Gyes melletti munka!

„Robi999 2016.01.20. 15:17

Tisztelt Szakértő!

Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy gyes-ről egyből mehetek-e tgyásra utána pedig gyed-re anélkül, hogy visszakéne mennem dolgozni?

Leírom a konkrét helyzetet.
8 év munkaviszony után 2013.06.08 -án megszületett az első babám. Az akkori bérem bruttó 140.000 Ft volt. Kaptam tgyás-t, gyed-et és most jelenleg még gyesen vagyok, ami le is fog járni 2016. júniusában.
Kérdésem az, hogy ha még gyes alatt terhes leszek, vissza kell-e mennem dolgozni, szükséges-e valamennyi munkában eltöltött idő, és miből fogják kiszámolni a tgyás-t és a gyed-et amit majd a második gyerekre kapok?
Az első gyereknél a tgyásra 94 ezer ft körül kaptam, gyedre pedig 86 ezer ft körül.
Lehet hogy ha nem megyek vissza dolgozni kevesebb pénzt kapok a második gyerekre?
Ugyanoda mennék vissza dolgozni ahonnan eljöttem.

Válaszát előre is köszönöm szépen

Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy gyes-ről egyből mehetek-e tgyásra utána pedig gyed-re anélkül, hogy visszakéne mennem dolgozni?

”
Tisztelt Kérdező!

Igen, egyből mehet feltéve, hogy a jogviszonya jelenleg is fennáll.

Ugyanakkor azt írja, hogy:

• 2016. júniusában lejár a GYES, illetve hogy

ha még gyes alatt terhes leszek.

Amennyiben még csak most fog teherbe esni -feltételezve a 9 hónapos gesztrációs időt- 2016. júniusig nem fog megszülni, márpedig a tgyást csak a szülés napjától, vagy az azt megelőző 28. naptól lehet igényelni.

Az ellátások kiszámítására vonatkozó szabályok leegyszerűsítve így szólnak:

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértő!

Azután szeretnék érdeklődni, hogy meg kell e szüntetnem a munkaviszonyomat régi cégemnél, abban az esetben, ha jelenleg GYES-en vagyok (2016.10.11-ig),de munkába állhatnék márciustól egy új munkahelyen, ahol köztisztviselő lennék. Tőlük azt a tájékoztatást kaptam, hogy fel kell mondanom csak úgy vesznek fel engem. De én úgy tudtam, hogy GYES mellett lehet bárhol dolgozni nyolc órában? Vagy ez a köztisztviselőkre nem vonatkozik?
Válaszukat előre is köszönöm!

T. Szakértő!

2016. szeptember 1-től új munkahelyem lesz. Addig szeretném kivenni a felgyült szabadságot. Hamarosan GYES-re leszek jogosult, amit igénybe is kívánok venni, ám jelenlegi munkaadóm szerint a kettőre párhuzamosan nincs lehetőség, csak ha ténylegesen munkába állok. Nem értem, én úgy tudtam, hogy a GYES nem számít munkaviszonynak, akkor is jár ha dolgozik mellette az ember, vagy ha szabadságon van, akkor az ennyire más lenne?

Köszönöm válaszát

Nem, értem. Mi az, ami nem lehetséges a munkáltatód szerint? Most éppen mit csinálsz?

Jelenleg GYED-en vagyok, 2016. február 8-tól pedig GYES-en.

A gyest igényeld meg, a munkáltatónak pedig jelentsd be, hogy a fizetés nélküli szabadságot megszünteted, de a tényleges munkába állás előtt ki akarod venni a szabadságot. De - ha a munkáltatóval nem tudsz másképp megegyezni - a fizetés nélküli szabadságod csak a bejelentés után egy hónappal szűnik meg.

Köszönöm szépen!

p„.m.csillag 2016.02.02. 15:13

Tisztelt Szakértő!

Azután szeretnék érdeklődni, hogy meg kell e szüntetnem a munkaviszonyomat régi cégemnél, abban az esetben, ha jelenleg GYES-en vagyok (2016.10.11-ig),de munkába állhatnék márciustól egy új munkahelyen, ahol köztisztviselő lennék. Tőlük azt a tájékoztatást kaptam, hogy fel kell mondanom csak úgy vesznek fel engem. De én úgy tudtam, hogy GYES mellett lehet bárhol dolgozni nyolc órában? Vagy ez a köztisztviselőkre nem vonatkozik?
Válaszukat előre is köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

-A köztisztviselő főszabály szerint egyéb jogviszonyban nem állhat! (Részletesen lásd lent.)

• GYES mellett valóban korlátlanul lehet dolgozni, de kormánytisztviselő egy másik helyen (pl. gazdasági társaság) nem állhat munkaviszonyban.

8. § (1) A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető.

