Intrum Justitia

Tisztelt Fórumozok!
Köszönöm a választ,nem akarom könyvben kiadni, én is olvastam ezt a hírt és a véleményeteket kértem és nem a kritikát mivel nem én írtam a cikket!!!!Köszönöm!!!!!

Részemről ez vélemény volt.

Jó estét!!

Azt szeretném kérdezni a bíróságnak mennyi időn belül kell megküldeni az ítéletet?..mivel 50napja volt az ítélet kihirdetése melyben közölte a kézhez vételtől számított 15napon belül fellebbezhetek,azóta semmi,sőt a bírósági írnok sem hajlandó választ adni.
köszönöm a válaszokat!

PGabe!!!!!!!

5. Az adatkezelés jogalapja

5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

1. ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
2. azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).

(2) Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha

1. az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,
2. a 3. § 3. pont a) alpontjában foglalt adatok esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy
3. a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.

(3) Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.

(4) Kizárólag állami vagy önkormányzati szerv kezelheti az állam bűncselekmények megelőzésére és üldözésére irányuló, valamint közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatainak ellátása céljából kezelt bűnügyi személyes adatokat, valamint a szabálysértési, a polgári peres és nemperes ügyekre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásokat.

6. § (1) Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

1. az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
2. az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

(2) Ha az érintett cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges mértékben a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett személyes adatai kezelhetőek.

(3) A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

(4) Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

(5) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában

1. a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
2. az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll

további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

(6) Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.

(7) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy nyilvánosságra hozatalra általa átadott személyes adatok tekintetében.

(8) Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

Igen. És?

ÉS??? mit nem ért ügyvéd úr?..nem héberül fogalmazták a törvényt magyarul.kell az ügyfél hozzájárulása vagy a szerződésnek kell tartalmazni melyet az ügyfél szignóz..ha egyik sincs akkor az adatok nem adhatóak ki harmadik személynek!!!!!!!!!!

Remélem felvilágosítottam de ha nem sikerült akkor kérem forduljon bizalommal Dr Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértőhöz,vagy írjon az ENSZ-be küldjenek csapatokat az ön megsegítésére!!!!!

Kellemes karácsonyi Ünnepeket kívánok minden olyan ember nevében akit ön képviselt hasonló perekben és megadta nekik azt a lehetőséget,hogy kamatos kamattal fizessék vissza a felvett de nem fizetett tartozását.

Tisztelettel egy olyan ember aki megunta az ügyvédeket eltartani mert nem képesek törvényes és tisztességes módon képviselni a megbízójukat.

Igazából a józan parasztész is elég lenne, de akinek nincs olyan, annak odaírták:

„(5) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll
további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.”

Igazából a józan parasztész is elég lenne, de akinek nincs olyan, annak odaírták!!! hát épp ez az ami önnek már elavulóban van tisztelt ügyvéd úr!!!

Mikor is lép be a képbe a harmadik személy???
Mikor jogos a harmadik személy érdekének érvényesítése?..

nem csak mondatokat kell kiragadni ha nem az ehhez tartozó polgári törvénykönyvet is alkalmazni kell!!!

amúgy első sor:„(5) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából,/...nincs eltérő törvényi rendelkezés!

De még egyszer ha valamivel nincs tisztában forduljon bizalommal a szakavatott illetékesekhez!!!
Segítenek ingyenes tanácsadással és ha megkérhetem kezdje a 2014 évet úgy,hogy segíti tiszta szívből a megbízóját és nem a pénzére hajt,talán több ügye lesz ami később még az előnyére is válhat.

Ne kezdj olyannal aki megjárta a poklok poklát mert ő már tudja mi vár azokra akik oda tartanak!!!

Sánorka olyan mint egy wuritzel! felhuzzák és mindig ugyanazt szajkozza. De a véleményemet már régen leirtam rola.

„De még egyszer ha valamivel nincs tisztában forduljon bizalommal a szakavatott illetékesekhez!!!”
Ugye, nem magadra gondolsz? Bár láttam a devizás rovatban, hogy jobban érted a jogot, mint az egész Kúria. Legalábbis azt hiszed.

Az engedményezés körüli adatvédelmi vitában az adatvédelemért kardoskodóknak tudomásul kellene végre venniük, hogy az engedményezést nem az adatvédelmi törvény szabályozza, hanem a Ptk., amelynek 328. §-a kimondja, hogy a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja. Természetesen, az engedményest nem csak jogok illetik meg, hanem kötelezettségek is terhelik, de az egy másik kérdés.

