Intrum Justitia

Sziasztok!

Végre elérkeztem az utolsó törlesztő részletemhez ,fizetésletiltásomhoz.

A kérdéseim:
Mit kell tegyek hogy csak a fent maradó összeget vonják le és ne a fizum 33%-át?
(Felhívtam az intriumot ,de Ők majd csak visszahívással tudnak tájékoztatni,ami 4-5 nap)

Milyen iratot kell kapjak ,hogy a tartozást kiegyenlítettem?

Kell e valamilyen kérvényt írnom a letiltás megszüntetéséről?

Köszönöm!
Üdv.:

Jelezd a végrehajtónál, hogy most értél a finálé. A többit bízd rá.

Sziasztok! Köszönöm! Valóban a hr-en figyelik és látják a töredéket ,így csak azt fogják utalni.

Tisztelt Jogi Fórum!
Banki tartozás témában, jelenleg már aktív végrehajtási szakaszban lévő (nyugdíjamból levonás 33% erejéig) ügyben elévülésre hivatkozhatok-e?
Banki szerződés megkötési dátum: 2006.02.01.
Szerződés lejáratának dátuma: 2012.02.10.
2013.08.23-án Bank átadta a követelés jogát az Intrum Justitia Zrt. követelés behajtónak. Erről egy sima mezei postai levélben értesített a Bank.
Kérdésem, hogy a fenti dátumokat figyelembe véve, egy Bírósági per kapcsán eredményesen hivatkozhatnék-e elévülésre?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!

Te magad írod, hogy végrehajtói letiltás van folyamatban. Mitől évült volna el?

Itt a végrehajtáshoz való jog elévülése jöhetne szóba, de mivel folyamatos végrehajtás (letiltás) van, így egyenlőre szóba sem jöhet az elévülés.

Igen, jelenleg is folyamatban van a végrehajtói letiltás. Az elévülést arra értettem, hogy (direkt azért írtam be a kérdésembe a meghatározó dátumokat) az egész ügy szabályosan történt-e a megjelölt dátumok alapján? Gondolok arra, hogy mikor a Bank átengedményezte a követelési jogát az Intrumnak, már eleve elévült volt-e a követelés vagy sem? Banki szerződés megkötési dátuma 2006.02.01. Intrumnak átadta a Bank 2013.08.23-án. Tehát itt több mint 7év eltelt idő van.
Arra gondoltam hogy, tegyük fel, ha már eleve elévült ügyet vett át az Intrum, akkor egy Bírósági per során joggal kérhetném-e a végrehajtás megszüntetését, arra hivatkozva, hogy az Intrum már egy eleve elévült követelést vett át? Tehát amik azután történtek, egy esetleges elévülés miatt tekinthetők-e semmisnek?
Nyugdíjas lévén, nekem nagyon sok pénzről van szó. 400.000Ft tartozást adott át a Bank, az Intrum 1.2 millót követel.

bajbanlévő :

Szinte bizonyosan nem évült el az sem, amit írsz (nem a szerződéskötés számít, hanem a hitel felmondása, az pedig valahova a kettő közé esik, de ez sem számít), de teljesen mindegy, egy valamit kell megérts : ha jogerős fizetési meghagyás alapján van ellened végrehajtás, akkor az, ami előtte történt, már egyáltalán nem számít.

Hogy egyértelműbb legyen : akkor is végrehajthatnának egy jogerős fizetési meghagyás alapján (vagyis olyan alapján, aminek időben nem mondtál ellen), ha soha nem is tartoztál volna senkinek. Nem számít. És ez alól csak nagyon-nagyon szűk kivétel van, pl. ha meg tudod utólag dönteni a kézbesítési vélelmét a fizetési meghagyásnak. De valószínűleg azzal is csak egy kis időt (de plusz költséget) nyernél csak.

Kaptál egyáltalán fizetési meghagyást?

Igen kaptam. Utólag már tudom hogy ellent kellett volna mondanom, de sajnos ez nem történt meg. A joghoz nem értvén, józan parasztésszel arra gondoltam, hogy létezik egy olyan jogi formula, hogy egy szerződés csak akkor érvényes, ha annak minden feltétele adott a szerződés megkötésének pillanatában, hogy szerződésnek lehessen nevezni. Hallottam már olyan esetről, mikor Bíróság kimondta azt, hogy egy szerződés nem teljesítette a szabályosnak mondható szerződés összes feltételeit, ezért a szerződést semmisnek kell tekinteni. Tehát ami eleve egy jogilag hibás szerződésen alapul, az semmisnek tekintendő?

