Ingatan árverés

Minden tiszta, köszönöm még egyszer!

Vht.

153. §  
(2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát

1. az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából,

b) *  az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett.

Megküldi magától.

154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.

Kérd, h készítsen jkv-et arról, h átadta a telket.  

Még egy gyors kérdés elnézést.

Amennyiben árverésen telket vásároltam, ott is szükség van a végrehajtó felé jelezni, hogy birtokba vettem (kvázi rátettem a lábam a földre), és állítson ki erről jegyzőkönyvet, vagy mivel az összeg kifizetésre került, 30 nap az árverés óta már bőven eltelt, illetve jogorvoslati kérelem sem érkezett, így a tulajdonjog bejegyzést elindítja ő automatikusan?

Köszönöm!

lewho

Nagyon köszönöm!

Vht.

9. § *  Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.  

Pp.

65. § [A perben meghatalmazottként eljárni jogosultak]    
A perben meghatalmazottként eljárhat:

1. az ügyvéd és az ügyvédi iroda,

b) *  a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,
c) a fél hozzátartozója,

4. a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
5. a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben,

f) *  az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per - tárgya alapján - abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint

7. akit erre jogszabály feljogosít.

Ha nem a fentiek közül vmelyik, nem lehet meghatalmazott.

Tisztelt Urak!

Van arra valahol valamilyen hivatkozás, hogy az árverési jegyzőkönyvet meghatalmazással ki írhatja alá? Sima két tanús elég egy idegennek is, vagy kötelező közeli hozzátartozónak lenni? Egy hivatkozást is kérhetnék az indoklás mellé, mert erre vonatkozólag nem találtam semmit az MBVK honlapján, a végrehajtók közül meg az egyik azt mondja nem kell közeli hozzátartozónak lenni, a másik szerint igen.

Köszönöm!

Nem ördögtől való, de attól még úgy érezheti a követelés jogosultja, hogy keresztbe teszel neki, és ő is felvehet egy ugyanilyen attitűdöt.
Mitől nyomott ár a "nyomott ár"? Ha nyomott volt a legutolsó vételi ajánlat, akkor az ingatlan annyit ér. Egy árverési vevőnek.
De mi tart vissza attól, hogy a 140. § (8) szerint új becsérték-közlést kérj, és ha azzal nem értesz egyet, akkor azt megtámadd? Időt is húzol vele (amiért csillagos pirospont jár, amikor majd "egyezkedni" akarsz a vh-kérővel), meg hátha a szakértő tényleg magasabb becsértéket állapít meg. Ha eltelt a becsérték-közlés óta 3 év, simán belevághatsz. Azt tudd, hogy a becsérték megtámadása nem ingyé' van, ez a legköltségesebb mulatság a vh-kifogások között.

„Az általad említett paragrafus szerint az ÖBV által megállapított becsértéken lehetne értékesíteni a lakást.”
Valóban? Hát nem. Szerinted mit jelent ebben a mondatban a kivastagított állapothatározó: "A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el"?
Ha az árverés megsemmisítése jogerőre fut, a végrehajtó újabb árverést fog kitűzni. És igen, a korábban megállapított becsértékkel. Ha van vevőtök, akkor ne nagyon vakarózzatok, hanem kérjétek a végrehajtót a 157. § szerint, valamint, hogy szerezze be (legyen szíves) a vh-kérők hasonló tartalmú nyilatkozatát is. Lehet persze a bonyolultabb utat is választani, ügyvéddel, ügyvédi letéttel, rohangálással. Ha neked az tetszik, csináld azt.
„Az árverésen kívüli értékesítés esetén a piaci ár jóval magasabb lehet”
Süket duma. A piaci árat egyedül a piac diktálja. Ez az az ár, amit az ingatlanért el lehet kérni, és azt meg is adják érte. Álmodozásnak nemigen van helye. Márpedig ha megadják érte, akkor árverésen is megadják, magyarán: felverik az árat. Ha pedig nem verik fel addig, akkor az általad hozott vevő sem akar annyit adni érte.
„Azért gondolom (persze lehet, hogy túlgondolom), hogy alkupozícióba kerültem, mert már lassan 4 éve próbál a bank a pénzéhez jutni, és látják hogy árverezés útján sem sikerült érvényesíteni követelésüket.”
Ez is süket duma. A bank egyáltalán nem azt látja, hogy nem tud a követeléséhez jutni hanem azt, hogy az eddig sem fizető adós az egyébként sikeres árverést megtámadta, és a végrehajtást ott akadályozza, ahol csak tudja. Ezt biztosan méltányolni fogják neked. Egy árverezett ingatlan nem attól értékesíthetetlen, hogy a végrehajtó technikai hibája miatt sikerült megsemmisíttetni az árverést, hanem attól, hogy legalább két sikertelen árverés volt már, és a végrehajtást kérők sem akarják átvenni az ingatlant, és azóta sem történt semmi.
„Kérdésem úgy tenném fel újra, hogy van-e tapasztalatotok atekintetben, hogy a bank szerintetek hajlandó lenne akár a tökéből is elengedni, ha lenne egy vevő az ingatlanra? ”
Van tapasztalat. Ahogy feljebb már írtam, méltányolni fogják az eddigi együttműködési hajlandóságodat. Jó esélyed van arra, hogy azt mondják, hogy "előbb süssük el az ingatlant, aztán esetleg utána tárgyalhatunk a fennmaradó összeg sorsáról".

