végrehajtás kérdések

Ide másolja ki a lényeget. Mások is nézzék meg a lényeget, akkor tudunk érdemben válaszolni. Nem kell kommentálni, csak a száraz tényeket. Akkor jogilag megvizsgálható

az én beadványom, válasz a végrehajtó beterjesztésére, 2024. augusztus 9, az első, elhalasztott birtokbaadásról:
„Árverési vevő egy nappal a birtokbaadás előtt kérelmet terjesztett elő új időpont kitűzésére tekintettel arra, hogy sem a XXXX, sem a XXXXXXX címéről nem tud 9:00 órára oda érkezni.” (Beterjesztés 1. oldal 10. bekezdés 1. mondata) Na, hát még körülbelül sem ez történt. Május 31-én telefonáltam az irodába, ahol dr. XXXX XXXXXX megint nevetgélve fogadott. Szeret nevetgélni. Ez tehát 5 nappal a birtokbaadás kitűzött dátuma előtt volt, NEM 1 nappal előtte. Mondtam telefonon, hogy 5 óra tömegközlekedéssel az út, de naponta csak néhány járat van, sokszoros átszállással, és hogy reggeli 9 órára nem lehet odaérni. Nevetgélve mondta, hogy akkor menjek előző este, és aludjak ott. Mondtam, hogy ez egy 400 fős falu, ahol nincs szálloda. Nevetgélve, hogy akkor az utcán várjak estétől reggelig. Végül azt mondta, hogy van lehetőség eltolni a birtokbaadást, de ehhez hivatalos levélre és írásos kérelemre van szükség tőlem. Kérdeztem, hogy ha ma (aznap) megírom a kérelmet, akkor eltolják? Azt válaszolta, hogy igen, de arra készüljek fel, hogy a második birtokbaadás már csak nyár végén lesz, mert az összes további birtokbaadás elintézése utánra iktatják be az ismételteket. Ebben maradtunk. Tehát 5 nappal a birtokbaadás előtt tudták (nem 1 nappal előtte), hogy el fogják napolni....

ugyanezen beadványomban, a második rosszul kiértesített birtokbaadásról:
„Árverési vevő azonban – annak ellenére, hogy e-mail értesítést is kap az Ügyfélkapu-ra történő hivatalos levél érkezéséről – egészen 2024.06.20-ig nem töltötte le az iratot.” (Beterjesztés 1. oldal 10. bekezdés 1. mondata) Itt a 219. intézkedésről (jegyzőkönyvről) van szó, arra hivatkozik a Beterjesztés. A hivatalos levelet június 13-án adták fel (vagy később) hiszen a hivatalos irat keltezése június 13-i. (A bíróság előtt fekszik a 219. intézkedés, ellenőrizni tudják a keltezését.) Június 12-én vagy korábban pedig nem tudnak egy június 13-án keletkezett iratot feladni. Tehát június 13-án adták fel az ügyfélkapumra, onnan június 20-án letölteni törvényszerű. Nem volt törvényi kötelességem hamarabb letölteni. Minden levélnek van átvételi határideje, én a törvényes határidőn belül vettem át a levelet. Nem kellene erről beszámolnom, de azért én elmondom, hogy nem szórakozásból cselekedtem így, hanem XXXXX városban tartózkodtam korábban, ott ingatlan-felújítást végeztem, és hazaérkezésem után ellenőriztem mind az érkezett e-maileket, mind pedig az ügyfélkapura érkezett küldeményeket. Ezért vettem át csak június 20-án, nem pedig azért, hogy borsot törjek a végrehajtói iroda orra alá. És amúgy törvényes, kézbesítési határidőn belül vettem át még így is. (Nem is hivatkozik a Végrehajtó Úr sem kézbesítési fikcióra, márpedig ha késve vettem volna át, akkor lenne kézbesítési fikció. Ezáltal maga a Végrehajtó Úr is elismeri, hogy törvényes határidőn belül vettem át a küldeményt.)

első fokú végzés 2024. augusztus 27.
[30] Ezen felül, a bíróság megítélése szerint a végrehajtó a felek között kialakult gyakorlatnak
megfelelően az árverési vevőt a birtokbaadás időpontjairól megfelelően értesítette a 219.
sorszámú intézkedésével. Külön kiemelendő, hogy a köztudomásúan nagy munkateherrel
küzdő végrehajtó az árverési vevő részére új, második időpontot is biztosított annak ellenére,
hogy arra a jogszabály nem kötelezte, az tehát nem lett volna kötelessége. Az a tény, hogy az
árverési vevő az új birtokbaadás időpontjában sem jelent meg, a birtokbaadás folyamatát,
lezárást nem teszi érvénytelenné.

