Mi is az a hamis vád?

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

poccos # 2012.07.03. 14:23

Egyet sem.

De ő végzett jogász, mégiscsak.

Írtam levelet, majd meglátjuk.

Gabicsek # 2012.07.03. 07:54

„A vállalati jogászunk”

Biztos sok büntetőeljárást folytatott le hamis vád miatt.

Érdeklődj a nyomozó ügyészségen.

poccos # 2012.07.03. 07:24

Esetemben pedig

a. Hamisan vádoltak.

b. Büntetőeljárás indult ellenem.

Köszönöm a választ !

Dr.Attika # 2012.07.03. 04:58

Van sértettje a hamis vádnak. Akit hamisan vádolnak. Minden olyan személy lehet sértett, aki ellen büntetőeljárás indítható.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

poccos # 2012.07.03. 04:32

Gabicsek !

A vállalati jogászunk üzenetét tolmácsolom;

A BTK általános részét szinte mindenki ismeri. Ha ennyi elegendő is volna a jog világában történő eligazodáshoz, akkor már az utolsó ügyvéd is éhenhalt volna.
Laikusként próbálj tájékozódni a BTK úgynevezett "különös" részében, de a Google keresőjének használata is sokat segíthet.

Béke veled.

(Ha lesz fejlemény az ügyben, majd jelentkezem.)

Gabicsek # 2012.07.02. 18:52

Btk.
VI. Cím
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Hamis vád
233. § (1) Aki

  1. a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
  2. más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul.
(3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

poccos # 2012.07.02. 13:59

Rosszul tudod Gabicsek, szerencsére.
De nem vagyok egy térítő alkat; ha neked így kedvesebb akkor hidd ezt.

Gabicsek # 2012.07.02. 11:49

Akkor sértettje sincs. A hamis vád az igazságszolgálatás elleni bűncselekmények kategóriájába tartozik. (Nem Neked írtam ObudaFan)

ObudaFan # 2012.07.02. 07:16

Valójában azt azért nem mondja a BH, hogy nincs sértettje a hamis vádnak, csak azt, hogy pótmagánváddal nem élhet.

