem.

„Magad írod, hogy az ingatlan tulajdonosai elleni összkövetelés nem éri el a félmillió forintot sem. De hát akkor mi tartja őket - meg téged - vissza attól, hogy megfizessék a tartozásaikat, és így végre megszabaduljanak a hitelezőiktől meg a végrehajtótól?”

Ami a fizetést illeti, a másik végrehajtási ügy kötelezettje alig egy hónappal korábban kapta meg a végrehajtó felszólítását, és még a fizetésére várt, hogy megfizethesse a követelést. Az ő ügyében még semmilyen egyéb végrehajtási cselekmény nem történt azon túl, hogy a végrehajtó bejegyeztette a végrehajtási jogot, indított egy OEP lekérdezést, és kiküldte a felszólítást, meg a végrehajtási lapot. A követelést ő megfizette. Az én ügyemben az, hogy a követelés elévült. Álláskereső vagyok, leégve, jelenleg aktív korúak ellátásán, alkalmi munkákkal, így a forrásaim is korlátozottak. Illetve, hogy a végrehajtói akta átnézésekor több fiktív végrehajtási cselekményről találtam iktatott jegyzőkönyveket. Plusz az említett végrehajtónak több olyan ügyéről volt tudomásom, amikor jogszerűtlenül járt el, illetve jegyzőkönyveket hamisított. És ezt nem az általános ellenszenv mondatja velem, hanem bizonyított tények. Amikor pedig a saját ügyemben is ilyen nyomokra bukkantam, nem akartam simán lenyelni a békát.

„

• a végrehajtó meghamisította a jegyzőkönyveit? Konkrétumot nem írsz, csak példálózol.”

Ez a fórum nem az a fórum, ahol bizonyítékokat kell bemutassak. Konkrétumokat majd a büntetőügyben, a bíróságon. Illetve a feljelentésem mellékleteként. De a lényeg, hogy a saját okiratai bizonyítják több jegyzőkönyvéről, hogy valótlan tartalommal kerültek kiállításra.

„- a belátható időn belül történő megtérülés értéktelen külterületi ingatlanok végrehajtás alá vonásából várható? Miből gondolod, hogy a végrehajtónak ezt meg kell kísérelnie, és ez a fokozat nem hagyható ki? Vagy ha ezek az ingatlanok olyan értékesek, akkor miért nem te értékesíted, és fizeted meg a tartozásodat a vételárból?”

Tettem az értékesítésre kísérletet. A probléma, hogy magánemberként ez nem megy olyan gyorsan, itt vidéken. Viszont tekintettel arra, hogy az említett ingatlanok kivétel nélkül a földtörvény hatálya alá esnek, a kényszerértékesítés esetén, ha az árverés sikertelen is, a Magyar Állam tulajdonába kerülnek az NFA-n keresztül, aki minimáláron megveszi őket. Nem hiszem, hogy erről épp a végrehajtó ne tudna. Ahogy a lakóingatlan esetében, úgy ezek esetében is rendelkezésére állt minden adat annak eldöntésére, hogy térülne-e belőle a követelés, és biztosíthatlak, hogy bármelyikből egy összegben térült volna.

„- hogy a fizetési meghagyás kézbesítésekor a borítékon fel kell tüntetni a címzett nevén kívül az egyéb azonosító adatait is? Miért a bíróság meg a végrehajtó hibája, hogy ugyanazon a levelezési címen több azonos nevű személy is bújkál (egyesek szerint: bujkál), akik aztán röhögve egymásra mutogatnak, ha egy hatósági eljárásban emiatt fennakadás keletkezik?”

