szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Tubi5,

Neked hiszek! Nem tanulok kettőt :) Egyet is nehéz!!!

Szia Tubi5!

Jól mondod, Neked van igazad! Most még a régi Mt. kell a modosításokkal együtt.

üdv

Megtaláltam... 2012. évi I. tv.

Szia! A tételsorban az szerepel, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló T/4786. számú törvényjavaslat csak a hatálybalépését követően képezi a vizsga tárgyát, az pedig csak 2012. júl. 1-től lesz, ha jól emlékszem. Szóval egyelőre a régi 92-es tv. kell, az időközben bekövetkező módosításaival együtt. Többiek, erősítsetek meg, légyszí'!

Munka törvénykönyve? Elfogadták, de hol van? A tételsorban a tervezet szerepel. Ragyogó, mert így mindkettőt tudni kell:( Minél többet foglalkozom vele, annál elkeserítőbb. Mondjatok már valami vigasztalót :) Meg az új tv számát :)

Sziasztok sorstársak!

Én február 29-én megyek ebből a részből. Ma pislantottam bele a tételsorba, hát...az Alk.jog halál, de emellett én is "örömmel" konstatáltam, hogy a "biztosan nem fognak hozzányúlni" EU-tételsort is átírták.

Én összesen 14 olyan új ügyet számoltam össze, amik nincsenek benne az új Dialógos könyvben...Van valakinek ötlete, hogy ezeket összefoglalva hol lehet elérni?

Sikerült megszerezni:

2011. évi CLXXXIX. törvény
Magyarország helyi önkormányzatairól
Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát.
A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését.
Az Országgyűlés tisztelettel adózva hazánk haladó önkormányzati hagyományai előtt, az Alaptörvényben meghatározott önkormányzati jogok kiteljesítése, a helyi önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtése, a nemzeti együttműködés erősítése, a települések önfenntartási képességének elősegítése, valamint a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében - figyelembe véve a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglalt alapelveket - az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, az 51. § (2) és (3) bekezdése tekintetében az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:
2. választópolgár: aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik,
3. kormányhivatal: a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy megyei kormányhivatal,
4. képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.

Alapvető rendelkezések
2-9. §
II. FEJEZET
10-18. §
III. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK, SZERVEIK ÉS MŰKÖDÉSÜK
Értelmező rendelkezés
19. §
A települési önkormányzatok
20. §
21. § (1)
(2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely - törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.
(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város.
(4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés.
A főváros és kerületei
Általános rendelkezések
22. §
Feladat- és hatásköri szabályok
23-24. §
A főváros és kerületei rendeletalkotása
25. §
A főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása
26. §
Megyei önkormányzat
27. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.
(2)
(3)-(4)
A helyi önkormányzati képviselő
A megbízatás keletkezése és megszűnése
28-31. §
Jogok és kötelezettségek
32-34. §
A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése
35. §
Összeférhetetlenség
36. §
Összeférhetetlenségi eljárás
37. §
Méltatlanság
38. §
Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás
39. §
A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályok
40. §
A képviselő-testület
41-42. §
A képviselő-testület működése
43-50. §
51. § (1)-(3)
(4)
(5)
(6) A (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a normatív határozat közzétételére is alkalmazni kell.
52-55. §
Társult képviselő-testület
56. §
A képviselő-testület bizottságai
57-61. §
Településrészi önkormányzat
62. §
A helyi önkormányzat tisztségviselői
Polgármester
63. § A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az 1. melléklet tartalmazza. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
64. §
65-68. §
69-70. §
A főpolgármester, polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke díjazása, költségtérítése
71. §
Összeférhetetlenség
72-73. §
Az alpolgármester
74-78. §
79. §
A főpolgármester-helyettes, az alpolgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke díjazása, költségtérítése
80. §
A jegyző és az aljegyző
81-83. §
A polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal
84-86. §
IV. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI
87. §
A helyi önkormányzatok társulásának általános szabályai
88-92. §
A társulási megállapodás alapvető szabályai
93. §
A társulás szervezete és működése
94-95. §
V. FEJEZET
TERÜLETSZERVEZÉS
A területszervezési eljárás közös szabályai
96-97. §
Önálló község alakítása
98-99. §
Települések egyesítése
100. §
Területrész átadása
101-102. §
Település megyék közötti átcsatolása
103. §
Várossá nyilvánítás
104. §
Fővárosi kerület létrehozása, a kerületi határok megváltoztatása
105. §
VI. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI
Az önkormányzati vagyon
106. § (1)
(2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.
107. § A helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.
108. § A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.
109. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.
(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.
(3) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.
(4) A képviselő-testület rendeletében határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.
(5) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges a vagyonkezelői jog létesítéséhez.
(6) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.
(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
(8) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.
(9) A vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt.
(10) A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