9. § (3) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről, vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a közszolgálat létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

(4) E törvény rendelkezéseitől csak abban az esetben lehet eltérni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi.

36. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott kormánytisztviselő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amely alapján a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

6. § 32. további jogviszony: a fennálló kormányzati szolgálati jogviszony (közszolgálati jogviszony esetében a fennálló közszolgálati jogviszony) melletti másik kormányzati szolgálati jogviszony (közszolgálati jogviszony esetében másik közszolgálati jogviszony), valamint az egyéb jogviszony.

Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség

84. § (2) A kormánytisztviselő további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.

A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.

(3) A kormánytisztviselő a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével.

(4) A kormánytisztviselő

1. nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;
2. pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat;
3. nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy a 87. § (2) bekezdés f) pontja szerinti szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.

Tisztelt Szakértő!

Az új jogszabályok fényében nem vagyok biztos, hogy ha 2016 májusában visszamegyek dolgozni mi az, ami jogilag megillett, illetve milyen foglalkoztatási típus mivel járna.

A GYED-em első gyermekem után 2016. március végén jár le, és előre láthatólag májusban mennék csak vissza a munkahelyemre, mert a felgyülemlett szabadságokat ki kell vennem. Ha jól tudom jár a felmondási védelem a gyermek 3 éves koráig, igaz? De valahol azt olvastam, ha visszamegyek dolgozni, ez már nem érvényes. Ez így van? Vagy ha GYES mellett dolgozom, akkor ez a felmondási védelem továbbra is érvényes?
GYES mellett dolgozó anyuka után is jár az adókedvezmény a cégnek?
Illetve ha a munkáltatóm volt a GYED kifizetőm, akkor a GYES-t is a munkáltatóm intézi, és tud tájékoztatást adni ezzel kapcsolatban?

A munkahelyemen nagy átszervezések vannak, és úgy néz ki, hogy a munkám effektíve megszűnik és másik pozíciót fognak felajánlani. Ilyenkor ha a felkínált pozíció mondjuk nem elég "rugalmas" (én csak 6 órában szeretnék visszamenni de ők 8 órában szeretnének foglalkoztatni mondjuk), akkor ha emiatt módosítani szeretném az ajánlatot, akkor ez már visszautasításnak minősül? Mert úgy tudom, hogy a visszautasított pozíció miatt elküldhetnek. Ebben az esetben mit tehetek, hogy ne veszítsem el se a munkámat, de lehetőleg ne kelljen feladnom a 6 órás foglalkoztatás iránti vágyam? Tudtommal a felajánlani készült pozíciót gond nélkül el tudnám végezni 6 órában is.

Ha pedig mielőtt (májusban) visszamennék dolgozni teherbe esem, hogyan számítódna a CSED és a GYED? Mit vesznek alapul a számításba?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
problémám a következő.2013 08 29.-én született gyermekem,miután betöltötte az 1 évet,a GYED-extrát kihasználva visszamentem dolgozni. Ápolónőként dolgozom a helyi kórházban.Eddig ezzel nem is volt probléma.Műszakban dolgoztam nappal,éjszaka.Ez számunkra nagyon szerencsés volt,mert azon a néhány nappalos műszakban,amikor dolgoztam megtudtuk oldani családon belül a lányom felügyeletét.Éjszaka pedig egyrészt ugye alszik a gyermek,másrészt az apukája vele van.
Történt azonban,hogy a Humánpolitikai igazgató utasítására február elsejétől nem éjszakázhatom.Már ugye GYES-en vagyok,így anyagilag nem engedhetem meg magamnak hogy visszajöjjek GYESre,de az is kivitelezhetetlen még fél éven keresztül,illetve nagyon nehezen kivitelezhető,hogy csak nappalra, adott esetben dupla nappalra járjak.
Én felkerestem az Igazgatót,aki szerint és Jogász ismerősöm szerint is ellehet térni a Mtk. eme rendelkezésétől pozitív irányba,az anyakérésére,de azt mondta nekem az a jobb,ha nem éjszakázom.Nekünk ,gyermekemnek és nekem is sokkal jobb,mert több időt tölthetünk együtt,ha műszakban dolgozom.
Mit tehetek?Illetve,ha lemondok a GYESről,akkor már dolgozhatom éjszaka is?
Szeretnék tisztán látni ebben a kérdésben.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel:Izabella45

„Ha jól tudom jár a felmondási védelem a gyermek 3 éves koráig, igaz?”
Nem.

Tisztelt Szakértő!
Kérdésem a következő:
Jelenleg gyes-en lévő anyuka lehet-e 0 Ft-os megbízási jogviszonyban ügyvezetője egy olyan Kft-nek, melynek csak 30 eFt bevétele van egy kis ingatlan kiadásából és jelenleg semmilyen más tevékenységet nem végez a Kft? Az anyuka régi munkahelye megszűnt, így csak ezt a minimális ügyvezetői tevékenységet végzi a gyes mellett.
Válaszát előre is köszönöm!

