végrehajtás kérdések

Tisztelt Hozzáértők!

Hitelre vásárolt autónkat 2012-ben tartozás miatt visszakellett adni a banknak. A bank a gépjármű átvétele és beszámítása után , még 1175 eft tartozást állapított meg. Sajnos munka nélküli voltam és az általa felajánlott részlet fizetést nem tudtam elfogadni és fizetni, ezért 2012-ben végrehajtást indított és a nevemen levő ingatlanra jelzálog jogot jegyeztetett be a bank.
2012-ben sikerült elhelyezkednem de a tartozás további rendezése ügyében nem kerestek meg..
Azonban most 2018. májusában ugyan erre a közjegyzői ügyszámra hivatkozva, ugyanaz a végrehajtó, egy másik számomra ismeretlen cég /végrehajtás kérő/ nevével letiltatta a fizetésemet. Az új végrehajtási lap 2018- évben lett kiállítva.

Szeretném megkérdezni, hogy ez így szabályos-e , vagy érdemes ez ügyben lépnem.
Választ előre is köszönve

„2012-ben sikerült elhelyezkednem de a tartozás további rendezése ügyében nem kerestek meg.”

Úgy akartad írni : 2012-ben sikerült elhelyezkednem de a tartozás további rendezése ügyében nem kerestem meg a bankot.

Igen én nem kerestem meg a bankot, mivel már előzőleg sem tudtam megállapodni vele, ezért tett jelzálogot az ingatlanra.

És szerinted a banknak honnan kellett volna tudnia, hogy elhelyezkedtél? Annyira azért nem akartál fizetni, azóta +6 év kamata ráment még...

A végrehajtási lapból kiderül, hogyan értesítettek a végrehajtásról. Ha az nem volt szabályos (kellett volna kapnod az elindulásról levelet), ott lehet keresnivalód, de azzal is csak elodázod a dolgot, mert legfeljebb újra kibocsátja a végrehajtó a végrehajtási lapot.

Egyébként figyelj rá, hogy a letiltás ellenére is nőhet a tartozás, ha magas a kamata.

Kedves Amy!

Egy ügyben csak egy végrehajtási lap állítható ki alapesetben.

Szerintem - és ez nem bántás - fogalmad nincs mi történt körülötted. Pontosítanod kellene az egészet mert ez így törvénytelennek tűnik... Mondom tűnik, de ettől még lehet jogszerű olyan körülmények miatt amit Te nem írtál le vagy nem tartasz fontosnak.

Ennél lényegesen egyszerűbb lesz a dolog: a jogosult engedményezte a követelését valakire. Nincs itt új végrehajtási lap, csak a kérdező nincs tisztában a fogalmakkal. Letiltó intézkdés lesz az.

Nem ezzel van a problémám, hanem azzal, hogy az új végrehajtást nem a bank, kérte hanem egy új cég és kevesebb a tőke, mint a jelzálog összege.
A kérdés az hogy az szabályos-e hogy egy teljesen ismeretlen
cég akivel nem is volt kapcsolatom újra végrehajtást kért.

A kamat növekedést tudom.
A tartozást vállalom , de az ingatlant nyugodtan elárverezhette volna, mégsem tette. Nem lakás az ingatlan.

Akkor ezért várt 6 évet , hogy sok kamatot is betudjon szedni.

A végrehajtásról a bérjegyzékemből értesültem.

Két végrehajtási lapom van. Az egyik 2012 évi a másik 2018 évi.

Ugyanarra az ítéletre vagy fizetési meghagyásra? Az nem lehet.

Nem hülyeségeket kéne itt irkálni, hanem fogni a két végrehajtási lapot, és összehasonlítani őket. Különösen a végrehajtandó határozatnak a számát kellene megnézni. Ha az mindkét végrehajtási lapon ugyanaz, akkor még azt kell megnézni, hogy az első végrehajtási lappal nem csak részkövetelésre indítottak-e végrehajtást.

Ahogy elsőre mondtad: a legvalószínűbb, hogy az egyik nem végrehajtási lap, hanem egyéb végrehajtási irat: jegyzőkönyv, letiltás, átirat ilyesmi.