Nyilván nem, de magában a fizetési meghagyásban már illett volna. Akkor a levelet kézhez kapó azonnal látja, hogy az nem neki szól, és meg tudja tenni a szükséges lépéseket, pl. jelzi a bíróság felé, hogy valami nem stimmel. A jelenleg hatályban lévő jogszabályok már előírják, az egyéb egyedi azonosító feltüntetését, az akkor érvényben lévők még csak „javasolták”. Nyilván nem hibáztatom a bíróságot emiatt, ez az akkori jogszabályi környezetből adódó hiba. Az is a történet részét képezi, hogy épp ekkoriban költöztem el hazulról, tanulmányi, és családi okokból is. A bejelentett lakcímem megmaradt, de a bejelentett tartózkodási helyem már másik városban volt. Emiatt én soha nem is értesültem a fizetési meghagyásos eljárásról. A végrehajtásról is csak több évvel később! És mivel akkor még nem tudtam, miként működik ez, csak feltételeztem, hogy ezt így simán elrendelte a bíróság az adott végrehajtási lappal. Viszont, ha a fizetési meghagyás eljut hozzám, akkor annak eleget tehettem volna, vagy ellentmondhattam volna akkor, és az ügy nem kerül végrehajtási szakaszba. Megjegyzem, a fizetési meghagyásból magából, kiderül, és igazolható, hogy a követelés már korábban elévült.

„- a Pp. 12. § szerint a bíróság részéről nem jelenthet be elfogultságot olyan, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható? Megjegyzem, ennek inkább örülni kellene.”

Ok… de mi az az ok? Az indoklások sántítanak, sőt részben valótlanságok. Ráadásul ugyanazen bírák más előttük korábban tárgyalt ügyben, sosem jelentették be az elfogultságukat. Azokat el tudták pártatlanul dönteni? Ha igaz volna, amit most leírtak, akkor is fennálltak ugyanezen körülmények. Sőt, akkor még édesanyám, aki most az egyik esetben az elfogultságnak részben indoka, félként szerepelt a polgári ügyben. A személyes jóbarátság pedig abszolút vicc, hiszen én sosem találkoztam az adott bíróval. A nevét sem ismertem ezelőtt.

Miért kellene neki örülni? Az áttétel miatt a fizetési meghagyás tekintetében a mai napig nincs döntés. Ez az a fizetési meghagyás, ami alapján kiállításra került a végrehajtási lap, és folyamatban van a végrehajtás, aminek a mesterségesen hatályban tartása, eredményezte, hogy közben bebocsájtást nyert a bank az ügybe, esetleg felmondja a kölcsönszerződést.
„

• a végrehajtási eljárásban kizárólag a végrehajtónak végrehajtási cselekményeket foganatosítani? Megjegyzem, a Vht. nem ismeri az „aszisztens” fogalmát. Ismer viszont mást, aki aláírhat. És ha egy bizonylatot mégiscsak egy „aszisztens” ír alá, az érdemben mit változtat a végrehajtáson?”

Tisztábamn vagyok vele, hogy ismer mást. De illenék tisztázni, hogy az adott illető, aki az irodában a végrehajtó tevékenységét végzi, az beletartozik-e az erre jogosult személyek körébe. Ki ő? Végrehajtó helyettes? Nem. A végrehajtó helyettes ez esetben tudomásom szerint más, hiszen van olyan végrehajtói irat az aktában, amit ő írt alá, ebbéli minőségében. Végrehajtó tanonc? Nem tudok róla… A végrehajtói iroda egy munkatársa? Milyen munkatársa? Milyen jogkörei vannak? Jogosult kiadmányozni? Jegyzőkönyvet készíteni? bizalmas adatot kezelni? Aláírhat-e bizonylatot? Vannak kérdések…

„És mi az, amit még sorolhatnál? Konkrétan, a felsorolással szembe állítva, hogy a Vht. szerint azt hogyan kell(ene) csinálni.
Az előadásodból az jön le, hogy csak „megpróbálta”, tehát az árverés nem járt sikerrel.Kérdésem: Ebből neked mi sérelmes?”

Idézzünk klasszikust? Avagy a kormányszóvivő a közpénzek közpénz jellegének elvesztéséről: „De sikerült?”

