végrehajtás kérdések

Kedves Kovàcs_Béla_Sàndor!

Először is köszönöm a hozzászólást!Egyrészt egyáltalán nem mindegy hogy mikor rakják végre ki a lakásból, mivel elég "kellemes" mást eltartani, és kifizetni az általa felhalmozott tartozást.
Másrészt az I.foku bíróság megítélte és a II.foku bíróság helyben hagyta részünkre a használati dijat és arra is beadtuk a végrehajtást de egyenlőre ott sem történt semmi, annak a végrehajtásànak a elhalasztását is kérelmezte.
Azért számomra érthetetlen, hogy egy jogerős ítélet végrehajtása ellen is mindig ki lehet találni valamit amivel húzható az idő. És mostmár mivel nekünk kell minden a lakással kapcsolatos dolgot fizetni, senkit sem érdekel hogy nem mi halmoztuk fel az adósságot ha nem fizetünk képesek ellenünk végrehajtási eljárást indítani. Tehát ez már a mi "bőrünkre" megy!

Nem értem. Egyrészt még nem kapta meg - tehát kissé előreszaladtál. Másrészt ha megkapná, akkor annyival később lakoltatják ki - nektek ezzel teendőtök nincs.

Inkább a többéves használati díj megtérítésével foglalkoznál; több értelme lenne.

Tisztelt Fórumozok!
Az alábbi dologban szeretnék tanácsot kérni: A nővéremmel még 2017-ben édesapánk halála után örököltünk, köztük azt a lakást, ahol gyerekkorunk javát töltöttük. Édesapánk állítólagos élettársa -akinek van állandó lakhatása több mint 20 éve a kerületben és sem ideiglenesen, sem állandóra nem volt bejelentkezve édesapánk lakásába -fogta és lecserélte a lakás zárjait, kizárt minket a lakásból és Hagyatéki hitelező pert indított ellenünk, amit I. és II. fokon elveszített. A hagyatékot a peres eljárás lezárulta után átadták teljes hatállyal, mi lettünk a lakás tulajdonosai hivatalosan is, és mivel a jogerős ítélet ellenére önként nem volt hajlandó kiköltözni kénytelenek voltunk ellene végrehajtási eljárást indítani még tavaly szeptemberben. Ő ennek mai napig nem tett eleget, a lakással kapcsolatos költségeket mai napig nem fizeti, jelentős tartozást felhalmozva nekünk. A Hölgy kérelmet adott be a bíróságnak, hogy az adható max 6 hónapra szüneteltessék az eljárást, mivel édesapánk halála után nem sokkal egy másik férfitől gyereket szült, kevés a jövedelme, (mert nem dolgozik 2011 óta) és nem lenne hová mennie és hol felnevelni a gyereket. Egyébként biztosan nem lakik a lakásba életvitelszerűen, mivel az elektromos művek már leszerelte az órát, tehát már nincs áram a lakásban, ami nélkül a mai világban kisség nehézkes az élet. Olvasgattam és azt találtam, hogy a bíróság elvárja, hogy az adós a felfüggesztési kérelmében jelezze, hogy az abban hivatkozott „dolog” a szüneteltetés alatt változik és utána kész lesz önként teljesíteni. De a 2 éves gyerek 6 hónap után sem lesz önfenntartó, neki esze ágába sem lesz elmenni dolgozni, nem is beszélve arról hogy mint most tudomást szereztünk újabb pert indított ellenünk, hogy állapítsák meg a tulajdonjogát édesapánk valamennyi ingó és ingatlan vagyonára. A Vh eljárás során a bírósági titkár 1x küldött nekünk egy végzést, hogy mi mit szeretnénk. Mi a karhatalommal igénybevételével történő eljárást választottuk tudva, hogy a Hölgy folyamatosan kitalál valamit, amivel húzhatja az időt. Számomra furcsa, hogy ezt a bíróság elküldi az adósnak és véleményét kéri hogy mit gondol erről, mi végrehajtást kérők, pedig ha nem érdeklődnék időről időre nem tudnánk semmiről. Ezek fényében szívesen venném hozzáértők tanácsait milyen lehetőségünk lenne még, ha megkapja a 6 hónapot, Előre is köszönöm !

