végrehajtás kérdések

gerbera317,
köszönöm a választ. Azt is megértettem, hogy a teljes ügy felfedése nélkül ennek a kérdésnek a feltétele nem volt jó ötlet részemről, viszont többet nem szerettem írni róla.
Tehát a válasz egyszeűen azt jelenti, hogy amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy törlésre kerül a záradék, akkor sem mehet vissza a bérlő.

Még mindig nem adta elő a teljes, releváns tényállást. Említett egy másikl pert; az talán magával a bérleti szerződéssel kapcsolatos. Valószínűleg az a lényeg - ez a másik annak a kimenetelétől függ.

Kovács_Béla_Sándor,
igen, a szerződés körül van gond, valamint a felmondás közlésével. Nem devizás perekre kell gondolni és hivatkozni, hanem a közlés módjára a bérbeadó részéről. Ez utóbbira van precedens döntés, ezért írtam, van esélye, hogy törlik a záradékot és az eredeti állapotot kell visszaállítani. Ezért kérdeztem, hogy visszamehet-e a bérlő ezt köverően. (Néha ez emberek átgondolatlanul, kapkodva lépnek és nem őszinték, amikor a közjegyző előtt tesznek nyilatkozatot, mert egy cél lebeg a szeük előtt, amit mielőbb szeretnének elérni.)

Ha a felmondás módjával van a gond, és a bíróság a bérlő javára határoz, akkor a bérbeadó nagy ívben tesz az eredeti állapot helyreállítására, hanem inkább megismétli a felmondást azokkal a tartalmi és formai elemekkel, amiket az ítélet a szájába rág, hogy azt úgy kell csinálni. Bármi is történik, a bérlő egy dologról ne álmodjon: hogy oda ő vissza fog költözni.

gerbera317,
az az igazság, hogy nem tudná újra megindítani, mert egy másik per miatt meg sem tudná indítani illetve azonnal felfüggestzené a bíróság. Ha a bíróság a bérlő jjavára fog dönteni, akkor kérhet-e kártérítést/sérelemdíjat a kirakott bérlő a jogtalan eljársért-,

Ne szaladjunk ennyire előre!
Egyébként meg nincs ügyvéded?

Kovács_Béla_Sándor,
van ügyvédem, de túl sok kérdés fogalmazódik meg a fejemben illetve rá kellett jönnöm, van, amire nekem kell megtalálnom a jogszabályokban/precedensekben a megoldást. Például az eredeti kérdésemre több ügyvédtől többféle választ kaptam.

Ez a kérdés alapján nem csoda, ahogy itt is láthattad.

Dániel könyvében található az a történet, ahol a király álmot látott, de nem értette. Magához hívatta ezért az álomfejtőket, hogy fejtsék meg az álma jelentését. Mondták is a nagytudásúak, hogy: persze, király, mondd el mi volt az álmod! Mire a király mondta: egy nagy lófaxxt, ha olyan okosak vagytok, találjátok ki magát az álmot is! Na, ez a kérdező pont ilyen királynak képzeli magát.

Az én szeempontomból a kérdés egyszerű volt, arra szerettem volna választ kapni, hogy visszaköltözhet-e a kilakoltatott bérlő, ha bíróság jogerősen törli a végrehajtási záradékot. Úgy gondolom, erre megkaptam a választ, bár igazából előtte a kérdéseitek arra vonatkoztak, miből gondolom, hogy törlik majd a záradékot. Az a kérédsem szempontjából nem volt fontos, mert én nem a záradék tötlésének esetleges okait boncolgattam.
Sokat bújtam a releváns törvényeket, döntéseket és arra jutottam, nem fogok kapni egyértelmű válaszokat. Érdekes az is, hogy úgy fogalmaztatok - sajnálom, ha rosszul értettem -, szerintetek a kilakoltatással lezárult a végrehajtás, holott a végrehajtónak volt még mit felfüggeszteni. Véleményem szerint, ha egyetlen száma van a végrehajtásnak és azt felfüggesztik, akkor hiába van a végrehajtász kérőnél a kulcs, a költséget az a kötelezetten nem hajtotta be, így akkor sincs birtokon belül, hiszen a bíróság felfüggesztette a teljes eljárást. tehát nem jogerős a birtokba adás. Feltételezem, ritka az olyan eset a praxisotokban, amikor végül a bíróság jogerősen törli a végrehajtási záradékot, mert a végrehajtást kérő nem korrekt tájékoztatása, nyilatkozata után született a végrehajtási záradék kiállítása alapjául szolgáló irat. Ahogy tapasztalom, mindig minden beadványban a kályhától kel kezdeni, ha a ténykre akarja az ember felhívni a figyelmet, mert, tisztelet a kivételnek -, de a bíróság oldalán lévők között akadnak, akik nem tekintik át a korábbi irartokat.
A kérdésket itt feltevőket pedig nem kell lekezelni, ha nem a ti elváráaitoknak megfelelően teszik fel a kérdést.

