Segítségkérés derilltől

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

derill # 2006.02.17. 09:51

Még valamit az Alkotmánybírósággal kapcsolatban. Mint említettem, ő egyet tehet, megsemmisíti az Alkotmányba ütköző jogszabályokat. Ezek már megszületett jogszabályok. Ezen felül felhívhatja az Országgyülés figyelmét arra, hogy Alkotmánysértő helyzet állt elő valamely jogszabály hiánya miatt. Tehát az Alkotmánybíróság elé teljesen feleslegesen mentek tüntetni.

Azonban a jogszabályokat nem ők hozzák, és nem is változtathatják meg. Az országgyülés hozza, azok a képviselők, akiket megválasztotok. A választások közelednek, tehát nem árt odafigyelni arra, hogy kire voksoltok, ugyanis ezek az emberek fogják eldönteni, hogy milyen jogszabályok születnek. Eléjük menjetek tüntetni, ha nagyon tüntetni akartok, saját országgyülési képviselőtök elé, és ha tüntetni kell menni elé, akkor az a Ti hibátok is, mert ez esetben rosszul választottatok.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

derill # 2006.02.17. 09:44

speedy: nyilván azért dönt ilyenkor harmadik személy, mert a kettő szülő elfogult, és a saját érdekei figyelembevételével határozza meg a gyermek érdekeit. Ilyenkor tehát a bíróság azt fogja vizsgálni, hogy a gyerek elég érett-e ahhoz, hogy iskolába menjen. Ha a gyerek pl. tud már irni olvasni, felesleges még tovább halogatni az iskolába menetelt, mert csak unni fogja magát. Ha viszont enyhén szólva is suta, ügyetlen, akkor érdemes halasztani.

Sajnos kérdezőnének is igaza van. Minap mondták a hiradóban, hogy 900 ezer pszichiátriai beteg van az országban (ezek csak a nyilvántartottak, tehát a jéghegy csucsa), ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának 10 százaléka (minden 10. ember). A valós szám tehát ennek kb. háromszorosa, négyszerese. Mindez azért, mert képtelenek a gyerekek érdekeit nézni, gyerekkorban olyan dolgokon mennek keresztül, ami megviseli őket egy életre.

Miért fáj a gondozó szülőnek, ha a gyerek jól érzi magát a különélővel?

B.Endre: természetesen elküldheted. Viszont különóra ügyben nem értünk egyet. A fiam már óvodában járt un. különórákra (uszni, németet tanult, népi táncot tanult, és nagyon élvezte). A német tanulás megalapozta a nyelvérzékét, ma már angolból tanulja a japánt. Ezeket a készségeket pici korban kell kialakitani, mert később nem lehet. Viszont tudni kell, hogy milyen külön órára járatja az ember a gyerekét, és mikor.

Macaroon: felhivja a gyámhivatalt az élettársad, és megkérdezi, ha telefonon nem mondanak semmit, bemegy. Úgy határozzák meg. Csak az egyik gyereknél többet tudnak megállapítani, másiknál kevesebbet. Attól, hogy az apa 60 ezret keres, a gyereknek még nem lesz kevesebb a szükséglete, csak a lehetőségei szükülnek. Ha az apa egymilliót keres, a gyerekre 200 ezer jutna, és nyilván az ilyen apák gyerekei egészen más körülmények között élnek, tehát ezt is simán rájuk lehet költeni ugy, hogy mégcsak nem is élnek nagyon luxuskörülmények közt, csak minden évben nyaralni mennek valahova, jobb cuccokban járnak, külön nyelvtanárt tudnak megfizetni stb. Ez is a gyerek érdeke.

speedy: az Alkotmánybírósághoz ne menjetek, felesleges. Õk nem olyan bíróság, mint a rendes bíróság. Beadványok alapján döntenek kérdésekben, nem az ügyfelek jelenlétében folytatott tárgyalás során.