Ha azonban az engedményezés szabályos (márpedig általában az), tudni kell azt is, hogy a 329. § szerint az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép (értsd: többé nem tekinthető harmadik személynek), és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.

Kérem szépen, mik is ezek a követelést biztosító jogok? Nem fogja elhinni a tisztelt ellentábor, de bizony többek között a kötelezettre vonatkozó adatkezelés joga is! Mert hiszen hogyan is érvényesíthetné a megszerzett jogait a engedményes, ha nem tudhatná meg, ki a kötelezettje?

De ehhez nem kell jogásznak lenni, és KBS nem véletlenül hivatkozok a józan paraszti észre, illetve annak tömeges hiányára. Lehet, hogy én lakok szar helyen, de mifelénk a nem jogász kétkezi melósok is tudják, hogy az esetleges új jogosultnak kijár, hogy megismerje az adósát, míg az itt jelenlévők nagy része, akik tulajdonképpen egy jogi fórumot szerkesztenek, és talán még büszkék is az elmeböffeneteikre, a kivastagítottan idézett jogszabályt látva sem fogják fel, amit mifelénk a 7 és fél elemit végzettek is betéve fújnak és alkalmaznak.

„nem csak mondatokat kell kiragadni ha nem az ehhez tartozó polgári törvénykönyvet is alkalmazni kell”
Ezzel nekem csak két bajon van: Egyrészt itt egy olyan mondat lett kiragadva, ami a környezete nélkül is ugyanazt jelenti, mint a környezetével együtt. Másrészt, ha az a (egyébként helyes) meglátásod, hogy az adatvédelmi törvényt a Ptk.-val együtt kell alkalmazni, akkor a fenti néhány sornak miért én vagyok a szerzője, miért pedig nem te? (Persze, ha te éppen az ellenkezőjét akarod kihozni a fentieknek, akkor érthető, miért nem te írtad le.)

jé törölték a hozzászólásom!..talán sértő volt az ügyvéd úrra nézve?..pedig nem csak a tényeket írtam le:(....fáj pedig ez az igazság.

jé törölték a hozzászólásom!..talán sértő volt az ügyvéd úrra nézve?..pedig nem csak a tényeket írtam le:(....fáj pedig ez az igazság.

hoppá a hozzászólásom törölték,sértőnek vette a tisztelt ügyvéd úr?..pedig nem csak az igazság és az nem fáj,kérném vissza az írásaimat hisz nem ütközik semmi féle törvényi jogszabályba!!

Ügyvéd úr eddig maga csak ahhoz értett,hogy le húzza az önhöz forduló bajba jutott tisztességes magyar állampolgárt,eddig semmi eredménye nincsen és kérem ne próbálja az ellenkezőjét bizonygatni mert kész tényeket tudok maga ellen felhozni és az nem hinném,hogy magára nézve itt a fórumon előbbre vinni a tevékenységét,én a maga helyében csöndben olvasgatnák és meghúznám magam és ezt addig meg is tenném az ön helyében míg a felhők tova szállnak...

Fogadja meg a tanácsom így csak nyer vele,de ha tovább próbál kötözködni akkor nyílvánoságra hozom az óriási bakijait...

gerbera a polgári törvénykönyv hivatkozik az engedményezés feltételeire abban viszont minden le van írva,ezért írtam nem csak egy törvényt kell értelmezni ha nem összefüggésben a többit is,te is csak egynél ragadtál le nem szabad..

amúgy gerbera nem is az engedményezésen van a hangsúly,ha nem az adatok jogszerűtlen használatáról mely törvény sértő amely az intrum és a hasonló faktor cégek teljesítenek.

amúgy gerbera nem is az engedményezésen van a hangsúly,ha nem az adatok jogszerűtlen használatáról mely törvény sértő amely az intrum és a hasonló faktor cégek teljesítenek.

OFF
Ártatlan, vigyázó szemeidet Ilenarthra vessed... Türelmes vagyok, de ami sok, az sok.
ON

„nem is az engedményezésen van a hangsúly”

Az általam ismert összes (nem kevés) ilyen eset szabályos engedményezésen alapul, mitöbb, van jogerős végrehajtandó határozat és végrehajtható okirat is. Ezzel szemben megy mindenhol a fórumozás meg a cikkezés meg nyavalygás, de konkrétumra, marasztaló ítéletre vagy egyéb effélére sehol senki nem hivatkozik, a hozzászólók is csak egymást, meg némely okos firkász cikkjét tudják idézni. Úgyhogy néhanapján elkél a felhomályosítás, nemde?

