végrehajtás kérdések

"A végrehajtó az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerveket, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet, adóhatóságot, cégbíróságot, pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési szolgáltatókat, ingatlanügyi hatóságot, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás), a vezető és a hitelbiztosítéki nyilvántartást működtető szervezetet, a közjegyzőket, továbbá a Kart a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés céljából."

Nálam a szervezetbe belefér, főleg az exemplifikatív felsorolás miatt (így különösen). Habár ezt valóban nem pontosan idéztem fejből :) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, akkor a munkáltató is, főleg, hogy a végrehajtó eljárási cselekménye miatt törvényi kötelezettsége a letiltást foganatosítani.

„A Vht. 41§-t azért kértem, mert a tartozás állítólag egy 2000-ben kötött kölcsönszerződés, egy olyan céggel, akiről soha nem hallottam és emlékeim szerint én 2000-ben semmiféle kölcsönt nem vettem fel és a tájékoztatás szerint a kölcsön 2009-ben lejárt. 2022-ben az EOS valahogy átvette/előkotorta és behajtást indított”

Ha 2022-ben rendelték el a végrehajtást, és a fizetési meghagyásos eljárásban nem éltél ellentmondással, akkor az veszett fejsze. Nem véletlenül Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatása, mert a végrehajtás foganatosításával összefüggő elévülésre vonatkozik.

papinianus88,

a Vht 41§-t én nem így értelmeztem, de nem vagyok jogász, viszont minden elérhető fórumon utána néztem és nem találtam kikötést arra, hogy ez csak a végrehajtás alatti elévülésre vonatkozna. A végrehajtó meg is indította az indokomra az eljárást, tehát nem utasította el, erről tájékoztatott.

A letiltást nyilván foganatosítani kell a munkáltatónak, de egyébként a kért információnak ő sincs birtokában. Amikor elkezdtem dolgozni és jeleztem, hogy a fizetésem 50%-át tartásdíjként a volt feleségemnek kell utalni, akkor a könyvelő kérdezte, hogy mi alapján, neki megküldtem a bírósági határozat vonatkozó részletét (nem az egészet, mert volt benne más egyezség is, amihez semmi köze), neki ez elég volt - ezt jelezte vissza. (Sőt azóta új könyvelője van a cégnek, aki nem kért semmit, folytatta ezt a "hagyományt".)
De valóban így a "... vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket ..." megnevezésbe, mint szervezet beleférhet a munkahely.

A problémám ezzel az a továbbiakban, hogy azóta többször költöztem és a papírjaimat is elköltöztem :( Most, ha el kell mennem az ország másik felébe az akkori bíróságra, kikérni a 15 évvel ezelőtti papírokat, akkor a munkahelyem nem tudja a végrehajtó által szabott határidőben teljesíteni az adatszolgáltatást. Legalább is kétlem, hogy annyi idő alatt le tudnám zongorázni ezt a kérdést :(

zsebia:

Hidd el, hogy a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatása a végrehajtás foganatosítása alatti elévüléssel kapcsolatos. Persze a végrehajtó lefolytatja, majd a végrehajtást kérő nemleges válasza esetén a bíróság fogja kimondani a megszüntetési perben. A rendkívüli ellentmondás (Fmhtv. 32. § (1) - (2) bek.) esetén lehet elévülésre hivatkozni, de csak akkor, amennyiben kézbesítési fikcióval emelkedett jogerőre az fmh + 15 nappal a végrehajtható okirat kézbesítésétől + a költség megfizetése esetén. Ilyenkor "feléled" a fizetési meghagyásos eljárás esetén az ellentmondás. Azonban, ha folyamatban van az eljárás, sőt letiltást is foganatosított a végrehajtó, akkor a végrehajtható okiratot megelőző elévülésre történő hivatkozásból már kikéstél, a tudomásszerzést követő határidőn belül nem jelezted. Jogász vagyok, végrehajtási jogi szakjogász. Az "én olvasatomban" nem sok laikusnak hozott szerencsét ilyen eljárások során. Persze az eljárás releváns adatait nem ismerem, így csak az elmondottak alapján reagálok és csak arra, amit fentebb hivatkoztam.

