végrehajtás kérdések

Mi a jelentősége?

Azoktól kérdezném, akik azt az érvelést fogadják el, hogy a licitnapló lezárásával az árverésnek vége van.

Ezek szerint a licitnapló lezárásakor a legmagasabb ajánlattevőé az ingatlan? A végrehajtó hogyan állapítja meg azt, hogy a végrehajtás eredményes volt-e vagy sem. Mert ennek megállapítása szükség szerűen következik a Vht-ből ugyanis, ha a végrehajtás eredménytelen akkor annak jogkövetkezményei is lehetnek.

Mi történik akkor, ha a licitáló győztes személy nem fizeti ki a vételárat? Akkor ki lesz a győztes pontosan?

Szeretném figyelmetekbe ajánlani a Vht.153. §. (2) bekezdését amely az ingatlan árverezéséről szól.. Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát

1. az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából,

Ebből egyértelműen kitűnik, hogy az aláírt árverési jegyzőkönyv lesz - más kizáró ok hiányában - az az időpont amikortól az árverési vevő az ingatlan tulajdonosának számít. És nem a licitnapló lezárása.

Vadsuhanc

Ne keverjük. A licitnapló lezárása az árverés befejezését jelenti. Ez egy technikai részlet, bár igen fontos.

A végrehajtó a licitnapló lezárása, vagyis az árverés befejezése után tudja megállapítani, hogy az eredményes volt-e vagy sem.

Az eredményes árverést követően küldheti meg a jegyzőkönyvet aláírásra a nyertes ajánlattevőnek.

A hivatkozott jogszabályhely szerint a vételt igazolja a megküldött jegyzőkönyv, nem az árverés sikeres befejezését. Olyan, mintha az ingatlan adás-vételi szerződésből nem azonnal, hanem napokkal később kapnál egy példányt postán.

Az árverési vevőnek ezzel igénye keletkezik arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze.

Ha a licit nyertese nem fizet, arra is megvannak a szabályok a Vht.-ben, de ez az árverés befejezését nem érinti.

Illetve nem megküldi aláírásra, hanem felszólítja, hogy jelenjen meg a végrehajtó irodájában aláírásra.

Kedves oligaliga!

Ezek szerint a licitnapló lezárásával megállapítható, hogy a legmagasabb ajánlattevő az lett az árverési vevő és sikeres az árverés, nem történt semmi szabálytalanság ?

Ez a kérdésem? Hogyan záródhat le az árverés, ha ezek nem kerületek megállapításra?

Egyébként szeretném megemlíteni a kérdező alapkérdését...:

„.." melyik időpont számít az árverés hivatalos befejezésének?..”"

Az árverési jegyzőkönyv aláírása nélkül, hogyan fejeződhet be egy árverés? ( pld)

Vadsuhanc,

miért, egy "senki többet harmadszor (KOPPPP)" esetén nem fejeződik be egy árverés? De. Már nem licitálhat senki. Árverésnek hívjuk azt, amikor emberek egyre magasabb árat ajánlva próbálnak egymás elől megszerezni valamit.

Amint befejeződött az árverés - tehát már senkinek sincs joga újabb licitet tenni -, el lehet kezdeni az adminiszrációt, megállapítani, hogy minden szabályos volt-e, rögzíteni ezt, meg a nyertest, meg az árat jegyzőkönyvben, értesíteni, akit kell, etc etc etc.

Egyébként visszakérdezek. Ha még nem zárult le egy árverés szerinte az aláírásig, akkor miért ne adhatnék be egy magasabb licitet? Egy le NEM zárt árverésnél licitálhatok, nem?

Vadsuhanc

A Vht. 132/G.§ (1) bekezdése alapján igen, az árverezett árverési vevője az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező. (kivéve, ha az előárverezésre jogosult élt e jogával)

Az árverés akkor lesz sikertelen, ha

• a licitnaplóban nem tett ajánlatot, vagy
• az árverési vevő nem fizette meg a vételárat.

Elektronikus árverés esetén a jegyzőkönyv aláírásának hiánya nem befolyásolja az árverés befejezését.

Az aláírás hiánya az árverési vevő részére az előleg elveszítését jelent.

Egészen pontosan miért fontos ez?

A licitnaplóval nincs vége az árverésnek, akkor is, ha a jogalkotó zárójelben így emlegeti. A Vht. módosítását már a végrehajtók bevonása nélkül végezték a fiúk (mert ők mindent jobban tudnak), a végrehajtók meg csak fogják a fejüket.