1. a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;
2. a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;
3. a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

(11) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása illetékmentes.
(12) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.
110. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.
(2) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.
(3) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Az önkormányzat gazdálkodása
111-116. §
A helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere
117-118. §
A helyi önkormányzatok belső kontrollrendszere
119-120. §
Adósságrendezés
121-124. §
VII. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK KAPCSOLATA, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE
125-131. §
A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete
A törvényességi felügyelet eszközei, terjedelme
132. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl:

1. törvényességi felhívással élhet;
2. kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület ülését;
3. kezdeményezheti a Kormánynál, hogy indítványozza az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát;
4. kezdeményezheti a törvényszéknél az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát;
5. kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését;
6. javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását;
7. kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását;
8. pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt;
9. fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen;
10. kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél;
11. szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben;
12. törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra az e törvényben meghatározott esetekben.

(2) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (a továbbiakban: érintett) működése jogszerűségének biztosítása
(3) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat:

1. szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;
2. döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét;
3. törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését.

(4) Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra:

1. amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy
2. jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye,
3. amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.

(5) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.
A kormányhivatal információkérési joga
133. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget tenni.
(2) A kormányhivatal javaslattal élhet a helyi önkormányzat működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan. A javaslatot a helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles megtárgyalni és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának indokát a helyi önkormányzat köteles a kormányhivatallal ismertetni.
A törvényességi felhívás
134. § (1) Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni.
(2) A megadott határidő eredménytelen leteltét követően a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.
A képviselő-testület ülésének összehívása
135. § (1) A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések képviselő-testület által történő megtárgyalása a helyi önkormányzat törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt.
(2) Ha a polgármester a kormányhivatal képviselő-testületi ülésének összehívására tett javaslatának és a 44. § szerint tett indítványnak tizenöt napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól.
Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése
136. § (1) Az önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetén a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter útján, az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő indítvány tervezetének megküldésével egyidejűleg kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának indítványozását. A kormányhivatal az indítványt a Kormánynak megküldött kezdeményezéssel egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak.
(2) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak.
(3) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló bírósági indítvány tartalmazza:

1. a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet;
2. az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését;
3. azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért;
4. annak okát, hogy a kormányhivatal az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.

(4) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bírósági eljárás szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tartalmazza.
A helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása
137. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi a Kúriánál a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását, ha a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta.
(2) A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza:

1. azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll;
2. annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak;
3. a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet.

(3) Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által történő orvoslásának az elrendelését.
(4) A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági eljárás szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tartalmazza.
A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása
138. § (1) A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
(2) A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A jegyző gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a szervezeti és működési szabályzatban az önkormányzati rendeletek kihirdetésére meghatározott szabályokkal azonos módon történő közzétételéről.
(3) A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet helyi önkormányzati rendeletnek minősül azzal, hogy annak módosítására és hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult.
Az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga
139. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél az önkormányzati határozat felülvizsgálatát.
(2) Ha a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a törvényszék a határozat végrehajtását felfüggeszti.
Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása
140. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél a helyi önkormányzat törvényen alapuló:

1. határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a határozat meghozatalára való kötelezést, vagy
2. feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a feladat elvégzésére való kötelezést.

