Kovács_Béla_Sándor
2016.09.26. 18:18
Miért tenne ilyet?
végrehajtás kérdések
sbacsi
#
2016.09.26. 16:55
Tisztelt gerbera317!
Azt írja hogy a végrehajtónak sem nem kötelessége, sem nem joga a fedezet alól elvont ingatlanokkal foglalkozni.
Úgy gondolom, ha a végrehajtó a takarnet keresésből olyan ingatlant talál, melyről gyanítja, hogy fedezetelvonás miatt idegenítette el az adós, akkor erről értesítheti a végrehajtást kérőt? Mi erről a véleménye?
gerbera317
#
2016.09.26. 11:16
Nem nagyon szoktam a regisztrációs e-mail címemre érkezett privát kérdéseket elolvasni, válaszolni pedig egyáltalán nem szoktam. Ha kérdésed van, tedd fel itt, nyilvánosan.
sbacsi
#
2016.09.25. 15:10
köszönöm a válaszokat!
gerbera önnek írtam emailt
Vadsuhanc
#
2016.09.24. 14:38
gerbera317
Kérlek még egy kérdésemre válaszolj.
A végrehajtást kérő eljárásába a végrehajtást kérő eljárását megelőzően zálogjogot bejegyző kéri, hogy a végrehajtási ügybe bekapcsolódhasson. A bíróság ezt engedélyezi.
A bekapcsolódás kapcsán a volt zálogjogosult vonatkozásában az eljárás megindítása vonatkozásában
milyen határidők az iránymutatóak. A bekapcsolódás időpontja, a kérelem időpontja vagy a már érvényben lévő végrehajtási ügyben elrendelt végrehajtás kezdeti határideje a mérvadó.
Rövidebben : a bekapcsolódó vh. joga mikortól él, amennyiben nem tesz semmit az ügyben az elévülés honnan kezdődik ?
gerbera317
#
2016.09.24. 13:48
Ha nem szemlét kér, hanem teljes másolatot, akkor a volt ingatlanokat is látja. Csakhogy sem nem kötelessége, sem nem joga fedezet alól elvont ingatlanokkal, illetve az ebből fakadó igényekkel foglalkozni.
drbjozsef
#
2016.09.23. 20:05
Őszintén szólva fogalmam sincs a válaszról, de abban biztos lennék, hogy ha van egy kereshető adatbázis felépítve a tulajdoni lapokra, ráadásul a névrekordra is lehet szűrni, akkor - mivel a tulajdoni lapokon rajta van minden korábbi bejegyzés is - szinte biztos, hogy lekérhető minden a névhez kapcsolódó adat, a már elidegenített ingatlanoké is.
sbacsi
#
2016.09.23. 18:50
Tisztelt szakértők!
Úgy tudom, hogy a bírósági végrehajtó a Takarneten keresztül az adós személyes adatai alapján is kereshet, hogy van-e a tulajdonában ingatlan vagyon.
A kérdés az lenne, hogy csak a keresés napján meglévő tulajdont látja, vagy mindent lát, ahol adósnak korábban volt tulajdona?
köszönöm
Vadsuhanc
#
2016.09.14. 12:20
gerbera317 Nagyon szépen köszönöm.
Az biztos, hogy a jogi képviselet nélkül nem fog menni a dolog.
Köszönöm válaszaidat és a rám fordított időt.
gerbera317
#
2016.09.14. 08:56
Ha nem szükséges a jogutódlás megállapítása, akkor a végrehajtó beterjesztésére a bíróság olyan végzést hoz, hogy nem szükséges a jogutódlás megállapítása, mert nem változott meg a végrehajtást kérő személye, csak átalakulás történt, amivel nem jött létre új jogi személy. Ha jogutódlást állapít meg, akkor annak oka van, és legkevésbé sem számít, mit tudtál meg itt a fórumon.
Vadsuhanc
#
2016.09.13. 19:54
Tisztelt Grave7
Köszönöm.
Az általad leírtak alapján tehát a végrehajtást kérő személyében nem állt be változás és a jogutódlás megállapítása ebben az esetben Vht.39.~ (1) bekezdése értelmében nem szükséges ?
Grave7
#
2016.09.13. 19:34
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
3:39. § [Átalakulás]
(1) Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át.
3:44. § [Egyesülés]
(1) A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.
Röviden: nem kell engedményezési szerződés.
Véleményem szerint nem kéne, hogy szükséges legyen ennek megállapításáról bíróságnak végzést hoznia.
A végrehajtási cselekmények érvényesek.
.
Alapesetben nem lehet ugyanarra a tartozásra két végrehajtást elrendelni. Ha jól értem amit írsz, jelen esetben előbb egy bekapcsolódás volt (ami csak a konkrét vagyontárgyra vonatkozik), aztán egy 'normál' végrehajtást (minden vagyontárgyra) is indított a jogosult.