Ártatlan

Saját magadat cáfolod meg amikor a jogszabályt idézted és erre KBS is felhívta a figyelmed.

Te írtad ezt 18-án

6. § (1) Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a.az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
b.az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A fent általad is idézett bekezdést kiegészíti gerbera írása az engedményezés Ptk szabályairól.

Ha ezeket összeolvasod kijön, hogy semmi baj nincs az adatkezeléssel (feltéve, ha az engedményezés megfelelt a jogszabályi előírásnak)

Csak jelzem ez NEM CSAK MAGYARORSZÁGON van így, hanem hasonló a szabályozás más nyugat-európai országokban, de az USA-ban is.

Tisztelt Fórumtagok!
Szeretném kérni véleményeteket egy Cetelem hitelkártya tartozás esetén az IJ a banki kamatokat és saját egyéb kamatait és költségeit mind felszámíthatja mint követeléskezelő?
A válaszokat köszönöm előre is.

A jogutód Intrum ugyanazt számíthatja fel, amit a jogelőd Cetelem is felszámíthat a kölcsönszerződés szerint. Olvasni kell, számolni, és ha valami nagyon nem kerek, akkor felszólalni.

Tisztelt Fórumtagok!
Szeretném segítségetek, véleményetek kérni.

Egy omegamarine nevű céggel telefonon szerződést kötöttem, postán havonta szállítanak vitamint a megadott címre. Az első havi szállítás ingyenes, csak a szállítási ktg-et (990f-ot) kellett volna fizetni. A fizetés elmaradt, és átadták az ügyet az Intrum behajtó cégnek és most ők zaklatnak sms-ben de mielőtt felhívnám őket lenne pár kérdésem.
Az omegamarine kft-től kértem, hogy a szerződésünk hangfelvételét küldjék el e-mailben (mert nem emlékszem, hogy lett volna olyan pont benne, hogy ha 45 napon belül nem fizetek átadják az ügyet egy behajtó cégnek) azonban nem állt módukban, azt mondták ha bejövök a Bp-re a székhelyükre meghallgathatom. Én azonban az ország másik felében lakom. Kötelezhetőek-e, hogy a szerződés hangfelvételét küldjék ki az e-mail címemre? Számomra jelenleg ez olyan, mintha nem lenne meg a szerződési példányom, annak ellenére, hogy a szerződést jogszerűen telefonon megkötöttük. A 990 ft-os tartozásom jogos, de a cég átadta az ügyet, és nekik nem tudok fizetni.
A másik kérdésem amennyiben nem veszem fel a kapcsolatot ezzel a bűnbandával, mi történthet legrosszabb esetben?

Előre is köszönöm a válaszokat!

A Cetelem eladta az Intrumnak a személyi hitelelemet. Ők kiküldték, hogy mennyi a tartozás. Tőke, kamat, különböző díjak. Kb. 2100000 Ft. fizessünk csekken egy összegben, vagy 14 hónapra részletekben. És ha bármi probléma van, hívjuk őket. Persze felvettem velük a kapcsolatot, mert 87500 Ft-ot nem tudok fizetni havonta. Megegyeztünk, hogy egyenlőre elkezdem 20 ezerrel törleszteni. Ki is küldték a csekket, hivatkozva előzetes kérésemre. Két év után kiküldték az egyenleget, hogy durván 2500000 Ft a tartozásom. 480 ezret fizettem ki eddig, és nem csökkent egy fillérrel sem, hanem még nőtt a tartozásom. Felhívtam őket, mire közölték, hogy ez egyenlőre a kamatokra megy, mert 80 egynéhány ezerrel kellene fizetni. De akkor kérdem én, mégis mi értelme volt megállapodni, miért küldik a csekket és fizetem havonta, ha az nem elég és a tartozás nem csökken. A hölgy szerint ez a kamatokra megy. De a kamat növekedett! Így ha fizetem x évig is dupláját fogják kérni úgy, hogy már kifizettem az eredeti összeget. Létezik olyan törvény, jogszabály, ami előírja, hogy egy tartozást 24 hónap alatt ki kell egyenlíteni? És ha megállapodás volt, akkor lehet még mindig késedelmi kamattal terhelni a tőkeösszeget? Hogy gondolják azt, hogy aki nem tudott fizetni 30 ezerrel, az fog tudni 80-al? Miért nem lehet egy ésszerű, az adós anyagi helyzetét figyelembe véve, futamidőben megegyezni? Mit lehet ilyenkor tenni. Mert így nyugdíjas koromban is fizethetek és még a gyerekeim is nyögni fogják. Ez tisztességtelen magatartás, véleményem szerint.