Pont ezért van a fizetési meghagyásos eljárás, mint nem peres eljárás, a bíróságok tehermentesítésére, valamint, ha a követelést, annak összegszerűségét stb. nem vitatják és jogerőre emelkedik, akkor csak kivételesen - lentebb írtam - éledhet fel az elrendelés során alkalmazható jogorvoslat. A Vht. 41. §-a szerinti eljárást így lefolytathatja a végrehajtó, de felesleges kör, a végrehajtás foganatosítása során mind a végrehajtást kérő, mind - ha oda kerül - a bíróság is a kereseted elutasítja megszüntetési per esetén.

Egy ilyen ítéletből konkretizálnék indokolást: A Pp. 528. § (1) bekezdés a) pontjára alapított végrehajtás megszüntetése iránti perben a
bíróságnak annak a ténynek a keletkezési időpontját kell vizsgálnia, amelyre a felperes megszüntetési okként hivatkozik. A jelen ügyben ez a xxxxxxxxxx. napján lejárttá vált követelés elévülése volt, tekintettel arra, hogy az alperes elévülést megszakító cselekményt nem vitt véghez x éven keresztül. A felperes tehát lényegében arra hivatkozott, hogy xxxxxx napján bekövetkezett a végrehajtás alapjául szolgáló követelés elévülése. E tény azonban xxxxxxxxx napja óta fennállt, így arra a felperes a xxxxxx évben folyamatban volt fizetési meghagyásos eljárásban hivatkozhatott volna.
Az nem értékelhető a hivatkozás akadályaként, hogy a felperes nem vette át a fizetési meghagyást, és ezért az kézbesítési fikcióval emelkedett jogerőre. Az elvi lehetősége ugyanis megvolt a felperesnek e tény előadására. Az már az ő érdekkörébe esik, hogy miért zárta el magát attól, hogy egy ellentmondás folytán perré alakuló, kontradiktórius eljárásban hivatkozzon a követelés elévülésére. Ezt a mulasztását a felperes kimenthette volna kézbesítési kifogással, amennyiben álláspontja szerint a fizetési meghagyás kézbesítése szabályszerűtlen volt, vagy azt önhibáján kívül nem tudta átvenni, illetve a törvényi határidőn belül rendkívüli ellentmondást terjeszthetett volna elő az Fmhtv. 32. § (2) bekezdése alapján. Végrehajtás megszüntetése iránti perben azonban erre a tényre a felperes nem hivatkozhatott eredményesen.
A végrehajtás elrendelése óta pedig az elévülési időt a végrehajtó tényállásban részletezett cselekményei folyamatosan megszakították.

papinianus88,

Először is köszönöm, hogy rám áldozol az idődből és tényleg csak megérteni akarom, hogy tudjam hogyan haladhatok tovább. Nem fafejűsködni akarok, de a Vht-ban én sehol nem olvasom, hogy a 41§ csak az eljárás alatti elévülésre vonatkozik és ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvédek leírásában, cikkeiben is találtam rá utalást, hogy nem csak arra vonatkozik :)

Amúgy a fizetési meghagyás ellen azért nem tudtam kifogással élni, mert késve kaptam meg (saját hiba, utaztam éppen napokig). A közjegyzőtől kértem tájékoztatást (kvázi betekintést), hogy mégis mi a franc ez - hogy ha kell tudjak ellentmondással élni -, aki ezt nem adta meg (még mindig kérdés számomra, hogy nem kellett -e volna tájékoztatást, betekintést biztosítania a kérésemre az ügyben?), de mire ezt a levélváltást lezongoráztuk, kifutottam az időből és megindult a behajtás. Közben elkezdtem utánakeresni az ügynek, mondjuk nem lettem okosabb, még mindig nem vágom, hogy milyen kölcsönre hivatkozik és nem tudom ki az a cég, akitől állítólag felvettem.
A hivatkozásom alapja az volt, hogy az állítólag 2000-ben felvett és 2009-ben lejárt kölcsön, 2022-ben került a faktoring(?) céghez és közben eltelt 13 év során nem történt az üggyel kapcsolatban megkeresés felém, nem folyt eljárás az ügyben tudtommal. Amúgy a fizetési meghagyás 2023 nov-dec. körüli.