A licitnapló lezárását követően még lehet, hogy a vevő nem is írja alá az árverési jegyzőkönyvet, vagy aláírja, de nem fizeti meg a vételárat. Tessék megnézni, mit mond erre a Vht.: 132/G. § (5) Az árverés sikertelen, ha nem tettek közzé a licitnaplóban vételi ajánlatot, vagy az árverési vevő a vételárat nem fizette meg a (3) bekezdésben foglaltak szerint. Ahogy Vadsuhanc is pedzegeti, a licitnapló lezárásakor még nem lehet tudni az árverés végső eredményét, a végrehajtó azzal még nem állapított meg semmit, tehát az árverésnek nincs vége.

Az a gond, hogy jogalkotó túl választékos akar lenni, és hol licitnapló lezárását, hol árverés végét emleget, és nyilvánvaló, hogy fin§ja sincs, mi mit jelent ténylegesen. Az ilyen sz@rul kihirdetett normákat a végrehajtói gyakorlat tölti meg tényleges tartalommal, az a gyakorlat pedig régi, néhány perces árverési gyakorlaton alapul, amikor is az árverést a végrehajtó megnyitotta, a kikiáltási árat kikiáltva a licitet megkezdte, az utolsó vételi ajánlat után kikiáltással lezárta a licitet, majd elkészítette az árverési jegyzőkönyvet, azt a vevő aláírta, a vételárat kifizette (ha nincs rá halsztás) és akkor de csakis akkor volt vége az árverésnek. Ugyanez a végrehajtói gyakorlat él tovább a hatvan napos elektronikus árverés esetében is, ha a egyszer jogalkotó olyan töketlen volt, hogy nem tud egyértelműen fogalmazni. És ezt a gyakorlatot a bíróság is elfogadja, azzal, hogy adott esetben tényleg megengedi, hogy a licitnapló lezárását kelljen az árverés napjának tekinteni.

Megjegyzem, hogy amire ti hivatkoztok (és innentől ez nyelvtani értelmezés), az nem az árverés napjáról szól, hanem az árverés végéről. Tehát a töketlen jogalkotó emleget licit végét, árverés végét, míg ezzel szemben a határidők az árverés napjától számítódnak.
A 240/D. § a végrehajtó helyettesről azt mondja, hogy árverést nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet. Az árverési jegyzőkönyv aláírásánál ott kell lennie a végrehajtónak, mert a törvény szerint csak ő tarthat árverést. Márpedig ha ott van, akkor az bizony még az árveréshez tartozik, és - ahogy korábban már kifejtettem - a gyakorlat szerint ezt kell az árverés napjának tekinteni.

Ugassatok bele nyugodtan, biztosan jobban értetek hozzá.

Ha elfogadom, hogy a licitnapló lezárása nem egyenlő az árverés befejezésével, akkor drbjozsef bejegyzésére visszatérve: „Ha még nem zárult le egy árverés szerinte az aláírásig, akkor miért ne adhatnék be egy magasabb licitet?” Hisz a Vht. 132/F.§ (6) bekezdése szerint ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül új licit érkezik, az árverés időtartama az ajánlattételtől számított 5 percig meghosszabbodik.

Ez azt is jelentené, hogy a licitnapló zárása után még 15 napig tehetek új ajánlatot.

Jó, akkor fogadjuk el, hogy a licitnapló lezárása azonos az árverés végével. Csakhogy ezek egyike sem azonos fogalmilag az árverés napjával. A vita (vita?) itt azon folyik, mit kell az árverés napjának tekinteni. Erről pedig éppen nem rendelkezik a Vht.

Eredeti kérdés:

„Üdv, szeretném megkérdezni, hogy ingatlanárveréskor melyik időpont számít az árverés hivatalos befejezésének? A hirdetményben közzétett befejezési dátum/időpont, vagy az árverési jegyzőkönyv kelte? Köszönöm.”

A kérdező csak arra volt kíváncsi, hogy az árverés befejezésének mi számít.

A kérdésedre:

Az elektronikus árverés nem egy napig tart. Mit értesz árverés napja alatt?

Rövid kérdésem még, hogy a törvény szerint mikortól és miért lesz valaki árverési vevő ?

Akkortól amikor a legmagasabb licitet megtette vagy akkor amikor a jegyzőkönyvet aláírta és a vételárat kifizette?

A Ti indokolásotokból az tűnik ki, hogy valaki tesz egy legmagasabb licitet akkor kész befejeződött az árverés mert Ő az árverés győztese......