Semmi nem változott, csak annyi, hogy 2 évvel kijjebb kerültél. Ha az árverést megsemmisítették, akkor az árverés megismétlésének van helye. Hogy erre mikor kerül sor, az eljáró végrehajtó jobban tudja, mint itt bárki.
Végrehajtás alá vont ingatlant kétféle úton lehet "árverésen kívül" értékesíteni: 1) adásvétellel, illetve 2) a 157. § szerint. Akármelyik utat választod, azt csak akkor érdemes, ha a piaci ár lényegesen magasabb az árverés esetén fizetendő minimálárnál. A kérdésedben éppen erre a "lényegtelen" részletre nem térsz ki, míg az említett "zsibvásár" nem igazán értelmezhető, illetve ha az az, amire én gondolok, akkor sem árverésen kívül, sem árverés hatályával nem működik. Mint ahogy azt sem magyarázod meg, mitől (legalábbis miért véled azt, hogy) alkupozícióba kerültél.

gerbera317

Köszönöm!

Új hirdetmény kell.

Üdvözlök mindenkit!

Kérdésem a következő:
Folyamatos árverés alatt lévő ingatlanomra az egyik végrehajtást kérő új becsérték megállapítását kérte, ami meg is történt tavaly szeptemberben, változott is a becsérték a korábbihoz képest.
Ez esetben nem kell új árverési hirdetményt készítenie a végrehajtónak? A legutolsó hirdetmény 2 éves már, valótlan adatok szerepelnek rajta.

Köszönöm a válaszokat.

45 napot szokás számolni a feladástól.

Ismét csak egy gyors kérdésem lenne a Hölgyekhez/Urakhoz.

Az árverés lezárását követően a jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje 15 nap.

A gyakorlatban ez mennyit jelenthet maximum?
Úgy értem:

Mondjuk 1-jén zárul az árverés.
3-án postára kerül a végrehajtótól a levél.
Tegyük fel 5-én megérkezik, de az adós nem veszi át.
10-én megkísérlik kivinni újra, de az ismét sikertelen.
15-ig van a postán, tehát tegyük fel az adós az utolsó nap átveszi.
Innen indul a 15 napja, ami már 30-a. Ekkor postára kerül a levél, ami 32 nappal a feladás után érkezik meg a végrehajtóhoz, és még teljesen jogszerűen.

Jól okoskodom, hogy vevőkén a jogorvoslat "nem létét" a 32. napon realizálhatom biztosan?

Másik kérdés, hogy ha jól olvastam, akkor az adós tehet panaszt közvetlenül a bíróság felé a végrehajtó hanyagsága, egyéb mulasztása miatt. Erről a végrehajtó értesül ugyanígy 32 napon belül?

Ha nem, akkor én honnan tudhatom biztosan, hogy sem a végrehajtóval szemben, sem az árveréssel kapcsolatban nem élt a jogorvoslati lehetőséggel az adós?

Kértem 45 nap haladékot a fennmaradó összegre, tehát elvileg biztosan tudhatom addigra, hogy mi a helyzet ugye?

Nagyon köszönöm!

Sikeres arveres-nek!

