Ja. Tudod, bolond kérdésre bolond válasz. Példálózhattam volna autóval is: ott sincs semmilyen korlát, hányszor cserélhet gazdát egy járgány. Nem is értem, hogyan juthat eszébe valakinek, hogy egy kvázi árucikk továbbértékesítésének a számát korlátozni kéne.
gerbera: a példád elég gyakorlatias, könnyen megérthető lett :)
Most látom, volt mégegy kérdés. Nincs szabály hányszor lehet engedményezni. Nem is logikus, hogy legyen korlát. Ahogy egy prosti addig árulja magát, amíg használható a πnája, úgy egy követelés is addig eladható, amíg az engedményes lát benne üzletet. Persze, a követelés hamarabb kimerül, max. 3-4 kört bír el.
Köszönöm.
Semmi nem változik.
Ha egy cég(pl.:bank) egy magánszemély tartozását értékesíti, eladja egy követeléskezelő cégnek, akkor az elévülés ideje a jelenlegi ptk alapján megújul(+5év)/ vagy / bizonyos időre szünetel/ vagy/ nem változik semmit?
Ha tippelnem kéne arra tippelnék,hogy legfeljebb csak szünetel , és csak addig amíg az átadás teljes mértékben meg nem történik. És gondolom független attól,hogy hányszor adják el másnak. Illetve van erre valami szabály?Hogy maximum hányszor lehet eladni?
Hát dehogynem. Követelés beszámításával történt teljesítésre hivatkoznak.
OFF röhejes ON
Egyik sem.
Ettől függetlenül csak arra hivatkoznak, hogy a bíróság általi felosztás révén a másik féllel szemben a követelés megszűnt. :)
Röhelyes egyébként, de ezt a keresetet ügyvéd követte el.
„Azt értem, amit KBS írt, hogy alaptalan lesz a kérelem”
A végrehajtás megszüntetését akkor lehet kérni, ha az adós azt állítja, hogy a végrehajtandó követelést már teljesítették, vagy alaptalan, vagy egyébként megszűnt, vagy elévült. Természetesen, ezeket bizonyítani is kell. Ha az adós nem ezek egyikére hivatkozva kéri a végrehajtás megszüntetését, akkor a keresetet visszautasítja a bíróság.
Tartalmaz-e tehát a házassági vagyonjogi perben hozott ítélet olyat, ami ezek valamelyikét megalapozza?
Értem.
A házassági vagyonjogi per a lezárult, a végrehajtás megszüntetési az ami most indult.
Ez utóbbiban nem mindegy, hogy egyáltalán lesz-e per vagy csak elutasítják idézés nélkül.
Azt értem, amit KBS írt, hogy alaptalan lesz a kérelem, de azért bízom benne hogy érdemi vizsgálatig sem jutunk el vele.
A Vht. 56. § (elírás volt részemről az 57) nem előzmény-eljárás, hanem a bíróság végleges döntést hoz. A záradékkal indult végrehajtásra az 56. § (2) vonatkozik. Ha valóban az van, amit írsz, akkor ez nem alkalmazható, mert ez csak akkor működik, ha a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre. Te meg azt írod, hogy a tartozást "a bíróság a másik félre osztotta", tehát nem arról van szó, hogy a követelés érvénytelen volna.
Megjegyzem, a kérdésed teljesen értelmetlen. Nem is értem, miért reszelgetjük itt a szagos semmit. Ugyanis olyan perről írsz, ahol már döntés született (múlt időben), és közben azt kérdezed, hogy elutasíthatják-e a keresetet (kvázi jövő időben). Na, szóval...
Közjegyző előtti bankos hitelről volt szó.
A követelés alapját semmi nem módosította, csak házassági vagyonjogi perben osztották fel a vagyont.
A hitelező valóban nem volt a perbe vonva, és amennyire tudom nem is nagyon lehet bevonni.
Meg ha bevonták volna akkor se mondana le semmilyen jogáról. :)
Egyébként akár 57 akár 41 mindkettő előzetes hatósági eljárás, amire a Pp 130. 1c vonatkozik. Vagy ez nem igaz?
„a házassági vagyonmegosztási perben a bíróság a tartozást a másik félre osztotta”
Aligha volt fél abban a perben a hitelező. Márpedig az ítélet inter partes hatályú.
Másképpen: azt a keresetet nem a Vht. 41. § szerinti eljárás "átugrása" miatt fogják elutasítani. Hanem azért, mert megalapozatlan.
Ha a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, a végrehajtás megszüntetése nem peres úton, hanem az 57. P szerint történik. Ebbe nem lehet belekeverni a 41. P-t.
Egy végrehajtás megszüntetés iránti pernél (ahol a megszüntetés indoka az hogy a házassági vagyonmegosztási perben a bíróság a tartozást a másik félre osztotta), a vht 41. § szerinti eljárás hiánya a kereset kibocsátás nélküli elutasítását eredményezheti?