(2) A határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza:

1. azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettsége fennáll, és
2. annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak.

(3) A kormányhivatal kezdeményezésére a törvényszék megállapítja a határozathozatali kötelezettség elmulasztását és határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot a határozat meghozatalára.
(4) A kormányhivatal kezdeményezésére a törvényszék megállapítja a mulasztást és határidő tűzésével kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy biztosítsa a feladat-ellátást (közszolgáltatást).
(5) Ha a helyi önkormányzat a törvényszék által megadott határidőn belül nem tesz eleget határozathozatali kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél a mulasztás kormányhivatal által történő pótlásának az elrendelését az önkormányzat költségére.
Törvényességi felügyeleti bírság megállapítása
141. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg,

1. ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének;
2. ha a polgármester, a jegyző határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének;
3. ha a törvényszék megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt;
4. ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást.

(2) A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a köztisztviselői illetményalap, legmagasabb összege esetenként a köztisztviselői illetményalap tízszerese.
(3) A törvényességi felügyeleti bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
(4) A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe veszi:

1. a jogellenes kötelezettségszegés súlyát;
2. a helyi önkormányzat költségvetési helyzetét, és
3. az előző bírságok számát és mértékét.

(5) A kormányhivatal bírságot megállapító döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a helyi önkormányzat a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül.
(6) A kormányhivatal bírságot megállapító döntésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásait megfelelően kell alkalmazni.
(7) A törvényszék a kormányhivatal döntését megváltoztathatja, a kormányhivatal új eljárás lefolytatására nem kötelezhető.
A bírósági eljárás kezdeményezésének közös szabályai
142. § (1) A 132. § (1) bekezdés h) pontja esetében a kormányhivatal által kezdeményezett bírósági eljárásra a 70. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(2) A 139-140. § szerinti jogszabálysértések megszüntetésére irányuló pert a helyi önkormányzat vagy a polgármester ellen lehet megindítani.
(3) A kormányhivatalnak a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot megállapító döntése ellen a pert a kormányhivatal ellen kell megindítani.
(4) Az önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálata, az önkormányzat határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránt, valamint a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó fejezetének rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni, e perekben a törvényszék jár el.
Záró rendelkezések
Felhatalmazó rendelkezés
143. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)

2. a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemek nyilvántartásának szabályait;

c)-d)

5. a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter, hogy az önkormányzati rendeletnek és a jegyzőkönyvnek a kormányhivatal részére történő megküldése rendjét rendeletben szabályozza.
(3)
(4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg:
a)-d)
e)
f)
g)-h)

9. azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.

Hatályba léptető rendelkezések
144. § (1) E törvény a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 51. § (4) bekezdés és a 143. § (4) bekezdés e) pontja 2012. április 15-én lép hatályba.
(3) A 2-20. §, a 21. § (1) bekezdés, a 22-26. §, a 27. § (3)-(4) bekezdés, a 41-51. § (3) bekezdés, az 51. § (5) bekezdés - 62. §, a 65-68. §, a 71. §, a 79-105. §, a 106. § (1) bekezdés, a 111-131. §, a 143. § (1) bekezdés a), c), d) pontja, a 143. § (3) bekezdés, a 143. § (4) bekezdés a)-d), g), h) pontja, a 146. §, a 156. § (2) bekezdés, valamint a 157. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 27. § (2) bekezdés, a 28-40. §, a 64. §, a 69-70. §, a 72-78. §, a 143. § (4) bekezdés f) pontja, a 154. §, a 156. § (3) bekezdése, valamint a 158. § a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
145. § E törvény 1-83. §-ai, a 84. § (1)-(4) bekezdése, a 85-109. §-ai, a 125-144. §-ai, a 146. §, a 148. §, a 153-154. §-ai, a 156. §-a, valamint a 158. § b) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek.
Átmeneti rendelkezések
146. §
Módosító rendelkezések
147-153. §
154. §
155. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések
156. § (1)
(2)
(3)
157. §
158. §
1-2. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez

Kedves moneszka!