Újabb változás az egészségbiztosítás területén.

A 18 oldalas összefoglaló itt található:

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

Tisztelt Szakértő!

2015.júliusban alapítottam egy Kft-t,melynek ügyvezetője voltam, alkalmazottam nem volt. 2015. szeptemberben szültem, a Kft-t nem működtettem, bevételem sem keletkezett. Ügyvéd barát tanácsára alapítottam a céget, Ő intézett mindent, az ügyvédi iroda könyvelője azt mondta, hogy ügyvezető igazgatóként nem vagyok jogosult GYES-re, így azt nem is igényeltem. A GYED-re, és egyébre egyébként nem vagyok jogosult, mivel a szülést megelőző két évben nem volt meg az egy év munkaviszonyom. Gyakorlatilag havi 100 ezer ft feletti kiadásom volt (járulékok,könyvelői díj), miközben a cég nem működött, semmit nem kellett könyvelni, de 25 ezer ft díjat kértek havonta. Januárban a Kft-t megszüntettem. A mai napon méltányossági GYES-t igényeltem. Az államkincstár ügyintézője szerint decembertől visszamenőleg fogom kapni a méltányossági GYES-t. A könyvelőm felhívtam, szerinte ha meg is kapom, és ez a NAV tudomására jut, akkor nagy bírságra számíthatok. Az államkincstár szerint viszont már a szüléskor igényelhettem volna a méltányossági GYES-t, függetlenül attól, hogy volt egy Kft-m. Mire számíthatok, kinek van igaza? Előre is köszönöm a választ.

„Racine 2016.02.29. 17:04
Tisztelt Szakértő!
2015.júliusban alapítottam egy Kft-t,melynek ügyvezetője voltam, alkalmazottam nem volt. 2015. szeptemberben szültem, a Kft-t nem működtettem, bevételem sem keletkezett. Ügyvéd barát tanácsára alapítottam a céget, Ő intézett mindent, az ügyvédi iroda könyvelője azt mondta, hogy ügyvezető igazgatóként nem vagyok jogosult GYES-re, így azt nem is igényeltem. A GYED-re, és egyébre egyébként nem vagyok jogosult, mivel a szülést megelőző két évben nem volt meg az egy év munkaviszonyom. Gyakorlatilag havi 100 ezer ft feletti kiadásom volt (járulékok,könyvelői díj), miközben a cég nem működött, semmit nem kellett könyvelni, de 25 ezer ft díjat kértek havonta. Januárban a Kft-t megszüntettem. A mai napon méltányossági GYES-t igényeltem. Az államkincstár ügyintézője szerint decembertől visszamenőleg fogom kapni a méltányossági GYES-t. A könyvelőm felhívtam, szerinte ha meg is kapom, és ez a NAV tudomására jut, akkor nagy bírságra számíthatok. Az államkincstár szerint viszont már a szüléskor igényelhettem volna a méltányossági GYES-t, függetlenül attól, hogy volt egy Kft-m. Mire számíthatok, kinek van igaza? Előre is köszönöm a választ.
”

Tisztelt Kérdező!

• Az Ön által elmondott történeti tényállás több ponton zavaros, ellentmondásos.

• A GYES alanyi/állampolgári jogon járó juttatás ezért nem értem, hogy milyen jellegű méltányosságra hivatkozik.

• A GYES legkorábban a szülés napjától állapítható meg, azonban aki késedelmesen terjeszti elő a kérelmét annak az ellátást legkorábban a benyújtást megelőző második hónap első napjától lehet csak megállapítani. Természetesen az igénylő ezen belül bármilyen időpontot megjelölhet folyósítás kezdetének, akár 2016.01.01-jét is.

• 2015-ben a GYES mellett időkorlát nélkül dolgozni csak a gyermek 1 éves korától lehetett.
• 2016-tól már a gyermek fél éves korától lehet korlátlanul dolgozni.
• 2015-ben az a társas vállalkozó, aki GYES-en van és ténylegesen nem dolgozik nem volt köteles járulékot fizetni a GYES idejére, csak ha a GYES mellett dolgozik.
• Álláspontom szerint az egyszemélyes társas vállalkozás tagja megteheti, hogy GYES-t igényel és ez időszak alatt a vállalkozásában nem dolgozik. Ekkor járulékot sem kell fizetnie.

• A GYES-t nem az államkincstár, hanem a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya állapítja meg, illetve folyósítja.
• A jövőben kérje meg mind a könyvelőjét, mind a cst. ügyintézőt, hogy az állításaikat alátámasztó jogi normát is jelöljék meg, mivel annak hiányában nehéz kitalálni, hogy pontosan mire is gondolnak. Különösen igaz ez azon könyvelőre, akinek tetemes pénzt fizet a jogszerű, szakszerű eljárásért és teljeskörű tájékoztatásért.

