Engedményezési szerződés

Ez a szabály nem a kötelezettre vonatkozik, hanem az engedményes és az engedményező jogviszonyát rendezi. Megengedi az engedményesnek, hogy ő döntse el, hogy átveszi-e az engedményezőtől a kötelezett értesítésének a feladatát. Egyúttal kötelezi az engedményezőt, hogy ebben az esetben az engedményező szerződést átadja az engedményesnek. Mert az csak ezzel tudja a kötelezettet joghatályosan értesíteni.

De hát igazából nem is ez a kérdés. Hanem ez: "ha a kötelezett nem kapott ilyen értesítést az engedményezőtől, akkor hivatkozhat-e ennek hiányára a fizetési meghagyással szembeni ellentmondásban?" Persze, ellentmondásban. De ha az ellentmondás folytán alakuló perben az engedményes igazolja, hogy ő a követelés jogosultja, akkor a kötelezett elveszti a pert. (Azt egy szűk lehetőséget kivéve, amikor is a kötelezett az engedményezés igazolása után nyomban elismeri a követelést, és rögtön ki is fizeti.)

Bocsánat. Nem biztos, hogy jól értem, mit kifogásolsz. A kötelezett egyáltalán nem kapott értesítést, vagy kapott, de nem az engedményezőtől?

Kedves drbjozsef!

Köszönöm a választ. Tisztul a kép, de még nem eléggé.

Az idézett passzust alaposabban átgondolva, azt sejtem, hogy az engedményes dönhet arról,hogy az engedményező:

• írásban értesítse a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve, vagy
• az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni.

Az utóbbi esetben - ha jól értem - nem kell kapnia a kötelezettnek levelet az engedményezőtől, hanem elég, ha az engedményes értesíti őt.

Viszont számomra nem derül ki, hogy elegendő-e ha az engedményes levélben tájékoztatja a kötelezettet az engedményezés tényéről (pusztán a végösszeget és egyebeket, mint kamat, járulék stb.) megjelölve), vagy annak részleteit (esetleg az engedélyezési okiratot csatolva) meg kell küldeni a kötelezettnek.

Mallesleg a konkrét ügyben, ami egy ismerősömet érinti, csak a közjegyzőtől kapott fizetési meghagyásból derültek ki először a részletek (az egyes részkövetelések jogcímei, dátumai stb.). És ennek tisztázására mindössze 15 nap áll rendelkezésre (még csak nem is munkanap, ha jól tudom), ami kicsit kevésnek tűnik.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm a válaszokat. Azt hiszem, így tiszta a kép.

Kérdésedre, a kötelezett csak az engedményesektől kapott felszólításokat. (mert a cég több részletben adta ki különböző engedményeseknek az engedményezést)
És ezek a részletek nélkü jöttek, ahogy drbjozsefnek írt válaszomban írtam.

De akkor a válaszod nyomán azt fogom javasolni, hogy tegye meg az ellentmondást. És mivel nem egész 50.000 Ft tőkekövetelésről van szó, meg a kamatról és a díjakról, amivel együtt 70.000 Ft körüli a teljes összeg.
És ha jól értelmezem az illetékeket, a perköltség 10.000 Ft körül lesz. Ezt kockáztatja az ellentmondással. Jól tudom?

Akkor pontosítom az utolsó kérdésemet. Ha jól gondolom, az illetéktörvény 42. § (1) b) pontja érvényes erre az esetre: "bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint". Ugye?

Nem.
A kötelezettnek az ellentmondással nem kell illetéket fizetnie.
A fizetési meghagyás és az abból alakult per együttes illetéke ilyen kis pertárgyértékre 15K. Az ügyvédi munkadíj már több lesz, kb. 40-70K, attól függően, hány tárgyalás lesz.

Köszönöm a választ. Sajnos nagyon pontatlan voltam. Én csak a közjegyzői fizetési meghagyás elleni ellentmondásra gondoltam. Amikor ez perré alakul.
Ennek a díját kerestem. És egyelőre nem találom.

A bírósági végzés ellen már nem gondolok fellebbezésre.

Most írta KBS: "A kötelezettnek az ellentmondással nem kell illetéket fizetnie."
Ez nyilván az FMH-ra vonatkozik.
Szép is lenne, ha nekem kellene illetéket fizetnem, amikor más akar beahjtani rajtam (akár nem létező) követelést.

(bár te bírósági meghagyást írsz, de szerintem nem azt kapott az illető)

"A kötelezettnek az ellentmondással nem kell illetéket fizetnie." Ez világos volt eddig is.

Viszont azt is tudom, hogy ilyen esetben az eljárás átalakul perré. Ennek a lehetséges költségeit kérdeztem, csak eltévesztettem, és a bírósági meghagyást írtam írtam.