Tudnál esetleg egy linket küldeni a 2011. évi CLXXXIX. törvény mai napon hatályos állapotáról is, kérlek?

Úgy mindenki számára egyértelmű lehetne.

Köszi és üdv,

voicessay

Kedves egrivilmos!

A kapcsolódó jogszabályok hatályban maradtak 2013. január 1. napjáig, illetve a következő önkormányzati választásig, mindazonáltal, néhány apróbb módosítást már most beiktatott az új jogszabály.

Üdv,

voicessay

sziasztok,

az önkormányzatokról szóló tv. mai napon hatályos állapota

http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

m.

Kedves Voicessay!

Bocs, hogy kérdezem, de amely jogszabályokat irtál az Önkormányzati tv-nél, azok változtak, vagy csak azok maradtak hatályban? Elnézést, de nekem nem volt egyértelmű.

Sziasztok!

Ha valakit érdekel, én ezeket szedtem össze az EU 4 darab uj dolgához. Persze ebből lehet még jócskán szelektálni.

üdv:

Az Európai Adatvédelmi Biztos

EDPS) tisztségét 2001-ben hozták létre, azzal a feladattal, hogy biztosítsa, hogy a személyes adatok feldolgozása során az összes uniós intézmény és szerv tiszteletben tartja az emberek jogát magánéletük tiszteletben tartásához.
Mi az EDPS feladata? (European Data Protection Supervisor)
Amikor az EU intézményei vagy szervei egy beazonosítható személy személyes adatait dolgozzák fel, tiszteletben kell tartaniuk az adott személy magánélete tiszteletben tartásához való jogát. Az EDPS biztosítja, hogy ezt be is tartják, és tanácsokkal látja el azokat a személyes adatok feldolgozásának valamennyi vonatkozásával kapcsolatban.
A „feldolgozás” olyan tevékenységeket jelent, mint például az információgyűjtés, annak felvétele, tárolása, valamint konzultációkhoz való felhasználása, elküldése, vagy mások számára rendelkezésre bocsátása, illetve az adatok blokkolása, kitörlése vagy megsemmisítése.
E tevékenységekre szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak. Például az uniós intézményeknek és szerveknek nem szabad olyan személyes adatokat feldolgozniuk, amelyek faji vagy etnikai származást, politikai véleményt, vallási vagy filozófiai meggyőződést, szakszervezeti tagságot tárnak fel, egészségi állapotra vagy szexuális életre, illetve büntetőítéletekre vonatkoznak, kivéve ha ezekre az adatokra egészségügyi célokból kifolyólag van szükség. Még ebben az esetben is, az adatokat csak egy egészségügyben dolgozó személy vagy egy hivatali titoktartásra felesküdött személy dolgozhatja fel.
Az EDPS az egyes intézményeken vagy szerveken belül működő adatvédelmi tisztviselőkkel együtt igyekszik biztosítani a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó szabályok betartását.
2009-ben újra Peter Hustinxot nevezték ki európai adatvédelmi biztossá. A helyettes biztosi pozíciót 2009-től Giovanni Buttarelli tölti be. A biztos és a helyettes biztos mandátuma 2014 januárjában jár majd le.
Hogyan vehetjük igénybe az EDPS segítségét?
Ha jó oka van feltételezni, hogy egy uniós intézmény vagy szerv megsértette magánélethez való jogát, először az adatfeldolgozásért felelős személyekkel kell felvennie a kapcsolatot.Ha elégedetlen az eredménnyel, akkor lépjen kapcsolatba a megfelelő adatvédelmi tisztviselővel (a neveket megtalálja az adatvédelmi biztos honlapján).Panaszt tehet az Európai Adatvédelmi Biztosnál is, aki kivizsgálja panaszát és a lehető leghamarabb tudatja Önnel, hogy egyetért-e azzal, és amennyiben igen, arról, hogy hogyan lehetne megoldani a helyzetet. Például utasíthatja a szóban forgó intézményt vagy szervet, hogy az Ön jogszerűtlenül feldolgozott személyes adatait helyesbítse, zárolja, törölje vagy semmisítse meg.

