végrehajtás kérdések

Tisztelt zoli3232!

Fontos előrebocsátóan rögzíteni, hogy rendszerint közigazgatási hatósági eljárásban hozott jogerős/végleges döntés, szabálysértési vagy büntetőjogi felelősséggel összefüggésben hozott jogerős és végrehajtható határozat vagy bírósági ítélet, illetve polgári peres/nemperes eljárásban hozott jogerős és végrehajtható határozat (végzés vagy ítélet) szolgálhat végrehajtási eljárás alapjául.

Egy pénztartozás akkor válik végrehajthatóvá, adhat végrehajtásra alapot, ha az erre irányuló kereseti kérelemnek helyt adott, avagy csak a pénz követelésére irányuló, 3.000.000Ft-ot meg nem haladó követelés kapcsán a közjegyző jogerőre emelkedett és végrehatjhatóvá vált fizetési meghagyást bocsátott ki, avagy a védekezést elő nem terjesztő alperes terhére kibocsátott fizetési meghagyás jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

Ezen túlmenően fő szabály szerint egy kivételes eset van: a valamely, fentiek szerinti eljárásban - a közjegyző előtti eljárásban ez nem lehetséges - a felek által kötött és jóváhagyott egyezség.

Az Ön esetében az egyetem magyarán perelheti Önt, melyről nem köteles értesíteni.

Majd a bíróság a kereset vagy a közjegyző a fizetési meghagyás megküldésével értesíti.

Addig "nincs teendője".

Ha nem kapott jogerősített ítéletet, akkor éljen kifogással a végrehajtás kapcsán (rossz címre küldték, hirdetményi idézés került elrendelésre vagy nem vette át a bírósági leveleket, akkor lehetséges ez), amit küldjön meg a végrehajtónak.

A kifogás elbírálásáról a végrehajtást elrendelő bíróság dönt, mely végzését a végrehajtó által megküldi Önnek.

Addig kérje a végrehajtás felfüggesztését.

Ha végrehajtási eljárás jogszerű, akkor mind az egyetem perköltségét, mind a végrehajtó költéségét viselnie kell.

Végrehajtók egyébként rendszerint első eljárási cselekményként felhívják a tartozás önkéntes rendezésére az adóst, ami gyakorlatilag értesítést is jelent a végrehajtási eljárás megindulásáról, egyéb értesítési kötelezettsége a végrehajtónak azonban nincs.

Egyébként minden kifejezett ilyen irányú kérelemre a végrehajtó - szükség esetén a végrehajtást kérő vagy más szerv megkeresését követően - az adóst köteles tájékoztatni, így végrehajtás folyamatban létéről, a tartozás mibenlétéről, az eljárás jogi- és ténybeli alapjáról (mi alapján, miért indult az eljárás, illetve miért folyik).

A végrehajtó egyebekben köteles biztosítani az iratokba való betekintést és saját költségére az iratokról való másolatkészítést és (az elektronikusan rendelkezésre állókról elektronikus úton való nem hiteles másolat adását kivéve, mely ingyenes) másolatkiadást is.

Tisztelt Fórumozók!

2010ben egy félévet jártam egy egyetemre ahová nem jártam be, mert el kellett kezdenem dolgozni. A dologgal nem is foglalkoztam, de kaptam most 2018 decemberben egy levelet egy végrehajtótól. A tandíjtartozásom rendezésére szólít fel és persze magának is rárakott mindenféle címen kb 100 ezer forintot. Az egyetem neptun oldalára beléptem, melyről azt sem tudtam, hogy 8 év után még beléphetek. Ott van egy 2015ben írt üzenetet miszerint ha arra emailben nem válaszolok akkor elismerem a tartozást. Kérdései ezek lennének:

• Ha az egyetem nem értesít csak a belső neptun rendszeren a tartozásról 3 évvel azután, hogy a tanulói jogviszonyom megszűnt velük az rendben van?
• Kell e az egyetemnek vagy a végrehajtást elrendelő jegyzőnek értesítenie engem a végrehajtásról? (semmi nem érkezett eddig, ez a mostani is csak egy sima levél, ajánlva, tértivevénnyel semmit nem kaptam)
• Az egyetem neptun rendszerében a tartozás él. Ha azt most befizetem, akkor a végrehajtó egyéb díjait be kell fizessem? Hiszen akkor a tartozás az egyetemen megszűnik, így a végrehajtóval nekem semmi dolgom onnantól.