Az illeték tekintetében utánanéztem, látom, hogy a Sándor által írt 15000 Ft erre is vonatkozik.

Már csak azt nem tudom, hogy várható-e egyáltalán, hogy ilyenkor is lesz tárgyalás, és ilymódon ügyvédi költség?

Mert ebben az esetben aggályos már az ellentmondás előterjesztése is, hiszen az akár megduplázhatja a követelésben szereplő fizetendő összeget.

Nem értem.

Az illetéket nem az adós fizeti.

Ha elveszti a pert, akkor persze igen. És azt KBS megírta, hogy ha csak az engedményezés értesítése miatt mondana ellent, és peresíti a jogosult, akkor el fogja veszíteni a pert.

Tehát nincs min gondolkozni. Csak akkor mondjon ellent, ha valami érdemit is vitatni akar.

Még egy eljárási kérdésem lenne. Milyen határidők vonatkoznak arra, ha a kötelezett a fizetési meghagyásra válaszként a határidőn belül tértivevényes levélben eljuttatta a közjegyzőhöz a választ, mely szerint ellentmondással él.

Ha ezek után a jogosult folytatja az eljárást, ami így perré alakul (bocsánat, ha pontatlan a megfogalmazásom), van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi időn belül kell erről értesülnie a kötelezettnek.

Azért kérdezem, mert az ellentmondás megírásakor a kötelezett nem terjesztette elő annak részletes indokait (szándékosan), de erre szükség lesz majd a per során. Viszont az ellentmondás átvételét követő másfél hónapja nem érkezett hozzá semmilyen értesítés.

„hogy mennyi időn belül kell erről értesülnie a kötelezettnek.”
Nincs. Majd küldi a bíróság a keresetet.

Köszönöm a választ. Sajnos sejtettem, de titokban reménykedtem, hogy van erre is valami előírás.

Kedves Kollégák,

Speratív jutalék (hitelügynöki)engedményezhető-e "sima" engedményezési szerződéssel, vagy szerződésátruházást szükséges alkalmazni, tekintettel a hitelintézettel kölcsönös kötelezetteségekre és jogokra valamint a jövőben keletkező követelésekre?
(Röviden: hitelintézet-ügynök szerződésben az ügynök nem tudja tovább folytatni az ügynöki tevékenységét (mint személy, meg fog szűnni), azonban a már közvetített ügyletek jutalékát (már esedékes, hitelintézet által ki nem fizetett, valamint a jövőben keletkező, speratív) egy másik ügynökre kívánja engedményezni.
Szerintem nem működőképes az engedményezés, egyrészt, mivel nem létező követelés a jövőben keletkező jutalék (ezért önmagában semmis), másrészt viszont-kötelezettségei is vannak az ügynöknek, pl számlázás, így a teljes szerződéses pozíció átruházása nélkül rendezetlen lesz a jogi helyzet. Több jogász szerint viszont elég az engedményezés. Előre is köszönöm a segítséget! Nhio

Lehet engedményezni, nyilván más a jogkövetkezménye, mint a szerződés átruházásnak.

Tisztelt fórumozók!

Adott egy 2010. évben megkötött kölcsönszerződés. A szerződésben az alábbi mondat szerepel:

.." „A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv és Hpt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”.."

A szerződést a hitelező 2015. január 01. napjával felmondta. 2016. évben a tartozást engedményezte egy követeléskezelő cégre.

Kérdésem az, hogy a szerződésre, az engedményezési szerződésre annak jogkövetkezményeire valamint az elévüléssel kapcsolatosan melyik Ptk-t kell alkalmazni jogvita esetén?

2014. március 15. után már az újat.

Mi a jelentősége?

Köszönöm a választ KBS!

Jól értem, hogy a szerződéssel kapcsolatosan is az ú Ptk-t kell alkalmazni a fenti szerződésben foglatak szerint?

Lehet tévesen gondolom, de ha az engedményezéssel kapcsolatosan az új Ptk-t kell alkalmazni akkor az megszakítja-e az elévülést vagy sem?

Nem mindegy? 2014. március 15 óta nem telt el öt év.

(Az engedményezés sosem szakította meg az elévülést egyébként.)

Köszönöm KBS!

Két kérdésem lenne...

A régi Ptk szerint sem szakította meg az engedményezés az elévülést?

Megkereshetlek e-mailban konkrét kérdéssel?

Köszönöm.

Vadsuhanc,

szerintem : a régi Ptk szerint az engedményezésről szóló igazolható értesítése az adósnak szakította meg az elévülést, maga az engedményezés még nem. Az új szerint már az sem.