Alaptörvény E. cikk

(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának
kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében
nemzetközi szerződés alapján — az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és
kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig — az Alaptörvényből eredő egyes
hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga — a (2) bekezdés keretei között — megállapíthat általánosan
kötelező magatartási szabályt .
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére
adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS

A Lisszaboni Szerződés bevezette az európai polgári kezdeményezést, az európai uniós szakpolitikai döntéshozatalban való részvétel új formáját. A Szerződésben előírtaknak megfelelően az Európai Parlament és a Tanács – az Európai Bizottság javaslata alapján – rendeletet fogadott el, mely meghatározza az új kezdeményezésre vonatkozó szabályokat és az azzal kapcsolatos eljárásokat (lásd: a polgári kezdeményezésről szóló, 2011. február 16-i 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet).
A kezdeményezés lehetővé fogja tenni, hogy 1 millió – és a tagállamok legalább egynegyedéből származó – polgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken. A polgári kezdeményezések szervezőinek (az ún. polgári bizottságnak, mely legalább hét olyan uniós polgárból áll, akik legalább hét különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel) egy év áll a rendelkezésükre, hogy összegyűjtsék a szükséges támogató nyilatkozatokat. A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak igazolniuk kell az érvényes nyilatkozatok számát. A Bizottságnak ezt követően 3 hónap áll a rendelkezésére, hogy megvizsgálja a kezdeményezést, és döntsön arról, hogyan szándékozik eljárni az ügyben.
A rendelettel összhangban az első európai polgári kezdeményezések 2012. április 1-jétől indíthatók útnak.