kérdezőné: de van joga, kérdés, hogy kora miatt képes-e: Gyvt. 8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.
(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

kissember: a bírókat minden évben értékelik, ezen értékelés során el is marasztalhatja a vezetője, ha rendszeresen olyan döntést hoz, ami a jogszabályokat sérti. Azonban erre a bírók általában figyelnek, tehát ritkán történik ilyen. Sajnos viszont néha a szubjektiv véleményüket is beleviszik az ügybe, márpedig a bizonyítékok értékelésénél számit.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

kiábrándult # 2006.02.17. 07:59

Kedves Kérdezőné! És ha az ovi, isi nem tudja megoldani? Nálunk pont az a helyzet, hogy az ovis foglalkozáson kapott hozzá kedvet, de kevés neki az a minden második héten egy alkalom, amit az ovi adni tud.
gyógytorna: nem tudom megvenni a spéci eszközöket, amik kellenének hozzá, mint ahogyan nem tud az asztmás gyerek szülője sem saját uszodát építeni. Nem tudom korizni, focizni megtanítani, mert én sem tudok. Õ viszont szeretné. Ha a jövedelmedből erre már nem futná, és a másik szülője tudná fizetni, de nem teszi, mert szerinte fölösleges, te hogyan mondanád meg a gyerekednek? Kérlek, írd le pontosan!
Tudod, minket nagyon érzékenyen érintett ez a kérdés, mert apuka nem tudott tartásdíjat fizetni, így másfél éves késéssel jutottunk csak el a gyógytornára, ami sok szenvedést okozott - a gyereknek. Kipréselhettem volna apukából a szükséges pénzt, mert ha pl. visszaköltözik vidéki szüleihez ahelyett, hogy a meglévő kevés pénzét pesti albérletre költi, tudott volna nekünk is pénzt adni, csak akkor az ő élete, munkája vált volna lehetetlenné.
Kedves Endre! ismerem Vekerdy elveit, és sokban egyezik a véleményünk is. Így én nem is járattam egyik gyerekemet sem magam akaratából különórára. Csak orvosi javaslatra vagy a saját kérésükre. És ha Vekerdynél tartunk: ha egy elvált gondozó szülő a jólszituált különélő szülőtől a gyerek 4 éves koráig saját részére is kér valamekkora tartást, hogy a gyerek csak a Vekerdy szerinti valóban alkalmas korban kerüljön oviba, addig otthon lehessen vele, akkor is osztod V. véleményét ?
Összességében nekem az a véleményem, hogy nagyon káros bármit is kategórikusan kijelenteni (esetünkben: különórát semmi esetben sem!), minden körülményt alaposan és őszintén megvizsgálva kéne dönteni, ha valóban a gyerek érdeke a fontos, mint ahogyan azt emlegetni szoktátok.

kissember # 2006.02.16. 19:05

kösz a kiigazítást:)
Emberiességre nem lehet jogot alapítani szerintem, mert akkor mindig a személyes szimpátia határozná meg a bírói döntést. Akkor a nem szimpatikussal szembeni döntés eleve nem lenne emberies. Tehát valamelyik javára, ebből adódóan a másik kárára kell dönteni, mert dönteni így is úgy is kell. Arról nem is beszélve, hogy minden bíró következmény nélkül dönt. Merthogy a kis magyar jogot úgy lehet értelmezni ahogyan és amilyen szempontból szeretnéd. Hallottál már olyanról, hogy a bírót elmarasztalták volna azért a feljebbviteli bíróságon, mert szerintük nem volt jó a döntés? Hallottál pénzbüntetésről vagy szabadságvesztésről amit a bíró kapott egy döntés miatt? Mert én nem.....

kérdezőné # 2006.02.16. 16:28

Nos, kisember, el kell, hogy keserítselek: a médium egyes szám, a média a többes szám. Olyan, hogy médiák pedig nem létezik.

Bocs mindenkitől a nem idevágó témáért!

Az álláspont-ütköztetés (ha ugyan az) pedig nem rossz dolog! Azt gondolom, hogy az állaspontok közelítésének lehet ez egy kezdő, kiinduló pontja.

A gyermekek számára pedig úgy tudom, hogy a bíróság ügygondnokot rendelhet ki, mint érdekelt fél részére.
(Nem pontosak az infónim, de asszem lehet kérni)

Persze értem én, hogy a gyermek nem kopoghat a bíróság ajtaján, hogy csókolom én ezt szeretném.... hát! ördögi kör!
Szabályozatlanság, vagy a meglévők hiányosságai, aztán, hogy az is, hogy vannak bírók, bírónők, akik minden követezmény nélkül döntenek mások sorsa felett...stb
Én alapvetően olyan szelektációval engednék valakit bírónak, hogy tényleg a legjobbak, a legemberibbek a leg, leg, legek, akikre valóban rá lehet bízni emberi sorsokat, kerüljenek oda. Ez az, amit nem tanítanak egyetlen jogi karon sem.

kissember # 2006.02.16. 15:56

kérdezőné bocs de az média amire gondolsz - TV- , nem médium. Bár lehet az utóbbival jobban járnánk:)
Különben az az érdekvédelmi egyesület akit említettél, pont erről szól, csak célzottan az egyik fél szemszögéből. Érdekes lenne együtt látni azokat, akik ellentétes dolgokért tüntetnek, az egyik a gyerektartás emeléséért, a másik a csökkentéséért. A gyerekek meg mégse mehetnek a saját jogaikért, vagy igen?
De lehet hogy félreértettem valamit és nem is erre gondoltál.