Ezért nem szerencsés egyből kifizetni a vételár hátralékot. Kérni kell a halasztott fizetést a végrehajtótól. Ennek a költsége minimális.alap esetben 30 napod van rá. Ezután ha kéred a halasztást, nyersz még 60 napot. Ez idő alatt azért lehet egyezkedni az adóssal. Egy birtokba adás akár egy évig is elhúzódhat ha ügyes az adós.

Én pl. szoktam venni 1/2-ed részt. Ha sikerül megegyeznem a másik fél tulajával, akkor vagy megveszem azt is vagy közös értékesítés útján oldjuk meg a dolgot. Ha makacs és bent is lakik akkor albérleti díjat kérek Tőle. Vagy kérvényezem a bíróságon a közös tulajdon megszüntetését. Ezek nem rövid folyamatok, de megtérülő befektetések lehetnek. Aki nem jártas a témában annak tényleg "necces" belevágnia. DMachine, ha gondolja vegye fel velem a kapcsolatot. vegrehajtasiugyek@gmail.com

Örülök, hogy tetszik gerbera317 :-)

Ha az ingatlan 1/1 beköltözhetően sem kell senkinek, az azért van, mert senkinek nem ér meg annyit. Méghogy "áron alul" kínálják, höhöhö...

Esetünkben hiteltartozás miatt lett árverezve a teljes ingatlan.

drbjozsef

Igen, én mint tulajdonostárs is megvehetném, de sajnos nem állok úgy anyagilag, még ha áron alul is van az ingatlan becsértéke.
Viszont amikor magánúton hirdettem (mert ilyennel is próbálkoztam) több érdeklődő is volt, ezért nem értem miért nem jelentkezett még árverésre senki...

DMachine,

Laszlo egy telek felét vette meg, azért az más történet, mint egy lakóingatlan. Pláne, ha lakott az lakás/ház.

De amúgy ott se szokatlan. Nagyon ritkán veszi meg kívülálló, idegen, de ha lát valami lehetőséget az ingatlanban, előfordul az is.
Viszont olyan, hogy tulajdonostárs, családtag veszi meg a lakás másik felét, az nem olyan ritka.

Ha olyan áron alul van, miért nem veszed meg te? Elvileg hitellel is lehet, bár az árverés viszonylag szigorú szabályai és határidejei miatt ez közel sem egyszerű, általában nem tanácsos. De nem is lehetetlen.

DMachine

Lehet, ha csak az egyik fél van árverésre bocsátva.

Hiteltartozás esetén általában az egész ingatlan meg van terhelve, ezért az egészet árverezik. Az "érdektelenségnek" sok oka lehet.

K_Laszlo
Elnézést, hogy beleszólok, de ha jól értem, egy közös tulajdonú ingatlannak a felét vetted meg árverésen? Ilyet is lehet csinálni?
Csak azért kérdem, mert nekem is közös tulajdonú ingatlanom van a volt férjemmel, ami évek óta árverés alatt van, de még soha senki nem jelentkezett az árverésre és mindig is csodálkoztam azon, hogy miért nem, ráadásul annyira áron alul becsülték fel, hogy ezért is hihetetlen nekem ez az érdektelenség....
Ha másért nem is, legalább azért hasznos volt olvasnom a lentieket, hogy létezik egyáltalán SIKERES árverés...

Köszönöm.

Így fogok tenni. Nagyon köszönöm még egyszer!

Lakóingatlant ne vegyél lakottan! Azt csak arra szakosodott, tőkeerős cégek vesznek. Te maradj meg a beköltözhetőnél; ott is macerás tud lenni a birtokba jutás, de olyan még nem volt, hogy ne sikerült volna.

gerbera217 nagyon szépen köszönöm, ezek szerint ez nem lehet kifogás.
Egy 3000nm-es telekről van szó, ez esetben a birtokon belül kerülés remélem nem olyan macerás, mint egy lakóingatlannál.
Utóbbi esetében (lakóingatlan résztulajdon vásárlásánál) egyébként ez mennyire körülményes? Kacérkodtam már a gondolattal, és időm is lenne kivárni a végét igazából. Ahogy olvastam a másik tulajdonos részének megvásárlása, a saját eladása, vagy az ingatlan közös értékesítése ebben az esetben a járható út, vagy végső soron a közös tulajdon megszüntetése bíróság által.
Ami nyilván göröngyös lehet, de végső soron csak idő kérdése gondolom.