Az uniós jogba ütköző adók visszatérítése a magyar jogban

Az Európai Bíróság joggyakorlatában az uniós jogba ütköző adók visszatérítése tekintetében lefektetett elvek
Nem véletlen, hogy az Európai Bíróság elé kerülő előzetes döntéshozatali kérelmek tárgyukat tekintve szinte minden évben a legmagasabb arányban az adózás területére esnek.1 A tagállami bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatali kérelmek ugyan az uniós jog – és nem a nemzeti jog – értelmezésére irányulnak, az Európai Bíróság értelmező ítéletei nyomán egyértelműen megítélhető, hogy a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezés uniós jogba ütköző-e. Amennyiben pedig ilyen esetben adó, vám, illeték vagy egyéb fizetési kötelezettséget előíró jogszabályról van szó, az Európai Bíróság joggyakorlata egyértelmű a tekintetben, hogy az állam által beszedett, uniós jogba ütköző adót vagy egyéb fizetési kötelezettséget az arra jogosultak számára vissza kell fizetni, a visszafizetés feltételeit és módját pedig – egységes uniós szabályozás hiányában – a tagállamok eljárási és anyagi jogszabályai állapítják meg.2 Az évek során az Európai Bíróság joggyakorlatában azt is lefektette, hogy az ilyen visszafizetésnek két alapelven kell nyugodnia, az egyenértékűség, illetve a hatékonyság elvén. Az egyenértékűség elve azt jelenti, hogy az uniós jogba ütköző fizetési kötelezettség visszatérítésére vonatkozó feltételek nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló, belső jellegű jogorvoslatokra vonatkozóak, a hatékonyság elve pedig azt követeli meg, hogy ezek a feltételek nem lehetnek olyanok, hogy azok gyakorlatilag lehetetlenné tegyék a közösségi jogrend által biztosított jogok gyakorlását.3 Az Európai Bíróság joggyakorlata értelmében az uniós joggal összefér a jogellenesen beszedett összeg visszatérítése esetén a visszatérítési igények érvényesítése tekintetében egy hosszabb vagy rövidebb, ésszerű, jogvesztő jellegű határidő meghatározása, azzal a feltétellel, hogy az nem teszi lehetetlenné, illetve nem nehezíti meg rendkívüli módon a közösségi jogrend által biztosított jogok gyakorlását.4 A Bíróság azt is megállapította, hogy nem kell visszatéríteni az uniós jogba ütköző adó vagy fizetési kötelezettség azt a részét, melyet a jogosult harmadik személyre hárított át, így a visszatérítéssel bizonyítottan jogalap nélkül gazdagodna.5 Az áthárítás megtörténtének bizonyítása azonban a hatóságot terheli, és egyúttal nem állíthatók fel jogszabályi vélelmek arra nézve, hogy bizonyos esetekben megtörtént az adó áthárítása.6
Magyar vonatkozású európai bírósági ítéletek alapján szükségessé vált adó-visszatérítések – a regisztrációs adó
Adójogszabályainak az Európai Bíróság előtti megmérettetésével Magyarországnak is szembe kellett néznie. A 25 magyar előzetes döntéshozatali kérelemből7 9 érintette az uniós adójogszabályok (általában a hatodik HÉA irányelv) vagy a Szerződés megkülönböztető adók tilalmára vonatkozó korábbi 90. cikkének értelmezését és közvetetten a vonatkozó magyar jogszabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségét.8
Ezek közül az ügyek közül az Európai Bíróság első ízben a C-291/05. sz. Nádasdi és C-333/05. sz. Németh ügyekben hozott ítéletet. Az ügy alapját a magyar regisztrációs adónak a 2004. május 1. és 2005. december 31. között hatályban lévő változata képezte. A regisztrációs adó az ekkor hatályos állapotában úgy került meghatározásra, hogy az teljesen figyelmen kívül hagyta a gépkocsi értékét, és a fizetendő adó összegét kizárólag a gépjármű műszaki tulajdonságai (motor típusa, lökettérfogata), valamint környezetvédelmi osztályba sorolása alapján határozta meg, az adó mértéke pedig egyáltalán nem tükrözte a használt személygépkocsik értékének csökkenését, és az teljesen független volt a személygépkocsi forgalomban elöltött idejétől.9 Az adó megítélésénél a Bíróság utalt korábbi joggyakorlatára, melyben kimondta, hogy az EK-Szerződésnek a megkülönböztető adók kivetését tiltó 90. cikke10 célja, hogy biztosítsa a belső adók teljes semlegességét a már a belföldi piacon található és a behozott termékek közötti verseny területén.11 Ennek céljából a Bíróság a más tagállamból újabban behozott használt személygépkocsikat terhelő regisztrációs adó hatását vizsgálta a Magyarországon már nyilvántartásba vett, és ennek folytán már adózott, hasonló használt személygépkocsikat terhelő regisztrációsadó maradvány hatásával összehasonlítva. Az összehasonlítás során megállapította, hogy az az új személygépkocsi, amely után Magyarországon megfizették a regisztrációs adót, idővel veszít piaci értékéből. Ezen értékvesztéssel arányosan szintén csökken a személygépkocsi megmaradó értékében foglalt regisztrációs adó összege. A jármű eredeti értékének csak tört részéért értékesíthető használt személygépkocsiként, amely rész magában foglalja a regisztrációsadó-maradványt. A valamely másik tagállamban vásárolt, Magyarországon nyilvántartásba vett ugyanilyen típusú, korú, valamint a futott kilométert és egyéb jellemzőit tekintve is azonos személygépkocsit ugyanakkor e kategóriában 100% os regisztrációs adó terhelte. Következésképpen magasabb adó terhelte a behozott használt személygépkocsikat, mint a Magyarországon már nyilvántartásba vett és megadóztatott hasonló használt személygépkocsikat.12 Az ítélet alapján tehát egyértelmű volt, hogy nem önmagában a regisztrációs adó ütközött az EK-Szerződés 90. cikkébe, hanem annak az a része, ami a használt gépjármű időközbeni avulásának felelt meg. Mindebből következően a magyar államot is ez a rész – és nem a teljes adó összege – terhelte a visszatérítés tekintetében.
A regisztrációs adó közösségi jogba ütköző részének visszatérítését a magyar jogban jogalkotás útján kellett megoldani. Ennek oka az volt, hogy az ítélet meghozatalakor hatályos magyar jognak nem volt olyan rendelkezése, amely alapján analógia útján alkalmazni lehetett volna az egyenértékűség elvét, vagyis, hogy ugyanolyan szabályok érvényesüljenek, mint az olyan alkotmánybírósági határozatok következtében szükségessé váló adó-visszatérítés esetén, amikor az Alkotmánybíróság egy adó alkotmányellenességét ex tunc állapítja meg. Ennek fő oka, hogy az Alkotmánybíróság határozatai főszabály szerint ex nunc és csak kivételesen ex tunc hatályúak.13 Ezért új, kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában a jogosultak csak kárigényként tudták volna érvényesíteni az uniós jogon alapuló igényeiket. A jogalkotó azonban 2006-ban úgy döntött, hogy nem általános jellegű visszatérítési szabályokat fektet le a magyar jogban az uniós jogba ütköző adók visszatérítése tekintetében, hanem a regisztrációs adó vonatkozásában külön törvényt alkot a visszatérítés szabályairól. Ennek alapján fogadta el az Országgyűlés a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvényt. A törvény alapján a visszatérítés kérelemre történt annál az adóhatóságnál, amely korábban az adót kivetette. A kérelem benyújtására 180 napos határidő állt rendelkezésre.
visszatérítéssel kapcsolatos hatósági eljárások következtében jogvita nem keletkezett