Macaroon # 2006.02.16. 14:34

Kedves derill,

Köszönöm magán válaszod, még néhány felmerült, kérlek nézz rá a freemailodra megint.

Egyébként igen, ide is felvetem a kérdés:

Ha vki sokat keres, akkor miért állpítanak meg %-ot, és veszik el minden pénzét, miért nem azt nézik, hogy mire van szüksége a gyereknek? Mennyire? El lehet ezt érni vhogy, hogy azt mondják ki, a nettó ennyi és annyi %-a, de nem csapolják az egyebeket? Mert nálunk ez az összeg pont az az összeg aminek ha minkét elvált hozzájárul elegendőnek kell lennie.
Kinek mi erről a véleménye?

kérdezőné # 2006.02.16. 14:01

Mi mást? Szerintem fogjunk össze, keressünk egy médiumot, lehetőség szerint tvt, élőbe nyomjuk a valóságot, a mintát, hogy hogy is állunk ezügyben. Aztán azt, hogy mit próbálunk tenni ellene, érte. Ez lehetne egy nyomási pont. Talán.
Már régóta forog ez a fejemben...

kissember # 2006.02.16. 13:52

Minek minek... Hát csak úgy! Mi mást lehetne tenni? :)

kérdezőné # 2006.02.16. 13:45

kisember: A közvéleny alakító ereje valóban hiányzik. A bajoknak, a valós bajoknak nincs médiuma, és még a törvény is hiába van, a végrehajtása nem működik. A környezetemben történt az esemény, amit elmesélek: válás, gyermekelhelyezés....
Két gyermekről van szó, akik valaha testvérek voltak, de ma már elmennek egymás mellett az utcán, és nem a saját hibájukból.
A bíróság elsőfokon szétválasztotta a gyermekeket. Egy apunak, egy anyunak. Apu nem engedte soha a nála lévő gyermeket anyuhoz, és soha nem akarta a másikat magához vinni. A nála lévő gyermeket kőkemény lelki terror alatt tartotta. Pszichológia szakvélemény az anya minden kijelentését alátámasztotta, tájékoztatta a bíróságot, hogy amennyiben a helyzet így marad, az apánál lévő gyermek pszichéje összeomlik. Nem baj! Mondta az elsőfok. Majd ítéletet hozott a szétválasztásról. Anya ment a másodfokra. Aki kért más psz szakvéleményt (bp-i-t). Abban már az szerepelt, hogy amennyiben MOST nem kap segítséget az apánál lévő gyermek, vége a dalnak, az életben soha nem hozzák helyre.
Nem baj! Mondta a másodfok! Helybenhagyta az elsőfok ítéletét. Anya megy tovább a legfelsőbb bíróságra: akik valszeg el sem olvasták az anyagot, és visszaküldték, hogy JÓEZIGY!!!
És a poén: az apuka a helyi, méltán híres színházának egyik igazán régi színésze. Ugye tudjuk milyen a színészélet?.....

Közben az idő ment, kapcsolattartás semmi, bünti semmi, és minden semmi.....

Módosítom az iménti tüntetésre való felhívásom! A tüntetés után megyünk az alkotmánybírósághoz!!!!

DE MINEK??????

Macaroon # 2006.02.16. 13:39

Kedves derill,
Írtam Neked magánban, a freemailos címedre.
Mac

kérdezőné # 2006.02.16. 13:27

kedves Kiábrándult!
A különóra alatt valszeg mást értünk. Agyagozás, tánc, sport... az iskolák, óvodák biztosítják a lehetőséget. Vagy keresik a megoldást, ha nincs, és ha szülők kezdeményezik.
A gyógytornával kapcsolatban is azt gondolom, hogy a szülővel történő EGYÜTT tornázásnak párja nem lenne!
Aztán azt a mondatod, hogy kicsim, ezt most nem lehet, mert apa szerint nincs rá szükséged, akár másképp is lehet fogalmazni, nem feltétlenül az ellenséges, hibáztasd apádat stílusban...
Tudjátok egyre jobban érzem, hogy bár az igazságszolgáltatással bíró szervek is partnerei az efféle eltorzulásoknak, de mi felnöttek, kik felelősségünk tudatában????? vállalunk gyermeket nagyon nem vagyunk a helyzet magaslatán önös érdekeink miatt!