Nem.

De esetedben, nem erről van szó. Nem számít a szerződésed, se a felmondása, se az engedményezése, semmi.

Van egy jogerős, végrehajtható okirat. Semmit sem számít mi volt előtte. Ezt az okiratot támadhatod meg esetleg, de ha szabályosan átvetted, és nincs kimentési ok az ellentmondás elmaradására, akkor már azt sem.

Ez a hajó már elment sajnos. Ennyi.

drbjozsef! Köszönöm, hogy foglalkoztál velem.

az a hajó nem ment el...

ítélt dolog vitatásával a Pp.229.§ foglalkozik:

„A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból(1) származó ugyanazon jog(2) iránt ugyanazok a felek(3) – ideértve azok jogutódjait is – egymás ellen új keresetet indítsanak vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék."

látható, hogy 3 konjunktív feltétel együttállása esetén tilt
azonban, amennyiben az fmh nem tartalmazott elévültségi állapotra vonatkozó "tényalapot" úgy a szabály megengedő...

Miii?!

Ehh, hagyd el. Csak előszedte a logikai ismereteit - tudod, amiből te is, én is k. gyengék vagyunk, bezzeg ő... Csak azt nem veszi észre, hogy itt sem a jogalap, sem a jog, sem a felek személye nem változott meg.

Az Fmhtv 20.§ (1) a meghagyáshoz kötelező tényközléseket sorolja... (elévültségi állapot nincs benne)
A (4)bek. pedig lehetőséget ad, hogy oda biggyesztd...
Ha nem teszed, nyitva hagyod a lehetőséget arra, hogy a kötelezett bármikor hivatkozza.
(én amikor neked küldetek majd fmh-t biztosan beleírom, hogy "jelen kérelem előterjesztésének időpontjában a követelés elévülési időn belül van")

Akkor is, ha nincs belül? :)

Egye fene, utoljára még belemegyek.

Hogyan, kihez intézett és milyen tárgyú kérelemben hivatkozhat az adós a fizetési meghagyás kibocsátása előtt bekövetkezett elévülésre, ha magában a fizetési meghagyásos eljárásban elmulasztotta az ellentmondást? (Mivel laikus vagy, nem ragaszkodom hozzá, de hasznos lenne a pontos jogszabályi hivatkozás is.)

"Akkor is, ha nincs belül?"

Igen, azért hogy ha a jogerő után érik meg benned a bizonyság elévültség ügyileg, a Pp.229.§ valóban tiltson neked...

"Hogyan, kihez intézett és milyen tárgyú kérelemben hivatkozhat az adós a fizetési meghagyás kibocsátása előtt bekövetkezett elévülésre,"

Nyilván perben, az előzetes eljárást (Vht.41.§) követően.

"ha magában a fizetési meghagyásos eljárásban elmulasztotta az ellentmondást"

Valójában nem történt mulasztás, hisz az fmh-ban nincs egyetlen tényállítás, egyetlen rubrika - az enyémen kívül - melynek tartalmát a kötelezett ne ismerné el.

Az fmh eljárás csak kétféle módon végződhet… (Kötelezett ellentmondásával vitatja, vagy hallgatásával elismeri...) Ez esetben a hallgatással történő elismerés valósult meg!

BH1984. 409. „A tartozásnak csak az elévülési időn belül történt elismerése eredményezi az elévülés megszakadását” (...tehát az elévülési időn kívül történt tartozáselismerésnek már nincs joghatása)

BH1982. 509. „A tartozás-elismerés a korábbi jogalaptól független, új kötelezettségvállalást nem eredményez." (...tehát nem kezdődik új „elévülési időszámítás”)

Hozzátenném, hogy a Ptk. kommentárja szerint:
„...az elévülési határidő anyagi jogi határidő, ezért arra az eljárásjogi törvény szabályai nem alkalmazhatóak."

Tehát végrehajtás megszüntetése iránti perben? [Pp. XXV. fejezet.]
Azt mondja a Pp. 368. §:
„A végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény

1. akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy
2. a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.”

A fizetési meghagyás kibocsátása előtt bekövetkezett elévülés sem az a) sem a b) pontnak nem feleltethető meg.

