Jogszerűtlen munkaviszony megszüntetés

Eulimen,

Köszi a precedenst! Átnéztem, és azalapján első és másodfokon és a Kúria is úgy döntött hasonló dátumok alapján, hogy a felmondás jogszerűtlen volt.

drbjozsef,

Arra reagálok, hogy szerinted, ha a dolgozó úgy gondolja, jogszerűtlen volt a felmondás, akkor miért nem jelent meg dolgozni.

Nos, azért, mert utánanézett és a törvények alapján úgy értelmezte, hogy a felmondással a jogviszonya mindenképpen megszűnt - csak éppen jogszerűtlenül.
A DÁP felületén is azt látja, hogy megszűnt.

A "Miféle kiesett jövedelem?!" kérdés őszintén meglep több - feltételezem, laikus - hozzászóló részéről.
Szerintem, ha nem mondanak fel neki próbaidő alatt, akkor még ma is ott dolgozna, mert amúgy jó munkaerő, és le ugyan nem írták, de azon íratlan belső szabály alapján küldték el, hogy 30 napon túli táppénzen volt, ami nyilván gyógyulása után nem befolyásolja a képességeit.
És nem úgy van, hogy "Akkor felmondták volna neki rendes felmondással" - ugyanis annak is nagyon kötött feltételei vannak, és csak akkor jogszerű, ha azok teljesülnek. Nem úgy van, hogy "Ez az ember nem szimpatikus - elbocsátom."
És elég nehezen lehet jogszerűen elbocsátani valakit, aki a munkáját jól végzi operátorként, egy olyan cégtől, ahol havonta 20-30 embert vesznek fel folyamatosan operátornak.

@Nyusz333

Próbáltam precedenst keresni.
Lásd Kúria Mfv.I.10.837/2016/12.

tényállítás [47]; indokolás [61]-[62]

https://eakta.birosag.hu/…tarozat-pdf/?…

A munkáltató itt azt nem tudta bizonyítani, hogy mit közölt az egyébként próbaidő lejárta előtt feladott, de próbaidő lejárta után kézbesítési fikcióval beállt iratban.

Eulimen,

Az, hogy a közlés időpontja kívül esik a próbaidőn nem teszi jogszerűtlenné a munkaviszony megszüntetését?

Tehát azt mondod, hogy a munkáltató jogszerűen járt el, mivel papírja van a 9.-i feladásról?

Tehát az, hogy a jognyilatkozatot a közléssel hatályosul nem azt jelenti, hogy akkor történt a munkaviszony megszüntetése? Csupán akkor vált közöltté?

(Vagyis teljesen irreleváns a munkaviszony megszüntetése szempontjából, hogy azt mikor KÖZÖLTE a munkáltató a munkavállalóval? Mert a közlés a próbaidő lejárta után történt, amit a tértivevény igazol.)

@Nyusz333

A munkáltatónak mindenesetre jogában állt a próbaidő fennállása alatt azonnali hatályú felmondással élni.
Ezt nyilvánvalóan tudja igazolni a tértivevénnyel, hogy időben tette. Személyesen nem tudott felmondani, hiszen a munkavállaló táppénzen volt, keresőképtelen állományban
Az, hogy a levél nem fénypostán azonnal, hanem hagyományos postán később érkezett, legfeljebb annyiból érdekes, hogy a felmondás átvételétől számított (jogvesztéssel járó) határidők ~január 19én/20án kezdődnek.

(laikus)

Niki2025,

„... de igen, szó szerint ezt írta : Az én olvasatomban a munkáltató jogszerűtlenül szüntette meg az illető munkaviszonyát próbaidő alatt. ”

És ebből te azt a következtetést vontad le, hogy ő vitatja a munkaviszony megszüntetésének jogszerűtlenségét ?
Tényleg én olvastam félre valamit?