@dormantamas
Néhány nappal ezelőtt jelent meg egy másik topikban: „A végrehajtó, hacsak lehet, egész ingatlanra, beköltözhetően tűz ki árverést. Akkor is, ha az adósoknak több ügyük több végrehajtónál van. Ezt diktálja a Vht. 5. § (1)-ben megfogalmazott alapelv, és ezt kívánja a végrehajtást kérő érdeke, de nem utolsó sorban a végrehajtó érdeke is. Megjegyzem, az adósé is.”
Ezt kiegészítem azzal, hogy az ingatlan becsértékének közlésekor is erre kell törekedni. Ha az ügyek, vagy az ingatlan tulajdonosainak ügyei nem egyidejűleg indultak, a becsértéket tulajdoni hányadonként külön-külön is, de utólag egyben is meg lehet állapítani. A cél nem az, hogy minden az adós akarata szerint teljesüljön, hanem hogy végre behajthatóvá váljon a követelés. Ha esetleg ez nem volna világos...
Ezek után megkérdezem: Ha ezt így kell csinálni, akkor te mire alapozod, hogy
- a végrehajtó (és a bíróság) megsértette az eljárási szabályokat azzal, hogy az 1/2002. IMr. 24. § (1) szerint csatolta egymáshoz (a te szavaddal: „összevonta”) az érintett ügyeket, és így egyben árverezte az ingatlant?
- a bíróság jogszabályt sértett, amikor a becsérték-kifogás elbírálását a Vht. 140. § (7) alapján a 39/2012. KIMr. 1. § szerinti szakértői díj letétbe helyezéséhez kötötte? Illetve mire alapozod az állításodat, hogy a bíróság ettől eltért?
- a bank nem mondhatja fel a veled kötött kölcsönszerződést, ha a zálogingatlant végrehajtás alá vonják? Magad írod, hogy az ingatlan tulajdonosai elleni összkövetelés nem éri el a félmillió forintot sem. De hát akkor mi tartja őket - meg téged - vissza attól, hogy megfizessék a tartozásaikat, és így végre megszabaduljanak a hitelezőiktől meg a végrehajtótól?
- a végrehajtó meghamisította a jegyzőkönyveit? Konkrétumot nem írsz, csak példálózol.
- a belátható időn belül történő megtérülés értéktelen külterületi ingatlanok végrehajtás alá vonásából várható? Miből gondolod, hogy a végrehajtónak ezt meg kell kísérelnie, és ez a fokozat nem hagyható ki? Vagy ha ezek az ingatlanok olyan értékesek, akkor miért nem te értékesíted, és fizeted meg a tartozásodat a vételárból?
- hogy a fizetési meghagyás kézbesítésekor a borítékon fel kell tüntetni a címzett nevén kívül az egyéb azonosító adatait is? Miért a bíróság meg a végrehajtó hibája, hogy ugyanazon a levelezési címen több azonos nevű személy is bújkál (egyesek szerint: bujkál), akik aztán röhögve egymásra mutogatnak, ha egy hatósági eljárásban emiatt fennakadás keletkezik?
- a Pp. 12. § szerint a bíróság részéről nem jelenthet be elfogultságot olyan, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható? Megjegyzem, ennek inkább örülni kellene.
- a végrehajtási eljárásban kizárólag a végrehajtónak végrehajtási cselekményeket foganatosítani? Megjegyzem, a Vht. nem ismeri az „aszisztens” fogalmát. Ismer viszont mást, aki aláírhat. És ha egy bizonylatot mégiscsak egy „aszisztens” ír alá, az érdemben mit változtat a végrehajtáson?
És mi az, amit még sorolhatnál? Konkrétan, a felsorolással szembe állítva, hogy a Vht. szerint azt hogyan kell(ene) csinálni.
Az előadásodból az jön le, hogy csak „megpróbálta”, tehát az árverés nem járt sikerrel. Kérdésem: Ebből neked mi sérelmes?
A vélt sérelem többnyire csak „vélt” marad, mivel a sérelmező (többnyire az adós) csak azért véli sérelmesnek az eljárást, mert nem ismeri a szabályokat. Sok esetben a sérelmezőnek sem igazságérzéke, sem jogérzéke, de gyakran még a lelkiismerete sincs meg ahhoz, hogy felfogja, mennyire rosszul látja a dolgokat. És ha volnál szíves nem összetéveszteni a vélelem és a vélekedés fogalmát, azt szerintem többen is megköszönnének itt.
Azt pedig senki nem fogja neked bebizonyítani, hogy a végrehajtó eljárása szabálytalan, sem itt sem a bíróságon. Arra neked kell rámutatnod, a 217. § szerint, és a bíróság csak azt fogja vizsgálni, hogy az tényleg úgy van-e.
A megszüntetés iránti perben neked kell bizonyítanod, hogy a végrehajtandó követelést a végrehajtandó határozat meghozatala óta megfizetted, vagy egyébként megszűnt, vagy elévült. Nem követelheted, hogy azt valaki más bizonyítsa be helyetted.

