levelező jogász képzés

A saját könyvtár egy jogásznak pedig kötelező. (Egyébként nagy pénz és nagy munka jó könyvtárat összeszedni, én sokat tettem az ügyben).

Nils,

Aki nem a tankönyvekből készül, annak exponenciálisan csökken az esélye arra, hogy valaha is érteni fogja a jogot.

Nálunk volt egy mondás: a levelezősök sokkal okosabbak, mint a nappalisok, hiszen nekik egy nap is elég arra, amire a nappalisoknak öt... :)

No, de félre a tréfát, követelmény szempontjából nincs különbség nappalis és levelezős között (legalábbis én nem tapasztaltam). Ritka kivételtől eltekintve, a vizsgáztatókat sem érdekli.

Nem azért, mintha védeném a mundér becsületét, de én is levelezős vagyok és a kollokviumok rendszerint a nappalisokkal egyben zajlanak le, a folyosón és bent a vizsgáztató-helyiségben sem lehet tudni általában egymásról (ha nem beszélünk), hogy ki levelezős és ki nappalis, feltéve, ha a vizsgáztatók sem néznek bele előzetesen az indexbe. Nem szoktak.

Az a heti 1, esetleg 2 alkalom (mondjuk gyakorlatokkal együtt) valóban kevés arra, hogy úgymond megtanítsák nekünk az anyagot, de arra mindenképpen jó, hogy a tankönyvekből való tanulásban utat mutasson. Bár szerintem én vagyok az egyedüli "balek", aki minden tankönyvet beszerzett, de nem bántam meg, mert biztonságot ad, és legtöbbször ezekből tanulok, nem az összegányolt ilyen-olyan kidolgozottakból. Meg egyébként is, szerintem egy jogásznak nem árt, ha van otthon egy kis saját könyvtára.

Kedves Egyjogász!

Sajnálom, hogy ezek voltak a tapasztalataid, és szomorúan el kell ismernem, hogy ezek csakugyan disznóságok! Meg sem próbálnám védeni a mundér becsületét, még ha magam nem is alkalmazok ilyen módszereket!

"szeretném hinni, hogy a kollégák nem fejőstehénnek nézik a nem-nappalisokat,"

Ha a kollégák alatt az egyetem illetékeseit, és a TO-t érti, akkor azt kell mondanom, hogy DE, annak nézik.

Klasszikus példáim:

A TO a több száz fős levelezős évfolyamnak rendszeresen 1 (egy) példányban másolta le a tételsorokat, egyéb anyagokat, azzal, hogy a sokszorosítást oldjuk meg magunk. Amikor megkérdeztük, hogy esetleg nem tellene-e legalább 20 példány abból az évfolyam által félévenként beperkált több tízmilliós önköltségből, az volt a válasz, hogy a levelezősökre az egyetem 10 Ft-ot sem kell fölöslegesen, meg egyébként is, a mi önköltségünk zömében a nappalisokra megy.

Az pedig meg már a vicc kategóriájába ment, amikor egy tárgyból előírták, hogy vizsgaanyag X.Y. könyve, aztán a vizsgán egy szót sem kérdeztek belőle. (Már legalábbis a többi vizsgáztató, X.Y. meg nemigen vizsgáztatott.) Aztán a tanszéki titkárnő "megsúgta" egyik társunknak, hogy X.Y. könyvéből hosszabb ideje porosodott több száz példány a raktárban (valóban onnan hordták fel a tanszéki titkárságra, amikor meg akartuk venni, szép eredeti originál 20-as kötegekben, úgy hogy lehetett a pletykában valami),
a levelezősöknek meg úgyis van rá pénzük megvenni....

Kedves Darby Shaw!