[31] Súlytalannak ítélte meg a bíróság az előbbiekre figyelemmel az árverési vevőnek a 219.
sorszámú intézkedés körében a Vht. 37/C. (6) bekezdésére történt hivatkozását. Egyrészt, az
árverési vevő természetes személy, vonatkozásában a kézbesítési rendszer pedig nem volt
kötelező (Vht. 37/C. § (1) bekezdés), ezen felül a végrehajtó és az árverési vevő
kapcsolattartása nem a kézbesítési rendszeren történt, másrészt, amennyiben a bíróság az
árverési vevő által felhívott módon küldte volna a birtokbaadás időpontjáról szóló 219.
sorszámú értesítőt, úgy a bíróság meglátása szerint az is fölösleges lett volna, hiszen az
árverési vevő éppen azt bizonyította, hogy egyik elérhetőségét sem követte figyelemmel és
még a telefonján keresztül sem volt elérhető.

fellebbezésem 2024. szeptember 14.
ügydöntő elsőfokú végzés [30] cáfolata
Teljesen abszurd az érvelés. Nincs ilyen, hogy felek között kialakult gyakorlatnak megfelelő tájékoztatás, csak törvényeknek és törvényes határidőknek megfelelő tájékoztatás van. Azzal próbálja meg a 3 munkanappal a birtokbaadást megelőző idézést legitimálni, hogy bár igaz, hogy nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak a határidő, de megfelelt viszont a felek között kialakult gyakorlatnak. Ez még viccnek is rossz. Nem gyakorlatnak kell megfelelnie a bírósági jogköröket ellátó végrehajtó idézésének, hanem törvényeknek. Egy vádlottat is meg lehet idézni 1 órával a tárgyalás előtt a védőbeszéde megtartásának tárgyalására, majd elítélni jelenléte és védőbeszédének elmondása hiányában, mert a gyakorlat az volt, hogy felveszi a telefont rögtön, így az 1 órával az esemény előtti telefonos idézés megfelelt a kialakult gyakorlatnak? Még viccnek is rossz, hogy engem a végrehajtó nem a törvények szerint értesített, hanem a kialakult gyakorlatnak megfelelően. Mellékesen SOHA nem alakult ki olyan gyakorlat, hogy engem 3 nappal korábban idéztek, sem olyan, hogy telefonon próbáltak idézni, sem olyan, hogy emailben idéztek volna, tehát ez még de facto sem igaz, hogy lett volna ilyen gyakorlat. Hát arra már nem is tudok mit mondani, hogy azt hozza fel érvnek, hogy ő már elnapolta egyszer, és így már másodjára bocsánatos, ha a második (elnapolt) birtokbaadásra törvénytelen a megidézés. Most akkor hogy? Már annyi piros pontot szerzett a végrehajtó, hogy néhány fekete pont is becsúszhat, és nem kell ennyi jócselekedet után betartani az idézés és levélküldés szabályait?

ügydöntő elsőfokú végzés [31] cáfolata
Micsoda? MINDEN elérhetőségemet figyelemmel kísértem, de nem vagyok köteles 3 munkanapon belül átvenni a hivatalos leveleket, mert lehetek és voltam is elfoglalt. Nem percenként kell ellenőriznem az elérhetőségeimet, még csak nem is óránként, de még csak nem is naponként, hanem 10 munkanapot biztosít a törvény az átvételre. 10 munkanaponként pedig igenis ellenőriztem, ettől gyakrabban nem vagyok köteles, mert lehetek elfoglalt és voltam is. A bíróság által idézett jogszabály hely sem azonnali átvételt ír elő, hanem megfelelő intervallumon belülit, amit betartottam. Sem a telefonon keresztüli, sem az emailen keresztüli értesítés pedig nem minősül hivatalos értesítésnek, tiltott az ilyen értesítés a végrehajtó számára, csak az ajánlott küldemény (vagy ennek elektronikus megfelelője, az e-papír) a megengedett. De, az alternatív, tiltott értesítési útvonalakon sem értesültem a birtokbaadás megtörténte előtt a birtokbaadásról. És itt SINCS kézbesítési vélelem, vagy fikció 3 munkanap után, ha nem jött létre a telefonbeszélgetés, vagy nem olvastam el az emailemet 3 munkanap alatt.