Köszönöm a szakemberek válaszát. Végül tulajdonostársam ügyvéd közreműködésében látta a megoldást.

A behajtott összeget letéten kell tartani, amíg nem születik jogerős érdemi döntés a végrehajtás sorsáról. A bíróság az ilyen kérelmeket mindig elutasítja, nem is tehet mást.

Kelleni nem kell - csak lehet. De nagyon ne reménykedjetek, hogy tényleg el is rendeli a bíróság a kifizetést.

Tisztelt Fórumozók!

Kérem segítségeteket.

Devizahitel tartozás miatt a bank feélmondta a szerződést és végrehajtást indított. Az adósnak közben volt egy kisajátítási kártalanítási bevétele amit a végrehajtó lefoglalt és a letéti számlán őrzi de nem osztotta fel.
Az adós most pert indít végrehajtás megszüntetése iránt és kéri a vh felfüggesztést is. Ilyenkor kell kérni ideiglenes intézkedéssel azt, hogy a végrehajtó fizesse ki neki a letéti számlán lévő összeget vagy erre a bíróság hivatalból utasítja a végrehajtót?

A hitelből az adós mér a nagy részét megfizette és rossz anyagi körülmények között él.

Kell külön ideiglenes intézkedés iránti kérelem?

Köszönettel

Vali

„2021-ben kaptam valami ismeretlen végrehajtótól egy levelet hogy fizessek meg”
Nem nyavalyogni kell (arra gondolok, amiket a fent idézett mondatod után írsz), hanem cselekedni! El kell olvasni azt a k.szott végrehajtási lapot, különösen annak 6. vagy 7. pontját (most hirtelen nem tudom; azt, amelyik a fizetési meghagyásról szól), és ha van ott egy pipa a fiktív kézbesítésnél (kb. így néz ki: [v]), akkor a vh-lap kézbesítése 15 napra (de csak annyira!) újból megnyitotta a jogot a fizetési meghagyással szembeni ellentmondásra. Ez azt jelenti, hogy ha nem értesz egyet a követeléssel, vagy mondjuk szerinted elévült, akkor ezzel (és csak ezzel!) a húzással újból vitatottá teheted a követelést. Aztán ésszel ám, mert húszból talán csak egy akad, aki nem cseszi el az akciót valamilyen banális mulasztással. Én szóltam.
Ha nincs az a pipa, akkor az a szabály, hogy ha akkor, amikor megtehetted volna, nem szóltál, most már hallgass mindörökre, és fizess. Ez olyan romantikus-kalandfilmesen hangzik, de illik tudni, hogy nem a jog vette ezt a filmekből, hanem fordítva.

Sziasztok!

Kérném szépen a segítségeteket mert tanácstalanul állok.
2011-ben volt egy OTP számlacsomagom amin semmi nem volt, se hitel se egyebek. Ez a számla teljesen feledésbe merült. Most 2021-ben kaptam valami ismeretlen végrehajtótól egy levelet hogy fizessek meg 160eft-ot OTP tartozás miatt. (persze akkor még nem tudtam mi is ez) Felhívtam a közjegyzőt aki az OTP faktoringhoz irányított. Ott megtudtam hogy 2014-ben amikor eladtam a lakásomat Halásztelken az OTP-n keresztül, akkor ezt a számlát lezárták és egy 18eft-os kezelési költség maradt rajta. Nem tudom hogy mert én kifizettem a jutalékaikat stb. A Faktorig ezt a tartozást eladta 2016-ban ennek a követeléskezelőnek. A követeléskezelővel érdekes beszélgetést folytattam az alábbiak szerint: "Az hogy miért nem kaptam erről a tartozásról soha értesítést, azt mondták hogy nekik a Halásztelki címem van meg jelenleginek is és oda küldözgették. Mondjuk nem tudom akkor most mi alapján jutottak el ide Somogy Megyébe. Továbbá próbáltam megkérdezni hogy részletbe hogy lehetne rendezni? (4 gyerekkel vagyunk itthon, jelenleg Covid vendéglátás miatt igen megszorulva) Szóval közölték hogy befizetek 25 ezret és utána kaphatok részletfizetést havi 20 ezres részletekbe. Más lehetőség nincs. Teszem hozzá hogy egy Magyarul alig beszélő sztem Ukrán ügyintézővel ennyit sem volt egyszerű megbeszélni." Ezt nem tudtam elfogadni, kifejezetten nonszensznek tartom hogy egyszer csak majd egy évtizedes dologra valaki felbukkan és százezreket akar. Felhívtam ismét a Faktoringot ahol azt mondták próbáljak velük megegyezni a törzs tartozásra. Ez eddig rendben is lenne, de attól még ott marad a végrehajtó 140 ezre... Szóval kérlek segítsetek hogy mit lehet tenni? Ha fizetni kell azon sem lepődök meg a mai világban hogy ezt így megtehetik de valami értelmesebb módon. Volt már hitelünk ot nagyobb összegbe is működött havi 10eft például. Ebbe a jelenlegi feltételbe egyszerűen lehetőségünk sincs belemenni. Előre is köszönöm. Tamás