EBH2011. 2301

Pótmagánvádlóként a sértett (értelemszerűen az adott bűncselekmény sértettje) jogosult fellépni. A Be. 51. § (1) bekezdése alapján sértett az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Sértett, s ekként [a Be. 474. § (5) bekezdése szerinti esetet kivéve] pótmagánvádló természetes vagy jogi személy egyaránt lehet.
A Btk. 10. § (2) bekezdése alapján a bűncselekmény fogalma önmagában is feltételez valamilyen jogsértést, illetve veszélyeztetést. Kétségtelen továbbá, hogy minden bűncselekménynek van valamilyen kihatása, következménye akár a szűkebb, akár a tágabb környezetre.
Mindez azonban nem jelenti, hogy minden bűncselekménynek feltétlenül van eljárásjogi (természetes, illetve jogi személy, ekként pótmagánvádlóként fellépésre jogosult) sértettje. Ez attól függ, hogy adott törvényi tényállás diszpozíciója tárgyi ismérvként tartalmaz-e passzív alanyt, eredményt, illetve a sérelem közvetett vagy közvetlen.
A passzív alany és az eredmény - értelemszerűen - a jogalkotó megítélésétől függ, és egyértelműen jelzi, hogy milyen, illetve melyik igény érvényesítésének van büntetőjogban alapja.
Ha a törvényi tényállás passzív alanyt (aki szükségképpen természetes személy) tartalmaz, akkor általában az őt ért sérelem egyben eljárásjogi sértetti jogosultságot is megalapozhat. S ugyanígy, ha a törvényi tényállás eredményt tartalmaz; ez esetben is (akár passzív alanyiság nélkül is) fennállhat a sértetti jogosultság, illetve a pótmagánvádlóként fellépés lehetősége.
Ha azonban a törvényi tényállás egyiket sem tartalmazza, akkor nyilvánvaló, hogy az adott bűncselekmény általi jogsértés, veszélyeztetés az állami, társadalmi, vagy gazdasági rend (mint jogtárgy) sérelmével jár, s esetleges következménye konkrét természetes, vagy jogi személyre nézve csupán áttételes.
Kizárólag károsulti, vagyonjogi érdek, illetve igény érvényesítésének nem büntetőeljárás a helye, a pótmagánvád nem a polgári jogi igény érvényesítésének újabb útja, hanem a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszköze.
Mindezzel összhangban a Be. 54. § (1) és (2) bekezdése alapján a sértett (mint magánfél) büntetőeljárásban csak azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, ami a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett.
Töretlen ítélkezési gyakorlat szerint pedig ennek értelmében csak a bűncselekmény sértettjénél és a bűncselekmény közvetlen következtében keletkezett polgári jogi igény érvényesíthető büntetőeljárásban. [BH1974. 294., BH1978. 66., BH1984. 439., BH1989. 383., BH1989. 393., BH1990. 328., BH1997. 429.]
Ha pedig a sértett polgári jogi igénye büntetőeljárásban való érvényesíthetőségének feltétele a sérelem közvetlensége, a távoli következmény pedig közömbös, akkor nyilvánvalóan büntetőigénye érvényesítésének lehetősége sem lehet ennél tágabb. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy ezzel ellentétes álláspont odavezetne, hogy a sértett (mint pótmagánvádló) büntetőeljárásban a közvetett, áttételes sérelme miatt büntetőigényt érvényesíthetne, sérelméből fakadó polgári jogi igényt viszont nem.
A büntetőjogi érdekkel szoros kötöttségre utal egyébként a Be. 229. § (2) bekezdése is, amikor a sértettnek az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratok megismerésének lehetővé tételét írja elő.
Körültekintően kell tehát vizsgálni, hogy a sértetti igény alapja személyes érintettség nélkül csupán károsulti, vagyonjogi érdek, avagy a bűncselekménnyé nyilvánításban megtestesülő, büntetőjogi érdekhez szorosan kötődő, abban gyökerező olyan jog- vagy jogos érdekbeli sértettség, illetve veszélyeztetettség, amely adott (természetes vagy jogi személy) sértettre konkretizált és közvetlen.
Mindig (és valamennyi vádindítványban felrótt bűncselekmény esetében) a konkrét törvényi tényállás mentén vizsgálandó, hogy pótmagánvádnak, ekként a sértett általi büntetőigény érvényesítésének helye van-e. Ennek eredményeként dönthető el ugyanis, hogy az adott bűncselekmény esetében a vád jogosulttól származik-e. [90. számú BK vélemény, illetőleg EBH2009. 1941., EBH2009. 1942., EBH2010. 2125.]
Különösen így van ez, ha a törvényi tényállás passzív alanyt ugyan tartalmaz, eredményt azonban nem, a sérelem, illetve annak lehetősége pedig közvetett.
A Btk. 233. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hamis vád bűntettét követi el, aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol.
A bűncselekmény jogi tárgya kettős, az igazságszolgáltatás rendeltetésszerű (igazságtevés iránti) tevékenységéhez, és a személyek ártatlanságának vélelméhez fűződő érdek. Elkövetési tárgya, ekként passzív alanya a vádolt személy.
A Btk. 233. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekménynek eredménye nincs. Alaki bűntett, befejezett az eljárás megindítására alkalmas vádolással (aminek három eleme az elkövető valamely törvényi tényállás megvalósítására utaló nyilatkozata, annak terhelő volta és hatóság előtt tétele).
A Btk. 233. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hamis vád bűntettének elkövetése, illetve a bűncselekmény megvalósulása tehát nem közvetlenül okozza konkrét személy tényleges és közvetlen jog- vagy jogos érdekbeli sérelmét, illetve nem közvetlenül vezet annak veszélyéhez, hanem közvetve, áttételesen.
Elsődleges hatása az igazságszolgáltatás, a hatóság megtévesztése, míg a passzív alany ellen közvetve irányul. A passzív alannyal szemben ugyanis nem az elkövető indítja meg a büntetőeljárást, az elkövető magatartása csupán alkalmas a büntetőeljárás megindítására. A büntetőügyben eljáró hatóság eljárási cselekménye által veszi kezdetét közvetlenül a passzív alany ellenében a büntetőeljárás. (Így ha a hamis vád magánvád formájában áll, akkor a személyes meghallgatásra idézéssel, ha közvádas cselekményre vonatkozik, akkor a nyomozás elrendelésével, illetve a halaszthatatlan nyomozati cselekménnyel, ha pedig pótmagánvádban fogalmazódik meg, akkor a tárgyalásra idézéssel.)