Tegnap újra átnéztem a papírokat, a 2012-ben végrehajtási jog bejegyzéséről kaptam ügyiratot, melyben a fellelhető
ingatlanra volt végrehajtás, ezt meg is találták.
Bejegyezték a zálogjogot.
Most 2018-ban valóban letiltási értesítőt kaptam melyben ugyan arra a ügyszámra hivatkozva letiltatták a fizetésemet.a első végrehajtás kérő miért nem tiltotta le a fizetésemet, hisz a végrehajtó ugyanaz és megtalált volna előbb is. Tudom a késedelmi kamat.:(
6 év telt el. Azt is érzékelem ahogy a tartozást eladta, a bank, csak akkor a bejegyzett zálogjoggal mi van.
Ez az új faktoring cég a fizetésből megkapja a Neki járó pénzt a bank meg gondolom tőle kapta meg az átadott/eladott/követelésért a pénzt.

Bocsánat, hogy nem volt pontos a írásom.

A kérdésem az, ha mondjuk két év alatt kifizetem a tartozásomat a fizetésemből, akkor a megterhelt ingatlannal mi lesz?
Tudok valamit tenni, vagy teljesen jogosan történt minden

A tartozás kifizetését nem vitatatom.
Nagyon szépen köszönöm az eddigi válaszokat.

„Tegnap újra átnéztem a papírokat”
Legfőbb ideje volt.

„a fellelhető ingatlanra volt végrehajtás”
Ez nem tűnik hihetőnek.

„Bejegyezték a zálogjogot.”
Ez egészen biztos, hogy nem igaz.

„2018-ban valóban letiltási értesítőt kaptam”
Na ugye?

„a első végrehajtás kérő miért nem tiltotta le a fizetésemet”
Mert nincs rá jogosultsága.

„Tudom a késedelmi kamat.”
Rosszul tudod. A végrehajtást kérőknek fontosabb a gyors megtérülés, mint a szaros késedelmi kamat. Ha beleolvasol a fórumba, tömkelegét találod azoknak a témáknak, amelyekben arról van szó, micsoda engedményekre hajlandóak egyes vh-kérők az azonnal teljesítés fejében. Késedelmi kamat - ugyammá'...

„akkor a bejegyzett zálogjoggal mi van.”
Mi lenne? A követeléssel együtt az is átszáll az új jogosultra. Egyébként vh-jog lesz az...

„Ez az új faktoring cég a fizetésből megkapja a Neki járó pénzt a bank meg gondolom tőle kapta meg”
Nem jól gondolod. A bank ebből már nem lát egy lyukas garast sem.

„kifizetem a tartozásomat a fizetésemből, akkor a megterhelt ingatlannal mi lesz?”
Mi lenne? A végrehajtó feloldja a foglalás alól.

„Tudok valamit tenni”
Például abbahagyod az írkálást.

„A tartozás kifizetését nem vitatatom.”
Ez a beszéd! Fizesd meg a tartozásodat, és rendben lesz minden.

Ne ezen vekengj, hanem vizsgáld meg, nem évült-e el a követelés. De szerintem szakértő segítséget kellene kérned, egyedül aligha boldogulsz. (Szakértő segítségen nem a Fórumot értem.)

Köszönöm a segítséget az elévülés felmerülése miatt szakértőhöz fordulok.

gerbera317

Nem irkálok többet!
Szerintem Neked sem,főleg nem ilyen stílusban.

Üdv, szeretném megkérdezni, hogy ingatlanárveréskor melyik időpont számít az árverés hivatalos befejezésének? A hirdetményben közzétett befejezési dátum/időpont, vagy az árverési jegyzőkönyv kelte? Köszönöm.

Az árverési jegyzőkönyv kertének a napja az.

Üdv,

A cégemet adótartozás miatt végrehajtás alá vonták. Cégvagyon gyakorlatilag nincs, vagyis mögöttes felelősség miatt (Bt) várható a személyem elleni VH. Kérdéseim: (ha valaki netán tudna informálni, azt megköszönném)

1. Ingatlanom nincs, amiben lakom az az egyik gyermekem 100%-os tulajdona. Milyen intézkedést foganatosíthatnak ezzel kapcsolatban, veszélyben van-e az ingatlan?
2. Autóm nincs, de ingóságok akadnak. Főleg olyan berendezések, melyek a cégtől függetlenül végzett munkámhoz -alkotó, művészeti tevékenység-, használatosak. Ezekre az eszközökre foganatosítható-e VH?
3. Nem vagyok házas, de barátaim nyilván vannak. A VH kapcsán őket vagy hozátartozóimat (pl. gyerekek, akikkel nem bár nem lakom együtt), érheti-e bármiféle inzultus, megkeresés?