Ez speciális helyzet, ami lehetséges, mert nem ugyanúgy (két különböző eljárásban) és nem (csak) ugyanarra a vagyontárgyra kérte a végrehajtást.
A tartozást ugyanúgy egyszer kell csak megfizetned, azonban a végrehajtás elrendelésével felmerült költségekkel mindkét ügyben tartozol végrehajtást kérőnek.
Vadsuhanc
#
2016.09.13. 18:09
gerbera317 nagyon szépen köszönöm a válaszod!
Az engedményezéssel kapcsolatban az a problémám, hogy nem létezik ilyen szerződés. A Zrt. mindenhol arra hivatkozik, hogy a hitelt nyújtó 1. sz bank beleolvadt a Zrt-be, így Ö lett a jogutód a szerződés vonatkozásában. Engedményezésre nem hivatkozik és mint kiderül nincs is ilyen szerződés. Nem tudom van-e jelentősége, de a Zrt. valótlant állít ugyanis a hitelt nyújtó bank a 2. sz bankba olvadt bele, majd abból lett Zrt. és ezzel új jogi személy jöt létre.
A másik problémám amit írtam, hogy jelenleg a banki tartozás vonatkozásában két végrehajtási eljárás van folyamatban ellenem két külön vh szám alatt. Több száz hozzászólásodat elolvastam, de nem találtam választ arra, hogy ugyanarra a tartozásra egy folyamatban lévő vh eljárás mellett lehet-e úja vh eljárást indítani, jogutódlás megállapítása nélkül, illetve azok a végrehajtási cselekmények érvényesek-e, amelyek a vh-t kérő bank megszűnése után, de még jogutódlás megállapítása nélkül történtek.
Köszönöm. Misi
gerbera317
#
2016.09.13. 10:18
Függetlenül a folyamatban lévő végrehajtástól, az engedményezés előtt az engedményező, azután az engedményes volt jogosult felmondani a kölcsönszerződést.
Az engedményes nem lesz automatikusa végrehajtást kérő a folyamatban lévő végrehajtásban, hanem kérnie kell annak a megállapítását. Ennek megtörténtével válik jogosulttá az engedményes nyilatkozat előterjesztésére a végrehajtásban.
Vadsuhanc
#
2016.09.12. 21:13
Tisztelt Fórumozók !
Az 1. sz Bank hitelszerződés keretében jelzálogot jegyez be az ingatlanra. ( 2005. évben )
Más tartozásból kifolyólag és más által kezdeményezve végrehajtási eljárás indult az adós ellen, az ingatlanra végrehajtási jog került bejegyzésre. ( 2006. évben )
Az 1. sz. Bank a végrehajtási eljárásba érthetően bekapcsolódott, de a hitelszerződést nem mondta fel, mivel a törlesztés nem volt késedelemben, azonban az ingatlanra a bekapcsolódás után Ő is érthetően a végrehajtási jogot bejegyezteti.(2007.évben)
Az 1. sz bank 2007. év végén megszűnik beleolvad egy másik bankba 2. sz Bank., amely átalakul és Zrt lesz.
A magát jogutódnak nevező Zrt a végrehajtásban jogutódlásra hivatkozva elfoglalta az 1. sz bank pozícióját úgy, hogy a jogutódlás megállapítását az eljáró Bíróság felé 2013. évben kezdeményezte az 1. sz Bank által történt bekapcsolódásra hivatkozva és azt 2013 év augusztusában állapította meg a Bíróság.
A fentiektől függetlenül a Zrt 2010 évben jogutódlásra és az adós által az 1. sz Bankkal között szerződésre hivatkozva felmondta az 1. sz. Bankkal kötött szerződést, végrehajtást kezdeményezett ugyanarra a tartozásra, amely vonatkozásában már az 1. számú Banknak végrehajtási joga bejegyzésre került és bekapcsolódott a fentiekben leírt más végrehajtásba.
Megtisztelnétek, ha válaszolnátok a kérdéseimre :
1.
Az eredeti hitelező megszűnése előtt 1. sz bank által a végrehajtásba történt bekapcsolódás után ki a jogutód és a jogutód mikortól és milyen jogokat gyakorolhat és a jogainak van-e visszamenő hatálya a jogutódlás bírósági végzéssel történt végzése előtt ?
Köszönettel !
gerbera317
#
2016.09.06. 15:53
„Nem az önkormányzatnak kellene nyomon követni...?”
De igen. De ha nem szólsz nekik, akkor továbbra sem fogják észlelni a mulasztást. Úgyhogy igen, neked kell kérned.
Nature
#
2016.09.06. 11:15
Kedves Fórumozók!
Végrehajtási jog törléssel kapcsolatban jól értelmezem, hogy nekem, mint volt adósnak kell kérelmeznem a törlést és ezért 6600 forintot kell fizetnem? Az adósság kb. hat évvel ezelőtt ki lett egyenlítve, és azóta még mindig a tulajdoni lapon szerepel az adott önkormányzat által bejegyzett végrehajtási jog. Nem az önkormányzatnak kellene nyomon követni, hogy ki mikor fizeti ki az adósságát és kezdeményezni a vh jog törlését?
gerbera317
#
2016.09.03. 10:17
„akkor jó valószínű elévült?”