Következésképpen a Btk. 233. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - bár közvádra üldözendő és passzív alanyt is feltételező - bűncselekmény miatt pótmagánvádnak nincs helye. Tehát e bűncselekmény miatt a sértettek pótmagánvádlóként nem voltak jogosultak vádindítvány benyújtására. Ezért jelen ügyben a vád (alaki feltétel - jogosultság - hiánya miatt) nem törvényes, a bíróság pedig törvényes vád hiányában járt el.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az esetleges sérelem polgári jogi felróhatósága - értelemszerűen - független a bűnösség megállapítását célzó büntetőjogi igény érvényesíthetőségétől.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az elsőfokú bíróság akkor és abban tévedett, hogy a pótmagánvádlóként fellépés lehetőségét, a jogosultságot tárgyi oldalról - az adott bűncselekmény viszonyában - nem vizsgálta. Ez a vád törvényessége kérdésében való állásfoglalást igényel. A törvényes vád hiánya pedig kezdetben a vádindítvány elutasításának [Be. 231. § (2) bekezdés d) pont], utána pedig az eljárás megszüntetésének oka.
A felülvizsgálati indítványban foglaltak kapcsán egyébiránt megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe. Felülvizsgálati okot - a törvényi meghatározásból is kitűnően - valamely konkrét, mérlegelést nem tűrő szabály megsértése képez, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
Ezzel összefüggésben felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bekezdés, 388. § (2) bekezdés], a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. § (1) bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
Ezzel szemben a felülvizsgálati indítvány - a bűnösség megállapításának sérelmeként - olyan eljárásjogi indokokra hivatkozott, melyek nem szerepelnek a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában konkrétan és kimerítően meghatározott, a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között.
Valójában az irányadó tényállás, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, tényállástól eltérő körülményekre hivatkozott és ezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását. Ez azonban felülvizsgálat során törvényben kizárt.
Az indítvány az indokolási kötelezettség megsértését, a jogi indokolás hiányát is sérelmezte [Be. 373. § (1) bekezdés III. pont].
Az eljárt bíróság viszont - szemben az indítványban foglaltakkal - valójában eleget tett indokolási kötelezettségének. A bizonyítás eredményeként tényállást állapított meg, a bizonyítékokat számba vette, egyenként és összességében értékelte, az alkalmazott anyagi és eljárási jogi szabályhoz vezető következtetéseit, álláspontját rögzítette. Mindezt egyébként maga az indítvány is tükrözte az indokolást részletező hivatkozásával.
Az iratokból kitűnően - szemben az indítvánnyal - az elsőfokú bíróság 2009. június 26-i tárgyalásán a terhelt védelmét kirendelt védő látta el (aki a kihirdetett ítéletet a terhelthez csatlakozva megfellebbezte).
Az indítvány szerinti elfogultsági kifogás pedig - a Be. 283. § (1) bekezdés b) pontja, és 23. § (2)-(3) bekezdése értelmében - utólag, így felülvizsgálati eljárásban nem érvényesíthető.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Be. 74. § (3) bekezdése alapján a terhelt részére engedélyezett személyes költségmentesség alapján az állam - az egyébként a terheltet terhelő bűnügyi költségből - a kirendelt védő díját és költségét viseli. Jelen határozat szempontjából azonban az indítvány ezirányú kifogása - értelemszerűen - szintén közömbös.
Az alapeljárás során felmerült bűnügyi költség viselése kapcsán jelentősége annak van, hogy a törvényes vád hiánya - amint arra a Legfelsőbb Bíróság fentebb is hivatkozott - már a vádindítvány elutasításának is oka [Be. 231. § (2) bekezdés d) pont].
A Be. 344. § (1) bekezdése szerint, ha a vádlottat felmentették, vagy vele szemben az eljárást megszüntették, a pótmagánvádló viseli a 74. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi költségből azt a költséget, amely a pótmagánvádló fellépése után keletkezett.
Következésképpen a Be. a pótmagánvádló fellépése után felmerült költség vonatkozásában és - a Be. 338. § (1), illetve 339. § (1) bekezdésével egyező értelemben - a felmentés, valamint eljárás megszüntetés tekintetében rendelkezik a pótmagánvádló általi költségviselésről.
E feltételek azonban a pótmagánvádló vádindítványának elutasítása esetében - értelemszerűen - nem állnak fenn, a vádindítvány elutasítása esetére vonatkozó és a pótmagánvádló költségviseléséről rendelkező szabálya pedig a Be.-nek nincs (vö.: Be. 229-233. §). A vádindítvány elutasítása nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a pótmagánvádló nem lépett fel; így az esetlegesen felmerült költség viselésére sem kötelezhető.
Ennek megfelelő az a helyzet, amikor (mint jelen ügyben) a vádindítvány elutasításának - és nem pedig a pótmagánvádló fellépésének - lett volna helye, de ezt az eljárt bíróság nem ismerte fel. Ez viszont - az elutasítással egyezően - nem adhat alapot a pótmagánvádló költségviselésre kötelezésének. Ilyenkor a felmerült költséget az állam viseli, amint a Be. 226/A. § szerinti, eljárás megszüntetés esetében is.
Ekként a Legfelsőbb Bíróság a Be. 424. § (1) bekezdés c) pontja szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 428. § (2) bekezdése alapján a megtámadott határozatot - a Be. 373. § (1) bekezdés I. pontja c) alpontja szerinti okból - törvényes vád hiánya miatt hatályon kívül helyezte, és a terhelttel szemben a 2 rb., a Btk. 233. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző hamis vád bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette. Az alapeljárás során felmerült bűnügyi költségről pedig a kifejtettek értelmében rendelkezett akként, hogy azt az állam viseli. (Legf. Bír. Bfv. III. 290/2011.)

Gabicsek # 2012.07.01. 22:16

Ez jelenti azt, hogy nem lehetett bizonyítani. Jó éjt!

poccos # 2012.07.01. 22:15
  • miután a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, megszüntetem.

Így szól a verdikt.

Na most már tényleg jójcakát.

poccos # 2012.07.01. 22:08

Bizony rosszul írtam, most néztem utána; valójában bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást, miután a nyomozás folytatásától sem várható eredmény.

Jó éjszakát.

Gabicsek # 2012.07.01. 21:40

Ha egyértelműen megállapítást nyert volna, hogy nem követtél el bűncselekményt, akkor bűncselekmény hiányában szüntették volna meg ellened az eljárást. De mivel ilyet nem állapítottak meg, hanem azt, hogy nem lehetett bizonyítani, ezért azt bizonyíték hiányában szüntették meg. A kettő között azért van némi különbség.
De ne itt reklamálj, megírtam, hogy mit tegyél.

poccos # 2012.07.01. 21:38

"Ha bizonyíték hiányában szüntették meg az eljárást, vagy mentették fel, akkor nem túl valószínű, hogy ebben az új eljárásban azt sikerül bizonyítani, hogy a vád biztosan hamis volt."

Miután egyetlen állításukat sem sikerült bizonyítaniuk, ráadásul még el is titkoltak adatokat a rendőrök elől ezért én nem tudom másként minősíteni a vádat mint hamisnak.

Gabicsek # 2012.07.01. 21:34

„engem 2011. decemberében kihallgattak.”

Kihallgattak, ezt írod. Azóta eltelt másfél év. Tuti, hogy az ügyészségen az ügy bármilyen formában már be van fejezve. Írtam már: ha megszüntették a nyomozást, nem küldenek határozatot, mivel nincs panaszjogod. Ha vádat emeltek (nem hiszem), akkor a bíróságtól fogsz kapni idézést.

Vesztenivalód nincs: Írj egy levelet a nyomozást folytató (folytatott) nyomozó ügyészségnek (ne oda, ahol kihallgattak) és érdeklődj a nyomozás állása felől. Írd meg, hogy e vagy a feljelentő. Valamit biztos válaszolnak.

ObudaFan # 2012.07.01. 21:28

Miért lenne meg nem történtté? Ha igazolható, hogy hamis volt a vád, lefolytatják az eljárást a közreműködésed nélkül is. Ha nem igazolható, akkor meg nem azon fog múlni, hogy te mit alakítanál.

poccos # 2012.07.01. 21:25

Nos tegyük fel, hogy nem vagyok sértett, csak tanú.
Akkor eszerint mindaz a sértés, megaláztatás, anyagi hátrány ami a hamis vád miatt ért engem, egyszerűen meg nem történtté lesz egy lezárt ( vagy le sem folytatott...) nyomozás után ?

ObudaFan # 2012.07.01. 21:22

Ha bizonyíték hiányában szüntették meg az eljárást, vagy mentették fel, akkor nem túl valószínű, hogy ebben az új eljárásban azt sikerül bizonyítani, hogy a vád biztosan hamis volt.

Gabicsek # 2012.07.01. 21:20

Akkor nem biztos, hogy bizonyított a hamis vád sem.

poccos # 2012.07.01. 21:18

"Inkább úgy írnám, ha az alapügy nem bizonyított, akkor ÁLTALÁBAN a hamis vád sem."

Az én esetemre szabva tehát; ha az állítólag általam elkövetett zsarolási kísérletet nem sikerült a nyomozásnak bizonyítania, akkor nem történt hamis vádolás sem ?

ObudaFan # 2012.07.01. 21:17

Mert nem értesz hozzá. Van egy rakat bűncselekmény a Btk-ban, aminek fogalmilag kizárt, hogy legyen sértettje. Attól, hogy nincs sértett, még lehet bűncselekmény.

Gabicsek # 2012.07.01. 21:16

Nem tehetek róla, ha nem érted.

poccos # 2012.07.01. 21:14

Ha nincs sértett, akkor nincs bűncselekmény sem ?
Ezek szerint el sem kellett indulnia a nyomozásnak, hiszen a BH már jóelőre kimondta hogy nincs sértettje a hamis vádnak...?
Miért érzem úgy, hogy ti mindenáron be akarjátok nekem bizonyítani miszerint tulajdonképp nem is történt semmi jogsértés velem szemben?

Gabicsek # 2012.07.01. 21:13

Inkább úgy írnám, ha az alapügy nem bizonyított, akkor ÁLTALÁBAN a hamis vád sem.

Gabicsek # 2012.07.01. 21:12

Igen.