slevin955
„megüthetem-e a bokám hogyha Budapesten élek albérletbe és onnan járok Budapesti munkahelyemre , de a vidéki címem (lakcím kártyán is szereplő) szerint igénylem meg napi bejáráshoz szükséges költség térítést!.....Esetleges felmondáson kívűl lehet valamilyen akár jogi következménye?”
Ezt egészen konkrétan csalásnak hívják!
Jogi fórumon nem szellőztetném azért meg, ha ilyenre készülnék.
slevin955,
Azt kérdezed egy jogi fórumon, hogy ha megszegsz egy jogszabályt, akkor annak lehet-e következménye?
Igen.
Üdv!
Azt szeretném kérdezni hogy megüthetem-e a bokám hogyha Budapesten élek albérletbe és onnan járok Budapesti munkahelyemre , de a vidéki címem (lakcím kártyán is szereplő) szerint igénylem meg napi bejáráshoz szükséges költség térítést! Az így kapott össze elég magas mivel a valódi lakcímem oda-vissza több mint 250km! Esetleges felmondáson kívűl lehet valamilyen akár jogi következménye? A választ előre is köszönöm!
Érdekes lenne elvárni a havi hazautazást munkával töltött napon pl. ha éppen délutános műszakban dolgozik a munkavállaló. De még délelőttös műszaknál sem. Az irodai munkarend meg még extrémebb is lehet, vannak főnökök, akik élvezik a péntek délután 14.00-kor megkezdett megbeszélést (napestig). Azért havi hazautazás, mert messze van, hosszú az út.
Éppen ezért nincs is ilyen korlátozás.
Kedves Fórumozók!
A havi hazautazásom költségeiről leadtam a munkáltatóm bérszámfejtőjének a nyomtatványt, számlákat, jegyeket. Ezen utazások egy része a szabadságom alatt történt, melyekre azt mondta a bérszámfejtő, hogy nem tudja elfogadni és elszámolni őket, mert a szabadságomat töltöttem.
Közel hét év után ez az első ilyen vélemény, amit kaptam. A rendelet szerinti napi munkába járásnál ez érthető lenne, de hazautazás esetén véleményetek szerint ez megfelelő korlátozás? Hazautazás címén hétköznap, hétvégén, munkaszüneti napon, szabadságon mindig is utazhatok, nem?
Köszönöm a véleményeket!
Üdvözlettel:
Zoltán
Nem is beszélve a c) alatt meghatározott mozgásukban korlátozott személyeknél eleve feltételezett (többségben), hogy nem maguk fognak autót vezetni.
Peter,
Mutasd meg neki a 39/2010 (II.26) Korm. rendelet 4.§-át, különös tekintettel az abban található "JÁR" szó értelmezésére.
Ráadásul a (2) bekezdés explicite le is írja, hogy nincs mérlegelés : a 60% mértékig KELL fizetnie, a 100% mértékig fizetheti a többletet, ha akarja.
Talán a nav vagy a munkaügyi felügyelőség. Kérdezd meg a főnököt, melyiket szeretné.
Vagy olvassa át újra.
A szabályozás nem tartalmaz olyan feltételt, amely a térítés fizetését gépjárműhöz kötné.
Hmmm....
Én már pár kört futottam a munkáltatóval ez ügyben, de nem jutottunk egyezségre, mivel szerinte csak akkor kell fizetnie, amennyiben kocsival járok.
Van lehetőség a jogszabályról állásfoglalást kérni hivatalos szervezettől? Vagy mi más módon érvényesíthető "igazam"?
ill. ez esetben melyik lenne az illetékes szerv?
Ha ebben tudnátok segíteni azt megköszönném.
Kérd, hogy írják le, milyen jogszabályra hivatkoznak. Előzetesen említsd meg, hogy nem keverjék össze a kiküldetéskor használt gépjármű költségtérítésével.
(mellesleg nekem is volt olyan munkahelyem ami túlbuzogta, nem csak a forgalmit és jogsimat kérték bemutatni de még azt is ellenőrizte, van-e érvényes kötelezőm... nem oktattam ki őket, de nem volt igazuk)
A munkáltató nem éppen így értelmezi a jogszabályt, így ezzel kapcsolatban milyen lehetőség van ennek tisztázására?
Így van.
Nem, hogy azt nem kell vizsgálni, hogy mivel jár, de még az sem feltétel, hogy egyáltalán autója vagy jogosítványa legyen.
Tisztelt Tagok!
Munkába járási költségtérítéssel kapcsolatban abban az esetben ha a a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van az alábbiakat olvastam más oldalakon:
"Szja tv. 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott 15 Ft/km-es összeg 60 százaléka jár kötelezően, vagyis 9 Ft/km.