És egy céges kérdés a végére: A cég székhelye jelenleg szívességi alapon egy ismerősöm magánlakásába van bejegyezve. A VH miatt azonban ki akar tenni onnan -érthető módon-, viszont nem tudom, hogy mennyire szerencsés ilyenkor székhelyet változtatni, mivel konkrét időpontom van a NAV-tól személyes megkeresésre? Át tudnám jelenteni a céget a lakásba ahol élek, de nem szeretném hogy ebből esetleg gond legyen és azt sem tudom, hogy az ingatlan tulajdonos gyerekemnek ebből származhat-e bármi problémája?

Gerbera317

Köszönöm a választ, egy jogszabályhelyet esetleg tudnál adni, amire hivatkozni lehet? Ismételten köszönöm...

Nincs külön jogszabály. Árverés van. Annak részei pedig: 1. eleje (árverési megnyitása és licit kezdete) 2. közepe (licit és annak lezárása) 3. vége (árverési jegyzőkönyv elkészítése és aláírása). Hajdanában ez egyetlen napon volt, most ez széthúzódhat 60+ napra. Na, akkor ebből a 60+ napból mi tekintendő árverés napjának? A kezdő napja fogalmilag kizárt. A licit lezárásának napja meglehetősen önkényes választás, mert miért éppen az legyen? Marad tehát a befejező aktus, az árverési jegyzőkönyv aláírásának napja. Van-e még kérdésed?

Nincs. :) Ennél kielégítőbb választ elképzelni se lehet, köszönet a részletes magyarázatért. Üdv.

A Vht.-ben ilyen utalás van :

„132/D. §
(3) Az elektronikus árverési rendszer az árverési hirdetmény közzétételének és a licitnapló lezárásának (az árverés befejezésének) időpontját automatikusan rávezeti a hirdetményre, amely ezzel kiegészülve jelenik meg az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.”

Az árverés soha nem a licit lezárásával ér véget. Hajdanában is, amikor a végrehajtó kikiáltotta, hogy "először, másodszor, senki többet: harmadszor", azzal csak a licit zárult le, az árverés maga nem. Utána még megállapította a végrehajtó - először szóban, majd jegyzőkönyvbe foglalva - az árverés eredményét, elkészítették hozzá a jegyzőkönyvet, azt aláírták, lepecsételték, és az eljárás befejező időpontja (dátum + óra:perc) az aláírás időpontja volt, nem pedig a licit lezárulásáé.
Ma sincs ez másként. Nem véletlenül írom lejjebb, hogy az árverésnek is van eleje, közepe, vége. Az eleje + 30 nap határidő azért nem működik, mert akkor még további 30 napig tart az árverés, tehát fogalmilag is kizárt ennek az alkalmazása. És ha az eleje nem választható ki önkényesen az árverés napjául, akkor miért éppen a közepét lehetne? Minden amellett szól, hogy a jegyzőkönyv aláírásának napja tekintendő az árverés napjának.
A bíróság gyakorlatában egyébként az "in dubio pro..." elv érvényesül, és ha a kérelmező szempontjából a licitnapló lezárásának időpontja előnyösebb valamilyen határidő miatt, a bíróság hajlik arra, hogy kedvező határozatot hozzon. De ez nem teremt feltétel nélkül követendő precedenst.

Szerintem pedig: akkor van vége, amikor eldőlt nyertes.
Amivel bizony VÉGET ÉRT az ÁRVERÉS!

A többi már csak háttér adminisztráció.

A jegyzőkönyv aláírása MINDIG a jegyzőkönyvezett esemény VÉG E UTÁN történik, így az árverésről is.

Sőt, gyakran a jegyzőkönyv megírása is...

A Vht. egyértelműen utal arra, hogy az árverés befejezésének a licitnapló lezárását kell tekinteni.
132/D.§ (3) bek., 132/F. (6) bek., 132/G. (3) bek.