Ingatan árverés


gerbera317 # 2021.07.03. 07:44

Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 60 napig köteles tárolni, ezt követően megszünteti az ingóságok további őrzését, és az ingóságok megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.

papimate # 2021.07.26. 12:45

Kedves Fórumozók!
Az alábbi esettel kapcsolatban kereslek most Benneteket.
Adott egy ingatlan, mely tele van ingóságokkal (jakuzzi, szauna, bútorok) és árverezésre került.
Amennyiben az árverés sikeres lezárása után sem történt meg ezeknek az elszállítása (kvázi az eladó ott hagyta őket), akkor ezeknek a tulajdonosa immáron a nyertes licitáló?
Vagy ezzel ellentétben a későbbiek folyamán megkeresheti a nyertest a régi tulajdonos mondván, hogy neki voltak az ingatlanban ingóságai?
Köszönöm a válaszotokat előre!

drbjozsef # 2021.07.26. 16:27

papimate,

Nem, nem lesz az ingatlan tulajdonosáé az ingóságok tulajdonjoga. Legalábbis nem egyszerűen.
Birtokon belül vagy már ? Átadta a végrehajtó az ingatlant?

Egyébként : Vht. 182.§.

gerbera317 # 2021.07.26. 20:04

154/A. § (1) (szerkesztve): Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek. Ha az ingatlant a végrehajtó adta át, akkor azt ingóságoktól kiürítettnek kell tekinteni. Ha azzal adta át, hogy az adósnak még vannak ott ingóságai, akkor álláspontom szerint a 182. § (2) alkalmazandó: a vevő az ingóságokat 60 napig köteles tárolni, ezt követően megszünteti az ingóságok további őrzését, és az ingóságok megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik (esetleg megtartja őket magának). .

Csuklósbusz # 2021.07.29. 08:52

Adott egy ingatlan 1/2, 1/2 tehát két különböző magánszemély tulajdonában.
Az egyik tulajdoni hányad dugigvan VH joggal a másikon még csak egy van kissebb összeggel magánszemély általi VH kéréssel.
Kérdés: külön-külön a két részt vagy egybe fogják árverezni ezt az ingatlant?

Illetve ha a nagyon terhelt részt nekemajándékozzák terhekkel együtt, sőt a másik rész is a nevemre kerül terhekkel együtt akkor viszont már 1/1-ben árverezhetik tőlem?

Vagy ha az egyik fele nekem, a másik fele a feleségem nevére megy akkor már külön árverés lesz?

Cél az olcsó lakhatás és utánna az árverésen esetleges vételi ajánlat tevése, ami ugye olcsóbb lenne ha 1/2-ben írják ki...

gerbera317 # 2021.07.29. 09:24

külön-külön a két részt vagy egybe fogják árverezni ezt az ingatlant?
Ez ízlés dolga: van végrehajtó, aki a világ pénzéért nem tűzné ki egy hirdetménnyel az árverést, és van olyan is, aki a világ pénzéért sem tűzné ki két hirdetménnyel.
akkor viszont már 1/1-ben árverezhetik tőlem?
Nem tőled. Te csak tűrni leszel köteles, hogy elárverezzék az időközben tulajdonodba került ingatlant. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezen az árverésen te is részt vehetsz.
ha az egyik fele nekem, a másik fele a feleségem nevére megy akkor már külön árverés lesz?
Ez ugyanúgy ízlés dolga.
Cél az olcsó lakhatás
...ami éppen nem célja a végrehajtási eljárásnak.

papinianus88 # 2021.07.29. 11:20

Csuklósbusz:

Én még mindig úgy érzem, hogy úgy gondolod, az Elektronikus Árverési Rendszer nem több, mint egy szerencsekerék. Keresgéled a kiskapukat, de anélkül, hogy mély tudásod lenne a témában, én nem ezzel foglalkoznék... Ahhoz, hogy valaki olyan árverező legyen, hogy csak ritkán nyúl sz@rba, az bizony munka.