Magam az ELTE-n oktatok vagy 25 éve, elsősorban nappalisokat, ritkán estiseket vagy levelezősöket. (A katedra túloldaláról is van személyes tapasztalatom, a jogot nappalin, a pszichológiát 6 éves estin végeztem.) Szóval: biztosan van benne igazság, amit ír, hogy az estisek és levelezősök jövedelemforrás az egyetemeknek. De szeretném hinni, hogy a kollégák nem fejőstehénnek nézik a nem-nappalisokat, miként magam sem ekként tekintek rájuk. Sőt, részint személyes tapasztalatból is megbecsülöm őket, ha valaki, hát én tudom, mit jelent évek hosszú során át reggel 7-kor elmenni otthonról, és este 8-ra érni haza. Viszont kétségtelen tény az is, hogy fele-negyede annyi idő alatt nem lehet ugyanannyit megtanítani valakinek, mint egy nappalisnak, és sajnos szomorú, de az is igaz, hogy a tanulás a fiatalok sportja. Az ember 30-35 felett már képtelen ugyanazt a teljesítményt nyújtani, mint fiatalon. Hiába voltam annak idején (nép)köztársasági ösztöndíjas, 40 évesen az európai uniós szakjogászin ott reszkettem egy kis kettesért a ZH-k után. :-) Államvizsgán (mai nevén: záróvizsga) gyakran találkozom estisekkel és levelezősökkel, és magam is látom, hogy általában gyengébben képzettek a napplisokhoz képest. (Ez az értékelésüknél azért szempont, arányában nem buknak többen közülük!) Csak azzal tudom vigasztalni, hogy aztán a pályán már idővel kiegyenlítődnek a különbségek, ott már mindenki napi 8-10 órát dolgozik! :-) Üdv:

Köszi a gyors válaszod!
Muszáj nincs,csak magamnak szeretném.Önszorgalom,no meg a tapasztalat.Hosszú ideig pereskedtem és megtapasztaltam az ilyen-olyan jogi képviselők ötletgazdagságát...Volt egy pár perem,ahol a tárgyalás menete közben kellett felállítanom az ügyvédet és magamat védenem.Aztán majdnem 9 év után megnyertem...Hurrá!

dorkateo,

ajánlom figyelmedbe a www.felvi.hu oldal nézegetését. Szerintem az országban kb. 8 jogi karon van levelező képzés, úgyhogy választék az van. A kérdés inkább az, hogy minek elkezdeni, ha nem muszáj? :D

Na az előző hozzászólásom kissé elcsúszott, szóval marhára nem ide tartozik. Elnézést kérek. :D

Miért ne lenne így? :D

Negyedévesen amúgy meg már felesleges ezen siránkozni, hozd ki magadból a tőled telhető maximumot, ez rajtad áll, nem másokon, és akkor sikeres lehetsz; ha másokat szidsz, akkor pedig csak elmegy arra az időd és az energiád, és nem jutsz sehová.

Sziasztok!
Nagyon jónak tartom az oldalt,ma regisztráltam is rá.Lenne azonnal is hozzátok egy pár kérdésem.:-)
Tudnátok segíteni abban,hogy hol van Magyarországon levelezős jogász képzés ,ahol nem mint másoddiplomás tudnék jogi diplomát szerezni?Érettségim van.

Mások pedig azért járnak jogra - második vagy sokadik? - diplomájuk megszerzése reményében, mert amit már megszereztek (szintén nem kis erőfeszítéssel), 3-4 év alatt majdhogynem 0-ra amortizálódott...

„emiatt próbál az ember a jogi diplomájával legalább 30 évesen valami jog/szakmaközeli állást levadászni”
Ezért nem ártana, ha egy kicsit kevesebb lenne a vadász, és egy kicsit több a fóka... (vagy legalább az egyik)

Tök mindegy én jártam járok mind a kettőre.Nincs külömbség.Jobb a levelező ha tudsz mellette a szakmában dolgozni.Nappalin csak egy álomvilágban élsz h mi lesz ha kijössz és akor ott a nagy :SEMMI ha nincs tapasztalatod vagy gyakorlatod.Uccsó éves vagyok igy kijöttem levelezőre és egy ügyvédi irodánál vagyok.Öszintén:Jobban jártam.

Úgy megijesztettem mindenkit, hogy most már nem is mernek hozzászólni:-P

Sziasztok!
Örülök a topicnak.