A hatósági eljárás hiánya a Pp 130. § (1) c szerinti elutasítási ok.
Ennél lényegesen árnyaltabb a helyzet.
Korábban a Vht. 41. § így fogalmazott: Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, akkor… Ezt volt szokás magyarázólag kiegészíteni azzal, hogy * vagy egyébként megszűnt, például elévült.
Ehelyett most így fogalmaz: *Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, akkor… Most tehát nem kell magyarázólag kiegészíteni ezt.
De az okirati bizonyítás továbbra is szükséges. Nyilván nem úgy, mintha az adós azt akarná okirattal bebizonyítani, hogy a tartozását megfizette. Hanem úgy, hogy az adós az elévülésre eleve úgy hivatkozik, hogy a végrehajtás során nem történt elévülést megszakító végrehajtási cselekmény. Ilyenkor a végrehajtó aszerint folytatja a 41. § szerinti eljárást, hogy az adós állítása a végrehajtási iratból igazolható-e. Mert ha nem igazolható az elévülés (ezt ugyebár a végrehajtó eleve látja), a végrehajtó fel sem hívja a végrehajtást kérőt, hogy nyilatkozzon, elismeri-e az adós állítását. Ha viszont igazolhatónak látja, akkor kimegy a felhívás azzal, hogy az adós állítása megalapozottnak tűnik. Akár így, akár úgy folytatja le a végrehajtó a 41. § szerinti eljárást, az eredményét közli az adóssal, akinek ezzel megnyílik a lehetősége a megszüntetés iránti kereset előterjesztésére.
A Vht. 41.§ okirati bizonyítékot ír. Az elévülés nem ilyen.
Igen. Ugyanannál a bíróságnál sem egységes a gyakorlat. Hol úgy tudja meg a végrehajtó, hogy megszüntetés iránti per indult, hogy jön a bíróságtól az 535. § szerinti felhívás. Máskor ugyanez a bíróság arra szólítja fel a végrehajtót, hogy folytassa le a 41 szerinti eljárást, és az eredményről tájékoztassa a bíróságot. Közben meg röpködnek a hetek meg a hónapok. Míg egy értelmesen előadott 41 iránti kérelemnél 15 nap a válaszadási határidő, plusz a postázással eltelt néhány nap. Megismétlem: _értelmesen_ előadott kérelemnél.
Nem veszik ezt szigorúan a bíróságok. De nem is lenne méltányos elvárni az adóstól, hogy a Vht. 41. § szerinti eljárással töltsön hónapokat, miközben tiltják a fizetése 30%-át. (Amit nem mellesleg akkor se kap vissza, ha aztán megnyeri elévülésre hivatkozva a megszüntetés iránti pert.)
A végrehajtás megszüntetését korábban, és az új szabályozás szerint is, előbb meg kell kísérelni nemperes úton elérni.
529. § [Előzetes eljárás] A pert akkor lehet megindítani, ha a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására a perben közölni kívánt okból a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség.
Az adós írjon a végrehajtónak, hogy a követelése az időmúlással elévült, és kérje a Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatását. A kérelem végére célszerű odaírni, hogy a végrehajtást kérő válaszáról az adóst is haladéktalanul tájékoztassa. Továbbá azt is, hogy a beadvány nem végrehajtási kifogás, hanem Vht. 41. § szerinti kérelem, ezért a végrehajtó se a beadványt, se a végrehajtást kérő válaszát ne terjessze be a bírósághoz. Három felkiáltójellel, vastagon szedve és aláhúzva, legalább 4 ponttal nagyobb betűmérettel, lehetőleg más betűtípussal, ritkított betűközzel, előtte-utána üres sorközzel, és középre igazítva. A dőlt betűs szedés nem célszerű, mert az nehezebben olvasható. Ezt ugyanis nem lehet elégszer a szájába rágni egy végrehajtónak.
Nem kell a Vht. 41.§ szerinti eljárást lefolytatni. Nem előkérdés. Meg kell indítani a végrehajtás megszüntetése iránti pert.
Köszönöm átolvastam...
Dr.Attika válaszából úgy gondolom van esély az elévülésre estelegesen per megnyerésére.
Az önéből is ezt gondolom,csak készüljek fel,hogy ez nem egyszerü?
Bár a válasz valóban gyors volt, de korántsem kimerítő. Nem szól a végrehajtás megszüntetése iránti per 41. § szerinti előzményeljárásáról mint jogorvoslati lehetőségről, amit előbb ki kell meríteni.
Köszönöm szépen a gyors válaszát! Minden jót önnek!
Banif plus nem szűnt meg hanem beolvadt a COFIDIS S A magyarországi fióktelepébe. A Codifis a jogutód. Végrehajtás megszüntetése iránti pert kell indítani elévülésre hivatkozva.