Ingatan árverés

„akkor erről ő nem is tud?”
Meglehet. De ez nem akadálya az árverezésnek.
„jött egy levél, hogy adósság miatt, az ő része árverésesre került.”
Árverési hirdetmény lesz az. És nem ez az első irat, amit kaptál az ügyében.
„Eladhatom úgy a részem, hogy nem tud róla a testvérem?”
A tulajdonostársnak kell tudnia róla, az pedig az ő részének árverési vevője lesz. Csak előbb célszerű velük megegyezni, hogy mennyiért adod el nekik a te részedet.
„És ha mégis elállnak a vásárlástól a lakók, én mit tudok tenni?”
Attól függ, minek a vásárlásától állnak el. Ha a te részed vásárlásától, akkor kérned kell a közös tulajdon megszüntetését. Velük már sikerrel fogsz járni.

Üdv Mindenkinek!
Kérdésem kicsit szerteágazó lesz, de próbálom röviden leírni. Testvéremmel 10 éve fele-fele arányban örököltük a házat. Mindketten távol élünk a háztól. Tudomásomra jutott, hogy a testvérem lakókat engedett be, mint szívességi lakáshasználók. Próbáltam hívni, de megváltoztatta a telefonszámát, lakhelyének címét sem tudom. Pár napja jött egy levél, hogy adósság miatt, az ő része árverésesre került. Mivel a levelei ehhez a házhoz mennek, az ott lakók nem vehetik át, így visszamegy a feladónak. Az egyik kérdésem az lenne, hogy akkor erről ő nem is tud? Az ott lakók, bár nem tudom mennyire szavahihetőek, azt mondták, hogy ők licitálnának, és megvennék az én részemet is. Eladhatom úgy a részem, hogy nem tud róla a testvérem? Mi ennek az egésznek a menete? És ha mégis elállnak a vásárlástól a lakók,, én mit tudok tenni? Mindenféleképpen szeretnék megszabadulni attól a háztól. Testvérem azt mondta anno, hogy ő soha nem fogja eladni. Pár éve már próbáltam a közös tulajdon megszüntetését, és mikor kiküldte az ügyvéd a levelet, akkor még tudtam egy Pesti címét, visszament, hogy ismeretlen helyre költözött. Ha valahogy mégis ki tudnám valami csoda folytán nyomozni a címét, azt jeleznem kell a végrehajtónak?

Köszönöm, ez már legalább egyértelmű válasz. További szép napot.

Ha az újabb árverésen alacsonyabb vételáron kel el az ingatlan, akkor a különbözetet meg kell fizetned. Ezt eddig is tudtad. Azt kérdezed legelőször, hogy kell-e fizetni, ha nem kel el az ingatlan. Erre kaptad a választ, hogy nem kell. A második ajánlatot tevőt pedig felejtsd el: ő nem szerezheti meg az ingatlant ugyanazon az árverésen, amit te nyertél meg. És igenis szar ügy.

Tudom, hogy nyakig merültem a szban, csak legalább a szememből szerettem volna kitörölni, hogy tisztán lássak...Ezért próbáltam olyan személyekhez fordulni, akik nálam talán tapasztaltabbak és megpróbálnak valamilyen segítséget nyújtani.

.

Nem értem, hogy mi bajod a válasszal. Ilyen hülye kérdéssel mire számítottál? Egyszerűem nem tudom értelmezni a kérdésedet. Miért próbálkozna bárki is a második legmagasabb ajánlatot tevőnél?
Egyébként a legelső hozzászólásommal megkaptad az érdemi (a te szóhasználatoddal élve: építő jellegű választ). Nem látom be, mire fel ez a követelőző hangnem.

Sajnos ebből még nem derült ki számomra, hogy automatikusan lesz második kör, vagy esetleg bepróbálkoznak a második nyertesnél...Köszönöm a segítő hozzászólást - ez elvileg egy jogi fórum, ahova segítségért fordulnak az emberek, vagy nem jól gondolom?!

Köszi! Ezen kívül, egyéb építő jellegű hozzászólás?

Szar ügy.

És ugye (én világtalan) azt olvastam ki a leírásból, hogy, ha az én licitemnél alacsonyabb áron fog elkelni az ingatlan, akkor még a különbözetet is nekem kell majd fizetni. pl. 6,5 m az én érvényes licitem (0,5 m a befizetett előleg) és második körben 5 m a vételár, akkor az 1,5 m - 0,5 m (előleget) nekem meg kell téríteni.

Nem én voltam az egyetlen, egy másik ajánlattevővel licitáltunk egymásra és én maradtam az utolsó.

Új árverés lesz. És nem 3 hónap múlva. De miért kelne el alacsonyabb vételáron? Nem te voltál az egyetlen ajánlattevő?