Kedves Szakértők,

A kérdés tehát lerövidítve:
Az alap sztoriban szereplő munkaviszony megszüntetés jogszerűségét be tudja-e valamilyen törvényi hivatkozással bizonyítani a munkáltató, tekintettel arra, hogy

• írásban érvényes csak a közlés
• csak akkor számít közöltnek, amikor az a munkavállaló számára tartalmában megismerhetővé válik
• tértivevényes küldeményként lett kipostázva, mely szerint az átvétel a próbaidő lejárta után történt
• a próbaidő előtti napon postai értesítést kapott a dolgozó küldemény érkezéséről
• a postás nem járt náluk, mert külterületen laknak, és a küldeményeik postafiókba kézbesítéssel érkeznek, emailes értesítővel
• a dolgozó egyébként is lázas beteg volt az értesítés idején, valamint nem tudhatta, hogy milyen küldemény vár rá a postán, mivel előzetes üzenetek alapján nem számított a megszüntetésre.

drbjozsef
.. én pedig ezt írtam: "Attól mert ő nem tudta átvenni az első értesítéskor,még időben mondtak fel neki,a próbaidő lejárta előtt."
Szóval valamit nagyon félreolvastál

drbjozsef
... de igen, szó szerint ezt írta : " Az én olvasatomban a munkáltató jogszerűtlenül szüntette meg az illető munkaviszonyát próbaidő alatt. "

„Senki nem vitatta rajtad kívül, és úgy tűnik pont ezért nem tudod elfogadni a válaszokat”
Érdekes, szerintem ő egyáltalán nem vitatja, hogy jogszerűtlen a megszüntetés. (de nicam : betű szerint még én sem).

Nekem úgy tűnt, hogy pont te vitatod, hogy jogszerűtlen lenne az a felmondás.

"Azt elfogadom, ha valaki vitatja a jogszerűtlen munkaviszony megszüntetést - csak indokolást szeretnék olvasni,"
Senki nem vitatta rajtad kívül, és úgy tűnik pont ezért nem tudod elfogadni a válaszokat

"Az én olvasatomban a munkáltató jogszerűtlenül szüntette meg az illető munkaviszonyát próbaidő alatt. Ha egy héttel korábban küldi - akkor pedig nem tette volna jogszerűtlenül. Irreleváns, hogy mit remélt volna vagy remélne most a jogszerűtlenül elbocsátott dolgozó."

Az én olvasatomban nem jogszerűtlenül.
Nem, nem irreleváns, hiszen ezeket át kell gondolni mielőtt valaki belekezd egy perbe.
Valóban ne raboljuk egymás idejét, sok sikert.

Nyusz333,

Még egy jogellenes felmondás miatti végkielégítést megértenék, hogy perli valaki, de most jól értelek, hogy január 19-én szabályosan felmondtak neki, csak már nem a próbaidő alatt, ezért néhány napi "kiesett munkabér"-ről beszélünk? Vagy mennyiről?
Vagy, ha az indoklás hiányában jogellenesnek vesszük ezt a felmondást, akkor mire perelne a munkavállaló, hiszen őszerinte érvényes munkaszerződése van még, de a januári bérét meg se kellene kapnia.

Ilyenkor jön az a kérdés : lejárt a táppénz? Ha igen, a munkavállaló megjelent a munkaidő kezdetén a következő napon, hogy felvegye a munkát? Hiszen szerinte van érvényes munkaszerződése...

Szomorú örökös,

Azt azért érdemes tudni, mert volt szó itt is több topikban róla, hogy a Posta a remek szolgáltatását munkaerő hiányában kénytelen volt redukálni, és igen sok helyen a postás nem is viszi magával a könyvelt küldeményeket, hanem csak az értesítőket szórja szét, meg sem próbálja a Posta első körben kézbesíteni ezeket. Valszeg nem jogszerű teljesen, de ez a gyakorlat.

Niki2025,

Ne haragudj, de nem beszélgetni jöttem ide, és latolgatni, hogy mi lett volna ha...