„A kérdésket itt feltevőket pedig nem kell lekezelni, ha nem a ti elváráaitoknak megfelelően teszik fel a kérdést.”
Ebbe talán ne menjünk bele. Az itt válaszolók egy jó része legalább szakértő a végrehajtásban, ezért jogosan érzékeny arra, hogy leegyszerűsített kérdésre válaszoljanak a körülmények és a kontextusok nélkül. Az nem ez a hely. Az pont az álomfejtés (vagy kuruzslás, vagy zugügyvédekedés, etc, ahogy tetszik)

A jogi válasz feltétele általában a minél pontosabb tényállás. És mivel a laikusok 85%-a ezt nehezen érti meg, és még neki áll feljebb ("csak egy egyszerű kérdést tettem fel"), ezért gyakran előfordul a kérdés -így közvetve a kérdező - minősítése is. Jogi szempontból : jogosan.

Egyébként én pont nem vagyok szakértő, és nem értek hozzá, de a válaszokból nekem pont nem az jött le ami neked. Nekem az jött le, hogy maga a "kilakoltatás" (hívjuk helyesen lakáskiürítésnek), befejeződött, mint egy bizonyos végrehajtási cselekmény, a kulcs nálad van, a bérlőnek mennie kellett, és ez UTÁN függesztették fel a végrehajtást. Az pedig, hogy holmijai maradtak ott, ezt nem befolyásolja ezt, mert a kiürítésnél minden bizonnyal már rendelkezett róla a végrehajtó (ha pedig nem, ott van a Vht., amely szerint 60 napig kell őrizned, utána hulladékként kezelheted, ha nem jön érte a tulajdonosa), ezek pedig, bár a felfüggesztés után lennének, ezekre nem vonatkozik, mert a végrehajtás felfüggesztése a végrehajtóra és annak végrehajtási cselekményeire vonatkozik. Márpedig amit az adósnak kell csinálnia - a felfüggesztés előtt megtett végrehajtási cselekmény következményeként -, és ahhoz a végrehajtónak már nincs teendője, mármint például a bérlőnek a holmijai elvitele, az nem tartozik a felfüggesztés hatálya alá.

A visszaköltözés meg fel se merülhet egy felfüggesztés miatt, a bírósági per végén pedig a végzésben minden bizonnyal erről fog szerepelni valami, amit mi kitalálni nem tudunk annak ismerete nélkül. Vagy, ha nem szerepel erről semmi, mert a bérló nem is kérte a visszaköltöztetését, akkor meg azért nincs miről beszélni. Ha meg is semmisíti a bíróság az eljárást a felmondás szabálytalansága miatt, akkor azt meg kell ismételnie a bérbeadónak, és a bérlő a köztes időre legfeljebb valami kártérítést követelhet, ha mondjuk csak drágább albérletet tudott kivenni közben. Esetleg.

De lehet, hogy én tévedek, és értettem rosszul a válaszokat.

Köszönöm a válaszokat ismét.
Érdekes megközelítés, hogy van egy végrehajtás az ingatlan kiürítésre és a költségek megfizetésére. A kulcs átadva, 60 napig kell őrizni az inngóságokat, tehát erre nyílt egy határidő a végrehajtási eljáráson belül, majd jön a bírósági felfüggesztés és számomra az is érthetetlen, hogy miért mondjátok, hogy a 60 napos őrzési idő nem nyugszik. Én úgy gondolom, annak is meg kellett állnia - minden ügyvéd ezt mondta , akit megkérdeztem -, mert egyébként magyarázza el nekem valaki, mire vonatkozna a felfüggesztés, ha szerintetek itt már minden lezárva? A végrehajtó is kapkodott, mert tudott minden tényállást.
Meglátom, mit dönt a bíróság és meg fogom írni.
A kártérítés, ha törlik a végrehajtási záradékot, akkor nagyon sok lehet.