másodfokú ügydöntő végzés 2024. október 25.
A végrehajtó meg is jelent 2024. június 18-án 12.00 órakor a XXXXX, XXXXX XXXXX
utca XX. szám alatti ingatlan birtokbaadására, azonban az érdekelt nem. Ennek előzménye az
volt, hogy a június 4-én 9.00 órára kitűzött átadás időpontja helyett az érdekelt másik időpont
kitűzését kérte annak igazolásával, hogy tömegközlekedéssel a reggel 9.00 óra számára nem
megoldható. Ezért a végrehajtó a kérésének eleget tett és június 13-án a 219. sorszámú
tájékoztatásával kitűzte a tömegközlekedéshez igazított időpontot. A 219. sorszámú
intézkedést ügyfélkapun keresztül küldte meg az érdekeltnek, aki azt csak az új időpont után,
június 20-án töltötte le.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az érdekelt részéről elvárható volt, hogy miután
kéréssel fordult a végrehajtóhoz, mely időpontot érintett, úgy tárhelyét naponta megtekintse,
hiszen a kérésére adott választ várta. Nem fogadható el a több nappal történt megnyitásra
magyarázatként, hogy ingatlanfelújítás miatt akadályoztatva volt, mert ez fizikailag nem
gátolta az elektronikus levelezésének a megtekintésében. Jogszabály azt valóban nem írja elő,
hogy az elektronikusan megküldött levelet minél hamarabb meg kell nyitni, azonban miután
az érdekei ezt kívánták a jóhiszemű joggyakorlás követelményének ez felelt volna meg.

két rettenetesen fontos tévedése van a másodfokú bíróságnak:

1. "Nem fogadható el a több nappal történt megnyitásra magyarázatként, hogy ingatlanfelújítás miatt akadályoztatva volt, mert ez fizikailag nem gátolta az elektronikus levelezésének a megtekintésében."
De igen fizikailag gátolt, mert másik városban voltam, és ezt közöltem is a beadványban a bírósággal, hogy nem az otthonom városában voltam, és ebben a másik városban nem volt velem számítógép, illetve a telefonom nem fogad emaileket, nem csatlakozik internetre, a telefonomon keresztül nem értesülök emailekről, csak SMS-ekről

2. "Jogszabály azt valóban nem írja elő, hogy az elektronikusan megküldött levelet minél hamarabb meg kell nyitni, azonban miután
az érdekei ezt kívánták a jóhiszemű joggyakorlás követelményének ez felelt volna meg."
Egyáltalán nem így van, mert az első elnapolása előtt, tehát 2 héttel korábban a végrehajtó arról tájékoztatott, hogy az elnapolt birtokbaadás pótlására csak nyár végén fog sor kerülni, tehát nem igaz, hogy új idézésre vártam volna június közepén. És erről is tudott a bíróság, hogy a tervezett második birtokbaadás nem volt várható június közepén, mert telefonon augusztus végét igértek. (Egészen pontosan nyár végét,)

Tulajdonképpen van egy harmadik óriási tévedése a másodfokú bíróságnak, és ez talán a legnagyobb, hogy ilyen joggyakorlat nincsen, ilyen jogértelmezés nincs a bíróságokon, hogy az az ember, aki tárgyalásra (helyszíni tárgyalásra) való idézést vár, avagy számíthat rá hogy jönni fog ilyen tárgyalásra idézés, az köteles lenne az elektronikus leveleit 24 óránként letölteni. MINDEN ügyvédnek van annyi folyamatban lévő ügye a bíróságokon, hogy MINDEN ügyvéd igenis számíthat egy a 20 folyamatban lévő ügyében tárgyalásra idézésre, ezért ezen logika szerint MINDEN ügyvédnek az országban MINDEN NAP kötelessége letöltenie az összes ügyfélkapus/cégkapus/mit tudom én milyen bírósági levelezési rendszeres leveleit. MINDEN ügyvéd eszerint a logika szerint az év 365 napján késedelembe esik és rosszhiszemű, Mármint az elbaszott bírósági okfejtés alapán.