Az én olvasatomban a munkáltató jogszerűtlenül szüntette meg az illető munkaviszonyát próbaidő alatt. Ha egy héttel korábban küldi - akkor pedig nem tette volna jogszerűtlenül. Irreleváns, hogy mit remélt volna vagy remélne most a jogszerűtlenül elbocsátott dolgozó.

Ha pedig a munkáltató kifut a próbaidőből, akkor a rendes felmondás sokkal szigorúbb szabályai vonatkoznak rá, indoklási kötelezettséggel, felmondási idővel.

Azt elfogadom, ha valaki vitatja a jogszerűtlen munkaviszony megszüntetést - csak indokolást szeretnék olvasni, lehetőleg törvényi hivatkozással, nem pedig szubjektív véleményeket.
(Nem bántásból írom, csak nem szeretném, ha egymás idejét rabolnánk bárkivel. Szomorú örökös pl. felvetett egy kérdést, amire fontos és érdemes volt tisztázni, miért nem vette át a dolgozó a küldeményt "ha úgyis otthon volt". Ez szerintem segít abban, hogy jogilag a szakértők tisztábban lássák az ügy összes részletét. És úgy gondolom, tisztázó kérdéseknek haszna van. Azonban a "mit szeretne a bíróságtól" kérdés szerintem még erősen korai - először azt szeretném, ha jogi szakértő a konkrét esetről mondaná véleményt: a leírt helyzetben jogszerűtlen-e a MT szerint a munkaviszony megszüntetése, és ha nem az, akkor miért, milyen törvényi szabályozás miatt lehet jogszerű.)

Számomra nem világos, milyen kiesett jövedelemről van szó. Talán arra, amit remélt a jövőben megkapni, ha újra munkába áll?..
A betegállomány idejére gondolom, kapott táppénzt. Arra pedig nincs biztosíták, hogy egy munkáltató nem mond fel a próbaidő alatt, hiszen megteheti. Ha egy héttel korábban adja fel a postán a felmondást, akkor már szerintetek rendben lenne? Akkor nem lenne kiesett jövedelem?

Szomorú örökös,

Igen egyszerű oka van: az illető külterületen lakik, a küldeményeket egyből postafiókba kapja és a posta emailen küld értesítőt ilyenkor, hogy "Postafiókjába küldemény érkezett".
Ebben az esetben a postai értesítő nem papír bedobással történt, hanem emailen.
(De amúgy én magam is kaptam már kártérítést is a Postától, mert a kézbesítő a környéken se járt, csak rögzítette az értesítés tényét és emailen kaptam értesítőt. Szóval annyira nem meggyőző az ma Magyarországon, hogy "Miért nem ment ki, amikor a postás ott járt?!" - mert sokszor a postás nem is jár ott, nem kell hozzá külterületen lakni...)

Nyusz333

„ Amúgy azzal nem értek egyet, hogy a dolgozó "nem vette át időben" - mivel az értesítés idején még lázas beteg volt,
nem kötelezi őt semmi arra, hogy rohanjon a postára”
Azért ugye te se gondolod komolyan, hogy ezért fognak neked igazat adni? Ez az állítás több sebből is vérzik.
Alapvetően ha eleve otthon voltál lázas betegen, miért is nem tudtad személyesen átvenni a levelet a postástól?
Ez még laikus fórumozóként is feltűnt nekem, csoda, hogy másoknak nem.

„A munkáltató megtehette volna, hogy emailben közli - nem tette.”
Az email nem igazán tartozik a hivatalos közlések közé még.

Annyit kérhetek, hogy aki hozzászól, megadja a komment végén, hogy jogász vagy laikus hozzászóló? Nagyon köszönöm, előre is.

Ami a célt illeti: a munkavállaló kiesett jövedelmet szeretne perelni, mivel a munkaviszony visszaállítása elrugaszkodott ötlet lenne ilyen esetben, mert attól tart, úgyis kikészítenék, ha nem akarják őt ott tartani.

Amiből kiindult:
"(4) Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza."

"24. § (1) * Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

1. ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
2. egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni."