Sic erat demonstrandum.

az elévültség kétféle állapotban kerülhet a vh per terítékére:

1. jogosult vitatja (ez esetben a bíróságnak kell "tényszerűsítenie" (megállapítással) mely esetben az eredmény frissen ropogósan jelentkezik...)
2. jogosult - a Vht.41.§ szerint - elismeri ugyan de eljárásjogilag nem tartja hivatkozhatónak (ez esetben a Vht.41.§ szerinti eljárásban lett tényszerű az elévültség, hisz eleddig a kötelezett csak azt állíthatta tényszerűen, hogy az elévüléshez szükséges idő amúgy eltelt, azt viszont - az elismerésig - nem, hogy be is következett)

A Pp.368.§ "tényt" követel... Nos, akár az első, akár a második a verzió, a "tény" csak az fmh után jelentkezik... (tehát az a.) verziót jelölöm meg)

Badarság.

lehetne inkább latinul?

"A fizetési meghagyás kibocsátása előtt bekövetkezett elévülés sem az a) sem a b) pontnak nem feleltethető meg."

Ez a lényeg.

Ugyanis a tény az elévülés az fmh előtti.
Az hogy te erre a tényre hivatkozol a végrehajtónak és ezért a vht41 szerinti eljárásnak nekilát az nem tény hanem egy eljárás.

Ha lenne egy fmh utáni tényed (mondjuk az fmh után is elévül) akkor az más ügy és egyből lehet is eljárni sikeresen.

Remélem jól fejtettem ki a "badarság" jelentését :D

„terítékére”
Istenem...

„az elévültség kétféle állapotban kerülhet a vh per terítékére”
Tévedés, csak egyféleképpen: ha a végrehajtást kérő nemperes eljárásban nem ismerte el, hogy a követelést már teljesítették, vagy alaptalan, vagy egyébként megszűnt (például elévült).
A te második verziód szóba se kerülhet. Vht. 41. § (2) Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött. Érted? Ha elismerte, nemperes úton befejeződik a végrehajtás. Akkor is, ha a vh-költségeket nem fizette meg: akkor a bíróság _nemperes_ végzéssel kötelezi a vh-költségek megfizetésére.
Megjegyzem, kötöznivaló bolond az a vh-kérő, aki elismeri az elévülését egy olyan követelésnek, amelyről jogerős határozat mondja ki, hogy fennáll, és a jogerőre emelkedés óta nem évült el. Főleg, ha még vh-költséget is fizetnie kell. Naja. Nem is értem, egyáltalán miért kellett ezt felhozni.

Tehát a követelés csak egyféleképpen kerülhet vh-perben "terítékre": a vh-kérő nem ismerte el nemperes eljárásban az elévülést. A bíróság ekkor megvizsgálja, hogy a végrehajtandó határozat jogerőre emelkedése óta elévült-e a követelés, és ha nem évült el, akkor ítéletet hirdet a vh-kérő javára.
Az indoklásban természetesen már arra is kitér, hogy az, hogy a követelés a jogérvényesítési eljárást megelőzően elévült-e, a Pp. KBS által (és korábban általam is) hivatkozott szakasza értelmében nem vizsgálható. Tehát a kérelem erre irányuló részét nem elutasítja, hanem egyszerűen nem vizsgálja, mert nem vizsgálhatja. És az esetleges másodfok is csak azt fogja vizsgálni, hogy az elsőfok helyesen tette-e, hogy nem vizsgálta ezt a körülményt.

Egyébként ez a téma egy kvázi ítélt dolog. Ugyanis, azt, hogy a jogerő előtti elévülés vh-perben már nem vizsgálható, Ügyes már legalább egyszer, de inkább kétszer belátta az elmúlt évek során. Nem értem, mi a f*szért kell újra és újra felmelegíteni ezt a témát. Mert új ember nem teszi, hanem mindig ugyanaz.

facsiga

Az elévülés egy objektív körülmény (megszakítatlan időmúlás) hatására következik be, így minden vitatott esetben megállapítást kíván. A megállapítás eredménye a "tudhatóság" melynek keletkezése, nem esik egybe az elévültség beálltával. (a jogalkotó ezen logika szerint hozta létre a "közbenső ítélet" lehetőségét)

gerbera

BH1982. 509. „A tartozás-elismerés a korábbi jogalaptól független, új kötelezettségvállalást nem eredményez."

Ezt a bh-t vajon miféle szándék hozta létre?
(értem én: izomból nyomod...)