Amúgy ha terhelten veszel ingatlant, arról mint vevő tudomásod van (nyilván), dologi adósi státuszba kerülsz (a többit leírta gerbera)

Annyival egészíteném ki, hogy véleményem szerint nem licitálhatsz az ingatlanra, mert az abszolút kizáró okoknál, a Vht.-ben felsorolt "adós", az én értelmezésemben gyűjtőfogalom, így sem a dologi adós, sem a "személyes" adós, a konkrét vagyontárgy tekintetében nem vehet részt az árverésen. (Vht. 123. § (2) bek. e) pontja)

Milena # 2021.07.31. 06:57

Kedves Fórumozók, egy lakás 50 %-os tulajdoni hányadát árverésen megszereztem. Lakottan lett árverezve, nekem szándékom, hogy a bentlakó tulajdonostárstól használati díjat kérjek. Dilemmám van. Áprilisban volt az árverés, én a végrehajtónak kifizettem az árat még abban a hónapban, ő viszont csak júliusban adta be a földhivatalnak az árverési jegyzőkönyvet. Most szeretném tudni, praktikusan pontosan milyen időponttól kezdve vagyok én a tulajdonos, s vagyok jogosult használati díjat kérni a tulajdonostárstól?

  1. Amikor kifizettem a végrehajtónak a teljes összeget?
  2. Amikor ő beadta a földhivatalba a papírokat?
  3. Amikor a földhivatal ténylegesen bejegyez engem tulajdonosként?

Nem mindegy, hogy áprilistól, vagy mondjuk augusztustól kérhetem a használati díjat.
Köszönöm előre is a segítséget.

Vevo123 # 2021.08.10. 08:02

Tisztelt Szakértők!
Adott egy ingatlan, aminek a tulajdonosa elhunyt. Az adósság az ingatlanon jóval magasabb, mint az ingatlan értéke, az örökösök emiatt lemondtak az egész örökségről.
Ebben az esetben meg kell várni, hogy vége legyen a hagyatéki ügynek, vagy el lehet indítani az árverést a hagyatéki ügy közben is? Végrehajtási jog be lett jegyezve az ingatlanra még a tulajdonos halála előtt.
Sajnos értesüléseim szerint a hagyatéki eljárás akár 5 évet is igénybe vehet és a ház állapota vészesen romlik. Mindenkinek jobb lenne ha gyorsan rövidre lenne zárva az ügy.

Vevo123 # 2021.08.10. 08:24

Kedves Milena!
Használati díjat onnantól kérhetsz, amikor tulajdonos leszel, tehát te szerepelsz tulajdonosként az ingatlan nyilvántartásban.
A "Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni" rész félrevezető, engem is megtévesztett. Egy lakottan árverezett ingatlanból senki sem köteles kiköltözni. Használati díjat nem kérhetsz Társtulajdonostól, azt az adóstól kérhetsz, amennyiben ő egy élő személy.
Amit tudok javasolni, ha hajlandó az együttműködésre a társtulajdonos, akkor cseréld el a tulajdonhányadát haszonélvezeti jogra, így az övé lesz a haszonélvezeti jog a teljes lakásra, a tiéd meg a tulajdonjog, így ő békében élhet, aztán ha meghal tiéd az egész lakás töredék áron, mindenkinek ez a legjobb.

Grave7 # 2021.08.10. 08:43

@Vevo123: Mindig meg kell várni a hagyatéki eljárást és utána a végrehajtási eljárásban a jogutódlás megállapítását - lásd Vht. 39. § (5) bek.

Attól még, hogy hallottál egy (állítólagos, konkrétumok nélküli) 5 éves hagyatéki eljárásról, nem ez lesz az általános.
A hagyatéki eljárások általában akkor húzódnak el, ha sok vagyontárgy, sok örökös és köztük vita is van. Ha mindegyik törvényes örökös visszautasítja a hagyatékot (vagy lemond), akkor ez simának tűnik.

Vevo123 # 2021.08.10. 08:57

Köszönöm Grave!

Sajnos már megy a hagyatéki 2 éve. Azt az infót kaptam, hogy ilyenkor megkeresnek távolabbi rokonokat is, hogy nekik is felajánlják az örökséget és emiatt ilyenkor sokáig tart. Ez nem így van?

