Üdvözlet Mindenkinek!
Egy régi (bár vitatott) tartozás ügyében, ahol a VHT. 41§ szerinti eljárást is megindítottam időközben, a végrehajtó megkereste a munkahelyemet. A fizetésemet 50% tartásdíj levonás terheli, ezt már előző megkereséskor lenyilatkozta a mh. Viszont a végrehajtó a munkahelyemtől kéri az ezzel kapcsolatos kibocsátó hatóság nevét és az ügyszámot. A kérdésem, hogy ezt a munkahely kiadhatja -e a végrehajtónak. Adatvédelmi oldalról aggályos számomra, hiszen az a válási végzés, amiben ez le van írva, rám tartozik; a tartásdíj levonáshoz, ezt persze a munkahelyen bemutattam, az alapján foganatosítják. Viszont ezt a munkahely kiadhatja -e harmadik fél részére, vagy ha a végrehajtó ezt kéri, akkor tőlem kérheti, vagy a kiállító hatóságtól (bíróságtól)?
A munkahely kvázi a cél (levonás) miatt kezeli ezt az adatot, de a végrehajtónak van -e joga ennek az adatnak a kiadását, a munkahelyemtől kérni?
végrehajtás kérdések
zsofar,
Nem pontosan értem, hogy számoltak, de a szabály maga egyszerű :
„ Vht. 63. § * A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.”
Ha az fizetésemelés volt - tehát a korábbi fizetésed része -, és amúgy anélkül is több a fizetésed a nettó 400-nál (tehát az 50% után 200-nál több marad), akkor ezt, mint a fizetésed részét, teljes egészében levonhatják. Valszeg jogszerű volt.
Nagyon szépen köszönöm a magyarázatott így már értem. Egy kérdésem lenne még. Ha volt fizetés emelésünk és visszamenőleg 2 hónapót kaptunk meg amit hóközi kifizetésként kaptam meg. Ennek is vonták az 50% majd a kapott összeget levonták a bérszámfejtésen a 200.000.- ból és a havi kifizetés ennyivel kevesebb volt a havi béremnek. Jogszerü? Köszönöm a választ.
zsofar: A Vht. 63. §-a kiterjesztő, speciális rendelkezést alkalmaz az olyan adósok tekintetében, akiknek ezt a vagyon helyzetük indokolja. A bírósági végrehajtási eljárásban minden haladéktalan, abban az esetben, ha magasabb a munkabér, akkor mindenkinek az érdeke a mielőbbi megtérülés. Akárcsak a hatósági átutalási megbízásnál: Ott is a mentes összegen felül korlátlanul levonható. Természetesen a "levonható" kifejezés nem a munkáltatói mérlegelésre utal.
Miért nem a munkáltatór kérdezed?
Egyébként ha szabályosan csinálja, akkor legfeljebb 200K-t fizet ki neked.
Szép napot! Szeretném megkérezni ha nekem 400.000.-. nettó fölötti a fizetésem és a munkáltató 50% levonja a 200.000.- feletti részt 100% -ban köteles levonni vagy vonható ? Változtak a szabályok: munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000,-forintot
A határidő az árverést követő 30. nap elteltével lejárt. Nincs helye további határidő tűzésének. De lehetsz jófej, és mondhatod neki, hogy kap három hetet, és ha a 22. napon még ott találod, beadod a keresetet.
Tisztelt gerbera317!
mielőtt megindítom a pert, ugye fel kell szólítanom, hogy hagyja el az ingatlant és adja birtokba? Itt 30 napos hatridőt kell megadni neki vagy elég a 15 nap is a kézhezvételtől?
Az adós ottlakása a törvény erejénél fogva jogalap nélküli: „154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.” A végrehajtó éppen azért adhatja át az ingatlant a vevőnek akár kényszerrel is, mert az adós ottlakása a 30 nap elteltével jogalap nélkülivé vált. És az adós nem nyerte vissza a jogalapját a felfüggesztés által. A felfüggesztés csak a végrehajtót akadályozza abban, hogy átadja a vevőnek az ingatlant, de nem ad az adósnak jogalapot a továbblakásra.
Az általatok javasolt lakáskiűrítési per kapcsán lenne kérdésem...Miért lesz jogalap nélkül a birtokos az ingatlanban, ha a bíróság felfüggesztette a végrehajtást és ezért nem adta birtokba a végrehajtó? Ő ezzel fog védekezni és attól tartok, hogy a lakáskiűrítési per során is ezt a pert fel fogja függeszteni a bíróság amíg az a polgári per le nem zárul amiben a végrehajtás felfüggesztését elrendelték. Vagy az már megalapozza a jogalap nélküli birtoklást, ha tulajdnosként nem engedélyezem az ott lakást? Köszönöm, ha segítetek..
B.Balazs,
Milyen közmű ez? Téged csak a vízmű érdekel, a többi az előző tulajdonos problémája.
Ha a tartozást kifizeted, akkor a szülő tartozását fizeted ki, mert ő állt szerződésben a közművel. Azért a gyerek nem felel. Persze, megpróbálkozhatsz azzal, hogy a fizetési meghagyásra beírod a szülő ÉS a gyerek nevét, egyetemleges felelősökként, bízva abban, hogy nem mondanak ellen. Még be is jöhet. De a pert a gyerek ellen elbuknád.
Üdvözlök mindenkit, vettem egy lakást árverésen, a lakók kiköltöztek, de több százezer forintos közüzemi tartozást hagytak. A lakás és a közüzemek a szülő nevén voltak, akitől nem tudom jövedelem híján behajtani a tartozást. Van-e lehetőség a gyermektől behajtani? Illetve számít-e, hogyha időközben másik lakcímre jelentkezett be (új lakcímkártya) a gyermek?
@osztap köszönöm!
@medtrans71
mi meg annyira bíztunk benne, hogy ennél konkrétabb tényállást adsz elő...
A tényfukar elsőbálozók valahogy mindig megsértődnek gerberán, pedig ha vennéd a fáradságot, és esetleg utánajárnál a végrehajtónál, hogy az ügyedben mikor és milyen iratok keletkeztek, akkor sokkal konkrétabb választ kapnál tőle.
medtrans71,
Az elévülést "kívülről" nem lehet megmondani. Befáradsz a végrehajtóhoz, mindegyik ügyben kéred, hogy nyomtassanak ki Neked dokumentumlistát. Ha azon két egymást követő sor (végrehajtási cselekmény) dátuma között több mint x év van, akkor a végrehajtási jog jó eséllyel elévült. Ha ezt látod, hivatkozol az elévülésre, és kéred a végrehajtót, hogy nyilatkoztassa a végrehajtást kérőt a Vht. 41. § szerint az elévülés elismeréséről.
Mennyi az x?
áram: 3 év, 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 63. § (3) bek. és 178/M. §
parkolás: 1 év, 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, 15/C. § (3) bek.
internet: 1 év, 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről, 143. § (2) bek.
Ha a fenti szabály alapján nem évült el, akkor vagy kifizeted az egészet a végrehajtónak, vagy megpróbálsz egyezkedni a végrehajtást kérővel, hogy egy részét kifizeted, és cserébe engedje el a többit. (Vannak ritka kivételek, de most hagyjuk azokat.)
A központozási hibáid ellenére bíztam, hogy összetettebb válasz tudsz adni.
Akkor is. De az, hogy 'elévülHETett', nem jelenti azt, hogy el is évült.
akkor is elévülhettek, ha a végrehajtó lefoglalta 7 évvel ezelőtt az üzletrészemet?
Persze, hogy elévülhettek. De ahhoz elég lett volna annyit kérdezni, hogy "az öt évnél régebbi tartozásaim elévülhettek-e?".
@gerbera317 nem jogászkodni akarok, hanem megpróbáltam leírni a helyzetet. a kérdésem annyi, hogy ezek elévülhettek-e vagy sem?
Laikusok azt tartják, hogy a jogászok bikkfanyelven fogalmazzák meg a mondókájukat, azzal a szándékkal, hogy azt halandó ne érthesse. Én viszont azt mondom, hogy ez alávaló hazugság, de legalább végzetes tévedés. Ugyanis, a bikkfanyelv tipikusan a jogászokat utánozni akaró laikusok nyelvezete. Néhány csodás példa:
„a cégemen a végrehajtó foglalásokat jegyzett be a tulajdonrészemre” = a jogászok ‘bikkfanyelvén’: a végrehajtó lefoglalta az üzletrészemet.
„Ezek végrehajtási szempontból elvileg elévültek” = a jogászok ‘bikkfanyelvén’: ezek elévülhettek.
„a foglalás bejegyzése esetén a végrehajtási folyamat elévülése felfüggesztésre kerül” = a jogászok ‘bikkfanyelvén’: a foglalásról szóló intézkedés megszakítja az elévülés folyamatát.
“”volt más parkolási bírság, melynek tulajdonjogi foglalását törölt már korábban magától a végrehajtó” = a jogászok ‘bikkfanyelvén’: korábban befejezett ügyekben a foglalást már feloldotta a végrehajtó.
És akkor azt a mondatot, amelyet egyáltalán nem is értek, tehát még “bikkfanyelvre” sem tudom lefordítani, most nem is idéztem…
Üdv! A következőkben szeretnék tanácsot kérni, a cégemen a végrehajtó foglalásokat jegyzett be a tulajdonrészemre, még 2017-ben, melyek közül már hármat önállóan törölt. A foglalások egy 2014-es parkolási bírság, egy 2013-as villanyszámla számlatartozás és egy 2016-os internet tartozás kapcsán születtek. Ezek elvileg végrehajtási szempontból elvileg elévültek, de nem teljesen érthető számomra a jogszabály, amit úgy látok, hogy valami olyasmi: a foglalás bejegyzése esetén a végrehajtási folyamat elévülése felfüggesztésre kerül, azaz még aktuális. Volt más parkolási bírság, melynek tulajdonjogi foglalását törölt már korábban magától a végrehajtó, ezért nem értem, hogy ezekre már kérhető a törlés, vagy ki kell-e egészében fizetni, vagy ilyenkor meg kell egyezni valamilyen módon a végrehajtóval. Köszönöm a választ!
„Befolyásolja-e a lakáskiűrítési per kimenetelét illetve hosszát ha kérek előtte használati díjat”
Sőt, érdemes lehet külön követelni a kiürítést (perben), és külön a lakáshasználati díjat (FMH-val). Miért: A lakáshasználati díj összege szakkérdés. Ha a lakó vitatja, szakértőt rendel ki a bíróság, az ő szakvéleményét meg lehet támadni, stb. Ez lazán hozzáad 4-6 hónapot a perhez. Ezzel szemben a kiürítés nem szakkérdés, sokkal gyorsabb eldönteni.
@GGE
„Befolyásolja-e a lakáskiűrítési per kimenetelét illetve hosszát ha kérek előtte használati díjat?”
Nem.
A per kimenetelét az határozza meg, hogy a bentlakó jogcím nélküli lakáshasználó-e, az pedig nem attól függ, hogy fizet-e a tulajnak.
@KBS
nem viccelek, csak ezek szerint hülyén fogalmaztam.
Az önkormányzatnak a lakások bérletéről szóló rendeletére gondoltam, amelyben az önkormányzati bérlakások jogcím nélküli lakáshasználóinak lakáshasználati díját is előírják.
Igazodási pontnak kiváló.