Itt mindenki (levelezős és nappalis, hallgató vagy már lediplomázott jogász) ütköztetheti a véleményét.
Szerintem sokan aszerint helyezkednek el egy állásponton, hogy ők hová tartoznak. (levelező vagy nappali).
Én levelezős vagyok. Azt látom, érzékelem, hogy nekem munka mellett nehéz időt szánnom a jog tanulására, feldolgozására, megtanulására(!), de ezt szeretem, ez érdekel és erre szakítok időt, bár néha úgy érzem, megszakadok. Egy nappalis hallgató életvitelét tekintve, összehasonlítva velem, neki nem az idő a legnagyobb érték, mert rám tekintve azt mondja, hogy ja, én meg pénzt keresehetek, örüljek neki. (megint a nézetek)
Röviden: szerintem aki nem a kozmetikából fut a jogi egyetemre, hanem a joghoz kapcsolódóan dolgozik már most is, ő sok sok tapasztalatot gyűjt. És ez előny lesz azzal a nappalissal szemben, aki bár megértette Austin filozófiáját, a totalitarizmus tanulságait, de még csak egy egyoldalas szerződést látott és magától egy megbízási szerződést se tud megírni, mert kell hozzá a cd jogtár.
Összegezve pedig, felesleges a különbségtétel a mai oktatást tekintve, (utalnék arra, amit a bekerülésről írtak) mert a diploma egy papír és idézve Legislator szavait: „egy dolog számít: mit tud az illető, és punktum. És ez nem tagozat-, vagy diplomaátlagfüggő.”
Köszönöm.
Üdv, Ayber

A diplomában tényleg nem tűntethetik fel, viszont ha le kell adni az indexfénymásolatot abban elég konkrétan benne van.

Idén szeptembertől már egyáltalán nem lehet DL tagozat. Ahol van levelező, ott kötelező lesz azt mindenkinek, tehát érettségizetteknek is meghirdetni. (Tudjátok, diszkrimináció... :)

Andzsinnal egyetértek a fenti peremfeltételek mellett. (Az az 1997-es 113 pontos hússzoros túljelentkezéses korszak az tényleg valami volt...). Igen, biztos, hogy óriásiak a különbségek évfolyamok között is és hallgatók között, végzett jogászok és jogász oktatók között külön-külön és kategórián belül is.

andzsinn,

azóta már kétszer átszabták a pontozási rendszert (és sajnos nincs felvételi)

Ami azt illeti, a DL-tagozatra bármely egyetemen csak diplomások jelentkezhetnek.

Legislatornak igaza van, csak amikor már eleve szűrés van (lsd. nappalist veszek fel), akkor eleve hátrány van. Arról már nem is beszélek, hogy egyv idéki karon megszerzett levelező diploma...hááááttt.....mit is mondjak. A dolog ott kezdődik, hogy pl. az ELTEn csak diplomások járhattak levelező képzésre, tehát volt egy szint. A vidéki karokon sokszor érettségivel is be lehet jutni.

Persze a lényeg a végén az ember. De összehasonlíthatatlanul jobb pozícióban van egy nappalis, már akinek sze van, aki eleve úgy csinálja végig az egyetemet (mert általában a szülei finanszírozzák a költségeket és nem kell dolgoznia), hogy képzi magát, különórákat vesz fel (pl. elvégez egy bankkurzust vagy egy adót vagy bármi mást), közben pedig akár még be is dolgozhatja magát valahová csak úgy passzióból és mire a diplomához kerül, már viszonylag "sokat" tud.

Persze a "mass" az nem ez. A nappalisok többsége lustaságból nem csinál ilyet, ezért a tudásszintje megegyezik a levelezősök többségével (akiknek sokszor esélyük sincs a fentebb említettekre), hiszen 5 évig csak ott "ült".

A problémát jómagam nem is ebben látom, hanem az alapvető készségek hiánya terén. Ez a nappalira fokozottabban igaz. Magam pártolnám a jogász képzés megbontását, pontosan azért, hogy az évfolyamok jelentős részét kitevő tömeget el lehessen helyezni "solicitor"-nak, míg a kisebbség a +2 év alatt "barrister"-ré képezhetné magát. Mert ami most van az katasztrofális.

Össze nem lehet hasonlítani egy mai évfolyamot egy 10 évvel ezelőtti évfolyammal. De szép idők voltak azok, amikor 113-115 pont kellett ahhoz, hogy valaki bekerüljön. (de nyithatunk erről külön topikot mert megérne egy misét...)

Azért én megszenvedtem ma a MÁJT-on azért a négyesért, levelező ide vagy oda... :)
Mondjuk én annyiban irigylem a nappalisokat, hogy nekik a félévben nem három hanem tizenhárom alkalommal van előadásuk, a gyakorlat hetente történik és nem egy zárthelyivel letudott hipotetikus valami, meg az előadó személyisége nekem igen csak fontos.
Már nincs semmi sem hátra ebben a félévben, sikerült is elég jól minden, de mindent könyvből és magamtól tanultam meg (vagy újra), szóval így nem teljes a megelégedettség. De talán könnyebb is úgy, hogy "nem vagyok kiesve" a gyakorlatból, nem munka, hanem másik egyetem mellett csinálom ezt..