KBS: Köszönöm, akkor megpróbálok utánanézni, hogy a bíróság egyáltalán megkapta-e.

„Nem vagy kicsit grafomán?”
Jogos... igen. Kissé... De a lényeg, benne van a bíróság végzésében, hogy a vht. 41.§ szerinti eljárás sikertelen volt. Igazoltan.

Nem vagy kicsit grafomán?

Ha a végrehajtásban évült el a követelés, az jó indok a perre. De igazolni kell, hogy a Vht. 41. § szerinti eljárás eredménytelen volt.

„Milyen hivatkozással?”
A Bíróság legutóbbi elutasító végzésében közölte, hogy megtehetem, mert a Vht. 41. szerinti eljárásban a vh kérő nem ismerte el az elévülést. A bíróság pedig az én kérésemre nem szünteti meg, az okiratok ellenére sem, mert az az álláűspontja, hogy ez csak egy lehetőség számára, nem kötelezettség, annak ellenére sem, hogy a Vht. 57§ re hivatkozva több beadványomban kértem, csatolva a végrehajtó korábbi hozzászólásomban említett jegyzőkönyveit, melyek bizonyítják az elévülés tényét.

„„megindíthattam a végrehajtás megszüntetése iránti pert.”
Milyen hivatkozással?

Nekem úgy tűnik, nincs jelentősége annak, amit kérdezel.”

Az az igazság, hogy nem szeretném ennyiben hagyni a dolgot. Úgy érzem a végrehajtó, és a helyi bíróság is visszaélt a hivatalával. De a "vélelem" kevés ahhoz, hogy konkrét lépéseket tegyek az ügyben. A lényeg, hogy végrehajtási kifogást nyújtottam be akkor a végrehajtó becsérték megállapító iratai kapcsán, mert sérelmeztem, hogy 1/1-ben megpróbálta elárverezni az otthonunk, kihasználva, hogy a másik résztulajdonos ellen is indult egy végrehajtási eljárás előtte. A kifogásom az ügyek, általam jogellenesnek vélt összevonása miatt nyújtottam be. A bíróság pedig a becsértéktől függetlenül irreális szakértői díj letétbe helyezéséhez kötötte a kifogásaim elbírálását, a kérdésemet azzal kapcsolatban, hogy miért tért el a vonatkozó rendeletben foglaltakról (a rendeletben szabályozott szakértői díjelőleg közel háromszorosát kérte letétbe helyezni), ignorálta. Ráadásul megkeresett a bank, akinél kölcsönt vettünk fel, hogy az ingatlan végrehajtás miatt felmondja a köklcsönszerződésünk.Közben a beszerzett végrehajtói iratokból kiderült, hogy a végrehajtó több ízben meghamisíthatta a jegyzőkönyveket, így produkálhatott pl. sikertelen ingó foglalást, inkasszót, letiltást, illetve érdekes módon a jelzáloggal is terhelt lakóingatlant célozta, a több, a követeléssel értékarányban álló egyébb,tehermentes, kizárólagos tulajdonú külterületi ingatlan helyett, annak ellenére, hogy ezekről is volt tudomása, a lekérdezései alapján. Kiderült az is, hogy a végrehajtási eljárást megelőző fizetési meghagyásos eljárásban a bíróság simán összekevert az édesapámmal. A bírósági iratokból az sem megállapítható, hogy a fizetési meghagyás melyikünknek szólt! Ellentmondtam, erre az ügyet elfogultságra hivatkozva áttették... a bírói indítványokból pedig kiderült, hogy puszi pajtása vagyok az általam sosem látott, édesapám korú bírónak, illetve a másikuknak pedig az általam sosem ismert anyai nagymamám, általános iskolában tanára lehetett, a több mint 20 éve elhunyt édesanyám pedig egy éven át iskolatársa. Közben a végrehajtó saját jegyzőkönyveivel valószínűsítettem a végrehajtási jog elévülését, és kértem az eljárás felfüggesztését, először az alapügyben, majd a bank bekapcsolódási eljárásában. (Két jegyzőkönyv, egymást követő iktatószámmal, köztük az elévülési idő többszöröse telt el... )Kértem ugyanezek alapján a vht 41. alapján lefolytatni az eljárást... no ez úgy nézett ki, hogy a csatolt iratokat a végrehajtó nem küldte a vh-kérő felé, csak egy sorban kérte, hogy nyilatkozzon, hogy van-e, és mennyi a fennálló követelése.... A végrehajtó helyett többször egy kollégája írt alá, írt leveleket, bizonylatokat, a végrehajtó nevében, aki nem helyettes végrehajtó... csak egy asszisztens. És még sorolhatnám... A lényeg, hogy nem szertném annyiban hagyni a dolgot, így számomra releváns infó, hogy jogszerűen állapította-e meg akkor a becsértéket a végrehajtások összevonásával.