Csuklósbusz # 2021.08.13. 00:44

Köszönöm a válaszokat!

Időközben kiderült hogy pontosan jelzálogjog magánszemélytől van tulajdoni hányadra utalás nélkül tehát az egészre bejegyezve, meg VH jog a másik félre.

Tehát egy ingatlan két külön személy nevén, egyiken jelzálogjog, másik felén VH jog. Ha a magánszemély tegyük fel nem kezdeményezett még semmit akkor a végrehajtó csak mint feletulajdont tudja árverezni?
Vh felkeresi a zálogjogosultat is vagy pont nem foglalkozik ilyenekkel?
Az én szempontomból mint leendő "dologi adós" van lényegi különbség a VH jog és a jelzálogjog között?

Más: dologi adós leszek az 1/2 részen és dologi a másik 1/2 részen. a feleségem. Árverésen ha egyszerre vagy külön írják ki, egymás tulajdonrészeire licitálhatunk?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.08.13. 05:32

A végrehajtónak nyilatkoztatnia kell a zálogjogosultat, hogy bekapcsolódik-e a végrehajtásba.

Tamás111 # 2021.08.13. 07:06

Jó reggelt!

Nem teljesen értek egy hirdetményt:
kivett beépítetlen terület . . . kertvárosias lakóterület, összközműves, talaja kötött . . . Az ingatlan közérdekű használati joggal terhelten, lakottan kerül árverésre.
Hogy lehet az hogy beépítetlen és mégis lakottan kerül árverésre?
Előre is köszönöm a válaszokat.

Grave7 # 2021.08.13. 10:21

@Tamás111: Miért gondolod, hogy itt látatlanban (hirdetmény és tulajdoni lap nélkül) jobban fogjuk ezt tudni, mint az aki készítette az árverési hirdetményt?

Csuklósbusz # 2021.08.13. 10:49

Tehát akkor egyszerre lesz az árverés..
Zálogjogosult meg abszolút elsőbbséget élvez kielégítéskor? Vagy felosztási terv szerint jut amennyi jut...? Ő a legelső teher a tulajdonin és az egyedüli közös is. Ha a zálogjogosulttal beszélek, akkor esetleg megszerezhetem azt a tulajdonrészt amelyiket csak ez terhel?

Csuklósbusz # 2021.08.13. 11:51

Ha nyilatkoztatnia kell akkor nyilván részt kíván venni majd. Tehát akkor egyben lesz árverezve a két rész igen nagy eséllyel. Első teher és egyben egyetlen közös is a jelzálogjog. Ha felkeresem a zálogjogosultat és megegyezek vele akkor átvehető valahogy a tulajdonrész? Zálogjogosult abszolút első vagy felosztási terv szerint csurran, cseppen neki? Tehát van-e értelme neki ajánlatot tenni?

Zöldövezeti11 # 2021.08.13. 12:28

Tamás111 nek !

kivett beépítetlen terület . . . kertvárosias lakóterület,

Sok féleképpen. Pl. úgy hogy van egy közművesített terület, de csak nagyon kevés a beépített ingatlan. Sok az üres telek.
Vagy eleve nem lakóház csak egy disznóól, raktár, tároló, de azért laknak benne.
Lakni mindenütt szabad.

ingatlan közérdekű használati joggal terhelten,

Pl. villanyvezeték megy fölötte, ami sokáig ott is marad.

Zöldövezeti11 # 2021.08.13. 12:29

Vagy meg kell kérdezni a hirdetmény készítőjét !

SandorBodnar # 2021.08.13. 14:03

Üdvözlöm a Kedves Tagokat!

Esetemben egy teherrel teli ingatlan árverésen kívüli megegyezése zajlik éppen egy közvetítő cégen keresztül. Volt az ismeretségi körben korábban egy korábbi rossz tapasztalat e téren, és a figyelmem fel lett hívva hogy a forrásra kell leginkább oda figyelni, mert van, hogy az adós nem feltétlen túl együttműködő... Ami engem leginkább érdekelne, hogy egy cég aki ilyen ingatlanok értékesítésével foglalkozik a listáját az árverésen kívüli ingatlanjairól honnan képes gyűjteni? Milyen forrásból? Hogyan kerül kapcsolatba egy adott adóssal?