„A másodfokú bíróság álláspontja szerint az érdekelt részéről elvárható volt, hogy miután
kéréssel fordult a végrehajtóhoz, mely időpontot érintett, úgy tárhelyét naponta megtekintse,
hiszen a kérésére adott választ várta. Nem fogadható el a több nappal történt megnyitásra
magyarázatként, hogy ingatlanfelújítás miatt akadályoztatva volt, mert ez fizikailag nem
gátolta az elektronikus levelezésének a megtekintésében.”

Nos, szerintem pont ezt próbálja elmagyarázni mindenki. További jó - és egyben felesleges - szócséplést kívánok! ;-)

nincs bírósági ilyen joggyakorlat, nincs ilyen bírósági jogértelmezés

ez azt is jelentené, hogy minden ügyvéd is köteles lenne 24 órán belül letölteni a tárgyalásra idézést, mert ők tényleg várnak idézés megérkezését

többször elmondtam, hogy ezzel ellentétben én NEM vártam idézést, mert a végrehajtói iroda AUGUSZTUS VÉGÉRE ígérték a birtokbaadást, tehát nem igaz az érvelés, hogy én bármit is vártam volna, és EZÉRT kellett volna naponta ellenőriznem. Nem vártam semmit, mert én augsztusban vártam, ezért nem is kellett semmit naponta ellenőriznem. Ráadásul nem is volt mivel ellenőriznem, mert nem volt nálam számítógép abban a másik városban. Ráadásul ha lett volna számítógépem, és vártam is volna valamit, akkor is pontosan ugyanannyira nem kellett volna ellenőriznem naponta, mint ahogyan az ügyvédeknek sem kell naponta ellenőrizniük, hogy nem küldtek-e e ki nekik aznap egy következő napra szóló tárgyalásra idézést.

Mi a faszomat nem tudsz ezen megérteni?

ugyanaz az elbaszott végrehajtói iroda, aki azon vergődik, hogy nekem naponta kellene letöltenem a leveleimet, pont az az elbaszott iroda volt, hogy az általam küldött e-papír levelet 4 nappal később töltötte le.

a bíróságok szintén nem minden nap töltik le az e-papírokat.

ez a bagoly mondja verébnek tankönyvi esete

„Mi a faszomat...”

Hát igen, ezt valóban nehéz megérteni... :-)

a bírók és a végrehajtók a társadalom gazdasági jóléte szempontjából a felső 0.1%-ába tartoznak
jogász kasztokba születnek
egy jogász gyerekéből is jogász lesz, és a bírók szülei is jogászok voltak
a leendő bírók gyermekkorukban már az 1. évben, az 1. születésnapjuk előtt megkapják az első, 800 ezer forintos iPhone-jukat
van otthon a családjukban 6 laptop, 10 asztali számítógép és 20 iPhone és 30 tablet, hogy a 10 lapos TV-jükről már ne is beszéljünk

innentől kezdve evidensnek veszik, hogy nekem ha másik városba megyek, akkor is van nálam laptop, tablet, és iPhone

DE NINCS, VAZZE

a lakosság 20%-nak nincs a lakásában villanyáram
a lakosság 95%-nak nincs otthon számítógép
a lakosság 99%-nak nincs hordozható számítógépe
a lakosság 30%-nak nincs mobil telefonja
a lakosság 60%-nak nincs internet a telefonján
a lakosság 80%-nak nincs email címe
a lakosság 99%-nak nincs ügyfélkapuja

a végrehajtó és a bíróságok evidensnek vették, hogy nekem a fenti listából minden megvan, mert nekik már az 1. születésnapjuk előtt ez mind megvolt, és utána egész hátralévő életükben is

nekem, miközben másik városban 10 napig végeztem ingatlan-felújítást, a másik városban nem volt nálam azalatt a 10 nap alatt számítógép, sem asztali, sem laptop. nincs, soha nem is volt olyan telefonom, ami az internetre csatlakozott volna. soha életemben nem volt olyan telefonom. soha az életemben nem kaptam emailt a telefonomra, mert a telefonom nem csatlakozik internetre. nincs tabletem. mondanám, hogy soha nem is volt, de ez nem igaz, mert 8 évvel ezelőtt volt taletem 1 éven keresztül, de abban sem volt SIM kártya, nem volt telefonszáma, nem csatlakozott az internetre.

Légből kapott adatokkal operálsz, amelyeknek a valósághoz vajmi kevés köze van. Innen kezdve alappal lehet fenntartásokkal kezelni azt is, amit az ügyről előadtál.