Ha én nem fizetek nem fordulnak automatikusan a második legmagasabb ajánlatot tevő licitálóhoz? Nem az övé lesz a lehetőség? Vagy "csak annyi", hogy 3 hónap múlva kiírják a második árverést?

Köszönöm a választ!

Az előleggel tisztában vagyok, de mi a helyzet a továbbiakkal? Esetlegesen felmerülő költségek lehetnek?

Nem. De az előleget buktad.

Tisztelt Tagok!

Ha nem fizetem ki az árverési összeget (nyertes ajánlattétel esetén) mi van abban az esetben, ha az ingatlan nem kel el, sem a második, sem a sokadik árverésen? Rajtam fogják követelni a vételárat? Mi ilyenkor a teendő? Elnézést, ha ez a kérdés már előfordult. Hirtelen levegőt sem kapok a meglepettségtől, sajnos nem voltam elég körültekintő mielőtt belevágtam volna ebbe az egészbe :(

Tandi927,

„Vht.
154/A. § * (1) * Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

(2) A végrehajtást foganatosító bíróság a jogorvoslat benyújtásáról, a jogorvoslatot elbíráló bíróság pedig a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedéséről tájékoztatja a végrehajtót, és részére a határozatot megküldi.

(3) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.

(4) A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az ingatlan a 147. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette.

(5) A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet.

(6) A halasztás iránti kérelemben meg kell jelölni a halasztás indokát és a kérelem alaposságát valószínűsítő körülményeket, azt, hogy a kérelmező mely címről, illetve rövid úton milyen módon idézhető a meghallgatáson való megjelenésre, a kérelmet alátámasztó iratokat pedig csatolni kell. Ha a kérelem elbírálásához a kérelmező meghallgatása szükséges, a bíróság a meghallgatásra a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli határnapot tűz ki, és erre a kérelmezőt azzal idézi, hogy távolmaradása (képviselőjének távolmaradása) a kérelem elintézésének nem akadálya.

(7) A kérelemről a beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén a meghallgatáson kell dönteni.

(8) A halasztás tárgyában hozott döntést haladéktalanul kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A halasztást elrendelő végzést, illetve az elutasító végzés elleni fellebbezésről szóló értesítést a végrehajtó részére is meg kell küldeni.

(9) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül, meghallgatás esetén a végzés kihirdetésekor lehet bejelenteni. Fellebbezés esetén az árverés megtartható, de az árverési vevőt tájékoztatni kell a halasztás tárgyában folyamatban levő eljárásról.

(10) * Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.

(11) * A végrehajtó köteles - a lakóingatlan kiürítésére irányuló kérelem részére történt kézbesítését követő 8 napon belül - tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő.

(12) * A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.

(13) * Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.

154/B. § (1) Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan kiürítését, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti

1. az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának,
2. 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának,
3. 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000 forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának

megfelelő összeg.

(2) A végrehajtó a kifizetés feltételeinek fennállását jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a feleknek kézbesít; az összeg kifizetése iránt a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15. nap elteltével, kifogás esetén a jogerős elbírálásáról szóló végzés alapján, annak kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik. A kifizetés után fennmaradó összeg minősül végrehajtás során befolyt összegnek, ez használható fel a végrehajtási költségek és a követelés kielégítésére.”

Segítséget szeretnék kérni végrehajtási ügyben.
Vásároltam egy ingatlant a végrehajtó oldalon keresztül.
Kérdésem: az előző tulajdonos az önkéntes birtokbaadás esetén igényelhető összegre milyen átadási időpont esetén jogosult?
Köszönöm

Szuper! Ezt sem tudtuk, köszönjük a felvilágosítást!

Most látom, félreértettem a kérdést.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi jogosult címzettje az árverési jegyzőkönyvnek. Tehát a kérdés teljesen okafogyott, mert a tulajdonostárs is kapott a jegyzőkönyvből, és - ahogy Grave írja - az tartalmazza az árverési vevő adatait.

Ha nem regisztrált ő is, akkor azt szerintem nem kapta meg.

Az árverési jegyzőkönyvben (amit a tulajdonostárs is megkapott) nincs megjelölve az árverési vevő személye?

Köszönöm a válaszát!

A nyitó kérdés nem az volt, hogy meddig vakarózik még a földhivatal, hanem hogy a társtulajdonos adatait kiadja-e a végrehajtó.
Erre a válasz, hogy nem. De a tulajdoni lapból különösebb nehézség nélkül megtudhatja. Azt meg talán meg tudja oldani, hogy a földhivatal határozata ne "nem keresté"-vel menjen vissza a feladónak.