Ja és ha vállalsz ilyesmit, akkor lehet lassan szükségem lenne egy jogászra :D De komolyan, mert olyan falakba ütközök, hogy felhúztam magam rajta. Fizettem már ki elfeledett tartozást, mert jogos volt és az én hibám és olyankor nem vitatom, itt viszont több helyen is sántít a sztori, szerintem olyan pontok is vannak a sztoriban, amikor a közjegyző hibázott; a végrehajtó pedig kimondottan ellenséges, kontraproduktív, én bármennyire is jó szándékkal és a megoldást keresve próbálom helyretenni az ügyet. (Ja, 260 000,- forintos tartozás, ami most mindennel együtt kb. 380 000, még csak nem is kifizethetetlen, de ne már :( )

Mindegy már.

zsebia:

A Vht.-t olvasgatni nem esti mese, még gyakorló ügyvédek sem tudják megfelelően értelmezni, és a beadványaik hemzsegnek a hibákban. Pont az előttem hozzászóló KBS abszolút képben van vele, nem véletlen, hogy nem is hiteget. Én sem hitegetlek a közel 10 éves végrehajtással kapcsolatos gyakorlatommal.
Anno gerbera fogalmazta meg jól, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban : Szóljon most, vagy hallgasson mindörökre. Ez az ellentmondásra vonatkozik. Szűk körben van rá lehetőség, hogy feléledjen (kézbesítési kifogás, rendkívüli ellentmondás), azonban 99%-ban már nincs rá lehetőség. Természetesen, kíváncsian várom a cikkeket, amelyek szerint a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatása mindenre is vonatkozik. Jogirodalomban ilyennel még nem találkoztam. Azt javaslom, hogy próbáld megkeresni a jogosultat és megegyezni egy méltányos összegben, valamekkora összeg elengedésének a fejében, rövid határidő tűzésével. Ez a le kell nyelni esete már. Természetesen mehetsz tovább, de ne csodálkozz, amennyiben egy végrehajtás megszüntetése iránti perben pervesztes leszel és hasonló indokolással kapod a kereset elutasítását. A perköltség megfizetésének terhével. Én csak nem akarlak hitegetni. Lehet van olyan, aki megtenné. Nem ingyen

papinianus88,

köszönöm az eddigieket :) Nem mondtam, hogy a 41§ mindenre is vonatkozik, csak azt, hogy nem csak az eljárás alatti elévülésre :) Zajlik pár hónapja az ügy és a kutakodásom, de ha elém kerül újra, akkor persze linkelem a forrásokat.
Én azért jó Don Quijote-ként még nekifutok a dolognak :) Majd kiderül, de nekem a plusz perköltséget is megérik az elveim :D A fejleményektől függően még mérlegelem egy kis nyilvánosság bevonását is az ügybe, de a végeredménytől függetlenül mások okulására ide szívesen megírom, ha van rá igény :)

„Nem mondtam, hogy a 41§ mindenre is vonatkozik, csak azt, hogy nem csak az eljárás alatti elévülésre”

Ez nem egy explicit szabály, egy paragrafus, hanem egy egyszerű következmény. A jogerős fizetési meghagyás mint végrehajtható okirat alapján indul a végrehajtás, ha az említett sub1%-ba nem esel bele (rendkívüli ellentmondás, kézb.kif.) sikeresen (!), akkor értelemszerűen a követelés erre az okiratra fog alapozódni, ergo az elévülést csak innen, a végrehajtás alatt lehet (kell) vizsgálni.
Mindegy, hogy elévült az eredeti követelés, vagy alaptalan volt, vagy soha nem is létezett a valóságban. Már van róla végrehajtható okirat, ennyi elég. Volt lehetőség felszólalni, aki elmulasztja, az fizet.