Köszönöm szépen a válaszokat
Sándor

Csuklósbusz # 2021.08.14. 22:33

"kivett beépítetlen terület "

Felénk a sima normál lakóházat is így hirdetik ami papíron nincs felrajzolva, bejegyezve, csak felhúzták szó nélkül egy üres telekre... De odaszokta írni a VH hogy "valóságban lakóház áll rajta"..

De ha valakinek a cuccai rajtavannak, pl van rajta egy szerszámosbódé már azmiatt is lehet lakott. Kérdezd meg a végrehajtót aki ezt kiírta, én volt mikor felhívtam és kiderült hogy a valóságban soha nem látta Ő sem.

Botanicus # 2021.08.15. 04:38

Csakhogy A szolgalmi jog és a közérdekű használati jog nem ugyanaz

A szolgalmi jogtól a közérdekű használati jog abban is különbözik, hogy itt nincs külön uralkodó és szolgáló telek, a jogosultság nem egy (uralkodó) telek mindenkori tulajdonosához, hanem a jogszabályban kijelölt szervezethez, céghez kötődik. Az érintett ingatlan tulajdonosának személyében bekövetkezett változás nem érinti a használati jogot, az változatlanul fennmarad.

papinianus88 # 2021.08.16. 06:18

Sándor:

Esetemben egy teherrel teli ingatlan árverésen kívüli megegyezése zajlik éppen egy közvetítő cégen keresztül.

Nem tudom, hogy mi a konkrét szituáció, a vételárból megtérül a végrehajtást kérők összes követelése? Amennyiben nem, a 229/2021 Korm.rendelet alapján a végrehajtó nem intézkedhetne az árverésen kívül, árverési vétel hatályával történő értékesítésről... Ott is ugyanúgy árverési jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyre most a veszélyhelyzet alatt nincs lehetőség. Azért erről érdemes az adóssal egyeztetni, hogy mennyi a sár.

Ami engem leginkább érdekelne, hogy egy cég aki ilyen ingatlanok értékesítésével foglalkozik a listáját az árverésen kívüli ingatlanjairól honnan képes gyűjteni? Milyen forrásból? Hogyan kerül kapcsolatba egy adott adóssal?

Gondolom felmegy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar oldalára és böngészi a hirdetményeket, ha szerencséje van, akkor ott találja a kötelezettet és gondolom felvázolja neki, hogy vele 1000%, hogy jobban jár, mint a végrehajtói árveréssel (szóba).

Grave7 # 2021.08.25. 11:31

@papinianus88: Nem értek egyet.

229/2021. (V. 5.) Korm. rendelet

1. § (2) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt - az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt - legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

1994. évi LIII. törvény
157. § (1) A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.
[...]
(6) Árverésen kívüli eladás esetén az erről szóló jegyzőkönyvre megfelelően alkalmazni kell az árverési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat.

Szerintem egyértelmű, hogy a Korm.rendelet csak az árverést, a kényszerértékesítést tiltja.
Ez áll összhangban a jogalkotói céllal, ami az "adósmentés".
Ha az adós kifejezett szándéka az ingatlan értékesítése, akkor erre a Vht. 157. § megfelelő mód, abban az esetben is, ha több a tartozás mint az ingatlan vételára (szokásosan kell a végrehajtást kérők, egyéb jogosultak nyilatkozata).

Ezt is 'ingatlanárverési jegyzőkönyv' nyomtatványban készíti el a végrehajtó, holott a Vht. 157. § (6) bek. szerint csak a szabályokat kell alkalmazni erre, az elnevezése nem árverési jegyzőkönyv (lehetne pl. simán 'jegyzőkönyv', 'jegyzőkönyv árverésen kívüli eladásról' vagy akár 'ingatlan árverésen kívül, de árverési vétel hatályával történő eladásáról szóló jegyzőkönyv').