Ha a dolgozó az előbb említett esetek miatt akar autóval járni, akkor nincs mérlegelési jogköröm, meg kell neki térítenem a munkában töltött napokra a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapulvételével számított értéket.
Nem kell a munkáltatónak vizsgálnia az említett esetben, hogy pénzbeli térítésnél hogyan jut el a munkahelyére a dolgozó.
Értelemszerűen itt a saját gépkocsi használatára gondolunk elsősorban, de nem zárható ki más közlekedési eszköz (pl. kerékpár, motorbicikli) használata sem, illetve a dolgozó gyalogos közlekedése esetén is igényt tarthat a költségtérítésre. Az is előfordulhat, hogy több dolgozó utazik együtt valamelyikük személygépkocsijával. Ebben az esetben minden dolgozó külön-külön igényt tarthat a költségtérítésre. A költségtérítés akkor is kifizethető a dolgozónak, ha bérletet vagy jegyet vesz, távolsági busszal közlekedik, de a jegyet vagy bérletet nem adja le elszámlásra."
Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy a leírtak helytállóak-e, és ha nem autóval jár valaki munkába, akkor az esetben is jogosult-e költségtérítésre?
Szíves segítségeteket előre is köszönöm!
Csilla.22
Egy távolsági buszjárattal (10 km-es távolsági bérlettel) el tudsz jutni a munkavégzésed helyére, így véleményem szerint az nem állítható alappal, hogy nincsen közösségi közlekedés a lakóhelyed (vagy tartózkodási helyed), valamint a munkavégzés helye között (legfeljebb az állítható alappal, hogy nincsen „helyi ”közösségi közlekedésre lehetőség, csak sajnos a kormányrendeletet hivatkozott rendelkezése erre nem alkalmazható).
A vonatkozó kormányrendelet szerint munkába járás alatt értendő a következő is: a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.
Mivel helyközi közlekedési eszközzel el tudod érni, szerintem a munkáltató jogszerűen utasította el a költségtérítés iránti kérelmet.
Tisztelt Fórumozók!
Debrecen külterületén lakom, ahol sajnos nincs helyi/közösségi közlekedés. Munkahelyem a belvárosban található, amit távolsági buszjárattal tudok kizárólag megközelíteni, egy 10 km-es távolsági bérlettel.
Írtam egy kérelmet, amiben a távolsági buszbérlet térítését kértem, mivel a jogszabály azt írja, hogy "ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés" akkor elvileg adható a bérlettérítés.
Leírtam a körülményeket, amiben részleteztem a lakóhelyemen elhelyezkedéset illetve azt, hogy a legközelebbi felszállási lehetőség egy helyi járatra 4 km-re van, így számomra annak igénybevétele nem életszerű.
Erre azt a választ kaptam, hogy a lakcímem közigazgatási területen belül van, és a munkahely közösségi közlekedéssel megközelíthető, tehát nem vagyok rá jogosult.
Érdemes még ezügyben esetleg próbálkozni, vagy tényleg jogos ez a választ, amit kaptam, és fogadjam el, hogy nem térítik a távolsági bérletet?
Előre is köszönöm.
Kedves fórumozok, hozzáértők!
a munkahelyem nem hajlandó téríteni a hazautazásaimat, mondván, hogy nem kértem a nevükre szóló számlát. (mikor a térítésre vonatkozó igénylőlapot benyújtottam, még jegyek nélkül,ilyet nem is említettek)
Nem ez az 1. munkahelyem, eddig ezt sehol nem kértek, és kerestem, rendelet sem hivatkozik ilyesmire. Hogyan lehet ellenük fellépni, vagy mit lehet ilyenkor tenni?
Mert elég abszurd, hogy az alkalmazott győzködi a könyvelőt arról, hogy számlára nincs szükség, meg miért is akarnék áfás számlát a nevükre kérni valamiről, aminek a térítése adómentes.
Nem az van hogy a munkáltató nem térhet el a kormányrendeletben kikötöttektől a munkavállaló kárára. Vagyis nem adhat kevesebbet, és nem kötheti a térítést extra feltételekhez. És itt gondolok egy másik érvre is (amivel még nem rukkoltak elő, de lehet csak idő kérdése): ha majd az eredeti jegyhez kezdenek el ragaszkodni nyomtatott formában. MÁV-al utazom, és elektronikus hegyet veszek, aminek nincs nyomtatott eredetije.
Szóval a fő kérdés, mit lehet ilyenkor tenni, azon kívül hogy levelekkel bombázom őket.
Kedves wers!