Az, hogy a vht 41 nem alkalmas fizetési meghagyás előtti elévülésre való hivatkozásra, a vht 41 szövegezéséből, annak puszta nyelvtani értelmezésével levezethető. De ha valakinek ez nem elég, a Pp végrehajtás megszüntetése iránti perről szóló alfejezete végképp eldönti azzal, hogy kiköti, hogy ilyen perben csak novumra lehet hivatkozni, tehát olyan körülményre nem lehet hivatkozni, ami a fizetési meghagyás elleni ellentmondást követő perben előadható lett volna.
Egyébként a végrehajtót nem szokás behajtónak hívni. Behajtó és létezik, de az nem végrehajtó.
A nyilvánosság bevonásával mit akar a kérdező elérni? Ami eddig jutott, az nem elég neki? Kell még ezek tetejébe sérelmi díjas per, mitöbb, büntetőeljárás?

Szép estét!
Lenne egy kérdésem. Amennyiben végrehajtási záradék kiállításával történt az ingatlan kiürítése, akkor a végrehajtási záradék törlése után - jó eséllyel a bírósásg ezt fogja tenni - visszaköltözhet-e a kilakoltatott?

????

@Vesper
Ha így teszed fel a kérdést, akkor arra az adekvát válasz az, hogy: igen, ha a birtokon belül lévő (egyben tulajdonos) árverési vevő megengedi neki.
Egy kicsit bontsd már ki nekünk, hogy egy végrehajtói átadással befejezett, feltehetően minden lépésében jogerősített végrehajtási cselekmény- és intézkedéssorozatot hogy a túróban tudná szerinted a bíróság visszacsináltatni.
Amikor a sokat látott jogász segítők sem mernek a bírák helyett tippelni, mókás, hogy neked már előre megvan az ítélet egy bikkfanyelven előadott, értelmezhetetlen tényállással.
Akkor mégis mit vársz tőlünk?

@eulimen,

Nem szívesen tárom fel az egész történetet, de pont írtad a kulcsszót: jogerő. Itt semmi sem jogerős. A közjegyzőtől a végrehajtóhoz került az ügy, aki cselkedett, miközben a bíróság ezzel párhuzamosan indult meg a jogvita és meg a kilakoltatás után fel is függesztették a végrehajtást., és az ingatlan kiürítése nem fejeződött be, tehát semmi sem jogerős.

eulimen,
az élet, pontosabban a bírósági gyakorlat már csak ilyen. Párhuzamosan folyó ügyek, eltérő határidők. kapkodó végrehajtó. Nem kell megértened az egész ügyet.

@Vesper
Nem baj, ha maradni akarsz a rébuszoknál. Tessék, itt egy kis konkrétum.
Vht. 66. § Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevő megszerzett tulajdonjogát nem érinti.

A végrehajtó mulasztása (nem adta birtokba az ingatlant) miatt benyújtott végrehajtasi kifogás elbírálására milyen határideje van a bíróságnak? Az ítélkezési szünet ezt a határidőt befolyásolja?

@eulinem,

nincs ún. árverési vevő, mert nem történt árverés. Leírtam, bérleti szerződés felmondása miatt született végrehatási záradékkal történt a kilakoltatás, miközben a záradék törlése miatti jogvita a bíróságon folyamatban van. A bíróság egy másik per miat föggesztette fel a végrehajtást. Az ingatlan kiürítése pedig nem fejeződött be, volt mit felfüggesztenei a bíróságnak. Mondom, az élet sokkal összetettebb helyzeteket is tud produkálni, mint amire a jogalkotó gondolt és a meglévő jogszabályok nem mindig képesek ezeket lefedni.

@kicsikem80
A bíróságot ilyen ügyben nem köti határidő.

„ Leírtam, ”

Nem írtad le.