Vagyis a telefonhívás nem fogadható el közlésnek (főleg, hogy ott még csak arról volt szó, hogy az adott részlegre nem veszik vissza).
A jognyilatkozatot a cég 9.-én adta postára, de a tértivevényes átvételkor vált közölté a dolgozóval.
A munkáltató megtehette volna, hogy emailben közli - nem tette.
Megtehette volna, hogy a telefonhívás napján feladja - nem tette. (Akkor feltehetően január 7-én vagy 8-án érkezett volna az értesítő, és egy 7-i értesítő esetén beállt volna a kézbesítési vélelem még a próbaidő alatt.)

Az szerintem irreleváns, hogy mikor vette át a felmondást abból a szempontból, hogy a tértivevény miatt 20-án mindenképpen kézbesítettnek kellett volna tekinteni. Amúgy azzal nem értek egyet, hogy a dolgozó "nem vette át időben" - mivel az értesítés idején még lázas beteg volt, nem kötelezi őt semmi arra, hogy rohanjon a postára - erre van a kézbesítési vélelem, hogy ne számítson, átveszi, vagy sem.

(Amúgy üzenetekben kommunikált a vezetőjével, és decemberi leállás előtt még arról érdeklődött, hogy mikor jön vissza a dolgozó, és tájékoztatta, hogy orvosi alkalmassági kelleni fog a 30 napon túli táppénz miatt. Ezért is volt meggyőződve a dolgozó arról, hogy maximum másik területre fog átkerülni. A felmondás fel se merült ezekben az üzenetekben. )

Mielőtt munkaügyi bíróságon töri a fejèt,érdemes lenne átgondolni,mi a per célja,optimális esetben mit akar elérni?
Ha erre van reális,értelmes válasz,akkor érdemes tovàbbgondolni.

Attól mert ő nem tudta átvenni az első értesítéskor,még időben mondtak fel neki,a próbaidő lejárta előtt.

Nyusz333,

Ha szó szerint nézzük az Mt. 22-23-24.§-okat, akkor a munkavállalónak igaza van. Az azonnali felmondást csak írásban lehet közölni, a kézbesítése pedig nem történt meg a próbaidő lejártának végéig.
Itt azért sok minden el lehet azért rugózni, például a jóhiszeműség és a tisztességes magatartás elván az Mt.6§. alapján, illetve hogy "megtagadásnak" számít-e az, ha se a munkavállaló, se más jogosult átvevője nem veszi át időben a küldeményt.
Nem tudom mi ehhez hasonló esetben a joggyakorlat, de azért nem lennék olyan biztos a munkavállaló sima per nyertességében.
A per illetékmentes, lehet próbálkozni, de ha nem jön be, akkor persze lesz perköltsége.

A következő esetről szeretnék véleményt kérni:
Dolgozó próbaideje január 14-én ér véget.
Dolgozó december 1-től betegállományban (kórházban) volt.
Közvetlen vezetője január 5-én telefonon arról értesítette, hogy oda az ő részlegére nem fog tudni visszajönni, a többivel kapcsolatban a HR fogja keresni.
Január 9-én a munkáltató tértivevénnyel postára adta a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetéséről szóló értesítést a dolgozó lakcímére.
Erről postai értesítőt kapott a dolgozó január 13-án, de még nem volt közlekedés képes állapotban, hogy elmenjen érte a postahivatalba.
Január 19-én vette át az értesítőt.
A munkáltató azt állítja, a munkaviszony megszüntetése jogszerű volt, mert még 9-én (pénteken, postazáráskor...) postára adták azt.
Valamint, hogy tanúkat tud állítani, hogy többen hallották, amikor a közvetlen vezető telefonon jelezte a dolgozónak, hogy nem tudja visszavenni.
Értelmezésem szerint a telefonos rész nem releváns, mert munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat csak írásban érvényes.
A kézbesítés a tértivevény szerint január 19. ami már a próbaidő után van. Ha nem vette volna át a dolgozó, akkor január 20. lenne a kézbesítési vélelem napja.
A dolgozó munkaügyi bírósághoz akar fordulni.