„megindíthattam a végrehajtás megszüntetése iránti pert.”
Milyen hivatkozással?

Nekem úgy tűnik, nincs jelentősége annak, amit kérdezel.

„Volt egy perem ahol született egy itélet és meg kellett volna fizetnem az alperesnek az eljárás költségét.
Az itéletben nem szerepelt hogy milyen számlaszámra fizessem meg.
Az alperes nem küldött nekem fizetési meghagyást melyben közölte volna a számlaszámát.
Igy jogos, hogy végrehajtási költségekkel kell megfizetnem?”

Nekem a Bíróság írta elő az illetékfizetési kötelezettséget, annyival, hogy "rója le", anélkül, hogy megírta volna a módját... se számlaszám, se egyéb rendelkezés. Bementem, és az eltt a megoldásuk, hogy egy a4-es papírra felnyaltam illetékbélyegben, amit aláírtam, egy sornyi hivatkozással a határozatra, amiben kiszabták. De ehhez személyesen be kellett mennem.

Tisztelt Fórumozók! Először is köszönöm a korábbi hozzászólásaimra érkezett válaszokat. Ma végre eljutott odáig az ügy, hogy megindíthattam a végrehajtás megszüntetése iránti pert. Márciús úta rengeteg kísérletet tettem arra, hogy peren kívüli eljárásban próbáljam megszüntetni , sikertelenül, de végre megnyílt a perindítás lehetősége. A keresetet benyújtottam. Ugyanakkor a végrehajtási iratok áttekintésekor számos olyan tény került napvilágra amit nem szeretnék annyiban hegyni. De ehhez előbb szeretnék meggyőződni az igazamról, semmint alaptalanul járjak el. A kérdésem a következő: Melyek az egyes végrehajtási eljárások összevonásának szabályai, illetve mely jogszabályokban kerülnek szabályozásra. Esetemben az történt ugyanis, hogy a végrehajtó a becsérték megállapító iratának metgfogalmazása alapján az ingatlan 1/1-ben kívánta árverezni, úgy hogy a két résztulajdonos ellen külön-külön megindult végrehajtási eljárásokat összevonta, és a becsérték közlő iratokat csak az ellenem folyó eljárásra hivatkozással küldte meg. Az egyes végrehajtási eljárásokbamn más az adós személye, más a végrehajtást kérő személye, a követelések összege pedig külön-külön, illetve együtt sem éri el a Vht. 7§-ban taglalt 500000Ft-ot. Az eljárásokban a végrehajtó személye, és az árverezni kívánt lakóingatlan közös. Az ellenem folyó eljárás esetén fennálhat, a hivatkozás, hogy a követelés hosszú időn át nem térült, de a másik eljárás mindössze egy hónappal korábban indult, és a végrehajtási cselekmények kimerültek a végrehajtási jog bejegyzésében, a végrehajtási iratok megküldésében, illetve egy OEP lekérdezésben. Sem ingó foglalás, sem inkasszó, sem letiltás, nem volt a becsérték megállapítást megelőzően, sőt a becsérték megállapító iratok sem kerültek abban az ügyben postázásra, csak a jelzálogjogosult felé. Az adós részére csak az én ügyemben készült iratok letttek megküldve. jogszerű ez így? Mely jogszabályok, jogszabályhelyek alapján? Én, személy szerint úgy érzem, hogy nem, de biztosra szeretnék menni, mielőtt megteszem a következő lépéseket.