Miért nyugoszna az őrzés? Az nem végrehajtási cselekmény, hanem csak haladék az adósnak arra, hogy egy joghatályosan foganatosított végrehajtás után elvigye a xxarait.
A végrehajtó pedig miért is kapkodott? Az előlegezést követően felszólította a kötelezettetet a végrehajtható okiraton feltüntetett határidővel, hogy hagyja el az ingatlant; a jogosult bejelentette, hogy ezt nem teljesült; erre a végrehajtó kitűzte és foganatosította kirakoltatást. Mi ebben a kapkodás? Csak azzal, hogy nem vakarózott, egyáltalán nem kapkodott.
És ha jól értem, te vagy a jogosult. Miért úgy kérdezel, mintha a kötelezettnek drukkolnál?

gerbera317,

"... a xxarait..." - nincs jogunk minősíteni az ingóságait. Lehet, egy élet van benne.
Amiért én kapkodásnak tartom, annak oka, hogy a bíróságon folyamatban van a jogvita, mert közjegyzői záradékkal történt a végrehajtás megindítása, a kötelezettnek ez a jogvita a lehetősége arra, hogy kvázi ellentmondjon és a bíróság döntsön, jogos volt-e a végrehajtás megindítása.

A végrehajtónak nincs joga ilyesmiket figyelembe venni.

Vesper,

Laikusként talán logikusnak látszik, de nagyon sok esetben a per nem akadályozza a vitás kérdésben azt, hogy egyébként egy eljárás folytatódjon. Főszabályként, természetesen a bíróság felfüggesztheti azt.

Például társasháznál is az a fő szabály, hogy ha jogszabálysértő vagy kisebbség jogos érdekét sértőnek vélt egy határozat, akkor a bíróságon indított per önmagában nincs felfüggesztő hatállyal erre a határozatra, annak végrehajtása tovább megy, kivéve, ha kérelemre azt a bíróság felfüggeszti. Egyébként ez is logikus, mert egy csomó esetben a kárt nem az okozná, hogy folytatják annak végrehajtását, hanem pont ellenkezőleg, az, hogy felfüggesztik. Van ilyen eset is, olyan eset is, egyedileg kell mérlegelni.

@Vesper
Nem a lényegre koncentrálsz. Azt is írhattam volna, hogy 'dolgait'. Nekem most ehhez a kifejezéshez volt kedvem. Amin te lovagolsz, az
érdemben nem különbség.
De most tényleg: te kinek drukkolsz?

Vesper:

A Vht. 222. §-a alapján is el kell járnia a végrehajtónak, egy esetleges jogorvoslat esetén is (A végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.) Nem véletlen. Ha minden károgás megszakítaná az eljárást, soha nem dolgozhatna a végrehajtó. Márpedig a szó beszédes: Végrehajtó. Ha nincs felfüggesztve a végrehajtási eljárás, nem joga, hanem kötelessége a végrehajtási eljárási cselekményeket foganatosítani a végrehajtható okirat, valamint a törvény alapján. Ha a végrehajtó mindig reszketne és azzal foglalkozna, hogy ugyan mit dönt ez meg az, akkor nem lenne értelme ennek a szakmának. Későn érkezett az a felfüggesztés. Olykor ezeken is múlhat. Teszem hozzá "kapkodott". A végrehajtást kérő előterjeszthetett volna végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésének elmulasztásával szemben. Az eljárásjogi határidők nem poénból lettek rögzítve a Vht-ben.

papinianus88,
köszönöm a választ.
Érdekes az is, hogy itt többen úgy gondolkoznak, hogy hiába végrehajtó határozta meg a 60 napot - jogszabály - az őrzésre a jegyzőkönyvben, úgy gondojátok, hogy a felfüggesztés ennek a határidőnek a nyugvására nem vonatkozik. Csak azt tudnám, miért? Meglátom, erre mit fog mondani a bíróság.

gerbera317,
én úgy gondolom, egy kilakoltatásnál másra kellen helyezni a hangsúlyokat. Ez nem olyan könnyen orvosolható - lelki és anyag vesztésgek -, plusz még kártérítés is lehet.
Én a törvényes eljárásra szavazok, és arra, hogy a párhuzamos eljárásoknál vegyék figyelembe, hogy hol mi és miért indult és milyen határidők vannak szabva.

vesper:

„Érdekes az is, hogy itt többen úgy gondolkoznak, hogy hiába végrehajtó határozta meg a 60 napot - jogszabály - az őrzésre a jegyzőkönyvben, úgy gondojátok, hogy a felfüggesztés ennek a határidőnek a nyugvására nem vonatkozik. Csak azt tudnám, miért?”

Mivel a felfüggesztés hatálya a végrehajtási eljárási cselekményekre terjed ki, nem az intézkedésre. Végrehajtási eljárási cselekmény, ami a követelés behajtását segíti elő, arra irányul, minden más: intézkedés. Nyilván a megőrzési kötelezettség intézkedés. Szerinted az lenne a törvényes, hogyha valaki akár 3-4 évig őrizgeti más ingóságait? Nonszensz.

„én úgy gondolom, egy kilakoltatásnál másra kellen helyezni a hangsúlyokat. Ez nem olyan könnyen orvosolható - lelki és anyag vesztésgek -, plusz még kártérítés is lehet.
Én a törvényes eljárásra szavazok, és arra, hogy a párhuzamos eljárásoknál vegyék figyelembe, hogy hol mi és miért indult és milyen határidők vannak szabva.”

A törvényes eljárás, ahogyan történt. Ha arra szavazol, akkor ez van. Az, hogy te hogyan gondolod, vagy szerinted, hogyan lenne ésszerű, nem releváns. Természetesen a jogalkotónak jelezheted, hogy mire helyezze a hangsúlyt, ameddig nem érsz el eredményeket, addig ezt a jogot alkalmazzuk, és ez a törvényes eljárás ;)

ügyvédekkel pedig vigyázz, vannak itt a fórumon szakértők, tudják, átlátják, azonban nagyon kevés ügyvéd érti és ismeri mélységében ezt a speciális jogterületet, így sokszor marad a hitegetés, a mondvacsinált végrehajtási kifogás.

Kedves Fórumozók! Hozzátok fordulok további útbaigazításért, mert látom, hogy valóban hozzáértők vannak köztetek..Szóval, mint korábban írtam, a végrehajtó nem adja birtokba a tulajdonomban lévő ingatlant a végrehajtás felfüggesztésére hivatkozva. Én felszólítottam az adóst, hogy a kézhezvételtől számítva 15 napon belül (az árverés sokkal korábban lett jogerős) adja át az ingatlant. Ennek nem fog eleget tettni.Ha beadom a keresetet a lakáskiűrítésre, annak nagyságrendileg mikor várható eredmény a PKKB-n? Csak az a félelmem, hogy a PKKB is felfüggeszti ezt az eljárást annak a pernek a végéig amire a végrehajtást felfüggesztették, hisz az adós erre fog hivatkozni. Ez elképzelhető?

El.

Ha valóban felfüggesztésre kerül a lakáskiűrítési perem is, akkor semmi értelme beadnom..annak viszont évek múlva lesz eredménye...

Szép napot kívánok mindenkinek.Végrehajtàs kérő vagyok egy kölcsönszerződés miatt.
Hosszú hónapok után az adós munkáltatója nyilatkozott a letiltást illetően,mi szerint nem tud levonni a munkabérből, mert 10 óràban van bejelentve.
Életszerű e ez a nyilatkozat amikor a NAV nyilvános adatai szerint a munkáltató bevétele 5 millió forint felett van és az adós az egyetlen munkavállalója?
Ezen információkkal ha tájékoztatom a végrehajtót tud valamit kezdeni???(Nyilvános NAV adatokról van szó).
Köszönöm szépen válaszukat.