„de amúgy igazam van”
Innen indultunk tegnap. Ma már tudjuk, hogy nincs igazad. :-)

@Kovács_Béla_Sándor
el tudom küldeni privátban az összes iratot, és ellenőrizheted őket

tudna-e valamelyik ügyvéd segíteni Strassborghoz fordulni,

avagy ügyvédként valamilyen jogegységi határozatot kérni ítélőtáblától vagy kúriától, hogy ha valaki SEMMILYEN idézést nem vár (de ha vár akkor sem), akkor NEM kell naponta letölteni a tárhyelyet, és így SOHA nem utazhat el nyaralni 12 óránál hosszabb időre, mert minden este számítógép közelében kell lennie 365 napon keresztül?

tud-e ügyvéd segteni, hogy...

lehet-e MBVK-nál bepanaszolni ezeket a .... izéket?
fegyelmi eljárás az MBVK-nál?
tud-e ügyvéd segíteni, hogy közokirathamisításért feljelenteni (valaki azt tanácsolat itt, hogy próbáljam meg feljelenteni őket)?

megtaláltam a LÉTEZŐ és ÉRVÉNYES joggyakorlatot, sőt, a Pp is szabályozza az idézés, a tájékoztatás és a tárgyalás közötti időintervallumot

KÖZÖS szabály, hogy MEG KELL ÉRKEZNIE az idézésnek és a tájékoztatásnak a tárgyalás előtt, vagyis úgy kell postázni, hogy ha a kézbesítési időszak végén veszi át, még akkor is a tárgyalás ELŐTT kapja meg.

Utána már eltérés van ügytipusonként, hogy a legrosszabb esetben, tehát ha a kézbesítési időszak tolsó napján veszi át, akkor még hány napnak kell maradnia a tárgyalásig. Tehát még olyan sem megengedett, hogy a kézbesítési időszak utolsó napján veszi át, és ekkor a tárgyalásig már kevesebb, mint 24 óra maradjon.

ügytipusonként eltérően, van ahol az idézés legrosszabb átvétele után még 15 napnak kell maradnia a tárgyalásig, van, ahol 5 napnak, és KIVÉTELES ESETEKBEN 24 órának kell MÉG FENNMARADNIA a tárgyalásig

MAGYARUL, ha a postai továbbítást 3 munkanapnak vesszük, és a kézesítési határidőt 14 naonak vesszük (10 munkanap), akkor 3+14+1 nappal kell korábban kiküldeni az idézést az esemény előtt.

más ügytipusoknál 3+14+15 nappal kell az esemény előtt kiküldeni.

ha elektronikusan adják fel tárhyelyre, akkor nincs az első 3 nap, akkor csak ügytipustól függően
0+14+1 vagy 0+14+5 vagy 0+14+15

a másodfokú bíróság döntése ezek szerint egy kibaszott nagy BULLSHIT

itt vannak az idézések időzítései polgári és büntető ügyekben is, a felhasznált irodalom a Pp., a Be., és ezek kommentárjai
https://u-szeged.hu/…ocikk/idezes

a másodfokú bíróság döntése ezek szerint NEM CSAK a kialakult joggyakorlattal megy szembe, és ezért NEM CSAK jogegységi határozatnak kéne lennie,

DE

a tételes joggal is szembe megy, a konkrét Pp. szabályozásnak is ellentmond, tehát JOGELLENES a másodfokú bíróság döntése

NINCS ILYEN BULLSHIT, hogy a kézbesítési határidőnél jóval hamarabb kéne letölteni, NINCS ILYEN BULLSHIT, hogy a tárgyalás előtt 3 munkanappal kiküldheti az elbaszott végrehajtó az idézést, hanem JÓVAL a tárgyalás előtt kell megérkeznie az idézésnek, akkor is, ha a kézbesítési időszak utolsó napján veszik át az idézést!!!!!

https://u-szeged.hu/…ocikk/idezes

Miyen tárgyalás? A végrehajtó nem tart tárgyalást. Milyen idézés? A végrehajtó nem idéz. Hova idézne?