Kedves Mindenki!

Mivel nem volt még friss CompLex az irodában és a magyarorszag.hu jelenlegi állapotában gyakorlatilag értékelhetetlen és használhatatlan (ugyanis olyan formában teszik fel az új jogszabályokat, hogy gyakorlatilag az egyes részei hatálybalépésével mit sem foglalkoznak) átnéztem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt és annak 2012. január 1. napjától hatályos részeit felsorolom nektek, hátha másnak is szüksége van rá és így spórol egy kis időt: Preambulum, 1. §; 21. § (2)-(4); 27. § (1); 63. §; 107-110. §; 132-142. §; a záró rendelkezések Pp.-t, Ötv.-t stb. módosító rendelkezései.

Üdv,

voicessay

upsz, ez kezd kicsit nagyon bonyolult lenni. Köszi Textilhal, köszi macyca, és hát hajrá nekünk, akik most küzdünk. Lassan én is befejezem a gyűjtögetést, de ahogy van valamim már dobhatom is ki, mert új van... ami nekem még nincs meg...

Nekem az a benyomásom, a tételsor a régi, de legalábbis nem igazodott az évvégi hajrához. Eddig örültem az EUnak, az nem változik: hát maga a joganyag annyit nem is,de a tételsor! Az összehasonlító elemzésed eredménye elég lehangoló, macyca, a kidolgozott anyagokban eddig a kérdések legalább megvoltak, indulhat a vadászás ebben a témában is.

Most végeztem az EU tételsor átnézésével, a korábbi 61 tételsorból ugyan 39 kérdés lett, de ez a korábbi tételsorból 54-et lefed (a tételsor második felében 2-4 kérdést összefoglalóan tesznek fel), valamint az 1. kérdés új (bár az a későbbi kérdések alapján megválaszolható). Ugyanakkor több kérdésnél (néhol jelentősen) bővült a jogesetek köre, és új intézményként az Európai Adatvédelmi Biztos is bekerült a kérdések közé, továbbá az európai polgári kezdeményezés, a jogellenesen beszedett tagállami adók visszatérítése az eddigi tételsorban nem szerepelt. Most már nem örülök annyira...