„ Mondom, az élet sokkal összetettebb helyzeteket is tud produkálni, mint amire a jogalkotó gondolt és a meglévő jogszabályok nem mindig képesek ezeket lefedni.”

Semmi gond, anno a porosz polgári törvénykönyv próbálkozott (ALR) ,hogy minden lehetséges esetet szabályozzon. közel 18 ezer cikkelyt tartalmazott, és gyakorlatilag használhatatlan volt, mivel az élet mindig tágabb mint a jog. Azonban, ha nem kívánod elmondani a tényállást, nem írsz le semmi konkrétumot, akkor legyél kedves ne tegyél fel olyan kérdést, amire ennek tudatában nem lehet válaszolni. Az orvosnak is kevés, hogyha valami valahol fáj, és ez alapján segítsen, mondjuk telefonon. Amit leírtál az kevés, és inkább véleményt formálsz a jogrendszerre, mintsem kifejtenéd, hogy a tételes jog alapján tájékoztassunk.

@Vesper
Nekem az szúrja a szememet, hogy a kilakoltatás megtörtént, de a kiürítés nem fejeződött be. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a kivégzés megtörtént, de a később elrendelt felfüggesztés miatt még nem fejeződött be. Jó-jó, lehet ilyen faxxságokat mondani, de ez nem az a fórum, ahol az ilyesmit rögtön értik is.

A végrehajtás a kiürítés és költségei iránt indult. A bérlő nem volt jelen, a jegyzőkönyv szerint 60 napja maradt, hogy elvigye az ingóságait, addig se ki se be senki. Ezen iidőtartam alatt történt meg a felfüggesztés, miközben végrehajtási záradék törlése iránt per folyamatban va. Ennyi.

A kötelezetten nem hajtották még be a költségeket sem, tehát nem fejeződött be a végrehajtás, csak a folyamat egy része. Persze, most a felfüggesztés miattt ügyvitelileg befejeződőtt, de ez felfüggesztés, ami akár folytatódhat is. A végrehajtó nemtehet jelenelg semmit.

Aha. Nem látom be, miért akarod itt elmagyarázni, mi a különbség az érdemi és az ügyviteli befejezés között, meg hogy mi a felfüggesztés joghatása, meg vitatkozol, hogy leírtad, holott nem írtad le; ahelyett, hogy úgy közölnéd a tényállást, hogy az elsőre is érthető legyen, például így.
Bérleti jogviszony megszűnése miatt közjegyzői vh-záradékkal elrendelt meghatározott cselekmény (lakáskiürítés) ügyben a végrehajtás meghatározott cselekmény része már teljesült, a végrehajtás a végrehajtásiköltségek behajtása iránt folyik tovább, de az egyidejűleg folyó perben a végrehajtást felfüggesztette a bíróság. Ha a per eredményeképpen a végrehajtási záradékot törlik - jó eséllyel a bíróság ezt fogja tenni - visszaköltözhet-e a kilakoltatott?
A válasz: nem.
Elmeséled nekünk, hogy a bíróság egyébként miért is törölné a végrehajtási záradékot? Ez azért érdekel engem, mert a vh-záradékot csak a végrehajtást elrendelő közjegyző törölheti, ha ő azt a törvény megsértésével állította ki. Ha a kereset erre irányult, akkor a bíróság a keresetet hatáskör hiányában el fogja utasítani, vagy - szerencsésebb esetben - utasítani fogja a közjegyzőt a vh-záradék törlésére. De semmi több.
Ha a kereset végrehajtás megszüntetésére irányul, akkor az érvényesíteni kívánt jog alaptalansága miatt a végrehajtást a bíróság megszüntetheti, és - kérelemre - rendelkezhet az eredeti állapot helyreállításáról. Ha erre a bérbeadó pedig nem adja át a bérlőnek újra az ingatlant, akkor a kilakoltatott bérlő végrehajtást indíthat a bérbeadó ellen, meghatározott cselekmény (lakáskiürítés) iránt.