Úgyhogy kedves kisember: menjünk tüntetni!!!

B.Endre # 2006.02.16. 13:22

Kedves Kiábrándult,
amint lesz időm, kikeresem a kiváló gyerekpszichológus, Vekerdy Tamás írását a különórákkal kapcsolatban, mellyel teljes mértékben egyetértek.

kiábrándult # 2006.02.16. 12:55

Kedves B. Endre! Minek különóra? Az egyik gyereknek mondjuk azért, mert beteg, de nem annyira, hogy a gyógytorna ingyenesen járjon neki, ezért az állapota javulásáért havi 12 E. a minimálisan szükséges tornáért. És még örülhetünk, hogy kaptunk helyet. Vagy mondjuk azért, hogy sportolhasson, mozoghasson a gyerek az egész napos iskolai üldögélés után esős-ködös ősszel-télen is. Vagy mondjuk azért, mert szeretne olyan sportot, csapatjátékot megtanulni, amit én nem tudok megtanítani neki. Van olyan ovis gyerek, aki szeretne agyagozni, népi kismesterségeket gyakorolni, a másik ovis kislány táncolni szeretne. Nem a mama, nem a nevelő sugallatára, a gyerek magától . Te megtagadnád tőle? Vagy hogyan éreznéd magad, hogy ha az anyja előtted elmondaná neki: kicsim, ezt most nem lehet, mert apa szerint erre nincs szükséged? Igen, van olyan, hogy nincs rá pénz. De ha jutna rá?

speedy # 2006.02.16. 12:42

Menjünk az alkotmánybírósághoz!!!

Macaroon # 2006.02.16. 12:22

Speedy és kedves derill,
"Miért nem úgy határozzák meg a tartásdíjat ,hogy gyerek szükséglete /2?"
Tényleg miért nem???
Mac

Macaroon # 2006.02.16. 12:21

Kedves derill,
Azt szeretném kérdezni, hogyan tudunk utánajárni, hogy az élettársam fel lett-e jelentve valóban a gyámhatóságnál?
Köszönöm,
Mac

kissember # 2006.02.16. 12:16

Kérdezőné az említett képviselet elnöke az én ügyemet is képviseli és hidd el hogy ettől még egy cseppet sem lett nekem jobb.
Szinte mindenki tapasztalja a visszásságokat ezen a téren is, csak éppen nincs a közvéleménynek alakító szerepe. Ki kellene mennünk tüntetni?

B.Endre # 2006.02.16. 12:09

Szia Kérdezőné!
Köszönöm szépen!
Szívemből szóltál!
Kőlönóra? Minek? Esetleg a felső tagozat második felében, ha azt a gyerek NAGYON akarja!

kérdezőné # 2006.02.16. 11:45

Szia B.Endre!

Ajánlok egy honlapot, nézz bele: elvaltapak.hu.
Én ugyan anya vagyok, de nagyon igaz, és korrekt minden mondata....

kérdezőné # 2006.02.16. 11:42

Kedves Speedy!

Tudod, amit Derillnek írtál nagyon durva!

Anya vagy-ha jól vélem-mint én. Minden kérdést mit feltettél az anyai szivednek kellene megválaszolni, így a válasz tök egyszerű: a gyerek...., mert gyerek....
Akinek az az élete, hogy játszik, hogy feledezi a nagyvilágot, keresi a sajátját.
Aki nem különórákra jár, hogy megmondják neki, hogy milyen a világ... Nem ismeri ezt a szót, így értelmezni sem tudja: érdek. Ettől (is) gyerek. No meg aztán azért, mert este mikor lefekteted mesélsz neki, beszélgetsz vele. Akkor is, ha együtt élsz az édesapjával, és akkor is, ha nem. Õt ez érdekli, és nem több. Ajövőjét is ezzel tudod megalapozni, nem a különórával, amit fogadjunk, hogy te választottál ki akármilyen okból.