Ha csak csatolva van, akkor akár az is.
"A bekapcsolódási eljárás végrehajtási cselekménynek minősül-e?"
Igen.
Vadsuhanc
#
2016.09.02. 14:05
gerbera317
Nagyon szépen köszönöm ! Ezek szerint az általam örökölt a húgom ingatlanrészére 2008-ban bejegyzett X pénzintézet által végrehajtási jog vonatkozásában ( 2009-ben állapították meg a jogutódlásom ) amennyiben erre vonatkozóan semmiféle intézkedés nem történt a végrehajtással kapcsolatban , akkor jó valószínű elévült ?
A bekapcsolódási eljárás változtat-e az általad leírtakon illetve végrehajtási cselekménynek minősül-e ?
gerbera317
#
2016.09.02. 12:49
„ekkor [csatolt ügyek esetén] tényleg csak az egyik ügyben kell végrehajtási cselekményeket végezni, azok hatálya kiterjed a többi ügyre.”
Pontosítsunk: vannak közös, és nem közös intézkedések. Közös intézkedés például az ingatlan becsértékének a közlése, ingó- vagy ingatlanárverés kitűzése, árverés. És ezek sem a csatolás miatt közös intézkedések, hanem mert az intézkedésen több ügyszám is fel van sorolva. Ha a pl. a becsérték-közlésből valaki kimaradt, arra a az intézkedés hatálya nem terjed ki, hanem azt az ő vonatkozásában újból meg kell ismételni. Aki az árverési hirdetményen nem szerepel, nem részesülhet a felosztásból sem, illetve csak akkor, ha a végén még marad felosztható bevétel. Ingatlant foglalni is ügyenként kell. Ésatöbbi.
A csatolás eleve nem végrehajtási kérdés, hanem tisztán ügyviteli. A csatoláshoz még csak jogkövetkezmény sem fűződik. Egyetelen praktikussága az, hogy a csatolt ügyek egy helyen vannak a polcon, így nem különböző helyekről kell összevadászni az adós vagy adóstársak ügyeit, ha intézkedni kell bennük, különösen, ha valamilyen közös intézkedésről van szó. És a csatolással érintett egyes ügyek akár el is tudnak évülni, ha megfelelő ideig nem nyúlnak hozzájuk.
Az egyesítés is csak ügyviteli intézkdés, de jogkövetkezmény is fűződik hozzá: az ú.n. főügyben hozott _valamennyi_ intézkedés hatálya kiterjed valamennyi egyesített ügyre. Elévülni is csak együtt tudnak, külön-külön nem.
Ja, és a tévhittel ellentétben, hiába mondja a rendelet, hogy a feltételek fennállása esetén csatolni illetve egyesíteni _kell_, egyáltalán nem kell. Sőt, bizonyos esetekben kifejezetten hátrányos, vagy sérelmes, vagy eleve lehetetlen az egyesítés.
nora6666
#
2016.09.01. 20:07
En most tudtam meg a storyt... Sajnos nem gondoltak hogy segitseget kellene kerni. Eselytelennek konyveltek. :(
Vadsuhanc
#
2016.09.01. 13:43
Grave7, Kovács_Béla_Sándor
Valóban négy külön jogosult van a négy eljárásban. Ez elkerülte a figyelmem. Ismét menni fogok majd be a végrehajtóhoz iratok másolatait kikérni.
A csatolással kapcsolatosan a végrehajtónak van-e vagy lett volna-e értesítési kötelezettsége felém. Az 1/2002. (I. 17.) IM rendeletben nem találtam erre vonatkozóan semmit. ( vagy elkerülte a figyelmem )
Köszönettel.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.31. 20:54
Igazad lehet. Abban az ügyben, amelyről beszéltem, ugyanaz volt a vh-kérő is.
Attól tartok, a "csatolás" kevés lesz. Utalnék itt megint a hivatkozott ítéletre.
Grave7
#
2016.08.31. 20:49
@Vadsuhanc, Kovács_Béla_Sándor: Egyesítés akkor jön szóba, ha ugyan az a végrehajtást kérő és az adós mindegyik eljárásban. Kérdező hozzászólásaiból ez nem állapítható meg.
Lehet az is, hogy az ügyek csatolva voltak/vannak (eltérő végrehajtást kérők de azonos adós esetén) és ekkor tényleg csak az egyik ügyben kell végrehajtási cselekményeket végezni, azok hatálya kiterjed a többi ügyre.
Vadsuhanc
#
2016.08.31. 18:38
KBS !
Nagyon szépen köszönöm a segítséged !
Ígérem ebben a hónapban már nem zaklatlak ! :-)
Köszönettel:
Misi