(Egyszer egy bíró azt mondta, ha másképp nem megy, adja fel postán rózsaszín utalványon.)

Ja, te voltál az alperes? Akkor lefordítom még magyarabbra, mert látom, nem boldogulsz az értelmezéssel: a fizetésre kötelezett (tökmindegy, hogy alperes vagy felperes) vegye fel a kapcsolatot a teljesítés jogosultjával (tökmindegy, hogy alperes vagy felperes), egyeztessen vele, milyen módon szeretné a teljesítést, átutalás esetén tudakolja meg a számlaszámát is, majd pedig fizesse meg a tartozását.

gerbera

• igy gondoltam én is, de mivel velem nem vette fel az alperes a kapcsolatot nem tudtam a kötelezettségemet teljesíteni.

ezért nem értem hol hibáztam!

Az ítélet nem arról szól, hogy a felperes közölje a számlazámát, hanem arról, hogy az alperes fizesse meg a tartozását. Lefordítom, mit jelent ez magyarul: az alperes vegye fel a kapcsolatot a felperessel, egyeztessen vele, milyen módon szeretné a teljesítést, átutalás esetén tudakolja meg a számlaszámát is, majd pedig fizesse meg a tartozását. Ha esetleg nem lett volna egyértelmű...

gerbera
Megkerdeznem Tőled ha nem közlik a szamlaszamot akkor Te hova utánad a pénzt?

„Végül is a végrehajtóknak is meg kell élni valamiből”
Ha ez a végkövetkeztetés, akkor az rendkívül éles elmére vall. Na de személyeskedés nélkül: A bíróság kötelezett téged valamire, aminek nem tettél eleget, sőt, kísérletet sem tettél rá. A törvény ilyenkor lehetőséget ad a jogosultnak, hogy kényszer alkalmazását kérje. És kérte is. Mi találsz ebben méltatlannak (a te szavaddal élve: érdekesnek)?

.... Hát ez számomra érdekes!
Végül is a végrehajtóknak is meg kell élni valamiből!

Nem.

Nem lett volna kötelesség megkuldeni hogy milyen szamlaszamra utaljam el az összeget???

Igen.

Kovács_Béla_Sándor

Volt egy perem ahol született egy itélet és meg kellett volna fizetnem az alperesnek az eljárás költségét.
Az itéletben nem szerepelt hogy milyen számlaszámra fizessem meg.
Az alperes nem küldött nekem fizetési meghagyást melyben közölte volna a számlaszámát.
Igy jogos, hogy végrehajtási költségekkel kell megfizetnem?

„Lehetséges az hogy fizetési meghagyás nélkül, birósági végrehajtási felhívást kapok?”

Bírósági felhívást? Mire? (A bíróság nem hív fel, hanem elrendeli a végrehajtást. De nem fizetési meghagyás alapján, mert az a közjegyző dolga. Felhívást a végrehajtó küld, egyfajta első cselekményként. Szóval nézd meg jobban, mi történt, aztán kérdezz újra. Egyébként - ha az a kérdés - nincs végrehajtás végrehajtható döntés nélkül.)

Sziasztok!
Lehetséges az hogy fizetési meghagyás nélkül, birósági végrehajtási felhívást kapok?
Köszönön a segítséget!

Érdeklődni kellene a bíróságon, hogy hozzájuk beérkezett-e.
(Ismerek konkrét ügyet, ahol két évig húzódott egy kifogás elbírálása. De abban pert nyerünk a bírósággal szemben az eljárás indokolatlan elhúzódása miatt.)