És tudod, a gyermeked többet kapott volna a nagymamától, mint az iskolában a tanítónőtől! Esetleg fel is készíthette volna az iskolára szeretettel. Így egy kicsit sem baj, ha "lemarad" egy évet, mert kérdezem én, miről marad le?

Frusztrált gyerekből elég sok van az utcákon. Te nem látod őket? Hát ennyit a különórákról, a lemaradásról, az érdekekről, a szükségletekről és a pénzről....

B.Endre # 2006.02.16. 11:39

Szia Derill!
Éjszaka épp az Alkotmányt olvasgattam, mert érzésem szerint alkotmányellenes a mostani helyzet.
Ezer örömmel írok az Alkotmánybíróságnak! Nem tudtam, hogy magánemberként is lehet!
Megkérhetlek rá, hogy a levelet előzetesen átnézd?
Elküldhetem e-mailben?

Köszönettel:
B.Endre

Szia Speedy!

Mihez képest veszít szerinted a gyerek, ha egy évvel később megy iskolába? Nem veszít, hanem nyer! Tovább lehet gyerek, többet játszhat!

speedy # 2006.02.16. 10:07

Kedves Derill!

Tegyük fel az alkotmánybíróság megadja a jogot ,hogy mindkét szülő dönthet az iskoláról.
Az egyik el akarja külden a másik nem és mindkettő ragaszkodik a véleményéhez.

Ki fog akkor dönteni?

Ilyen alapon abban is dönthet az apuka, mit főzzön a mama ebédre a gyereknek.

Érdekes módon amikor a gyerek szükségleteiről van szó akkor már nem működik az egyenlősdi...nálunk a gyerektartás 11 eFt. Ez még a különórákra sem elég......Persze apuka mondhatja ne járjon ,ugye?
Hol itt a gyerek érdeke?
Miért nem úgy határozzák meg a tartásdíjat ,hogy gyerek szükséglete /2? Ezzel is gondolom menjek az alkotmánybíróságra.Ha már egyenlőség van?

Ki határozza meg mi a gyerek érdeke, mi a jobb a gyereknek?

A nagy egyenlősdire való törekvés simán megbéníthatja a család életét. Erre sem ártana gondolni.

Ha a gyerek nem iskolaérett akkor úgyse mehet iskolába. Ha meg az miért ne menjen?
Miért veszítsen el egy évet?

Nálunk is volt ilyen próbálkozás apuka részéről, az oka az volt hogy hétközben nagymama lehessen a gyerekkel, hisz óvodából lehet hiányozni iskolából nem.

Nem baj ha a gyerek lemarad egy évvel...

Ennyit az egyenlő jogokról.

Külön üdvözlet annak aki bíróságra küldené az ügyet, az csak az ügyvédeknek jó, mire döntene a bíróság már elévül a tárgya a keresetnek.
A szülők meg még jobban összevesznek.

Bovary # 2006.02.16. 08:42

Kedves B.Endre!
Mivel a jogszabály valóban a gyermek sorsát érintő lényeges kérdést öt pontba sűríti, ez nem jelenti azt, hogy a bíróság akár analógia útján, kiterjesztő értelmezéssel ne határozhatna úgy, hogy az iskola kijelölésébe, illetve az életpálya megválasztásába tágabb értelemben ne tartozna bele, hogy mennyi idős korban mehet a gyermek oktatási intézménybe.
Természetesen a házasság felbontásával nem szűnik meg a szülők közös felelőssége a gyermek sorsáért, ezért javaslom, hogy a bíróságon (a házassági bontóper perszámának feltüntetésével) kezdeményezz pert, hogy döntsön fenti ügyben.
Hátha...

derill # 2006.02.16. 08:02

Próbálj meg változtatni rajta. Próbálj meg az Alkotmánybirósághoz fordulni azzal, hogy diszkriminativ az, hogy a gyermeked életében igen fontos eseményekről kizárólag az anya dönthet, holott Te nem a gyermekedtől váltál el. Állapitsa meg az Alkotmánybíróság, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés az, hogy nincs olyan jogszabály, amely a különélő szülő részére is lehetőséget ad a gyermek életét érintő fontos kérdésekbe való beleszólásra, illetve ezen kérdések körét a jelenleg hatályban lévő jogszabály igen szüken állapította meg, véleményed szerint sokkal több lényeges kérdés fordul elő gyermeked életében stb.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu