végrehajtás kérdések

Botanicus,

„a végrehajtásban lefoglalt autó feletti tulajdonlás az eljárás megindulásával az összes tulajdonos viszonylatában megszűnt a gépjármű felett”

Erről van okiratod is? Mert elvileg lehetséges, ha adósok a tulajdonostársak, és nem kérte senki az autó egybeni árverezését - majd árverezik az övékét is. De ha nem adósok, akkor sajnos a fenti mondatod egyszerűen nemigaz.
(Hacsak nem kevered a birtoklás és a tulajdonlás fogalmakat, mert a lefoglalás egyáltalán nem érinti a tulajdonlást, és felelős őrzésben hagyás esetén még a birtoklást sem.)

bocs, közben lemaradtam. A lényeg megvan már.

drbjozsef

Azt tudom, hogy az autón elidegenítési tilalom volt amiről a Bank az árverést követően lemondott azzal, hogy küldött hozzám egy törlési kérelmet és az egész autórt kiadta (nem az 1/3-ról hanem a teljes autóról) az örökösök pedig nem íratták át az autót, a kiadás ellen nem tiltakoztak, ráutaló magatartással a tulajdonjogukról beletörődve az árverésbe lemondtak.
A jogszabály azt mondja, hogy az érverési vevő függetlenül mindentől a vagyontárgy felett teljes tulajdonjogot szerez.

Szerintem ha van valakinek polgári jogi igénye akkor ezt a bíróságon érvényesítheti az okmányirodára a polgárjogi igény nem tartozik.

A végrehajtó keverte az üzletrész és az ingatlan végrehajtásban szokásos tulajdonrész árverezését. Azt írta az okmányirodának, hogy az 1/3 -os értékesítést csak tájékoztató jelleggel írta bele az árverési jgyk-be
Több okmányirodában jártam ilyenről még nem is hallottak.

Na de jogszabályok szerint ha a gépjárművet eladom anélkül, hogy tájékoztatnám a vevőt a harmados tulajdonlásokról, mint jóhiszemű vevőnek akkor is teljes tulajdonjoga lesz az autón még ha egyébként másnak akármilyen joga lenne a gépjármű felett.

Ha „árverezik az övéket is” attól még forgalomba helyezéshez miért kellene a hozzájárulásuk, ha egyszer a végrehajtásban a gépjárművet lefoglalták és oszthatatlan dologról beszélünk?

A Végrehajtó kérheti a forgalomba helyezést?

„A jogszabály azt mondja, hogy az érverési vevő függetlenül mindentől a vagyontárgy felett teljes tulajdonjogot szerez.”

Szerintem nem. Idéznéd a paragrafust?

„Na de jogszabályok szerint ha a gépjárművet eladom anélkül, hogy tájékoztatnám a vevőt a harmados tulajdonlásokról, mint jóhiszemű vevőnek akkor is teljes tulajdonjoga lesz az autón még ha egyébként másnak akármilyen joga lenne a gépjármű felett.”

Szerintem nem. Be se jegyzik. Nyilvánvalóan, hiszen a közhiteles nyilvántartásban látszik, hogy nem te vagy az 1/1 tulajdonos. Miért is tennék? Na, ekkor tényleg lesz polgári jogi igénye a vevődnek veled szemben, ha nem fizeted gyorsan vissza a pénzét.

Az egyik:
PTK Ötödik könyv: Dologi jog / V.Cím: A tulajdonjog megszerzése /X. Fejezet: Tulajdonszerzés hatósági határozattal és hatósági árverés útján

5:41. § [Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján]
(1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.

(2) A tulajdonjogot hatósági határozattal megszerző jogosult - ha a hatósági határozat eltérően nem rendelkezik - ingó dolog esetén a dolog birtokának átruházásával, ingatlan esetén tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg.

(3) Hatósági árverés esetén az árverési vevő a tulajdonjogot az ingó dolog birtokának a hatósági árverést végző általi átruházásával, ingatlan esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg.

(4) A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű.

Másik:
új Ptk, 5:30. § [A rendelkezési jog tartalma]

(1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, azt biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.

5:39. § [Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés]

(1) Átruházással a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.

(2) A kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

(3) Kereskedelmi forgalomban való szerzésnek minősül az, ha a vevő olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi szerződést jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját nevében köti meg.

(4) A tulajdonjognak a (2) bekezdés szerinti megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az átruházás előtt keletkeztek, és amelyek fennállása tekintetében a tulajdonjogot megszerző fél jóhiszemű volt.

Vht. 127. § (1) Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez.

a jogi szakma úgy hívja, hogy „eredeti szerzésmód”

Botanicus,

Nehogy azt mondd, hogy szerinted az idézett passzusoknak köze van az állításaidhoz. Komoly, vagy csak viccelsz?

1. A Ptk. 5:41-ben szó sincs arról, hogy másik tulajdonostól is megszerzed a tulajdont. Egy kicsike sem. A harmadik fél joga egy teljesen más dolog. Haszonélvezet, zálog, használat. Az ÁRVEREZETT rész tulajdonosától szerzel csakis.
2. Ha te eladsz valamit, az nagyon nem kereskedelmi forgalom. Ez a passzus sem releváns az esetedre. Ugyanakkor a jóhiszeműen szerző magánszemélytől is szerezhet tulajdont, de pont olyan esetben, amikor a közhiteles nyilvántartásban bízva szerez. Mondjuk egy ellopott, legalizált, az eladóra bejegyzett (!!!!) autót vesz, és utólag derül ki, hogy lopott volt. De ilyenkor sem minden körülmény között tarthatja meg.

ok értem köszönöm szépen - az okítást, a „kereskedelmi forgalmat” az autó kereskedő cégemre vonatkoztatva értelmeztem mert az volt az árverési vevő és az is adná el.

Mai infó, hogy az egyik örökös akitől elvették az autót az elhajtott minket, azzal hogy nyerészkedők vagyunk és nem ad hozzájárulást semmihez, a másik örökös hajléktalan a harmadik meghalt.

Hogy tudjak élni a tulajdonosi jogaimmal úgy tudom előzetes eljárást lehet kezdeményezni a közjegyzőnél is az üzembe helyezési nyilatkozatok beszerzésére, ennek eredménytelensége estén a bíróság elfogadja ennek az eljárásnak az eredményét és nincs szükség további bizonyításra a bíróság a közös tulajdon megszüntetése ügyében per megtartása nélkül dönthet, ha nem kerülnek elő az örökösök.

A kötelező állágmegőrzésen túl ráköltött összegeket is kérhetem a tulajdonos társaktól.

Hétfőn keresek egy ügyvédet.
Köszi mindent mégegyszer

Üdvözlök mindenkit
Kérdésem lenne, ha egy tartozás évek óta sorbanàllóként áll a fizetés letiltasnál, ha kapok egy levelet,miszerint a hitelező engedmenyezte a már végrehajtasra kapott tartozast, az esetleges elévülési időt megszakítja ez az engedményezés?

@Vikoka

Önmagában az engedményezés ténye tudomásom szerint nem szakítja meg az elévülést. VISZONT!

Írásodból arra következtetek, hogy egy ÖBV előtt folyamatban levő végrehajtásról van szó. A végrehajtó az engedményezés tudomására jutása után beterjeszti a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet a bíróságra. Nos mivel ez végrehajtási cselekmény (jogutódlás határozottan vh-cselekménynek számít) ezért az én válaszom az, hogy meg fog szakadni az elévülés.

Ha tévedek kérem szépen a nálam sokkal okosabb tagokat, hogy javítsanak, ha badarságot írtam. :)

Az is ütős tud ám lenni, ha a végrehajtást kérő arra hivatkozik, hogy az előjegyzett, de foganatba nem vett letiltás a Ptk. 6:24. § (1) szerint minősül, tehát az előjegyzés időszaka olyan körülmény, ami miatt a követelést menthető okból nem tudta érvényesíteni.

Tisztelt Hozzáértők!

Egy olyan kérdésben fordulnék Önökhöz, hogy.a szomszédságomban lévő ingatlant a tulajdoni lapja alapján több végrehajtás érinti. A kérdésem az lenne, hogy árverésen kívüli megegyezés esetén, a tulajdoni lapon lévő összegeket érdemes felajánlani, vagy azok nem fedezik az ingatlanon lévő terhet? Előre is köszönöm!

Üdvözlettel.: M.

Három lehetőség van: 1) Az ingatlan tulajdonosa(i)nak össztartozása kevesebb, mint amit te adnál az ingatlanért, 2) ingatlan tulajdonosa(i)nak össztartozása pontosan annyi, mint amit te adnál az ingatlanért, 3) ingatlan tulajdonosa(i)nak össztartozása több, mint amit te adnál az ingatlanért. Hogy a három közül melyik áll fenn, ez a fórum nem fogja tudni megmondani. Igazából nem is értem, miből gondolod, hogy nekünk ezt tudnunk kellene. De igazából nem is ezt akartad kérdezni. Nekifutsz még egyszer, vagy így marad a dolog?

Szia!

Ezek szerint félreérthetően tettem fel a kérdést. A kérdésem lényege az lett volna, hogy a tulajdoni lap alapján megmondható-e az az összeg, ami fedezi az ingatlan terheit, amit érdemes felajánlani ha meg szeretném venni az adott telket.

Üdv.:M.

Következtetni tudsz a tulajdoni lap alapján: Az ottani főköveteléseket összeadod, és megszorzod kettővel.
De ha meg akarod szerezni azt az ingatlant, akkor nem ilyeneket kellene kérdezni, hanem például azt, hogy mi a módja annak, hogy egy végrehajtási jogokkal terhelt ingatlant tehermentesen megszerezzél.

Rendben nagyon köszönöm! Az utóbbi gondolatodra a választ ha jól gondolom megtalálom a Vht-ben, erre viszont nem találtam pontosan semmit. Árverésen már túl van az ingatlan de sikertelenül, a folyamatos földárverési hirdetmények között nincs a zártkert, a tulajdonos nem hajlandó foglalkozni az üggyel, mert örökölt ingatlan, a végrehajtás kérők elérhetetlenek, illetve nem érdekük foglalkozni az üggyel. A végrehajtók pedig az én kérésemre, mint harmadik személy részére nem tehetnek semmit az újbóli árverésre tűzéshez. Ha ezen felül még lenne bármilyen lehetőségem, megköszönöm benne a segítséget!

Üdvözlettel.: M.

„Árverésen már túl van az ingatlan de sikertelenül”
Akkor nincs túl rajta. Bocs.
„a végrehajtás kérők elérhetetlenek”
Hát, hogy egyik-másik elérhetetlen, olyan van. Na de hogy az összes?
Az ingatlan 1/1-ben az adósé?
Ha több tulajdonos van, mindegyik ellen folyik végrehajtás?
Van zálogjogosult a vh-kérők között?
Ezeket miért így kell megkérdezni tőled???

Szia!

Bocsánat hogy ennyire kompendiózusan foglaltam össze, nem tudom a pontos menetét egy ilyen ügynek, ezért keresem a lehetséges megoldásokat fórumokon. A tulajdonos 1/1, nincs zálog jogosult a végrehajtás kérők között. Egyetlen végrehajtás kérőt tudtam utol érni, de az ő végrehajtója felszámoltatta a cégét néhány évvel ezelőtt, az ügye átadásra került, egy másik végrehajtó számára, de nem sok hajlandóságot mutatott a kapcsolat felvételre az új végrehajtóval.

Üdvözlettel: M.

Árverésen kívül csak akkor tudod megvenni, ha a felajánlott vételár fedezi az összes tartozást, vagy ha minden végrehajtást kérő beleegyezik.
Miért nem jó neked az árverési vétel?

A végrehajtó nem "számoltatja fel a cégét", legfeljebb nyugdíjba megy, esetleg megfosztják a hivatalától. Az ügyeit pedig a helyére kinevezett új végrehajtó viszi tovább, illetve a kettő közötti átmeneti időszakban helyettes végrehajtó. Egyébként sem a végrehajtónál kell házalni, hanem a végrehajtást kérők között. Az, hogy ki a végrehajtó, tulajdonképpen érdektelen.
Kik a végrehajtást kérők, akik annyira "elérhetetlenek"? Az Intrum? az MKK? a Dunacorp? a Főnix Faktor? a Sigma Faktoring? az OTP Faktoring? Netán valamelyik bank vagy telefonszolgáltató? Ezek mind elérhetők, és a követelésük engedményezéssel megszerezhető. Utána, végrehajtást kérőként simán kérheted az újabb árverés kitűzését.

Szia!

Ez lenne a törekvésem, hogy meg tudjam határozni azt az összeget, amely fedezi az összes tartozást. Nekem tökéletes lenne az árverési vétel, de nem jutok el harmadik személyként odáig, hogy az árverésnek az újbóli kiírása megtörténjen.

Üdv:M.

@KBS
„Miért nem jó neked az árverési vétel?”
Az a baja, hogy nem tűznek ki árverést. Én éppen azt magyarázom neki, hogyan fogja tudni elérni.
@Serpico!
Majd' elfelejtettem: Ha végre eléred, hogy legyen árverés, azon majd részt kell venni.

Az egyik a DHK volt akik visszairányítottak a végrehajtóhoz, hogy ott intézzem az adott kérdést.
A XII. kerületi önkormányzat szimplán nem méltatott válaszra. Az egyetlen végrehajtás kérő aki válaszolt egy természetes személy volt. Tehát ha jól értem, akkor valakinek a követelését én "megszerezhetem" és onnantól én leszek az adott végrehajtás kérő? Erről tudnál esetleg részletesebben kioktatni?

Üdvözlettel. M.