"Elvileg nem juthat nálatok sem több pénzhez a behajtó, ha nem 1/4-ed részt árverezik, hanem 1/1-et, mivel csak a nem fizető adós tulajdonrésze után kaphat pénzt."
Nagyon nem mindegy, hogy egész vagy részingatlant árvereznek! Részingatlanra, ha van ajánlat, az fillérek. Ha akarjátok ti ketten nem adós tulajdonosok előárverezőként tehettek az 1/3 részre a piaci érték töredékéért ajánlatot. Csak feltétel, hogy legyen árverés.

Én úgy tudom, az árverést akkor is le lehet bonyolítani ha az adós nem reagál, de ezt itt a jogászok jobban tudják nálam.

De a vevő az ingatlan tulajdoni lapján talál egy porszemet a kerékben vagy nem?

Elvileg nem juthat nálatok sem több pénzhez a behajtó, ha nem 1/4-ed részt árverezik, hanem 1/1-et, mivel csak a nem fizető adós tulajdonrésze után kaphat pénzt.
Nálunk a bátyámnak nincs hivatalosan megadott lakcíme, a végrehajtónak meg csak nem mondhatom, hogy jelölje be a fészbukkon, mert ha meg olyan a bátyám hozzáállása, akkor meg amúgyis egyszerűen csak nem jelöli vissza...

Akkor még egy rövid kérdést felteszek.
Van e olyan jogszabály, ami engem támogat a végrehajtóval szemben, hogy az árverés végre elinduljon?

Ööö... szerintem félreérted a közös tulajdon megszüntetését. Az azért nem csak - a gyakorlatban általában nem is - természetbeni megosztást jelent.

Bocs hogy belekontárkodom, de a mi esetünkben egy nem adós társat nem találunk. Nálatok, ha a harmadik testvér elérhető, akkor ti ketten közösen , amikor a végrehajtónak majd olyan kedve lesz, hogy kitűzze az árverést, fellépni az egész árverezéséhez. Ha így fog történni és az ingatlan értékes helyen van, törekedjetek a legmagasabb becsértékre. Nekem a legfőbb problémám, hogy a végrehajtó által akadályozva vagyok az ingatlanhoz fűződő jogaimban. Mióta a teljes árverés ajánlatra nem reagáltunk, azóta áll az ügy. Persze, hisz a végrehajtónak az lett volna az érdeke, mert akkor jóval nagyobb összeghez jut, mint az 1/4 rész árverésénél. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése talán a földterületnél célra vezet, de egy átlagos ingatlannál?

Egyébként ez a válasz keltette fel a figyelmemet:
"Azonban: Ha az osztatlan, közös tulajdonban lévő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, a nem
adós tulajdonostársak együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az egész ingatlant. Ezt a kérelmet a végrehajtónál kell előterjeszteni."

De akkor gondolom ránk is vonatkozik a folytatás:
"Ahogyan gerbera említette, itt alapból hiányzik egy konjunktív feltétel: egy társtulajdonos, szóval bukó a sztori."

Közös tulajdon megszüntetését kell kérni.