A véleményemet továbbra is fenntartom. Sokan a sztereotípiák alapján ítélnek, éljenek hát boldogul.

Kedves Miss_Annie! And all!

1. Egyáltalán a kérdésfeltevés is érdekes, mert ma maga a jogász diploma értéke is megkérdőjeleződik a munkaerőpiacon, persze ez egyre több diplomás szakmára is igaz. A többség, aki beíratkozik a jogi egyetemre, nappalin vagy levelezőn, meg estin az ma azzal számolhat, hogy 5 év szivatás és szenvedés után végül vásárolhat magának egy nagy zászlórudat és arra kitűzheti a díszoklevelét, a másikat pedig hosszú hónapokra vagy évekre a fiókba teheti, mire összejön 1 db normális és az átlagnak megfelelően fizetett, jogi végzettséghez kötött munkahely.
2. Aki levelezőn végez, a legtöbb esetben munkahellyel rendelkezik és a többségük még a diploma megszerzése után is ott marad hosszú évekig. Ennyivel talán jobb a levelezősök helyzete, mert legalább nincsenek munka nélkül.
3. A felsőoktatási törvény szerint nem tehető különbséget diplomák között tagozatok alapján. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény pedig adott esetben határozottan szankcionálja az álláshírdetőket, ha beírják, hogy nappalin végzett jogászokat keresnek. Persze azt is, ha nemek vagy életkor alapján próbálnak indokolatlanul diszkriminálni. Nade ez csak az elmélet, amit például ez a portál is gyakran figyelmen kívül szokott hagyni, amikor ilyen jogsértő álláshirdetéseket közöl (főleg ügyvédi irodáktól és bankoktól).
4. Nézzük inkább a gyakorlatot. A jogi diploma utáni elhelyezkedési lehetőségnél az első helyen a kapcsolatrendszer (protekció), a második helyen az életkor, a harmadik helyen pedig az egyéb készségek szerepelnek (beleértve a nyelvtudást és az egyéb diplomák számát és fajtáját és az eddigi munkatapasztalatot). Ígyhát nincs olyan állás, ahol idő maradna azon spekulálni, hogy melyik egyetemen szerezték a papírost és milyen tagozaton. A jogász állások 90 %-a már az első kritérium alapján betelik, aki mást mond, az nem ismeri a helyzetet. Aztán vannak olyan kevésbé szeretett és rosszul fizetett álláslehetőségek, mint az ügyvédjelölti, ahol sok esetben a 2. kritériumból lesz az első. Elvégre egy 26 éves ügyvédke elég ritkán vesz fel maga mellé egy 35 éves bojtárt. Az első két kritérium alapján bármelyik klasszikus jogászi pályára be lehet ma kerülni, senkit nem érdekel a diploma fokozata, tagozata (amit ugye fel sem tüntetnek benne) és az egyetem minősége. Nem egy kollegám van, akik megfelelő kapcsolatokkal rendelkezeve, harminc év alatt simán kerültek be a bíróságra és az ügyészségre fogalmazónak a levelezőn szerzett diplomájukkal. Ha elég fiatal vagy, senki sem fogja soha megtudni a személyügyiseken kívül, hogy nem nappalin szerezted a diplomád, mert fel sem tűnhet. Nyilván ezeken a pályákon az emberi formálhatóság, kezelhetőség minden egyéb szempontot megelőz. 30 fölött inkább csak a köztisztviselői pálya marad, de oda is elengedhetetlen a protekció az éppen hatalmon lévő helyi/országos érdekcsoportokból. A legtöbbünknek persze bőven elég egy befolyásos rokon is.

Szóval semmivel sem más (jobb vagy rosszabb)a helyzet a jogi pályán, mint pl. a közgazdászin és az egyéb teljesen telített szakmákban, ahol évente 5-6 ezer friss diplomás lép a munkaerőpiacra, jól megspékelve mindezt a Magyarország feelinggel..., ami az összes, egyébként logikus törvényszerűségre gyakran fittyet hány (ezért felesleges is az összehasonlítás az angolszász országokkal).