Nem értem pl., hogyha nem működteti a vállalkozását, akkor miért alapított és szüntetett meg egyet jópénzért, mikor a GYES ellátást a szülés napjától bárki, így az életében egy napot sem dolgozó személy is kaphatja a szülés napjától a gyermek 3 éves koráig...

A fentieket megalapozó jogi normák a teljesség igénye nélkül.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényTbj. 27. § (2) értelmében a biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Tbj. 28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 21. § (1) értelmében a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.
(2016.01.01-től hatályos szabályozás)

37. § (1) Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak.

Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

Tisztelt Szakértő

2000-től folyamatos munkaviszonyom van egy cégnél, három hónap mulva jár le a gyed-em, a poziciómat megszüntették idő közben, illetve átnevezték.
Valószínűleg- szóban történt megbeszélés alapján- nem ajánlanak fel a régi munkakörömnek megfelelő munkakört,csak sokkal alacsonyabb rendű pozíciót, megteheti ezt a munkáltatóm?
Előre is köszönöm a választ

Miért kellene bármit is ajánlania? Foglalkoztatási kötelezettsége van. Amíg van.
Tulajdonképpen mit is kérdezel?

Tisztelt Szekértő!

Nem egyértelmű számomra a GYES melletti munkavállalással kapcsolatos jogszabály. Örökbefogadó szülőként nem érvényes hogy Gyes mellett korlátlanul lehet dolgozni? Megírná nekem az kapcsolatos jogszabályi hivatkozást, valamint annak értelmezését?

Előre is köszönöm!

"Anyuka"

„hokhokk 2016.04.24. 21:42
Tisztelt Szekértő!
Nem egyértelmű számomra a GYES melletti munkavállalással kapcsolatos jogszabály. Örökbefogadó szülőként nem érvényes hogy Gyes mellett korlátlanul lehet dolgozni? Megírná nekem az kapcsolatos jogszabályi hivatkozást, valamint annak értelmezését?
Előre is köszönöm!
"Anyuka"
”

Kedves Anyuka!

A szülő fogalmát a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. szakasza definiálja ekként:

7. § (1) Nevelési ellátásra jogosult

1. a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő);

Ennek fényében ahol a Csttv. szülőt ír, ott az örökbefogadó szülőt is érteni kell. (Kivéve, ha azörökbefogadó szülőt külön nevesíti a jogszabály.)

A GYES melletti munkavégzéssel a Csttv. 21. szakasza foglalkozik.

21. § (1) A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.

Főszabály, hogy a szülő a gyermek féléves korától a GYES mellett korlátlanul dolgozhat. Van azonban kivétel. A nagyszülő munkavégzésére ettől eltérő szabály vonatkozik.

Ugyancsak eltérő szabály vonatkozik az örökbefogadó szülőre a 20/B. § szerinti esetben.

Tekintettel arra, hogy a gyes speciális eseteivel kapcsolatos tudásom hiányos további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

kedves Kovács-Béla-Sándor. Azt kérdezem, hogy ha a gyedem ideje alatt a pozíciómat megszüntették- más nevet adtak neki- így ebbe nem akarnak, tudnak visszavenni. Megteheti a munkáltató, hogy felmond? mivel nem tud mást felajánlani?

Ha az a kérdés, akkor a munkakör megszűnése legitim felmondási ok.
De a munkáltató nem mondhat fel addig, amíg a munkavállaló a gyermeknevelés céljából biztosított fizetés nélküli szabadságát tölti.

Tisztelt Szakértő!

Gyermekem 2016. 01. 14-én született, jelenleg CSED-et kapok utána, majd azt követően GYED-et.
A kérdésem az lenne, hogy 2016. augusztusától van-e lehetőségem munkavégzésre (tisztségviselő pozíció betöltése, év végi tiszteletdíj kifizetéssel) a GYED folyósítása mellett.

Válaszát előre is köszönöm!

Igen, a GYED mellett korlátozás nélkül lehet dolgozni.

Tisztelt Szakértő!

Az iránt érdeklődnék, hogy feleségem jelenleg GYES-en van otthon, és ha részmunkaidőbe visszamenne dolgozni (nem az eddigi munkahelyére, mert oda már nem tud) és újra teherbe esne, akkor a táppénz/CSÁD/GYED/GYES mi alapján, hogyan kell kiszámolni?

Köszönöm

Nagy Balázs

„nem az eddigi munkahelyére, mert oda már nem tud”
Miért ne tudna? Bejelenti, ha bejelenti, hogy megszünteti a fizetés nélküli szabadságot, legkésőbb 30 nap múlva kötelesek szerződés szerint foglalkoztatni.