Az árverés nem járt sikerrel, viszont most a banknál ott pattog a labda, hogy elkezdi-e egy összegben követelni az amúgy harmadik személy által a mai napig pontosan fizetett hitelt.
A vélt sérelem többnyire csak „vélt” marad, mivel a sérelmező (többnyire az adós) csak azért véli sérelmesnek az eljárást, mert nem ismeri a szabályokat. Sok esetben a sérelmezőnek sem igazságérzéke, sem jogérzéke, de gyakran még a lelkiismerete sincs meg ahhoz, hogy felfogja, mennyire rosszul látja a dolgokat. És ha volnál szíves nem összetéveszteni a vélelem és a vélekedés fogalmát, azt szerintem többen is megköszönnének itt.
Sajnos nem vagyok elég művel, főleg nem jogi szempontból, hogy minden megfogalmazásban érzékeljem az egyes fogalmak között a jelentésbeli eltéréseket. Ezért elnézésetek kérem, de több kevesebb sikerrel tanulni járok ide.

„Azt pedig senki nem fogja neked bebizonyítani, hogy a végrehajtó eljárása szabálytalan, sem itt sem a bíróságon. Arra neked kell rámutatnod, a 217. § szerint, és a bíróság csak azt fogja vizsgálni, hogy az tényleg úgy van-e.”

Ha persze nem köti irreálisan magas szakértői díjelőleghez, vagy nem hivatkozik arra, hogy pl a jogorvoslat okán való felfüggesztés csak egylehetőség, amivel nem él az eljárásban. Érdekes amúgy, hogy a Vht. alapján a végrehajtási ügyben a jogorvoslati kérdésekben az a bíróság dönt, aki a saját kizárását kérte elfogultság okán a fizetési meghagyásos eljárásban. Már csak azt kell tisztázni majd, hogy kinek az irányában elfogultak…
„
A megszüntetés iránti perben neked kell bizonyítanod, hogy a végrehajtandó követelést a végrehajtandó határozat meghozatala óta megfizetted, vagy egyébként megszűnt, vagy elévült. Nem követelheted, hogy azt valaki más bizonyítsa be helyetted.”

Nyilván. De tettem egy kísérletet, hogy peren kívül szűnjön meg az ügy, tekintettel arra, hogy a követelés elévülését a végrehajtói aktában fellelt okiratokkal , szerintem több mint valószínűsítettem. Csak épp az említett okiratokat a végrehajtó szándékosan nem küldte meg a végrehajtást kérő felé, mikor a Vht. 41.§ szerinti eljárást lefolytatta, így annak nem is lehetett tudomása arról, hogy a végrehajtó hagyta az ügyet elévülni, mikor erre válaszul nyilatkozott. Majd most a perben, már másképp kell legyen.

Nem, Vadsuhanc. Az új Ptk. hatályba lépésével a régi Ptk. hatálya alatt kötött jogügyletekben megállt az élet. De jobbat mondok. Mivel te a régi Alkotmány hatálya alatt születtél, az új Alaptörvény szerint még csak levegőt venni sincs már jogod...
ON

Tisztelt Fórumozók!

A hitelező 2010-ben végrehajtási eljárást kezdeményezett ellenem a végrehajtást elrendelték.

Amennyiben a kölcsönszerződésben a hitelezővel a régi PTK szerint kötöttünk szerződést és a szerződés szerinti kikötés az, hogy a vitás esetekben a régi PTK alapján kell eljárni érvényes-e a végrehajtási eljárásban történt engedményezés kapcsán az új 2013. évi V. törvény PTK alkalmazása az engedményezésre való hivatkozás és az erre való hivatkozásra történt jogutódlás megállapítása?

Dehogynem ugyanaz. Az egyéni vállalkozó az erről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, a nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében. Más szavakkal: az egyéni vállalkozó olyan magánszemély, aki a saját neve alatt folytat gazdasági tevékenységet.
Aki azt akarja hogy a magánszemélyi mivolta és a gazdasági tevékenysége egymástól elkülönüljön, annak céget kell alapítania.

KBS

No de az XY egyéni vállalkozó sohasem lesz azonos XY magánszeméllyel... :-O

A fenét nem!