Tisztelt szakértők!
Trixi-hez részben hasonló problémám lenne nekem is, bemásolom ide a másik, kevésbé pörgős fórumból a hozzászólásomat:
"Nálunk 3 testvér az örökös egy szintén romos ház tulajdonjogában. Bátyám kint él az usa-ban 2017 eleje óta, hivatalosan még a mo-i lakcíme él, kinti címet nem adott meg, néha üzen facebook-on, fél éve nem reagál semmilyen üzenetre. Édesapám 2017 novemberben halt meg, 2018-ban a hagyatéki tárgyaláson bátyámat még az élettársa képviselte, aki az örökség pénzbeni részének átvétele után bátyám után ment. Meghatalmazottjuk jelenleg nincs. Vevő lett volna már tavaly a házra, de bátyám a füle botját se volt hajlandó mozdítani, hogy bármi módon alá tudjuk írni az adás-vételi szerződést. Plusz csavar, hogy azóta már bátyám valamilyen lejárt tartozását is bejegyezték a tulajdon részére, és lehetséges, hogy lesz még több ilyen tartozás is.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Előre is köszönöm."

Vagy az előárverező jogom azt jelenti, hogy már most élhetek vele és indíthatom a procedúrát?

Köszönöm a válaszokat.
Valóban, felajánlották az 1/1 tulajdon árverezését, akkor azt nem fogadtuk el, ezért figyelmen kívül hagytuk a leveleket.
Mindent megértettem, de maradtak kérdéseim. Hogyan tudom elérni mint nem adós tulajdonostárs, hogy végre induljon az adós tulajdonrészére árverés, így élhessek előárverezési jogommal. A végrehajtónak van időbeni kötelezettsége az indításra? Legalább négy éve húzódik az ügy.Részemre ez lenne a legjobb opció és nem az 1/1.
Ettől függeten kérdés: jól tudom e, hogy az ingatlan akkor is értékesíthető,ha nincs meg egy tulajdonostárs, akkor a vételár ráeső része ügyvédi letétbe kerül?

Köszönöm, Grave7!

„Vht. 157. §
(3) Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.

A tulajdonostársak is ilyen bejegyzett joggal rendelkező érdekeltek, ezért mindegyik beleegyezése szükséges.”

Jogos-jogos, akárcsak a zálogjogosult, amennyiben nincs végrehajtást kérői státuszban. Itt kifelejtettem valóban, hogyha a nem adós társtulajdonos nem keríthető elő a nyilatkozathoz az 1/1 árverezéséhez, akkor itt sem fog/tud hozzájárulni.

@papinianus88:
„Ami még opció, hogy becsattog valamelyik társtulajdonos az adóssal és árverésen kívül árverési vétel hatályával ajánlatot tesz az adós tulajdoni hányadára. [...]”

Vht. 157. §
(3) Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.

A tulajdonostársak is ilyen bejegyzett joggal rendelkező érdekeltek, ezért mindegyik beleegyezése szükséges.

.
@Kovács_Béla_Sándor:
„ A nem adós tulajdonostárs illetőségére [...] a jutalékot nekik is ki kell fizetniük.”

(Kis pontosítás, ha megengeded:)
35/2015. (XI. 10.) IM rendelet (Vdr.)
24. § Közös tulajdonban lévő ingatlan végrehajtási értékesítése esetén a nem adós tulajdonostárs részére járó vételárból a nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért járó végrehajtási költségként a vételárrész 2%-ának megfelelő összeg vonható le.

A Vht. 161. § szerinti esetben csak az előbbi rendelkezés szerinti 2% vonható le a nem adós tulajdonostársnak járó vételárból.

A Vht. 162. § szerinti közös tulajdon árverési megszüntetése esetén viszont az összes tulajdonostársnak járó vételárrészek (mint ügyérték) után a Vdr. 15. § szerinti jutalékot kell számítani.

wers

„És az jó a nem adós tulajdonostársaknak, ha egyben árverezik az ingatlant? Jó esetben 50%-os kezdő licittel.”

Miért 50? :) Alapból jan 1-től változott az árverés rendszere, az 50% csupán a harmadik szakasz lenne, ha eljut odáig. (és ha egyáltalán 50% a minimál ár)

Sanszosabb, hogy fognak rá licitálni az árverezők, vagy éppen nem is ebben élnek, nyűg, örökölték, nincsenek jóban a társtulajdonosokkal. Közös tulajdonban levő ingatlan árverése sem rövidebb és könnyebb. Ez van.