mutatis mutandis

a Pp-t a megfelelő módosításokkal kell alkalmazni

a Pp az eljárásjogi törvénye a Ptk-nak és a bíróságoknak is, és a Vht-nak és a végrehajtóknak is

a megfelelő módosításokkal kell alkalmazni a végrehajtók eljárásaira is

ez a valami, a birtokbaadás, a bírósági helyszíni tárgyalásának felel meg, az arra vonatkozó eljárási szaályok szerint kell azt megtartani

külön a Pp-ben NINCS szabáky a végrehajtó birtokbaadására, de ez nem azt jelenti, hogy szabályok nélkül bármekkora hülyeségeket csinálhat, az ő eljárására is vonatkoznak eljárásjogi szabályok

az általam hivatkozott oldal amúgy egyben tárgyalja (egyben írja) az idézést (kötelező megjelenésű) és tájékoztatás (megjelenhet de nem kötelező megjelennie) két különböző esetét

az általam hivatkozott oldal szerint AZONOS időzítési szabályok vonatkoznak az idézésre, és a tájékoztatásra, magyarl mindkettőnek a kézbesítési ideje UTÁN ugyanannyival kell megtartani a tárgyalást

• a végrehajtók esetében a helyszíni birtokbaadást

Miyen tárgyalás? A végrehajtó nem tart tárgyalást.
Valóban nem tart tárgyalást, ő helyszíni eljárást tart, helyszíni birtokbaadást tart. A Pp. vonatkozik erre az aktusra is. Külön nevesítve nem szerepel a végrehajtó birtokbaadása, sőt, a végrehajtó szó sem, de a bíróra és bíróságokra vonatkozó szabályok vonatkoznak a végrehajtókra, és a helyszíni tárgyalásokra vonatkozó szabályok vonatkoznak az ő helyszíni eljárásaira.

Milyen idézés? A végrehajtó nem idéz. Hova idézne?
Az idézés és az értesítés is azonos szabályrendszerű. Az idézés és az értesítés között CSAK ANNYI a különbség, hogy akinek idézést küldenek, annak KÖTELEZŐ megjelennie az eseményen, akinek meg értesítést küldenek, annak meg SZABAD megjelennie az eseményen, de nem kötelező. (nevezzük meghívónak)

most idézek az oldalról: "azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi"

megint mutatis mutandis, de az értesítés (és az idézés is, ha az lenne) megérkezése és az esemény között időintervallumnak kell lennie. Tehát nem hogy nem lehet rövidebb a kiküldés és az esemény közötti intervallum, mint a kézbesítési időszak, de egyenesen hosszabbnak kell lennie, hogy az idézés/értesítés átvétele és az esemény között még felkészülséi időnek is kell maradnia. Kellhetnek ugyanis előkészületek, szabadságot kivenni, avagy fuvart szervezni, satöbbi.

Vht. 9. §

A polgári perrendtartás alkalmazása
9. § * Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

SAJÁTOSSÁGAIBÓL EREDŐ ELTÉRÉSEKKEL KELL ALKALMAZNI

tehát mutatsi mutandis a Pp szabályaira

amúgy meg az én másodfokom VÉGIG a régi Pp-re hivatkozik, ami megint egy BULLSHIT

még rövidítve is úgy hivatkozik rá hogy "rPp" vagyis régi Pp., de amikor évvel és törvényszámmal hivatkozik akkor is az 1952. évi III. tv-ként. Ennyire lehetnek hozzá nem értők tanácsban a törvényszéken 3 bíró egyszerre???????

Tehát nem elírás, hogy véletlenül megszokásból 1952-t írtak, mert megszokásból, elírásból NEM biggyesztik oda a kicsi "r" betűt a Pp elé, és véletlenül nem lesz a "Pp"-ből "rPp"

átküldjem az összes iratot? megnéznéd? átnéznéd? én örülnék neki, megköszönném.

„amúgy meg az én másodfokom VÉGIG a régi Pp-re hivatkozik, ami megint egy BULLSHIT”
ezt nem tudom megállni.
Már megint a süket dumádat nyomod, haver.
Nézd meg a végrehajtási ügy évszámát, és vesd össze a a jelenlegi Pp. (2016. évi CXXX. törvény) 630.§ (1) bekezdésével:
"A 2017. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel. [...]"

Ha a végrehajtás 2018.01.01. előtt indult, akkor a rPp.-t KELL alkalmaznia a bíróságnak.

később indult, süket dumájú

oké, akkor biztosan megtalálod a másodfokú végzés indokolásában, hogy mi alapján alkalmazta a bíróság a Pp. helyett a rPp.-t. Persze azt nem másoltad ide...