levelező jogász képzés

meg az emócióimmal...:DD

Akkor mondja meg, mi baja van az amócióimmal! :D

nem fiam...zárva vagyunk

Ó, mama, gyógyíts meg! :D

bajok vannak az emocióiddal:D

"A jogászkodás nyugdíj kiegészítésnek is alkalmas." (idézet Attikától)

Egyetértenék, ha nem lenne ott az "is". lolz

Én csupán emocionális indokból csináltam végig a 6+fél év szívást. :D Biztos én vagyok a kivétel. :D

azt nem tudom, megéri-e vagy sem (szerintem anyagilag nem) viszont sok osztálytársam volt ebből a korosztályból, vagy még idősebbek is voltak.

Egyébként inkább annak érdemes végigszenvednie magát az 5(6? 6+??) év szíváson, akit érdekel annyira a dolog, hogy tényleg képes legyen hobbiként felfogni, és "elhivatottnak" érzi magát a pályára. (Vagy a franc se tudja - az is racionális lehet, akinek konkrét elképzelése van, hogy fog ebből pénzt csinálni)

Kedves Palmika!

Ha a költség nem gond, mindenféleképpen vágjál bele és minden félév után a tudásod mellett szélesedhet a látóköröd, pláne a saját szakmáddal és gyakorlatoddal kiegészítve.

Olyan információkat fogsz folyamatosan kapni, amelyeket így máshol intézményesítve úgysem lehetne. Valljuk be azt is, hogy az oktatók között, sok igazi szellemiséggel lehet még találkozni, a régieket meg megismerheti, megszeretheti az ember a tananyagból.

Még meg is kedvelheted a folyamatos tanulást, hiszen ez saját érdeked és nagyon sok érdekes és az életben is( megfelelő gyakorlattal, ismétléssel és aktuális szintentartással) alkalmazható végzettséget igazoló tudást szerezhetsz meg.

Ha érdekel bátran vágjál bele, mert a hallgatótársak között is sok különböző területen dolgozó embert ismerhetsz meg és ebből később szellemileg is kölcsönösen profitálhattok.

Szakmailag mindenféleképen színesebb és tartalmasabb lesz az életedben még megszerezhető egyedi tudásod.

Elvi szinten természetesen megéri a tanulás, amit megtanulsz azzal csak több lesz, és a jogász-közgazdász nagyon jó párosítás.

Arról, hogy anyagilag megéri-e, már nem tudok ilyen egyértelműen nyilatkozni.

Eleve ne öt évvel, hanem 5+4 évvel kalkulálj, mert az egyetem után kell három év szakmai gyakorlat, majd célszerű letenni a jogi szakvizsgát - ami megint legalább egy év és baromi sok tanulás -, ügyvédként, jogtanácsosként, bíróként, közjegyzőként, stb. csak szakvizsgával lehet dolgozni.

Így ha minden simán megy, akkor is leszel 43-44 éves, mire szakvizsgázott jogász leszel.

Hogy tíz év múlva muilyen lesz a jogászpiac, nem tudom, de manapság elég nehéz elhelyezkedni, ha pedig ügyvédnek mész, nem árt néhány megbízó sem.

Így lehet, ha most elkezded építeni a közgazdász karriered, és a szakmádhoz közelebb álló területen tanulsz tovább (pl. könyvvizsgáló), minden szempontból nagyobb karriert csinálsz, mint jogászként.

Kedves Palmika,

Szerintem is megéri. Amikor én kezdtem az egyetemet, akkor volt egy évfolyamtársam, aki 45 (!) éves volt, ma már szakvizsgázik, és jogászként dolgozik.

Megéri. Főleg, ha jövedelem szerző tevékenységed most is a jogalkalmazás. A jogászkodás nyugdíj kiegészítésnek is alkalmas. második diplomaként még egyszerűbb a megszerzése is. A menetközben megszerzett jogi tudást is tudod forintosítani.

Üdv Mindenki,
Segítséget kérnék. Mint jogász hallgatók, jogászok és tanárok. 33 éves közgazdászként, el kezdjem-e a jogot? Mit tudok kezdeni vele 38 évesen. A tanulás, a költségek kifizetése szerencsére nem okoz gondot, felfogható egy költséges hobbinak, de mire tudom használni? A családom nem igazán kompetens a témában, ők támogatnak, de nem vagyok már 20 éves, aki ügyvédi karrierről álmodik. Érdekel a téma, hisz naponta használom az adó ás munkaügyi törvényeket, adok tanácsot ügyfeleknek. De meg ér-e közel 2 milliót?

jó éjt
palmika

De ha így megy tovább, nem is lesz:-))).