És vannak olyan kérdések, amelyek korábbi 2 tétel összevonásával jöttek létre (pl. új 25-26. kérdések).

Viszont, ha jobban nézem a tételsort, újabb jogesetek is bekerültek a tételsorba. Most az új 22. tételt nézem, itt három van, ebből kettő szövegét nem találtam meg a neten. A 24. kérdésnél 5 olyan jogeset szerepel, amely a régi tételnél nem...

Sziasztok!

Köszi, hogy szóltatok, az Unióból még a régi tételsorom volt, legalább némi pozitívum is van, 61 helyett csak 39 tétel.

szisztok, szia egrivilmos

Pár napja én is kérdeztem, hogy hol a hatályos EU tételsor, mivel többre emlékeztem. Valóban 39 db. Sztem ez azért szuper hír :-)

Nem gondoltam volna, hogy egyszer tanulhatónak fogom tartani, a köziget :-) Alkotmány után mindenképpen.
Móni

Sziasztok!

Most kezdeném a C részt tanulni, február elején megyek, és jól látom, hogy a tavalyi 61 darab EU-s tételből idénre ,,csak" 38 darab maradt ???

Létezik ez? Decemberben két 2011-ben megjelent EU-s szakviszga könyvet is megvettem, amely pontosan végig megy az összes tételen, lehetséges, hogy több mint 100 oldallal csökkenne a tananyag???

Tud valaki valami biztosat ??????

Bocsánat, már meg is jelent... Dec 30. napjával került kihirdetésre: 2011. évi CCVI. törvény. Talán 18-ig nem semmisítik meg...

Sziasztok!
Az alk-közig rész tényleg rémálom, pl. a lelkiismeret és vallássza. 2011. évi C. ami a tételsorban van dec 28. az AB megsemmisítette!!! (164/2011. AB hat.) De amilyen gyors a tempó 18-ig még kijöhet valami új...
Bízom abban, hogy nem az ingoványost kérdezik, hanem a klasszikus dolgokat...
Hajrá:)

Sziasztok!

Én is 18-án megyek. Most belekukkantottam az C/2 tételsorba. Hát, eléggé érdekes.
Van, ahol már utalnak az újabb szabályozásra, van, ahol meg tudom, hogy már pár hete megvan, és mégis a régi szerepel a tételsorban. Nem tudom, hogy ennyire nem érdekli őket, vagy igazából tényleg nem lényeges a törvény száma, és a megadott szakaszok.
Én úgy gondoltam, hogy a tétel ciméből próbálok majd kiindulni, és a három közül ezt hagyom majd utoljára. És remélek, mert mást nagyon nem tehetek...
De jó lenne nem most menni ebből....

Sziasztok!

Január 16-18-án megyek kissé érdekes...

A TB törvény is jelentősen változott, a rehab. járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. tv-t hatályon kívül helyezték, van helyette 2011. évi CXCI tv. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról.

Az alaptörvény és a hozzá kapcsolódó új jogszabályok tömegét nyomták ki még a két ünnep között is.

Ráadásul a hatálybalépések megoldása is "öszvéresre" sikeredett néhol, az Ötv. esetében a réginek bizonyos rendelkezései hatályon kívül helyeződtek, az újnak bizonyos rendelkezései pedig hatályba léptek január 1-jével (tehát a kettőt együtt kell nézni).

Őszintén szólva jelenleg teljesen reménytelennek tartom a helyzetet, még az is kérdéses, hogy egyáltalán elolvasni el lehet-e ekkora anyagot, és az sem biztos, hogy megtalálja-e az ember a vizsga napján hatályos jogszabályszöveget.

Így az esélytelenek teljes nyugtalanságával próbálom átrágni magam az általam hatályosnak vélt jogszabályszövegeken, és csak reménykedem...

hello emeses,

igen az alaptörvény kell + még 1000 féle más cucc. Ma kezdtem el nézegetni, hát borzasztó. Én február közepén megyek.
m.