Igen, valóban nincs ingyen, de ha már megvan és jövő júliusig érvényes, akkor úgy vagyok vele, hogy akkor minek vegyek bérletet. A korábbi munkahelyemen - mivel hosszú idő után sikerült elhelyezkednem - nem is szerettem volna erőltetni a költségtérítést, viszont most januártól új helyen kezdek és már az interjún is szóbakerült, hogy mennyi idő alatt érek be, meg hogy mennyibe kerül a bérlet.
„MÁV Bónusz kártyám van”
Mondjuk éppen az sincs ingyen. Természetesen lemondhatsz a térítésről, de én a munkáltatód helyében ezt írásban kérném, mivel a törvény szerint jár. Nehogy később kitalálja a munkavállaló, hogy őt megkárosította a munkáltató.
Nagyon szépen köszönöm, akkor megnyugodtam, hogy nem lehet belőle gond :)
Khian,
Az útiköltség térítése (akár a napi bejárás, akár a hazautazási támogatás) kifejezett kérelemre indul, és nyilatkozatot is ki kell tölteni hozzá.
Ha nem teszel ilyet, nem térítenek.
Sziasztok!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy a munkáltató minden esetben köteles-e megtéríteni az útiköltséget, szóval ha én mondjuk nem szeretném hogy térítse akkor erre van-e lehetőség? Vagy abban az esetben ha mondjuk MÁV Bónusz kártyám van, akkor például mit tud megtéríteni, mivel ebben az esetben ingyen tudok utazni?
Előre is köszönöm a választ!
A vonatkozó rendelet ráadásul külön definiálja a lakó- és a tartózkodási helyet is, ami nem feltétlenül a bejelentett, lakcímkártya szerinti címek. Ez alapján bár konkrét tiltást én sem látok, de a jogalkotási szándék eléggé vélelmezhetően az volt, hogy ha a munkahelyed településén élsz életvitelszerűen (tehát a napi bejáráshoz nem jár támogatás), hiszen a lakóhelyedről azért költözöl el, hogy be tudj járni, akkor jár a hazautazásra támogatás, ha viszont nem költözöl közelebb a munkahelyhez, akkor nem jár a hazautazási, de jár a napi bejáráshoz.
Az, hogy a lakóhelye, tartózkodási helye, meg egy harmadik "lakó"helye is van valakinek a magánélete okán, arra ez a rendelet nincs felkészítve. Eszerint csak egy-egy ilyened lehet, és ezért neked kell dönteni hogy melyik alapján kéred vagy az egyik, vagy a másik támogatást.
Véleményem szerint igaza is van a HR-esnem meg nem is. Adócsalást éppen nem követnének el mert ha akarja térítheti, de mindkét utazást nem kötelező.
Szerintem egy embernek csak egy olyan lakcíme lehet, ahol életvitelszerűen él. Csak azt az utazást kell törvény szerint fizetni.
Kedved Fórumozók!
Tanácsot / segítséget szeretnék kérni tőletek.
Jelenleg egy Rum nevezetű vas megyei településről járok dolgozni Szombathelyre (szülői ház). Innen napi gépjárművel történő utazási költségtérítést kapok.
A Barátnőm budapesten kapott a szüleitől lakást és ott is tartózkodik az idő nagy részében. -több mint másfél éve.
Hétvégente én is Budapesten tartózkodom, viszont hétköznap a munka miatt Rum-ból járok be dolgozni.
A kérdésem az lenne, hogy ha lakóhelyként Budapest van megjelölve a lakcímkártyámon (hiszen ha nem megyek dolgozni, akkor ott élek a párommal) és Rum csak tartózkodási helyként van bejelentve (hétköznap ott tartózkodom), akkor jogosult vagyok a további napi munkábajárás költségtérítésére, valamint ezzel egyidejűleg a hazautazási utiköltség térítésére is?
A HR-es kolléga szerint vagy a napi költségtérítést állják, vagy a hazautazást. Ha mindkettőt igényelném, akkor adócsalást követnék el... Olvastam a hatályos jogszabályokat, viszont nem találtam egymást kizáró okot.
Tudnátok ebben tanácsot adni?
Előre is nagyon köszönöm!
Vedóra,
Kérni kérhetsz, hiszen kérni bármit lehet.
Ugyanakkor ha ilyet kérsz, akkor a lakcímkártyád bemutatásán kívül alá kell írnod egy nyilatkozatot, ahol büntetőjogi felelősséged tudatában nyilatkozol, hogy az adott lakcímen laksz életvitelszerűen.
Ha nem tudnák, és nincs rosszakaród, akkor talán nem lenne nagy a lebukás veszélye, de akkor se igen javasolt hamisan nyilatkozni. De így, hogy tudják...