E téren sem állsz "rosszabbul", mint én. :)

Köszönöm. Viszont nincs lakásom:-).

Csatlakoznék én is a pdf-formátumú könyvesek táborához. Jópár kötetem van ilyen formában nekem is, de a papír-alapú könyveket mindig előnyben részesítettem. Viccesnek tűnik ez a kép, de a laptop mellett mindig ott van a táskában egy "kézihajtányos" könyv, és akkor is ezt választanám, ha mellette ugyanez fent lenne a gépen pdf-ben. Persze hozzátartozik az igazsághoz, hogy nekem nincs pda-m, így könnyebb előkapni a könyvet bárhol, bármikor, mint felcsapni a laptopot. :)

Kedves Leg,
a 3000 kötetes könyvtárért minden elismerésem és "tisztaszívű" irigykedésem. :)

Már korábban is írtam, hogy az vagyok. Mit ábrázol, mennyire régi, milyen állapotban van, keretezve van-e? Bár ezekről inkább mailben:-).

Leg,

most olvastam, hogy gyűjtő vagy.

Régebbi térkép érdekelne?

igen, és kiszámíthatóbb mint a MÁV (ami előreláthatóan PÁR évtizedet KÉSIK)

Kedves Mindenki!
Még Kacsa előtt írtam ide egy választ, de elszállt. Nekem is vannak ilyen pdf könyveim (sok régi, megszerezhetetlen magyar kötet, de pár külföldi dolog Kínáról és a Linkin Parkról is, még akadnak külföldi szakkönyveim is az OECD-től:-). Ez utóbbiak száma mintegy 40. A kézi hajtányosak:DDD száma kb. 3000 kötet. (Egyébként a vasúti kézihajtány hajtása az egyik legjobb izomfejlesztő tevékenység).

Kedves Legislator,

egyet kell értenem wasp-pal: nekem is kb. 100 könyvem van pdf formátumban a laptopomon...
de az is igaz, hogy ezek nem szakkönyvek!:)

szakkönyvből én is jobban szeretem a kézi hajtányosat, bár tény, hogy a pdf formátum megkönnyítené a keresgélést, amikor csak úgy hirtelen felindulásból felcsapom, mert nem jut eszembe valami...és ilyen egyre többször fordul elő:)))

előrebocsátom, hogy nagyon szeretek olvasni, és ma is lemegy két-háromnaponta egy szabadonválasztott irodalmi mű (nem szakkönyv) de egyre kevésbé engedhetem meg magamnak, hogy a könyvespolcra porosodni felküldjek pármillió forintot.
Úgyhogy amit lehet, elolvasok digitális formában a pda-mon. Ráadásul az mindig nálam van, szóval akármikor várok valamire, elő tudom venni. Rá lehet nyomni annyi könyvet, amennyit nem szégyellek, szóval inkább ez mint a papír. Tudom-tudom. Nem olyan, nem az igazi, már a szaga sem, meg a tapintása sem.
Picit olyan érzésem van, mint amikor megette a bakelitot az mp3....

Én gyűjtő vagyok (abszolút megértem tehát a könyvekhez való viszonyulásodat, bár ez ritkaság ma), bár mostanában egyre kevesebb a pénzem, s egyre kevesebb gyűjtőkörbe tartozó dolog hiányzik a könyvtáramból. Pár könyvészetileg ismeretlen jogi nyomtatványt is felismertem már, és nem átallottam publikálni is a dolgokat. Antikváriumba csak nosztalgiából járok, néha veszek is valamit, de egyre gyakrabban a világháló segélyével teszem ezt. Túl sok helyen szemtelen a személyzet, és engem idegesít a hozzá nem értő okoskodásuk, pöffeszkedésük. A könyvészethez semennyi idő sem elég, mindig lesz új, meglepő dolog még egy nagyon kis szakterületen is.

Sajnos nekem még nem túl nagy a könyvtáram, de kellemes szabadidős tevékenységeim közé tartozik az antikváriumozás. Ha lenne rá lehetőségem, semmi pénzt nem sajnálnék a könyvekért. Eleve úgy vagyok ezzel, hogy egy tulajdonomba került könyvön soha nem adnék túl. A könyv szerintem egy örök érték.