Értem a törvény szövegét és értem az érveléseteket, de aláírt jegyzőkönyv nélkül, ami megállapítja az árverési vevő kilétét az egész mit ér ?

Egyébként mégegyszer idézném az eredeti kérdést...

„.." melyik időpont számít az árverés hivatalos befejezésének?..”"

Azt is megjegyezném, hogy a Vht. az árveréssel kapcsolatosan szinte minden jogkövetkezményt és jogorvoslatot az aláírt árverési jegyzőkönyvvel kapcsolatosan fogalmazza meg.

Vadsuhanc

Nem szerintünk, hanem a Vht. szerint az lesz az árverési vevő, aki az utolsó licitet adja. Elektronikus árverés esetén csak az előzőnél magasabb ajánlatot adhatsz, szóval igen, a legmagasabb vételi ajánlat nyer.

Akkor is árverési vevő, ha a vételárat végül nem fizeti meg. Ennek több következménye is van, pl. az előleget elveszíti, a következő árverésen nem vehet részt, stb.

A jegyzőkönyv nem megállapítja, csak rögzíti az árverési vevő személyét.

Tehát a törvény azt mondja ki, hogy az elektronikus árverésen legmagasabb ajánlatot tevő a licitnapló lezárásakor az árverési jegyzőkönyv és a vételár megfizetése nélkül rendelkezik az árverési vevő jogaival?

Kedves oligaliga!

Pontosan ez hol található a Végrehajtási törvényben?

Köszönöm a megtisztelő válaszod.

Milyen jogokra gondolsz?

Pld kérheti-e az ingatlan átadását az abban lakó személyek kilakoltatását stb...

Csak azért kérdem, mivel Ő szerintetek és a törvény szerint is árverési vevő - én a törvényben nem találtam bár ez lehet az én figyelmetlenségem de nem is kaptam választ hol keressem - így jogai is vannak annak ellenére, hogy nem írta alá a jegyzőkönyvet és nem fizette meg a vételárat.

Persze, kérheti az ingatlan átadását, miután aláírta a jegyzőkönyvet és kifizette a vételárat.

Vht. 154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.

Vht. 154/A.§ (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

Ha nem írta alá a jegyzőkönyvet és/vagy nem fizette ki a vételárat:

Vht. 155. § (1) Az árverés sikertelen, ha

1. nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét, vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a becsérték összegét, illetve annak 70%-át;
2. az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá; vagy
3. az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.

Kedves oligaliga!

Na most akkor nem értem... Azt írtátok itt többen, hogy a licitnapló lezárásával a legmagasabb vételi ajánlatot
tevő az már árverési vevő a többi adminisztráció. Az állításotok szerint akkor miért nem illeti meg az árverési vevőt a törvényben foglalt jogai?

Most akkor ahhoz, hogy valaki árverési vevő legyen és ebből kifolyólag keletkezett jogait gyakorolhassa csak szükséges az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése ?

Még mindig nem tudom a licit "győztesét" a Vht. alapján miért kell árverési vevőnek tekinteni az árverési jegyzőkönyv aláírása nélkül....

Mert a végrehajtási eljárásban ez a neve.

A jogai attól függnek, mikor mit enged a Vht.

Mint a végrehajtást kérő: ez a neve akkor is, ha még nem indította meg a végrehajtást, de akkor is, ha már a felosztási terv is elkészült. Pl. a végrehajtást kérő hiába pattog, hogy a végrehajtó foglalja le az adós ingatlanát, ha a végrehajtást kérő egyébként nem perkálta le a végrehajtási költségek előlegét, és emiatt szünetel az eljárás.

Kedves oligaliga!

Kérlek ne haragudj meg, de ez a téma és a kérdés nem a végrehajtást kérőről szól, hanem az árverési vevőről.

Azért a kettő nem ugyanaz.

Tisztelettel irányodban.

Nem is mondtam, hogy ugyanaz a személy. Ezek után viszont felmerült bennem a kérdés: az eljárás menetét mennyire ismered?

Melyik eljárás menetére gondolsz pontosan?

Azért egy végrehajtást kérő és egy árverési vevő tudom mi az ami nem azonos.

Kezdetnek magát a végrehajtást, utána jöhet maga az árverés.

Mire vagy kíváncsi kedve oligaliga? Azt azért tudom, hogy a végrehajtást kérő nem szükségszerúen azonos az árverési vevővel.